Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-03-26 / 25. szám

március 26 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Április, vagy május l=én életbelép *a nyári időszámítás Az érdekeltségek kérést intéztek a kormányhoz, hogy takarékossági szem­pontból rendeljen el, illetve léptesse életbe a nyári időszámítást. Értesülésünk szerint illetékes helyen azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy mi? április 1-én, amennyiben nehézsé­gek merülnének fel, május 1-én léptetik életbi a nyári időszámítást, ami azt jelenti, hogy az órát egy órával előre igazítjuk. Lugköoldatos locsolás Jánoshalmán Horváth Etel 81 éves jánoshalmi asz- szony egy ismerősét, Rab István já­noshalmi legényt az utcán rövid szó­váltás után lugkőoldattal öntötte arcon. Az asszony azzal védekezik, hogy az eset véletlenül történt. Rab István meg akarta ütni s erre ő védekezőén maga elé emelte a kezében tartott kosarat, amelybe lógkőoldat volt. Rab állítása szerint a fiatalasszony bosszúból ön­tötte le a maróoldattal. £33!í2SS 1пр«ли1т»ппши A Kúria is elítélte a hírhedt halasi templomrablót Ihász István 28 éves kiskunhalasi | fiatalember lopásért már többször j volt büntetve. A múlt év tavaszától j kezdve sorozatosan betört templo- j mokba, üzletekbe és magánházak­ba. Templomrablási listáján szere- . pel: Hajós, Kiskőrös, Soltvadkert, ; Sövényháza, Átokháza, Kecel, Kis- , kunhalas. Meglopott egy császártól- 1 tési gazdát. A halasi temetőből ! ellopott egy vaskeresztet, hogy ez- > zel feszítsen föl három trafikot és egy tanyát. Vaskuton az egyik gaz­dának összes ruháit elemelte, a kis­kőrösi polgáriiskolából a filmvetitő- gépet vette magához, egy keceli gaz­dától pedig élelmet lopott. Ha a pén­ze elfogyott, tovább lopott s amit igy «keresett,» azt eldórbézolta. A kalocsai törvényszék és a Táb­la is annakidején háromévi fegyház- ra ítélte. Fellebbezés folytán került az ügy a Kúria elé, amely a hírhedt templomrablót szigorított dologház­ra ítélte és annak legkisebb tarta­mát három évben állapította meg. Lesz»e elég zsáK a gazdáknak nyáron ? I priHflalfü liláin Hirtílii a fiiipii elül 6 évi fegyházat kapott, mert szivenszurta Vizi Kondrád pirtói földművest Ifj. Lantos István és Vizi Konrád a múlt évben, karácsony másnapján Prónayfalván együtt voltak közös is­merősüknél. A beszélgetést vitat­kozás , majd heves szóváltás kö­vette és a szóváltás során ifj. Lantos István kést rántott elő, amellyel szi­vén szúrta barátját, Vizi Konrádot, aki azonnal meghalt. A kalocsai törvényszéken adott számot tettéről a gyilkos, akit a bíróság a napokban tartott tárgya­láson — nem jogerősen — hatévi fegyházra ítélt. Három évi börtönre Ítélték a felre® 99anf^yalc$inálö“ körösi asszonyt Az egykés Nagykőrösnek ismert , helye volt özv. Farkas Pálné Akácfa ‘ utca 9 szám alatti lakása. Itt tartotta fenn «angyalcsináló» szanatóriumát özv. Farkasné. Hozzámentek taná- ' csókát kérni az egyszerűbb fiatal ! házas asszonyok, eltévedt szerelme­sek. Farkasnénak mindenre volt gyó­gyító írja bűvös patikájában. Néhány pengőcskéért mindenre képes volt. Nem operativ módon, hanem más egyszerű eszközzel oltott ki mennyi de mennyi magyar palántát. A bün- lajstromon csupán 9 név szerepel, de a nyomozás során több mint 100 ! gyanúsítottja volt ennek az ügynek. A gyanúsítottak természetesen mindannyian féltek a következmé­nyektől, a meghurcoltatástól s még azt is letagadták, hogy valami kö­zük lett volna Farkasnéhoz. Kilencen megtörtek s bevallották, hogy ösz- szeköttetésben állottak, mint páci­ensek a hires kuruzsló asszonnyal. Egy névtelen levél juttatta lépre a körösi kuruzslóí. Hosszantartó és fáradtságos nyomozás beigazolta a névtelen levél állításait. Elcsípték az egyszerű emberek bűnös «orvos»-át. Az ügyben most volt tárgyalás, de már jóval kevesebben voltak hivatalosak a gyanúsítottak közül, de igy is kilenc lány és asszony ellen indítottak eljárást, illetve emeltek el­lenük vádat. A tárgyalás órák hosszáig tar­tott zárt ajtók mögött, de az Ítéletet nyilvánosan hirdették ki. özv. Farkas Pálnét 3 évi börtönre, a többi \ vád­lottat 15 naptól 4 hónapi fogházzal büntette a bíróság. A vádlottak ki vétel nélkül fellebbeztek. A Nagy Kálozi serleget ismét a KAC csapata nyerte Hírek szállingóznak a gazdák kö- \ rében arról, hogy a nyáron nem lesz elegendő zsák. Annyi bizonyos, hogy némi zsákhiány lesz, főleg a gabonászsák lesz kevesebb, de ez háborús időben az egész világon igy van. Szó sem lehet azonban arról, hogy a zsák hiányozzék a nyárra ! A magyar jutagyárak már jóelöre felkészültek a hiányok pót- e lására és az illetékes körök figyel­mét is fölhívták erre. Eddig még ugyan nem áll elegendő kenderkóc a rendelkezésre, külföldről is bajos behozni kész zsákokat, de kilátás van arra, hogy gyáraink időben megfelelő mennyiségű jutához jut­nak és igy a kellő időre a szüksé­ges zsákmennyiség a gazdaközönség rendelkezésére fog állni. Husvét két napján bonyolították le a Kac által alapított Nagykálozi serleg körmérkőzést. A mérkőzésen a helyi két csapaton kívül Kelebia és Kiskörös csapatai vettek reszt. A verseny igen szép sportot nyújtott és az időjárás is igen kedvező volt. A mérkőzéseken igen szép számú közönség volt jelen és az minden tekintetben igen jól sikerült. Az első nap: Kelebia—Move 1:0 :0(0). Góllövők: Szabó Karkesz 2 Karai és Kovács. Д második nap: Kiskörös— Move 2:2 (1:2). Góllövők: Bátorfalusi Teleki. Kac—Kelebia 3:2. Helyezési sor­rend: 1) Kac, — 2) Kelebia, — 3) Mo­ve, — 4) Kiskőrös. A győztes csapatnak Wendler Zol­tán, a Kac elnöke rövid elismerő és lelkesítő beszéd keretében nyújtotta át : a serleget. A körmérkőzés 2 és 3 helyezetje éremdijazásban fog részesülni. A helyi csapatról csak azt írhatjuk, dacára a tréninghiányának, igen biztató formát mutattak. A Move mindkét na­pon határozottan jobb volt ellenfelénél, de nun volt szerencséje. A Kac az j első napon kitűnő formát játszott, de a második napon is megállta helyét. igyszeraiyi fa fogyott el az in, mint más években Hogyan huztuk ki a komisz hideget Az idei tél legnagyobb problémája kétségkívül a tüzelőanyag-kérdés volt. Még az olyan előrelátó háztartások is, ahol évenkint ősszel szokták beszerezni a téli szükségletet, pontosan akkor fogytak ki a tüzelőanyagból, amikor már nem volt kapható. Az első jelentés együtt futott be az első nagy hideggel. Január közepén 22 fokot mutatott a hőmérő, amikor más években már sokszor felsóhajtot­tunk: «haladunk kifelé» — terjedt el a hir: — Sehol se lehet szenet kapni! Az optimisták mosolyogtak. Még 3—4 mázsa van még a pincében. A pesz- szimisták éjjelenkint titokban már a hátukon cipelték a széntől recsegő zsá­kokat és tigy mosolyogtak a nagy könyörgés árán szerzett 2—3 mázsa fölött. Aztán kiderült, hogy a pesszimis­ták sem voltak eléggé pesszimisták, mert egy-kettőre elfogyott «a cipelés- nyi» szenecske is. Egymásután zárták be kapuikat az iskolák. A kereskedők egymás után nyilatkoztak — szén azonban nem volt. 20—50 kilónként adták a raktáron lévő keveset legszívesebben azoknak, akik fát is vettek. A vasúton egymásután szedték össze az élelmes «guberálókat», akik a vagonokat is kezdték vámolni. Szénből ugyanannyi fogyott el, mint tavaly, mondják a kereskedők, de há­romszor ennyi is elkelt — volna. Halas még szerencsés volt az idén. Másutt ugyanis fát sem lehetett kapni. Itt olyan nagy hiány fából nem volt. Még mindig nagyon keresik a sze­net, de újabban az a hir terjedt el, hogy a gyors olvadás miatt a kiterme­lésnél támadtak elháríthatatlan akadá­lyok. Pedig a nagyobb tételű utánpót­lások még most következtek volna. Nemis tudják, mikor kapunk szenet. Hivatalosan már itt a tavasz. A soha I ennyire nem várt rügyfakasztó tavasz. A meginduló munka láza is melegíthet esetleg... Huszadik „jubileumán“ dologházba kerüli a sükösdí cigány Lakatos József 32 éves sükösdi cigány március 7-én szabadult a kalocsai fogházból, ahová lopásért volt bezárva s már két nap múlva I Jenei Józsefnétől nagykendőt és szoknyákat lopott. Most került hu­szadszor az egyes biró elé, aki a gyorsított eljárás alapján szigorított i dologházba utalta és annak legki- I sebb tartamát 3 évben állapította 5 meg. .; Ma már mind helyi, mind orszá­gos viszonylatban megállapítható, hogy különösen egyes gyümölcsne­meknél (alma-, fiatalabb szilva- és barackfáknál) a legnagyobb káro­sodást a nyulrágások okozták. Ezt követik a fagykárok, nagyobb rész­ben megfagyások és kisebb részben az ennél súlyosabb természetű el­fagyások. Általában legkisebb a fagykártétel az almánál és szilvánál. Körténél a termőrügyek nagy részben elfagytak. A cseresznyének egyes helyeken nemcsak az ága, törzse, de még a gyökere is i elfa­gyott. A kajszinál is elég gyakori a j részleges koronafagyás, de a legna- j gyobb kár az őszibaracknál jelent- i kezik. A diónál csak kisebb kárté­telek tapasztalhatók. Az elfagyott korona s ugyanígy a nyulrágta korona is visszavágás­sal, ifjitással még helyrehozható. A fa törzsének kisebb rágási felületeit igyekezzünk oltóviasszal vagy, jobb­minőségű sebtapasszal minél előbb bekenni, nehogy a fásrész a külső nedvesség és a napsugár hatására összerepedezzék. Azokat a fiatal fa­törzseket, amelyeket nem nagy fe­lületen, de körbe rágott a nyúl, ú. n. áthidalással lehet megmenteni. Eljárása a következő: az épen ma­radt alsó és felső kérget éles késsel simán körülvágjuk s a fa törzsének erősségéhez mérten három-négy oj- tóvesszőt mindkét felén héjalá oj- tásra elkészítve a törzs körülvágott héja alá dugunk, utána a héjat le­kötjük s úgy a héj bevágott részét, mint a héjnélkül maradt törzsrészt sebtapasszal bekenjük. Ott, ahol ilyen áthidalásról szó nem lehet, de a fa erőteljes fejlő­dése azt árulja el, hogy a fa helyét szereti és erősen meggyökeresedett, a törzset földszint hasitékojtássaí ojtsuk át s ilymódon neveljünk uj törzset és koronát. A gyengén fejlődött fáknál sem az egyik, sem a másik módszerrel ne kísérletezzünk, hanem ültessünk helyére másikat.

Next

/
Thumbnails
Contents