Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-04-05 / 28. szám

1940 április 5, péntek XL. évfnlv*m, 28. p Politikai, társadalmi és közgazdasági lap // • ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ........ 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal: Városháza épületében MINDENKI ADNI FOG Húsz évvel ezelőtt kifejezően erő­teljes plakátok jelentek meg szerte az országban. Hatalmas kormányke­reket fogott egy izmos ké^ s a mű­vészi elképzelés azt példázta, hogy az ország hajóját végre olyan férfiú irányítja, akinek van tudása, ereje és akarata a legnagyobb veszedel­mek, válságok és összeomlások ide­jén is az egyetlen menekülést, az egyetlen szabadulást jelentő irányba vezetni népének hajóját. ... És ma újra ott áll a nagy vi­zek fölött a régi kormányos, ma újra ott áll, hogy megsegítse árviz- sujtotta népét. És a kormányzó, a nagy óceáni vizek legendás hirü ad­mirálisa, repülőgépbe szállt, hogy igy szemlélje meg az árvizsujtotta területeket. A lesújtó tapasztalatok által megsokszorozott erővel vette kezébe újra az irányítást s alig szállt ki a repülőgépből, felhívással for­dult a magyar társadalomhoz, ma­gyar testvéreink megsegítéséért. — Most érkeztem vissza ,az ár­vizsujtotta országrészek feletti utáni­ról — hangzik a kormányzói szózat első mondata. A legfelsőbb Hadúr látta az összeomlott házakat, a megrokkant egzisztenciákat és nyom­ban megjelölte a segítés, a talpra- állitás módozatait. Gyönyörűen szép és önként értetődő, hogy Kormány­zó Urunk a magyar hadsereg példá­jára utal. A honvédekére, akik éjt- | nappá téve mentették a menthetőt, I a honvédekére, akik hivó szó nél- ! kül is felajánlották anyagi segitségü- ! két. «Az árvíz által sújtott hadirok- i kantak házainak egész sora fogja hirdetni a bajtársak tettrekész együtt­érzését» — állapítja meg a kor- i mányzói szózat, amely minden ma- | gyárhoz intézi a felszólítást: Adjon ! к mindenki annyit, amennyit ' meg sem érez, de adjon, hogy részt j vegyen a nemzet jótékony lelkének 1 egyöntetű megmozdulásában. A kormányzó szólt és a nemzet megértette az Ö szavát! Uj, nagy, hatalmas magyar munka indul el s nem lesz, nem is lehet ebben az országban magyar, aki ne fogadná meg a kormányzó figyel­meztetését, aki ne érezné, hogy ez a felhívás olyan parancs, amelyet tel­jesíteni becsületbeli és magyar kö­telesség. Kormányzó Urunk ismeri, tudja, Gátja a magyar tömegek mai hely­zetét éppen ezért hirdette, hogy «adjon mindenki annyit, amennyit meg sem érez...» Mindenki adni fog! Mindenki, mert igy kívánja ezt a Kormányzó, mert igy kívánja ezt a magyar be­csület és mert igy kívánja sokezer­nyi magyar vérünknek a miénkkel közös érdeke ! A kormány a sajtó feladatává tette az árvízkárosultak részére való gyűjtés lebonyolítását A belügyminiszter rendeletet bocsá- J tott ki az árvízkárosultak javára foga­natba tett azon gyűjtés lebonyolítására, j amelyet a kormányzó ur kezdeménye- | zett. A gyűjtés legfőbb irányitója az j országos kormánybiztos, ez azonban nem mentesiti felügyeleti kötelességük teljesítése alól a törvényhatóságok első tisztviselőit. A rendelet elsősorban a sajtó, azután a társadalmi egyesületek, főispánok, helyi hatóságok, hivatalok, közületek feladatává teszi a gyűjtés lebonyolítását. A magyar sajtó, igy a Helyi Értesítő készséggel tesz eleget a rendeletnek ДНИ«'" .............Ill iín И lim I és mától kezdve bármilyen adományt elfogad. A rendelet értelmében az ado­mányokat hetenként a rendeltetési he­lyére juttatjuk. A rendelet intézkedik arról is, hogy az adományok körül semmiféle költ­séget nem lehet felszámítani, az eset­leg rendezendő előadások is mentesek minden díjfizetés alól. Reméljük, hogy Halas hazafias pol- gársága most is kiveszi részét a leg­nemesebb akcióból', amely vissza akarja adni a szerencsétleneknek a legdrágáb- I bat, amit elvesztettek: az otthonukat. Dr. lilii! Elek eliiflsal Hininndiril Chicagóban Dr. Máthé Elek teológiai tanár, az uj halasi ref. lelkész, egyheti tartózko­dás után elutazott Chicagóból. Ott tartózkodása alatt három angolnyel- j vü előadást tartott a keresztény if­júsági egyesület Foreign Forum cso­portjában, az International House vitaestélyeinek során és végül a Ro- ­tary Clubban, ismertette. Magyaror­szág helyzetét és a Dunavölgy prob­lémáit. Ezenkívül a chicagókörnyéki református magyar egyházban is­tentiszteletet és a református egy­házközségekben Magyarországot is­mertető nyilvános előadásokat tar­tott. Gróf Teleki Mihály fontos mezőgazdasági bejelentéseket tett a A képviselőház egyik legutóbbi ülésén a törvényhatósági állattenyésztési ala­pokról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sánál vitéz gróf Teleki Mihály föld­művelésügyi miniszter nagy beszédet mondott. A miniszter kijelentette, azért beszél most a vita közepén, mert a héten három külföldi miniszter látogatójával tárgyal és nem lenne módjában későb­ben felszólalni. Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen a köztenyésztés minősé­gi fejlesztését s ezen keresztül a ma­gyar föld teljesítőképességének foko­zását szolgálja. Az állattenyésztés nem­zetgazdasági fontossága mindig nagy volt, de a legutóbbi húsz esztendőben jelentősége még inkább fokozódott. Vi­tán felül áll, hogy a kisgazdaságoknak és a belterjesen kezelt nagy gazdasá­goknak fö jő védelmi forrása az állat- tenyésztés. — Sajnos — mondötta, — nem is­meretlen előttünk az, hogy a cséplő­gép bugásakor a kisgazdának már előre betáblázott gabonája nem az ő zsákjába, hanem a kereskedőjébe fo­lyik. Ennek következtében nem marad megélhetésére és egész évi üzemi tő­kéjére más, mint az állattenyésztés. Ahol már megszervezték az állat- tenyésztést, ott több az adóbevétel s azokban a községekben, ahol jól mű­ködő tejszövetkezet van, a gazdáknak mindig van pénzük s az adók is pon­tosan befolynak. A kisember ösztönösen inkább állatot vásárol, ha van pénze, mert számára ez a legjövedelmezőbb. Külkereskedelmi mérlegünk mutatja, hogy évről-évre fokozott jelentősége van az állattenyésztésnek, amelynek fejlesztésére mindent meg kell ten­nünk. A háború lezajlása után a buza- értékesités ismét nehézségekbe fog üt­közni. A hajótér díjtétele ismét feltét­lenül a békebelire, tehát a mostaninak egyharmadára fog leesni. Ha az orosz i termelés megszerveződik, akkor az orosz búza az amerikai búzával együtt ismét bejöhet az európai piacra s ezzel a versenyt nem tudjuk felvenni. Szük­séges tehát, hogy a túlzott gabona- termelésről áttérjünk olyan termelési ágakra, amelyeknek jövedelmezőségét minden körülmények között biztosítani tudjuk. Ezek közül elsősorban a takar­mánytermelésre kell gondolnunk, amely­nek jövedelmezősége viszont az állat- tenyésztéstől függ. — Ma már 60.000 darab szarvasmar­hánk vantörzskönyvelve s ebből 15.000 darab tehén kisgazdák kezén van. A törzskönyvelí tehenek évi tejhozama 3400 liter. Egy magyar tehén tartja Házban például a világrekordot, mert 19.000 li­ter tejet adott egy évben. Szólt a tenyésztési rendszer előnyei­ről. Szükség van arra is, hogy minél több kistenyésztő kapcsolódjék bele a Vtörzskönyvezésbe. A magyar törzs­gulyák számát százra akarja szapori- tani. A zsir árát a gazdák javára sike­rült felemeltetni. Szükség van a gyapju- ár felemelésére is. Ezen a téren tár­gyalás folyik, reméli azonban, hogy egy héten vagy tíz napon belül meg­felelő gyapjuárak fognak kialakulni. Leiratot intézett a sertésvágóhidakhoz olyan vágási rendszer bevezetése érde­kében, amelynél nem pörkölik le a bőrt, hanem nyúzzák a disznót. Szükséges, hogy tárház-hálózatot építsünk ki az országban, amely nagyobb kínálat ese­tén a gazdáktól ál tudja venni a ga­bonát. Körülbelül egymillió pengőt tud a földművelésügyi tárca a tárházak épitésének megkezdésére szánni. Ez különösen a kukoricánál bir nagy je­lentőséggel. Van olyan is, amikor 26—27 millió mázsa, s van olyan is, amikor csak 14 millió mázsa a kukoricatermés. A részletgazdálkodás előírja, hogy ami­kor kevés a kukoricatermés, akkor ne exportáljunk, hanem halmozzuk fel. En­nek a kérdésnekmost különösen n agy jelentősége van Az árvizek és belvizek igen sok kárt tesznek az országban — folytatta. — Ma még sem számszerűleg, sem terü­letileg nem tudjuk mondani, mennyi ez a kár. De máris látjuk, milyen követ­kezménye lesz, hogy az idei évben a kukoricával bevetett terület nagymér­tékben fog fokozódni, hogy ha már más vonatkozásban nem is lesz olyan jó termés, a kukoricatermő terület pár­százezer holddal emelkedni fog. Fon­tos tehát, hogy legyen elég góré a.; rak­tározásra. Szárító-berendezések és gó- rék felállítására 500.000 pengőt fordít. A takarmányhiány enyhítésére Románi­ából mintegy 500.000 métermázsa ku­koricát importálunk, Jugoszláviából és Bulgáriából pedig nagymennyiségű olaj­pogácsát. Я búzatermelésen kívül foko­zott gondoskodást kell fordítanunk az állattermelésre. Magyarországnak át kell vennie a tenyészállatexport tekin­tetében Keleteurópa felé azt a szere­pet, amelyet a mi irányunkban Svájc töltött be. Bejelentette gróf Teleki Mi­hály, hogy a mostani tenyészállatvá­sárra eljön a jugoszláv földművelésügyi miniszter és egymillió dinár értékben tenyészállatot vásárol. Meg kell oldani még a pásztorkérdést és országszerte megfelelő tanfolyamokat kell tartani az állattenyésztés fejlesztése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents