Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-04-26 / 34. szám
Kiskunhalas Helyi Értesítője. április 26 adagokat is. 15000 vágón behozataláról szól ez a megállapodás. A belga kormánnyal is tárgyalunk megfelelő készletek behozatala végett. A cukorjegyrendszert csak végső szükség esetén akarta behozni a kormány, mert az egészséges állapot az, hogy a belföldi fogyasztást minél nagyobbra emeljük, hogy a szegényemberek is hozzájuthassanak ehhez az élvezeti és tápláló cikkhez. Az eddigi átlagos vidéki fogyasztás személyenként és havonként 16—17 deka volt. A jegy 30 dekát biztosit. A gyerekek külön kapnak. A cukorkészleteket be kell jelenteni. Meggyőződése szerint ezek a bejelentések is előhoznak még párszáz vagont. Megfelelő rendszabályokat alkalmaznak a rejtegetők ellen. Az interpellálok kifogásolták, hogy rendel- j lenességek vannak falun a jegyek kiosztásánál. Utánanéz a dolgoknak és orvosolja a hibákat. A Ház a választ tudomásul vette. B. Szabó István képviselő a bérlők és felesek árvízkáráról inter- i pellált. Gróf Teleki Mihály földművelés- ügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a 100 holdnál kisebb területen gazdálkodó bérlők, kisha- szonbérlők, felesek, harmadosok kölcsönvetőmagot kapnak. Kapós volt a cseléd, emelkedtek a bérek a Szent Györgynapi cselédfogadáson ■Ш&11 A város táviratban üdvözölte József főherceget József főherceg tábornagy csütörtökön töltötte be katonai szolgálatának 50. évét. Ebből az alkalomból a honvédség tiszteletadással hódolt a világháború hős hadvezére előtt s az ünnepléshez szeretettel csatlakozott a társadalom is. Táviratok és üdvözlölevelek özönével érkeztek a jubiláló főherceg -címére. Halas város vezetősége csütörtökön meleg hangú táviratban üdvözölte József főherceget, 50 éves katonai jubileuma alkalmából. 28 halasi birtokos kapóit ebben az évben paprikatermelési engedélyt A paprikatermelésre minden évben, november végéig kell a minisztériumhoz a kérelmet benyújtani. A városhoz most érkezett meg a minisztériumból, hogy ebben az évben hányán és milyen területre kaptak paprikatermelésre engedélyt. 46 halasi birtokos kért engedélyt, azonban csak 28 kérelmet találtak teljesíthetőnek. Paprikatermelési engedélyt a következő birtokosok kapták meg : Babó Dezső 5 hold, Bacsó Balázs 800 n-öl, Boldog István 1 hold, Brecs- ka Mihály 2 hold, Csala Mihály 800 n-öl, Döme István 800 n-öl, Dr. Halász D. Sándor 1400 n-öl, Hegyi István 1 hold, Király György 1 hold, Kosár Antal 2 hold, Kosár Imre 2 hold, Mihovics Pál 800 n-öl, Nacsa Illés 1200 n-öl, dr. Nagy Pál Ferenc 2 hold, özv. Pálfi Ferencné 1000 n-öl, Rácz János 400 n-öl, Sipos Sz. István 800 n-öl, Szécsi József 1 hold, Szécsi Sándor 800 n-öl, Szűcs János 1 hold, Tanács Vince 800 n- öl, Vass István 400 n-öl, Gyenizse Imre 1 hold és 800 n-öl, Hegedűs B. István 800 n-öl, Horváth Balázs 800 n-öl, Nagy György József 800 n-öl, Szécsi János 800 n-öl, és Papp Lajos 1 hold területre. Szerdán tartották meg Kiskunhalason a Kiskunságban ősi szokásként fennmaradt gazdasági cselédfogadást. A “szép tavaszi napsütésben igen nagy tömeg gazda és szolgálatot kereső cselédember gyülekezett össze a városháza előtt, a piactéren s a gazdák arról panaszkodnak, hogy fiatal pásztorgyerekben és hónapszámosban igen nagy a hiány. A szilveszteri bérekhez viszonyítva ismét egy kis emelkedés állott be a cselédbérekbeji s a gazdák' szívták is fogukat. Nem, mintha a munka tisztességes bérét sajnálták volna, hanem az a baj, hogy igen nagy kérdőjel előttük ma az, hogy miből tudnak majd fizetni? A Szent György-napi bérek ezek voltak: Bentkosztos kocsis legény, aki még leventeköteles, 150 pengő készpénzt, 4—5 mázsa vegyes gabonát, vagy ha csak készpénzért szegődött, 240—280 pengőt kapott. Bentkosztos, 24—30 éves kocsisok és béresek 240—250 pengő készpénzt, 5—6 mázsa vegyes gabonát, vagy pedig csupán készpénzben 350—380 pengőt kaptak, esetleg még egy marhatartást is. Kiöregedett, 50—60 éves bent- . kosztos, családtalan mindenesek, akiket leginkább már csak pásztorko- ' dásra használnak nagyabb számú jó- i szág mellé, 200—250 pengő készpénzt, j mosást, egy marhatartást, vagy két- i három disznótartást kaptak. Fiatal, 16—20 éves gulyás-gyerekednek 100— 120 pengő készpénzt, 3—4 mázsa rozsot, 15—16 éves kanász-gulyás-féle gyerekek, meg kis falka mellé juhász- bojtárok 90—100 pengőt, 1—2 mázsa rozsot, 1 pár lábbelit tudtak kialkudni. Bentkosztos, igen jó műm kás és erős, katonasoron túllévő mindenesek bére felment 360—380 pengőre, de akadt, aki 400 pengőért ist el tudott szegődni. Egészen fiatal, 12—15 éves pásztorgyerekeknek havi 8—10 pengőt, vagy annak megfelelő értékű jószágot, ruházatot, lábbelit fizettek. Konvenciós cselédek is szegődtek elég szép számmal!. Ezeknek a bére nagyjából változatlan, mert hiszen természetbeni bért kapnak. A konvenciós béresek, kocsisok általában 12 mázsa rozs, 6—7 mázsa búza, 1 hold veteményföld, 1—2 marhatartás, meg a kiskonvencióba szokásos 20—20 kilő só, kása, szalonna, 80—100 pengő készpénz, tüzelő és ,egy kocsi szalma bérért szegődtek. Olyan konvenciós, aki legényfiával együtt áll szolgálatba, 20—22 mázsa gabonát, 30—30 kiló sót, kását, szalonnát, 2 hold veteményest, 3—4 marhatartást, 2 pár csizmát, meg száz-százhusz pengős bért alkudott ki. A gazdák leginkább ai hónapszámosokat keresték, aikik a kosztjuk mellé 30—40 pengőt kapnak egy hónapra, aszerint, melyik micsodás. Cselédlányokat is kerestek a: tanyákra éter get, de elszegődni egyetlenegyet sem láttunk. Nem szeretnek tanyán szolgálni a fehérnépek. A Szent György.- napi cselédfogadás egyik felftünő jelensége volft, hogy most már ismét igyekeztek a cselédek a: pénz mel|ié természetbeni béreket is biztosítani maguknak. E= Négyszáz pengőn felüli Keresetet is nyújtott a selyemhernyótenyésztés A selyemtenyésztési felügyelőség most tette közzé selyemhernyótenyésztőink múlt évi keresetéről szóló összefoglaló jelentését. A hivatalos adatok szerint legkiterjedtebb a termelés az Alsódunán- tuli, a Dunatiszaközi és a Tiszántúli mezőgazdasági kamara területén. Országos viszonylatban 6534-et tesz ki azoknak a selyemtermelőknek a száma, akik 50 pengőn felüli keresetet kaptak. 812 termelő 100 pengőnél nagyobb keresethez jutott, de voltak 200, 300, sőt 400 pengőn felüli keresetek is. Mindez a dolgos magyar kezeken kívül a kis selyemhernyónak köszönhető. Mivel a selyemhernyótenyésztés nem kíván semmiféle tőkebefektetést, hanem csak eperfát, ezért gondoskodni, kell az eperfaállomány folytonos növeléséről, mert a selyemtermelésnek jótékony szociális hatásán kívül még jelentékeny nemzetgazdasági jelentősége is van. Emellett azonban kívánatos volna az is, hogy mindenütt, ahol már a meglevő eperfaállomány erre módot nyújt, a nemsokára kezdődő selyemtenyésztési idényben minél többen válalkoznának selyemtermelésre. Miként a fentiekből látszik, ez igen jól fizető foglalkozás. Tudvalevő, hogy a selyemtermelés pár hét alatt lebonyolódik. Aki tehát e rövid időt ki nem használja, az egy egész évre elszalasztja ezt a jövedelmi forrást. Ezért ajánlatos, ha ezt a nyár- eleji keresetet ki-ki már most biztosítja magának és sürgősen jelentkezik a lakóhelyén megbízott selyemtenyésztési felvigyázónál, hogy a gubótermelésben résztvehessen. A Gazdasági gépeknél dolgozó munkások balesel biztosítása A halasi hatóság felhívása ft JÉoüzBm és Hulonaz Kft. megkezdte az ártézi vízből készülő jég gyártását. Átvehető a gyár telepén kicsinyben is a kora reggeli órákban, táblánként (12*5 kg.) 55 filléres árban. Nagyobb tételnél árengedmény! Az 1912: VIII. te. 5 szakasza és аИ 1913: XX. te. 2 szakaisza értelmében a gazdafsági gép tulajdonosa bárminő gazdásági gépe mellett alkalmazott (dolgozó) összes munkásokat — aíz üzemben tartás talrtamára való tekintet nélküli — üzemi baleset ecetére aiz Országos Mezőgazdafsági Biztositó Intézetnél biztosítani kötetes, alkar a saját gazdaságában, akár pedig mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet gépével munkát. A géptulajdonos (munkaiadó) gép- munkásbiztositási kötelessége eszerint kiterjed mindazokra^ akik bármilyen gazdasági (szántó, vető, arató, cséplő, szetskavágó, dafáló, permetező stb.) gépberendezése mellett, annali üzemben tartásához szükséges munkaikörben dolgoznak. Ilyeneknek tekintendők többek között a cséplőgépeknél alkalmazott (dolgozó) csépel'tetők, kisegítő családtagok stb., valamint a robbanómotorok kezelői is. Kivételt egyedül a képesítésének megfejelő munkakörben dolgozó, csakis egyes időszaki (csép- lés, szántás stb.) munka végzésére felfogadott vizsgázott gépész (képesített gépkezelő) képes, aki mind betegség, mind baleset esetére aíz Országos Társadalombiztosító Intézetnél biztosítandó. Önkéntes utón — a rendkívüli taigok sorába való felvétellel — a géptulajdonos (munkaafdó) is biztosíthatja magát az Intézetnél balleset esetére. A biztosítási kötelesség teljesítésének legcélszerűbb módja ai gazdasági gépek mellett alkalmazott (dolgozó) u. n. gép- munkásoknakbiztositási szerződés utján, nevük megjelölése nélkül, átalányban váló biztosítása. Erre a célra szolgál ez a nyilatkozat, amely a gépüzem megkezdése előtt, pontosan kitöltve s a díjtáblázat szerinti biztosítási díjjal együtt adandó postára. Az átalánybizto- sitás a biztosítási dij befizetését követő napon, illetőleg a minden rovaltába pontosan kitöltött Nyilatkozat beérkezése napján déli 12 órakor válik érvényessé s a naptári év végéig terjed. Az átalánybiztositás tárgyát ai munkagép képezi, a biztosítási dijat tehát, amely még nem osztható, egészben és munkagépenkint kell megfizetni. Ha/ ugyanazon erőgép több munkagép mozgásba hozatalára szolgál, a biztosítási dijat minden egyes munkagép után kell megfizetni. A cséplőgép elevátora és fűrésze, valamint a traktor által vont tárcsás borona és kultivátor például külön-külön önálló munkagépek, amelyek után külön-külön fizetendő meg a biztosítási dij. A kötelező gépmunkásbiztositásért mindig a géptulajdonos (társas viszonynál valamennyi társ egyetemlegesen) felelős, még akkor is, haj a munkásokat nem ő állítja a géphez, vagy a gép- berendezést bérbeadjai, vagy használatra átengedi. A biztosítást is mindig a tulajdonos nevei és törzsszáma alatt kell teljesíteni. Azt a gaizdasági géptulajdonost, ajki a gépmunkásbiztositást elmulasztja!, kihágásért 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják, azonfelül az elmulasztott biztosításnak megfelelő biztosítási dijat rajta utólag okvetlenül behajtják s ha baleset történik, sérült gépmunkása, illetőleg annak jogutódai részére ugyanolyan segélyek megfizetésére kötelezik, mint aminőket érvényes biztosítás esetén az Intézet nyújtott volna. A géptulajdonosok a bejelentéseket kizárólag a részükre megküldött, törzsszámúkkal ellátott «Nyilatkozat» űrlapon kötelesek teljesíteni. Aki az ilyen nyomtatványt nem kapta volna meg, az a városházán, a főjegyzői hivatalban beszerezheti. Toronyban: Bútorban: Eichel „Boldog Otthon” 1940. évi árjegyzékünk szenzációs. Kérje Ön is. Uj butorkűlönlegességek! Lakberendezők £2rl\~KlJCrLr Budapest, IX., Üllői út 71. sz. Látogassa meg kiásásunkat a Nemzetközi Vásáron I
