Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-04-26 / 34. szám

1940 április 26, péntek XL. évfolyam, 34. szám ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ...... 12 P — Vidékre ...... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal: Városháza épületében КЯ fi figy és árvizsnj­tsttik BBiiBiitÉse A magyar mezőgazdaságot ez- idén súlyos, nagy károk érték. Kez­dődött a rendkívüli hideg és hosz- szantarió téllel s folytatódott a pusz­tító, romboló árvízzel, vadvizekkel. A mezőgazdasági termés kérdése mindig nagy problémája volt Ma­gyarországnak, de különösen nagy ma, amikor határainkon túl ugyan, de mégis a világtörténelem egyik legnagyobb háborúja folyik. A kormányzat természetesen min­dent elkövet arra, hogy az elemek kártevéseit a lehetőséghez képest pótolja és már március közepén ren­deletileg intézkedett afelől, hogy a téli fagykárokat szenvedett gazdák­nak kölcsön és kedvezményesáru vetőmag álljon rendelkezésre. Ez ak­ció során igen tekintélyes mennyisé­gű zabot, árpát, kukoricát utalt ki s amikor annak szüksége mutatko­zott, a rendezés hatályát a földmű­velésügyi kormány nyomban kiter­jesztette az időközben fellépő árvi­zek és vadvizek által sújtott gazdák területeire is. Az árvizsulytott ter­melők már eddig is kétezer méter­mázsa köles és háromezerötszáz mé­termázsa kukorica vetőmagot kap­tak. Az eddigi megállapítások szerint körülbelül negyedmillió katasztrális hold az az árvizsulytotta szántóföld terület, amelyre vetőmagot kell biz­tosítani. Teleki Mihály gróf földmű­velésügyi miniszter tudatában van a kérdés gyors és kielégítő megol­dása fontosságának, éppen ezért minden intézkedést megtett arra vonatkozólag, hogy az elháríthatat­lan károkat a lehetőséghez képest teljes mértékben pótolni lehessen. Itt azonban számolni kell az idő előre haladott voltával, aminek kö­vetkezményeképpen csak köles és kukorica vetőmag kiosztása jöhet számításba. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy földművelésügyi kormányza­tunk a helyzet magaslatánállott s a vetőmag kiosztása folyamatba ke­rült abban a pillanatban, amikor an­nak szüksége mutatkozott. Olyan kérdésekről van itt szó, amelyek­nek gyors intézése a termelés bizto­sítása szempontjából életkérdés, ép­pen ezért a közelmúlt napokban fel­hívást intéztek az érdekelt gazdák­hoz, hogy vetőmag igényeiket köz­vetlenül a gazdasági felügyelősé­gekhez jelentsék be. Ez a rendelke­zés a kiosztás lebonyolításának gyorsabbátételét célozza s a jelek szerint a magyar gazdatársadalom megértéssel és hálával fogadja a kormány segítségét. Kétszázötvenezer katasztrális hold­ról van szó. Negyedmillió holdon kell pótolni a vetőmagot. Olyan szükségletekkel állunk tehát szem­ben, amelyek valóban nehéz fela­dat elé állítják nemcsak a gazdatár­sadalmat, de elsősorban magát a kormányzatot. Illetékes hatóságaink alapos és céltudatos munkával vég­zik az elosztást, gazdatársadalmunk már az eddigi tapasztalatok alapján is megnyugodva veheti tudomásul, hogy a lehetőségek keretei között a kormány mindent elkövet megse- '] gitésükre. Szörnyű volt a fagy és az árvizpusztitása, közben múltak a hetek, el kell hát készülnünk arra, hogy a legjobb akarat mellett sem lehet teljes mértékű pótlást biztosí­tani a veszteseknek. De azt minden­kinek tudnia kell és a józan ma­ШЕКШШБ П &&£ИШЗ£ЯВ28ВВ2. gyár társadalom tudja is, hogy kor­mányzatunk a legmesszebbmenő megértéssel és áldozatkészséggel igyekszik azon, hogy a természeti csapások ne hozzanak maguk után termésünkben túl nagy kiesést. 30 ezer pengő államsegélyt Kapott I a város a tisztviselői illetményekre A város vezetősége nagyobb ál­lamsegély ügyében előterjesztést tett a pénzügyminisztériumban. A város kérelmét kedvezően intézték el és a városnak 30.000 pengő államse­gélyt utalt ki a pénzügyminiszter. Az államsegély tegnap megérke­zett a városhoz, azzal a feltétellel, hogy a városnak az államsegélyt a május havi tisztviselői illetmények kifizetésére kell fordítania. I Beérkeztek az ajánlatok a halasi kertmnnkás iskola építésére A Kiskunhalason építendő kertmunkás iskola építési munkáira tartott április 22-én versenytárgyalást az iparügyi minisztérium. Ajánlatot ad­tak be az összes munkákra: I Lázár Géza (Budapest) föld, kőm. stb. 96.676 P., szigetelő 4664, ács 24.710, i bádogos 4639, tetőfedő 6280, műkő 2115, j asztalos, lakatos, mázoló 21.535, üve- j ges 2924, vászonredőny 1310, burkoló 1 5160, vizv. csatornázás 18.414, kályha­munkákra 10.287, ossz. 198.715.81 P; több munkanemre: Bajai és Deli (Baja) műkő- és bur- ' kólóm. 7909 P; Menczer Henrik (Halas) föld, kőm. stb. 84.076 P;szjgetelő 1320, műkő 2160, : burkolómunkára 4960, ossz. 95.516 P; I Pálinkás Jenő (Szeged) föld, kőm. 85.498, szigetelő 4740, ácsmunkára 28.083, ossz. 118.321 P; Ácsmunkára: .Kardos Ferenc (Halas) 28.200 P; Bádogosmunkára: Martinov Emil . (Halas) 3505 P; Pohiba József (Buda­pest) 3668, Wunderlich János (Tolna) 3982.40, Petik János (Budapest) 4047.50 Eszik Lajos (Halas) 4155 P; Gaál Fe­renc (Szeged) 6040 P; Tetőfedőmunkára: Túri János (Ha­las) 5600 P; Markovits Jenő (Halas)í 5710 P; Schfögl Alajos és Tamás (Bu:- I dapest) 5800 P; ; Asztalosmunkára: Schramm József í (Budapest) 12.590 P; Witter Fere.np' i 19.962.50 P; Mozgai és Tallér (Halas) ' asztalos-, lákatos-, mázolómunkára összesen 24.534.62 P; Lakatosmunkára: Horváth István (Нан \ las) 2569.70 P; Mázolómunkára: Szákál Gábor (Ha­las) 2543.50 P; Rácz Józtee.f (Halas) 2815 P; Horváth József (Pécs) 3371.10 P; Szkokán József (Budapest) 3412.60 P; Flieith Antal (Budapest) 3865.90 P; Irházy Gyu)a (Cegléd) 4692.80 P; Üvegesmunkára: Veite Károly (Buda­pest) 2350 P; Bielek Károly (Buda­pest) 2395 P; Papp Sándor (Buda­pest) 2450 P; Jauernik Károly (Buda­pest) 2510 P; Zilah Lajos (Halas) 2640 P; Torma Gyula (Halas) 2840 P; Rich- tarek Sándor (Budapest) 2948 P; Redőnymunkára: Nyerges Lajos (Ha­las) 859.23 P; Kiss István (Keszü) 865.50 pengő. Burkolómunkára: Uglár István (Bu­dapest) 4570 P; Vízvezeték és csatornázási munkára: Pregitzer Károly (Budapest) 14.922.10 P; Wunderlich János (Tolna) 17.138.07 P; Hrauda Károly és Fia (Budapest) 17.471.52 P; Száva Sándor (Budapest) 17.691.10 P; Szarvas Imre (Halas) 18.331.52 pengő. Kályhamunkára: Lukács János (Si- montornya) 589 P; Lu^ász Lajos (Bu­dapest) 10.589 pengővel. fi cHftorfBladaorÉI fia a knkoriaa krtkkBaitksfirfil nyilatkozott a Bálban vitái Brit Teleki Mihály fildiInlÉifinyi miniszter A képviselőházban szerdán több interpellációra válaszolt gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter. A miniszter felszólalását az egész Ház nagy figyelemmel kisérte. Csoór Lajos képviselő a kukorica árának megállapításáról interpellált. Gróf Teleki Mihály földművelésü­gyi miniszter válaszában kijelentette, hogy az idei hosszú tél és az árvizek miatt a kukoricaföldek területe körülbelül 200—250.000 holddal emelkedik, minden intézkedést meg kell tehát tenni arra, hogy a kukorica értékesítése az ősszel biztosítva legyen. A kukorica a legtöbb kisember meg­élhetését biztosítja, cselédemberek, kisemberek részes kukoricaföldet művelnek. Д kukorica megfelelő árának te­hát szociális jelentősége is van. A kukoricát illetőleg bizonyos kész­letgazdálkodás bevezetésére van szükség. I Jó termés idején tartalékolni kell készleteket a rossz évekre. Egy beszédében szólott már arról, hogy góréépitési akciót kíván lebo- 1 nyoiitani és erre rendelkezésre áll ! körülbelül ötszázezer pengő. Most j közölheti, hogy ennek az összegnek j körülbelül háromszorosa áll majd ; rendelkezésre a góréakcióra. j Egy időben irányárakat állapított meg a kukoricára a kormány, baj volt azonban, hogy nem voltak meg­felelő tárolóhelyek. A jövőben is ezt a rendszert kívánja meghonosí­tani, de most már tároló górék is lesznek. A Házban a cukorfejadag megálla­pítása tárgyában több képviselő in­terpellált. Gróf Teleki Mihály földművelés- ügyi miniszter együttesen válaszolt I a képviselők interpellációjára. Mind­nyájan belátták, — mondotta a mi­niszter — hogy szükség volt a je­gyekre, csak az volt a kifogásuk, hogy a fejadagelosztás nem felel meg a szociális követelményeknek. Sokan a cukorrépatermelés csökken­tésének tulajdonítják azt, hogy ke­vés az országban a cukor, sokan azt hiszik, hogy kiszállítunk cukrot. Д cukorrépa termelő területeket a chanburni egyezmény értelmé­ben csökkenteni kellett. A cukor árának leszállításával ta­valy tetemesen növekedett a fo­gyasztás. A pénzügyi kormányzat megfelelően kényszeritette a gyára­kat arra, hogy ne szállítsanak ki ha­nem tároljanak, a belföldi fogyasztás azonban annyira emelkedett, hogy a tar­talék is elfogyott. Tévedés az, mintha most cukrot szállítanánk ki, vagy tárolnánk azért, hogy külföldi államoknak ad­juk. A helyzet az, hogy kevés volt a eukorkészletünk, a mostani orszá­gos átlag, a 40—50 deka nem állott volna rendelkezésre. Tisztán a né­met kormánnyal kötött megállapo­dásnak köszönhetjük a mostani fej-

Next

/
Thumbnails
Contents