Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-04-02 / 27. szám

április 2 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 I án te , 6 Mit javasol Nagykőrös -- a nyálak ellen? A nagykőrösi hegyközség na­pokban tartott ülésének egyik targy- sorozati pontja az volt, hogy a kor­mány a mezei nyulat duvaddá nyil­vánítsa. A hegyközségi ülésen hangoztat­ták, hogy az idei rendkívüli téli időjárás nyomában fellépett káro­kat nem a fagy, mint inkább a me­zei vadnyulak okozták a gyümölcs­fákban. Nagykörösön és a többi vá­rosokban sok százezer pengőre te­hető a kár. Czakó Bálint földbirtokos azt mondta, hogy nem vitás immár, hogy a vadtörvényt meg kell vál­toztatni. A tapasztalatokon okulva, a mezei vadnyulakat veszedelmes duvadnak kell nyilvánítani. A siker elvártában túl vérmes reményeket senki ne tápláljon, de azt jávasolja, hogy a hegyközség Írjon át Pestvár­megye összes hegyközségeihez eb­ben a tárgyban. A vadászat sport­ját űzők pedig vadásszanak fácánra, kócsagra, őzre, dámvadra, vadka­csára stb. a nyulat pedig, ezt a «förtelmes férget» szabad legyen bárkinek bárhol ott és úgy irtania, ahogyan jónak látja, ahogyan más kártékony állatot irthatunk kihágási birság mellőzésével. A nagy vad­károkért a jövőben a vadásztársa­ságok egyetemleges felelősséget kell, hogy vállaljanak, nehogy a parag­rafusok között bujkálva, a felelősség alól kibújjanak. Május végén finn gyerekek jönnek Magyarországba Olyan hírek terjedtek el, hogy a Most közük, illetékes helyen, hogy finn-orosz békekötés folytán a finn- a finn gyerekek május végén, vagy. gyerekek magyarországi nyaraltatá- junius elején jönnek Magyarország­sa elmarad. í ba. Közel felére csökkent a múlt évi borkivitelünk Az 1939. évi borkivitelünk az 1938- as exporttal szemben (403.077 q) 244.860 q volt. , A legtöbbet Németországba szál­lítottunk, 151.052 q, utána jön Svájc 59.287 q-val, a többi Csehország, Lengyelország, Belgium, Amerika és jelentéktelen tételekben még egyéb államok között oszlott meg. Huszonötévvel ezelőtt volt a przemysli vár ostroma Visszaemlékezés a przemysli harcokra Immár 25 éve annak, hogy a prze­mysli védősereg hat hónapi «vitéz I hősies védelem után, a védelem ! utolsó eszközeinek megsemmisítése I és a hidak felrobbantásának befe­jeztével, éhínség által kényszerítve» - — ahogy az első orosz várparancs ■ szólt — a várat az orosz csapatok­nak átadta. I 1 Emlékezzünk ezen a fordulón ne­mes önfeláldozásról, hősiességről, halálig tartó igazi hazaszeretetről. Olyan védősereg érdemelte ki a hősi és vitézi címet, amelynek fel­szerelése elavult, ágyuparkja ócska­vas, ruházata nyári, élelmezése ló- ,hus s mely az orosz túlerővel szem­ben régimódi, ki nem épített, fel nem szerelt, a modern hadviselésre egyáltalán nem alkalmas erődvonal­ban volt kénytelen harcolni. A hiá­nyos felszerelést és nemlétező erő­döket a magyar vitézség pótolta. De ennek is volt határa. Amikor az élelmikészletek elfogytak, amikor a védősereg megette a vár területén volt 22.000 lovat, sőt végül a kutyá­kat és a macskákat is, akkor meg­szűnt a további védelem lehetősége és az erőditményeket fel kellett robbantani. 70 ezer embert vesztettek az oroszok az első négy napos ostromnál netet a hős véderőseregnek és a lakos­ság meghatóan ünnepelte a felszaba­dulás napját. A védősereg örömmámorban úszott és a költők megénekelték a hősi küz­delmet. Az oroszok visszavonulása nem jelen­tett pihenést. Hadseregünk előnyomult, a vár felszabadult és a védősereg ma­gyar csapatai csatlakoztak a tábori had­sereghez és azzal együtt küzdöttek a San-folyó mentén az oroszok elén. Saj­nos, a stratégiai helyzet az északi né­met seregek visszavonulása, a magyar­osztrák hadseregek visszavonulását vonta maga után és igy a vár ismét magára maradt. A vár második körülzárása Az orosz csapatok újból körülzárták a várat és megkezdődött a második körülzárás dicsőségteljes, de szomorú végű története. 138 napig tartott ez a második körülzárás, 3 nappal tovább, mint Páris körülzárása 1871-ben. Ez alatt a hosszú idő alatt Przemyslben is, mint 44 évvel ezelőtt a francia fő­városban, sajátságos élet folyt. A védő­sereg 120.000 emberből állt. Ezek kö­zül azonban legfeljebb 30.000 magyar honvédet és népfelkelőt lehetett a har­coknál figyelembe venni. Ezenkívül a várban maradt kb. 30.000 polgári egyén. Az árvizek jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban — a földmivelésügyi miniszter vetésjelentése szerint A legutóbbi hivatalos vetésjelen­tés óta eltelt négyhetes időszak vé- J gére a hótakaró az ország északke- . leti részeinek kivételével teljesen el­tűnt, a melegebb időjárás megérke­zett és a növényzet fejlődése meg- indult. Megállapítható, hogy az őszi vetésekben a fagyok, hónyomás, ki- pállás okozta károk — az őszi len, őszi zab és őszi árpa, valamint a repce kivételével — országos vi­szonylatban nem jelentősek. Ezzel szemben az árvizek és bel­vizek által okozott károk jelentőseb­bek lesznek. Mérvük még nem te­kinthető át. A gazdák igyekezete jelenleg oda irányul, hogy a tavaszi szántási és vetési munkálatokat minél gyorsab­ban elvégezhessék, A szárazabb föl­deken némely vidéken a munkálatok meg is indultak. Az őszi vetések ápolását is már egyes megyékben megkezdték. Egyébként az ebben az időszakban szokásos gazdasági mun­kálatok vannak folyamatban. Az őszi rozsvetések nagyobbrészt jól teleltek. A korai vetések jók, a későbbiek gyengébbek. Az árvíz és a belvizek által okozott kár jelenté­keny és itt a kár mérve attól függ, hogy mikor fog a vetésekről a viz lehuzódni. Az őszi rozsvetések nagyobbrészt jól teleltek. A mélyebb részek viz alatt állanak s ha a viz rövidesen le nem folyik, úgy ezeken a helye­ken érzékeny vízkárral kell számol­ni. Amidőn 1914 október havában had­seregeink visszavonultak és a várat sor­sára hagyták, amikor magunkra ma­radtunk és az orosz hadseregek körül özönlötték a várat, a védelmi vonalak sehol sem voltak teljesen kiépitve. Ami­dőn a védővonalakat megszemléltük, megdöbbenve álapitottuk meg, hogy a vár egyáltalán nem felelt meg a mo­dern erődítmények iránt támasztott követelményeknek. Erődvonala szűk, célszerűtlen, erődítményei régiek, el­avultak, akadályai gyengék, gépfegy­vere, fényszórója kevés, tüzérsége ócskavas, felszerelése hiányos. Ezt az oroszok is tudták. Kitűnő térképeik vol­tak Przemyslről. Amint a körülzárás befejeződött, az orosz parancsnok hadi­követet küldött és megadásra szólította ffel a várparancsnokot. Amidőn elutasító választ kapott, csapatait az erődítmé­nyek elen indította. Négy napon és négy éjszakán át özönlöttek az oroszok száz­ezrei a vár keleti frontja ellen. Az állásokat megközeütették és rohamlét­rákkal, kézigránátokkal felszerelve meg­kísérelték a betörést az erődökbe. Négy napi elkeseredett véres harc után a védősereg teljes győzelmet aratott. Az orosz seregek visszavonultak, a vár környéke a szó szoros értelmében véve orosz vértől ázott, halomszámra hever­tek a véres hullák napokon keresztül az erődítményekben és azok előtt, mert az orosz tüzérségi tűz miatt senkit sem, lehetett eltemetni. Egykorú feljegyzés szerint az oroszok 70.000 embert vesz­tettek halottakban és sebesültekben. A király távirati köszöneté őfelsége táviratilag mondott köszö­A párisi lakossággal szemben, amely, folytonos forrongásaival és végül a for­radalommal, rossz hatással volt a vé­delembe s a barrikádokon egymást ölte, Przemysl lakossága semmiféle tüntetést nem rendezett és általában csendesen viselkedett, de az árulás és az uzsora annál jobban virágzott. A hangulat az élelmiszerek fogytával állandóan rosz- szabbodott, de nyugodtan törték a re­pülőbombákat, amelyek naponta szed­ték áldozataikat. A második körülzárás első hónap­jaiban a védősereg legkiválóbb magyar csapatai, a 23 honvéd gyalog hadosz­tály ezredei számos kirohanást hajtot­tak végre és véres harcokban kísérel­ték meg a körülzáró csapatok áttörését a Kárpátok irányába. A december 15-iki kirohanás sikerrel is járt, amennyiben az orosz gyűrűt áttörték és Birca köz­ségig jutottunk, amely község csak mintegy 25 küómétemyire volt a tá­bori hadsereg Krautvald csoportjától. < Az éhezés időszaka A kitörések korának lezárása után a kiéheztetés szenvedései következtek. Már decembertől kezdve jóformán ki­zárólag lóhust kaptak a csapatok, ame­lyet fűszer hiányában nem lehetett Íz­letesen elkészíteni. A kenyérlisztbe csont­lisztet, falisztet kevertek. így is csak néhány gramm kenyér jutott fejenként. A kenyér hiánya okozta a legtöbb szen­vedést. Márciusban már csak kétszersültet ettünk.^ A lovak főtápláléka faforgács volt. Kevés répát és néha zabot” is kaptak. Megetették a környékbeli köz­ségek szalmaháztetőit is. Falombot, Meghall a szerelmes öngyilkos Hirt adtunk róla, hogy B. Kalmár j József 32 éves kömives, a múlt he- | tekben Kiskunhalasról elment Nagy- i körösre az egyik ottani vendéglőben ' alkalmazásban levő menyasszonyát j meglátogatni. A leánnyal azután j valamin összeszólalkozott, ami any- , nyira elkeserítette, hogy öngyilkos- i sági szándékból, nagymennyiségű szublimátot vett be, úgyhogy a men- tők életveszélyes állapotban szállí­tották a kecskeméti kórházba. A szerelmes fiatalember a gon- I dós ápolás dacára, a múlt hét vé­gén belehalt súlyos belső sérülése­ibe. Elhunytéról értesítették hozzá­tartozóit, úgyszintén Nagykörösön levő menyasszonyát, de senki sem jelentkezett, hogy a temetésről in­tézkedjen, igy az öngyilkos B. Kal­már Józsefet, Kecskemét városa te- mettette el. Osztálysorsjegyéí portómentesen a Kovács-trafikban szerezze be.

Next

/
Thumbnails
Contents