Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-04-26 / 34. szám

1940 április 26, péntek

XL. évfolyam, 34. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE.

Helyben ...... 12 P — Vidékre ...... 16 P

EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR

Alapította: PRÄGER FERENC

MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal: Városháza épületében

КЯ

fi figy és árvizsnjtsttik BBiiBiitÉse

A magyar mezőgazdaságot ez- idén súlyos, nagy károk érték. Kezdődött a rendkívüli hideg és hosz- szantarió téllel s folytatódott a pusztító, romboló árvízzel, vadvizekkel. A mezőgazdasági termés kérdése mindig nagy problémája volt Magyarországnak, de különösen nagy ma, amikor határainkon túl ugyan, de mégis a világtörténelem egyik legnagyobb háborúja folyik.

A kormányzat természetesen mindent elkövet arra, hogy az elemek kártevéseit a lehetőséghez képest pótolja és már március közepén rendeletileg intézkedett afelől, hogy a téli fagykárokat szenvedett gazdáknak kölcsön és kedvezményesáru vetőmag álljon rendelkezésre. Ez akció során igen tekintélyes mennyiségű zabot, árpát, kukoricát utalt ki s amikor annak szüksége mutatkozott, a rendezés hatályát a földművelésügyi kormány nyomban kiterjesztette az időközben fellépő árvizek és vadvizek által sújtott gazdák területeire is. Az árvizsulytott termelők már eddig is kétezer métermázsa köles és háromezerötszáz métermázsa kukorica vetőmagot kaptak.

Az eddigi megállapítások szerint körülbelül negyedmillió katasztrális hold az az árvizsulytotta szántóföld terület, amelyre vetőmagot kell biztosítani. Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter tudatában van a kérdés gyors és kielégítő megoldása fontosságának, éppen ezért minden intézkedést megtett arra vonatkozólag, hogy az elháríthatatlan károkat a lehetőséghez képest teljes mértékben pótolni lehessen. Itt azonban számolni kell az idő előre haladott voltával, aminek következményeképpen csak köles és kukorica vetőmag kiosztása jöhet számításba.

Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy földművelésügyi kormányzatunk a helyzet magaslatánállott s a vetőmag kiosztása folyamatba került abban a pillanatban, amikor annak szüksége mutatkozott. Olyan kérdésekről van itt szó, amelyeknek gyors intézése a termelés biztosítása szempontjából életkérdés, éppen ezért a közelmúlt napokban felhívást intéztek az érdekelt gazdákhoz, hogy vetőmag igényeiket közvetlenül a gazdasági felügyelőségekhez jelentsék be. Ez a rendelkezés a kiosztás lebonyolításának gyorsabbátételét célozza s a jelek szerint a magyar gazdatársadalom megértéssel és hálával fogadja a kormány segítségét.

Kétszázötvenezer katasztrális holdról van szó. Negyedmillió holdon kell pótolni a vetőmagot. Olyan szükségletekkel állunk tehát szemben, amelyek valóban nehéz feladat elé állítják nemcsak a gazdatársadalmat, de elsősorban magát a kormányzatot. Illetékes hatóságaink alapos és céltudatos munkával végzik az elosztást, gazdatársadalmunk már az eddigi tapasztalatok alapján is megnyugodva veheti tudomásul, hogy a lehetőségek keretei között a kormány mindent elkövet megse- '] gitésükre. Szörnyű volt a fagy és

az árvizpusztitása, közben múltak a hetek, el kell hát készülnünk arra, hogy a legjobb akarat mellett sem lehet teljes mértékű pótlást biztosítani a veszteseknek. De azt mindenkinek tudnia kell és a józan maШЕКШШБ П &&£ИШЗ£ЯВ28ВВ2.

gyár társadalom tudja is, hogy kormányzatunk a legmesszebbmenő megértéssel és áldozatkészséggel igyekszik azon, hogy a természeti csapások ne hozzanak maguk után termésünkben túl nagy kiesést.

30 ezer pengő államsegélyt Kapott I a város a tisztviselői illetményekre

A város vezetősége nagyobb államsegély ügyében előterjesztést tett a pénzügyminisztériumban. A város kérelmét kedvezően intézték el és

a városnak 30.000 pengő államsegélyt utalt ki a pénzügyminiszter.

Az államsegély tegnap megérkezett a városhoz, azzal a feltétellel,

hogy a városnak az államsegélyt a május havi tisztviselői illetmények kifizetésére kell fordítania.

I

Beérkeztek az ajánlatok a halasi kertmnnkás iskola

építésére

A Kiskunhalason építendő kertmunkás iskola építési munkáira tartott április 22-én versenytárgyalást az iparügyi minisztérium. Ajánlatot adtak be

az összes munkákra:

I Lázár Géza (Budapest) föld, kőm.

stb. 96.676 P., szigetelő 4664, ács 24.710, i bádogos 4639, tetőfedő 6280, műkő 2115, j asztalos, lakatos, mázoló 21.535, üve- j ges 2924, vászonredőny 1310, burkoló 1 5160, vizv. csatornázás 18.414, kályhamunkákra 10.287, ossz. 198.715.81 P; több munkanemre:

Bajai és Deli (Baja) műkő- és bur- ' kólóm. 7909 P;

Menczer Henrik (Halas) föld, kőm. stb. 84.076 P;szjgetelő 1320, műkő 2160, : burkolómunkára 4960, ossz. 95.516 P; I Pálinkás Jenő (Szeged) föld, kőm. 85.498, szigetelő 4740, ácsmunkára 28.083, ossz. 118.321 P;

Ácsmunkára: .Kardos Ferenc (Halas)

28.200 P;

Bádogosmunkára: Martinov Emil . (Halas) 3505 P; Pohiba József (Budapest) 3668, Wunderlich János (Tolna) 3982.40, Petik János (Budapest) 4047.50 Eszik Lajos (Halas) 4155 P; Gaál Ferenc (Szeged) 6040 P;

Tetőfedőmunkára: Túri János (Halas) 5600 P; Markovits Jenő (Halas)í 5710 P; Schfögl Alajos és Tamás (Bu:- I dapest) 5800 P;

; Asztalosmunkára: Schramm József í (Budapest) 12.590 P; Witter Fere.np' i 19.962.50 P; Mozgai és Tallér (Halas)

' asztalos-, lákatos-, mázolómunkára összesen 24.534.62 P;

Lakatosmunkára: Horváth István (Нан \ las) 2569.70 P;

Mázolómunkára: Szákál Gábor (Halas) 2543.50 P; Rácz Józtee.f (Halas) 2815 P; Horváth József (Pécs) 3371.10 P; Szkokán József (Budapest) 3412.60 P; Flieith Antal (Budapest) 3865.90 P;

Irházy Gyu)a (Cegléd) 4692.80 P;

Üvegesmunkára: Veite Károly (Budapest) 2350 P; Bielek Károly (Budapest) 2395 P; Papp Sándor (Budapest) 2450 P; Jauernik Károly (Budapest) 2510 P; Zilah Lajos (Halas) 2640 P; Torma Gyula (Halas) 2840 P; Rich- tarek Sándor (Budapest) 2948 P;

Redőnymunkára: Nyerges Lajos (Halas) 859.23 P; Kiss István (Keszü) 865.50 pengő.

Burkolómunkára: Uglár István (Budapest) 4570 P;

Vízvezeték és csatornázási munkára: Pregitzer Károly (Budapest) 14.922.10 P; Wunderlich János (Tolna) 17.138.07 P; Hrauda Károly és Fia (Budapest)

17.471.52 P; Száva Sándor (Budapest) 17.691.10 P; Szarvas Imre (Halas)

18.331.52 pengő.

Kályhamunkára: Lukács János (Si- montornya) 589 P; Lu^ász Lajos (Budapest) 10.589 pengővel.

fi cHftorfBladaorÉI fia a knkoriaa krtkkBaitksfirfil nyilatkozott a Bálban vitái Brit Teleki Mihály fildiInlÉifinyi miniszter

A képviselőházban szerdán több interpellációra válaszolt gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter. A miniszter felszólalását az egész Ház nagy figyelemmel kisérte.

Csoór Lajos képviselő a kukorica árának megállapításáról interpellált.

Gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy

az idei hosszú tél és az árvizek miatt a kukoricaföldek területe körülbelül 200—250.000 holddal emelkedik, minden intézkedést meg kell tehát tenni arra, hogy a kukorica értékesítése az ősszel biztosítva legyen.

A kukorica a legtöbb kisember megélhetését biztosítja, cselédemberek, kisemberek részes kukoricaföldet művelnek.

Д kukorica megfelelő árának tehát szociális jelentősége is van.

A kukoricát illetőleg bizonyos készletgazdálkodás bevezetésére van szükség.

I

Jó termés idején tartalékolni kell készleteket a rossz évekre.

Egy beszédében szólott már arról, hogy góréépitési akciót kíván lebo- 1 nyoiitani és erre rendelkezésre áll ! körülbelül ötszázezer pengő. Most j közölheti, hogy ennek az összegnek j körülbelül háromszorosa áll majd ; rendelkezésre a góréakcióra. j Egy időben irányárakat állapított meg a kukoricára a kormány, baj volt azonban, hogy nem voltak megfelelő tárolóhelyek. A jövőben is ezt a rendszert kívánja meghonosítani, de most már tároló górék is lesznek.

A Házban a cukorfejadag megállapítása tárgyában több képviselő interpellált.

Gróf Teleki Mihály földművelés- ügyi miniszter együttesen válaszolt I a képviselők interpellációjára. Mindnyájan belátták, — mondotta a miniszter — hogy szükség volt a jegyekre, csak az volt a kifogásuk, hogy a fejadagelosztás nem felel

meg a szociális követelményeknek. Sokan a cukorrépatermelés csökkentésének tulajdonítják azt, hogy kevés az országban a cukor, sokan azt hiszik, hogy kiszállítunk cukrot.

Д cukorrépa termelő területeket a chanburni egyezmény értelmében csökkenteni kellett.

A cukor árának leszállításával tavaly tetemesen növekedett a fogyasztás. A pénzügyi kormányzat megfelelően kényszeritette a gyárakat arra, hogy ne szállítsanak ki hanem tároljanak,

a belföldi fogyasztás azonban annyira emelkedett, hogy a tartalék is elfogyott.

Tévedés az, mintha most cukrot szállítanánk ki, vagy tárolnánk azért, hogy külföldi államoknak adjuk. A helyzet az, hogy kevés volt a eukorkészletünk, a mostani országos átlag, a 40—50 deka nem állott volna rendelkezésre. Tisztán a német kormánnyal kötött megállapodásnak köszönhetjük a mostani fej-