Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-07-09 / 55. szám
lűlius 9 KISKUNHALAS ’ HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A városházán délután is tartanak hivatalos órát Rendelet a Mretfiléarfil Poslaíőíelttgyelöi cinét kapott a Mtasi posta főnőké A júliusi kinevezések során a kereskedelemügyi miniszter Schmidt Árpád postafelügyelőnek, a halasi posta vezetőjének a postafőfelügyelői címet és jelleget adományozta. Schmidt Árpád előléptetése általános örömmel találkozott a város közönsége részéről, annál is inkább, mert mint a halasi posta főnöke szolgálatkészségével és rokonszenves egyéniségével már évek óta közbe- csülésnek örvend Halason. Sertéspestis lépett fel több szomszédos Községben Bács vármegyében az állategészségügyi helyzet júniusban általában kedvező voJ,t. A bácsalmási járásból nem jelentettek fertőző betegséget. A bajai járásban Bácsborsődon, Dávodon és Csátahán egy-egy háznál, Nagybaracs- kán 14 helyen, a jánoshalmi járásban Jánoshalmán három háznál és Kisszálláson két majorban van sertéspestis. Hogy állapították meg Kecskeméten a legkisebb munkabéreket? A legkisebb munkabéreket megállapító bizottság most tartotta meg alakuló ülését Zimay Károly ny. polgármester elnökletével. Az ülésen megállapították azt a legkisebb munkabért, amely az összes aratási mun- í kálatokra kötelező. Ez a munkabér í kötelező a jogász és középiskolai if- , juságra is. A legkisebb munkabérek : Kettőző munkás naponta 3 pengő 50 fillér i és élelmezés, elhelyezés, kaszás naponta 5 pengő és élelmezés, elhelyezés. , Amennyiben a gazda nem tud készpénzt adni, hanem csak aratás után természetbeni járandóságot, akkor : a kettőző a learatott vegyes gabonából napi 20 kg.-ot, kaszás 30 kg-ot igényelhet az élelmezésen és elhelyezésen kívül. Pestmegye népmozgalmi adatai Rejtélyek egy keceli mérgezési eset körül Még junius 16-án történt Kecelen, hogy az ottani állami borpince kezelője, Háry László, ennek felesége és sógora, Szabady Gábor máv. tisztviselő, ebéd után hirtelen rosszul lettek. Szerdán este megérkezett Apostagról Háry anyósa is, aki csütörtökön tésztalevest, borsófőzeléket .és palancsintát készített ebédre. Alig keltek fel az asztaltól, valamennyien ismét rosszul lettek, az ételt kihányták, végtagjaikban egyenetlenül hasogató fájdalmat éreztek s tehetetlenül vergődtek a telepen épült lakásukban. Háry László pincekezelő, amikor nagysokára magához tért kábultságából, kutyájuknak is adott a déli ételmaradékból. A kutya szintén rosszul lett, fájdalmában irtózatosan vonított. Ekkor eszmélt rá Háry, hogy valamennyiük hirtelen megbetegedését csak a levesben főtt tészta és az elfogyasztott palacsinta okozhatta. Megvizsgálta lisztkészletüket s abban — nem csekély rémületére — gombostűfej, sőt borsó-nagyságú rózsaszín szemcséket talált. Nyomban e felfedezés után Antony LászLó dr községi orvosért küldött, aki a betegség tüneteiből arzénmérgezésre következtetett, megnézte a gyanús lisztet s ennek egy maréknyi mennyiségéből egy egész kávéskanálnyi arzénszemcsét gyűjtött össze rövid pár perc alatt. Egyidőben a Háryék megbetegedésével, hasonló jelenségek között betegedett meg Rádóczy Gyula keceli gyógyszerész kisfia is. A fiúcska szintén lisztételtől lett rosszul. A hírek szerint több ilyen mérgezett liszt került forgalomba és sok keceli család betegedett meg. Az egyébként csendes Kecelen természetesen érthető izgalommal várják a csendőri nyomozás eredményét. lm bözleliediek a matek ? JTüstmérgezésben meghalt egy majsai borbély mester Sok szerencsétlenséget okozott már az ágyban való cigarettázás. — Koch < Péter kiskunmajsai borbélymester szín- I tén ennek az áldozata. j Hétfőn megkapta behívóját, mire sorra járta adósait, hogy bevonulása előtt egy kis pénzt szedjen össze. Közben valószínűleg több bort ivott iá kelleténél, cigarettával a szájában hazatérve, lefeküdt a műhelyben lévő ágyára aludni. Az égő cigarettától meggyulladt az ágy és erősen füstölni kezdett, amit a mély álomban lévő borbélymester későn vett észre. Amikor már mind az arcát, mind a lábszárát erősen égette a tűz. A megállapítás szerint a füsttől elkábulí. Az ajtónál összeesve találták meg. A vajószinüség szerint ki akarta nyitni iá z ajtót, de 1—2 lépéssel előbb összeesett és füstmérgezésben meghalt. OQQC1300000000 ízléses kivitelben ОООООООО készít Sápunk nyomdája 000000000000*3 Nyomtatványokat Törvényhatóságunk területén az elmúlt év folyamán a házasságkötések száma 13.684, az élveszületések száma 23.200, összes halálozások száma 16.896, az élveszületések és halálozások közötti különbözet számát jelentő természetes szaporodási szám 6304 volt. A gümő- kórban elhaltak száma 2218. Csecsemő (1 éven aluli) halottak száma 2843. Meghalt rákban 1261, erőszakos halállal 506 egyén. Ezen számadatok alapján megállapítható, hogy vármegyénk 1000 lakosára esett 154 élveszületés, 11.2 halálozás, 4.3 természetes szaporodás, 1.5 gümőkórhalálozás. Száz élveszületett gyermek közül meghalt 12.3. Figyelembevéve ezen népmozgalmi arányszámoknak országos viszonylatban J való alakulását, mely szerint Magyar- í országon az 1939. évben 1000 lakosra í számítva született 19.1 gyermek, meg- ' halt összesen 13.5 egyén, természetes ’ szaporodás volt 5., gümőkórhalálozás volt 1.32 és száz élveszületett gyermek közül meghalt 12.6, akkor megállapíthatjuk, hogy törvényhatóságunk területén a múlt évben az 1000 lakosra eső összes halálozások szárüa kisebb volt, mint országos viszonylatban, a gümőkór halálozási és csecsemő halálozási arányszámok majdnem azonosak, az országos arányszámokkal. Az elmúlt évnegyedben az élveszületések száma 5703, az összes halálozások száma 5029, az 1 éven alul elhaltak száma 799, a gümőkórban elhaltak száma 552, a rákban elhaltak száma 327, a házasságkötések száma 2939 volt. Nagy eltérést mutat a feltűnően alacsony élveszületés,i arányszám. Rendkívül komoly figyelemreméltó jelenség, hogy vármegyénk területén 1000 lakosra 15.4 élveszületés esett. Az elmúlt két évtized folyamán az élveszületések száma 50 százaléknál is nagyobb csökkenést mutat. П GAZDASÁGI VILÁG A magyar mezőgazdasági termelés (értéke a múlt évben 2260 millió pengő | volt; ebből az összegből a búzatermésé ’ 596 millió, a tengerié 420, a búza- } szalmáé 100, a tengeridaráé 42, a többi \ kapásoké 650, a paprikáé 23, a dohányé) i ll, a napraforgóé és kenderé 6—6, a | lené 5, a repcéé 3, a lucernáé 92, a lóheréé 43, a bükkönyé 33, a lucerna- j magé 18, a lóheremagé 10, a káposztáé j 20 és a paradicsomé 10 millió pengő í volt. j * 'j Matolcsay Mátyás dr könyvet irt az j alföldi homoki szőlők bortermésének j jövedelmezőségéről. A szerző meg- j állapátja, hogy a borárak szürettől-szü- j rétig való hullámzása legjobban a j törpebirtokosokat sújtja, mert a szűk- j séges hordóürtartalömnak csak elenyésző mennyiségével rendelkeznek és igy kényszereladás folytán a szüret kezdetén 30—40 százalékkal alacsonyabb mustárak alakulnak ki. A szőlő termelési költségeiben 71 százalékkal szerepel a munkabér, 10.5 százalékkal a védekezőszerek, 9.3 százalékkal a trágya, 9.2 százalékkal a szőlőkaró. 4 Az idei gabonaárak szabályozása tárgyában megbeszélést tartottak különböző hatóságok képviselői. A tárgyaláson az a vélemény alakult ki, hogy az idei 80 kg-os fajsúlyú búza mázsán- kénti árát 25 pengőben kell megállapítani. A másfajta minőségű huza ára ettől a határtól lefelé félfajsulyonként 20 fillérrel csökkenne. * Románia mezőgazdasági kivitele erősen csökkenni fog Besszarábia elvesztésével ,mert annak túlnyomóan mezőgazdasági jellegű területén termett az ország búzájának 28, árpájának 37, rozsának 30 százaléka. Besszarábiában 120.000 hektáron termeltek szójababot. A szovjet által megszállott területre esett a román szőlőtermelés 35 százaléka. A halasi piac A szombati piacon a következő árak voltak : Uj burgonya 25—30 f; Kukorica mm. 27 P; Széna 9.50 P; Szalma 5—6 P; Zöldborsó kg.-ja 16—20 f; Uborka 50—80 f; Eper 50—80 f; j Zöldpaprika drb. 4—5—8 f; Idei j káposzta kg.-ja 10—12 f., Zöldbab 25—30 f; Kalarábé drb. 4 f; Kelká- , poszta fejenként 8—12 f; Tej 1. i 20—22 f; Tejfel 1 P; Túró kg.-ja 50 j f; Vaj 3.20 fii; Tojás kg.-ja 1.60 fill. j — Julius 28-ig minden vásárnap végezhető mezei munka. A földművelésügyi miniszter a rendkívüli időjárási viszonyokra tekintettel megengedte, hogy junius 30-tól ju- , lius 28-ig terjedő időben eső vasár- ! napokon mindenféle mezőgazdasági munka végezhető legyen. A polgármester közli: Értesítem a I a hivatalos órák délelőtt 7 órától ,1 ■ /város lakosságát, hogy további intéz- óráig és délután 4 órától 7 óráig tarkedésig a városháza összes hivatalaiban * tanak. Az államvasutak igazgatója a további intézkedésig újabb forgalom- korlátozást léptetett életbe a Halas —budapesti és a Halas—félegyházi vonalakon. E szerint Budapest felé, Halasról csak a hajnali és a déli gyors és az este 6.20 perckor induló személy közlekedik. Elmarad tehát a hajnali, a 8 órai és a délután fél kettős budapesti személyvonat. Félegyházi viszonylatban megmaradt a Félegyházáról reggel 7 ó. 27 perckor és a délutáni 16 óra 27 , perckor érkező, valamint az innen j Félegyháza felé délelőtt 10 óra 43 perckor és az este 19 óra 43 perckor induló személyvonat. Budapestről az éjszakai és délutáni gyors és a délelőtt 10 óra 30 perckor Halasra érkező személy közlekedik. Kelebia felé reggel 6 óra 50 p.- kor indul helyi vonat és közlekednek a fenti budapesti vonatok. A Magyar Távirati Iroda jelenti: í mindazok, akik községi bizonyitA Budapesti Közlöny julius 8-i szá- J vánnyal három hónapos cséplési ma közli az iparügyi miniszter 1 gyakorlatot igazolnak, az 1940. év- 30.000/1940. lp. M. számú rendele- ben iparigazolvány nélkül is végeztét. A rendelet értelmében a rendki- , hetnek bércséplést. Iparigazolványt vüli viszonyokra való tekintettel e rendelet alapján kiadni nem lehet.
