Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-01-01 / 1. szám

Kiskunhalas Helyi 6rtt>c,4-j, Újabb nagy finn győzelem Az 1939-es esztendő utolsó napján a finn csapatok az északi fronton több­helyen jelentős győzelmet arattak. Ezek­kel a győzelmekkel mégjobban vissza­vetették a szovjetcsapatokat és már harmadik helyen lépték át a szovjet­határt. Elpusztult a 163-as szovjet hadosztály Nagy csata fejeződött be Szilveszter napján a front keleti szakaszán az úgynevezett suomisalmii arcvonalon. A csata három napig tartott és a finnek teljes győzelmével végződött. Teljesen megsemmisítették a 163. számú szov­jetorosz hadosztályt, amelyet előzőén teljesen elvágtak minden összeköttetés­től. E hadosztály töredékeit a finn csa­patok részben az erdőkben szétszórták, részben menekülésre kényszerítették és most Juntusranta irányában üldözik. Ebben a csatában a finnek sok hadi­anyagot zsákmányoltak, összeszá(11j^. lása még folyamatban van. A janugr ej. sejei finn hadijelentés eddig a AQVe{. kező zsákmányt sorolja fel: 27 .külön­féle kaliberű ágyú, 11 hareikc,csj 2 páncélkocsi, 2 légelhárító géppuska,150 teherkocsi, továbbá egy 5Q0 kocsiból, 250 lóból és 12 tábori konyhából álló' szállítócsoport, valamint agymennyiségü másféle fegyver és lőszer. A Havas­iroda stockholmi jelentése szerint a su­omisalmii csatában 15-51)0 szovjetka­tona pusztult el. Véres kudarc a Ladoga-fó Jegén A Ladoga-tó jegén a szovjetcsapatok nagy előretörést kíséreltek meg, a Mannerheim-vonal felé. Ezt az előre­törést azonban a finn partvédő tüzér­ség megbiúsította. A partvédő ütegek gyors tüzükkel nagy károkat okoztak a jégen előrenyomuló ellenségnek és a szállítóosztagoknak. A szovjethaderő nagy veszteségek után visszavonult. Itt — a finn hadijelentés szerint — a hadizsákmány a következő: 450 puska, 81 géppuska, 57 gyorstüzelő fegyver, 50 géppisztoly, 16 lábcsöves fegyver, 9 páncéltörő ág ú, igen sok lőszer, drót­nélküli híradó készülékek, távbeszélő ps más hadianyig. A Ladoga tótól északkeletre der-em- ber 29-én megkezdett csata még ■-ündig tart. A finn« a szovjetcsapatc1« egyre megújuló tánadásait eddig r»únd vis­szaverték. Kilenc szovjet tankot el­pusztított«. Salmijrvinél a finn sícsapatok az el­lenség vitám i'ögött fejtenek ki tevékeny­séget. A város Ingyen telket ad az aj igazságügyi palotáinak Rendkívül népes értekezlet foglal­kozott vasárnap délelőtt a Gazda­sági Egyesületben az új igazságügyi palota építésével. Medveczky Károly gazdasági fő­tanácsos nyitotta meg az értekezle­tet, dr Borbás Imre ügyvéd ismer­tette az értekezlettel a város közön­sége részéről felmerült kívánságot, hogy az állam a járásbíróságnak és a rendőrségnek új igazságügyi pa­lotát építsen. Antal Zoltán dr járásbírósági el­nök, dr Bódi Lajos ügyvéd, Ё. Ka-1 bay István, a Külkereskedelmi Hi­vatal itteni vezetőjének és Orbán István fölszólalása után az értekez­let elhatározta, hogy az ügyben az igazságügyminiszternél küldöttség­gel tisztelegni fog és felkéri vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi minisztert, hogy a halasiak kérel­mét felsőbb helyen támogassa. Dr Kathona Mihály polgármester felszólalásában kijelentette, hogy az igazságügyi palota kérdését, a kép­viselőtestület elé viszi és javasolni fogja, hogy a város ingyen telket adjon. Leleplezték a tanyai szellemet Megírtuk, hogy Pataki Sándor alsó­szentkirályi tanyájában szellem jár, nem hagyja aludni a házbelieket, dobál, köp­köd, garázdálkodik és nyugtalanítja az egész környéket. Többnyire este, éj­szaka jelentkezett. (Látható alakban nem mutatta magát, csak zajáról lehetett észrevenni és arról, hogy a falakról; egy láthatatlan kéz leveri az edényeket, különböző holmikat az asztalra dobott, a jelenlevőknek homokot szórt a sze­mük közé, a gyerekeknek meghúzta a haját, leverte a kalapjukat és egyéb haszontalan dolgokat művelt. Most értesültünk, hogy a szentkirályi j kísértetjárás meséjére az illetékes I csendőrség is felfigyelt és szigorú nyo­mozást kezdett. A csendőrség egy ta­nyai ember személyében leleplezte az álkísértetet és egyszersmindenkorra vé­get vetett az ostoba népbolondításnak. Azt is sikerült megtudnunk, hogy a »szellem« nem magányosan dolgozott, hanem voltak al- és segédszellemei. Ha a híreknek hinni lehet, egész szellem­szervezet működött szép egyetértés- I ben. A járásbíróság ügybeosztása 1940-re A halasi járásbíróság ügybeosztását Antal Zoltán dr. járásbírósági elnök 1940. január 1-től a következőképp ál­lapította meg: Antal Zoltán dr. elnök intézi az el­nöki ügyeket, pénzkezelést, a tömegna­pokat s a polgári peres ügyek egy részét, valamint az összes társadalom- biztosítási pereket, hagyatéki, fizetési, váltófizetési meghagyásokat s az ösz- szes polgári megkereséses ügyeket. Boross Géza dr. kir. járásbíró intézi a polgári perek zömét, az ingó végre­hajtási, holttányilvánítási ügyeket s a végrehajtási panaszokat. Kukányi Béla dr. kir. járásbíró intézi aa összes bűnügyeket, vizsgálóbírói te­endőket s я telekkönyvi ügyeket. — Ugyancsak ő helyettesíti akadályozta- tása esetén dr. Zeisz Károly közjegyzőt is. janáur 2 A nemrég kiadott (távbeszélő név­sorból kitűnik, hogy? Halason a te­lefon-előfizetők szánna rövidesen el­éri a 200-at. Tavas zra várja a postá, hogy ez a szám" meg Iesá a tele­fonnál, ami jele-ntős változást hoz. A régi rendsze r helyett az az újí­tás lesz, hogy. a telefondíját a havi t fizBíni Ш 10 pengőről 6 pengő 40 fillérre szállítják le és a helyi beszélgetésért fizetni kell. 30 kötelező beszélgetés lesz minden előfizetőnél, amiből 20 beszélgetés diját kell megfizetni. A 30 beszélgetésen felül minden be­szélgetés 12 fillér lesz. értesítés a ref. egyháznál történő választásokhoz A kiskunhalasi rpf^ presbitérium 1939 november 19-én tartott ülésén elrendel­te' a presbitérium éS a képviseleti ala­pon szervezett egyházközségi közgyűlés kiegészítését. Kilépnek: 1. Dr. Gusztos Károly fő­gondnok és Nagypál Imre gondnok. 2. A presbitériumnak 1928. január 1-től fogva tagjai, névszerinti Babó Elek, Bús Imre, Figura Lajos, Jerémiás La­jos, Kathona Mihály dr., Nagypál Fe- rene dr Nagy V. Sz. Benő, Szalay Karoly, Frőchlich Lajos és Szekér Sán­dor, továbbá Paczolay István gimnázi­umi tanárképviselő. 3. Az egyházköz­ségi közgyűlésnek ugyancsak 1928. jan. 1. óta szolgáló tagjai, névszerint: Bá­bud Imre, Darányi Mihály, Égető Imre, Gyenizse V. Sándor, Gyevi Sándor, Ke­resztes Béla dr., Kis Pál, Nagypál Sán­dor, Németh A. Pál, Paczolay Győző id., Paprika Benő, Sándor József, Dr. Schuller Imre, Szalai Balázs és Vilo- nya Sándor. 4. A presbitériumi pótta­gok közül Kocsi Sándor; a többiek időközben presbiterekké hívattak be. 5. Az egyházközségi közgyűlés követ­kező póttagjai: Szakái Benő, Nagypál Ferenc, László Antal, Gyevi Antal, Si­mon Sándor, Boruss Gyula, Modok Fe­renc, Karácsony Antal, Paczolay Győző ifj., Vili Sándor és Balázs Mihály. Választandó; „ 1- Főgondnok 3 évre. 2. Gondnok 3 évre. 3. Tíz presbiter 12 évre. 4. Tíz presbitériumi póttag 3 évre. 5. Húsz egyházközségi közgyűlési tag 12 évre. 6. Húsz egyházközségi közgyűlési pót- itag 3 évre. 7. Gimnáziumi tanárképvi­selő három évre. Akiknek tisztségük most megszűnt, azok az egyházi törvények szerint újra megválaszthatok. A presbitérium a választás idejéül újabban 1940. január 10-ének reggeli 9 óráját, helyéül a Ref. önképzőkör he­lyiségeit jelölte ki. A választás egyházi törvények értelmében a reggeli isten- tisztelet után kezdődik s azt szavazás esetén aznap be kell fejezni. A válasz­tás közfelkiáltással történik, vagy sza­vazással, ha legalább száz jelenlévő vá­lasztó így kívánja. Választói joguk van mindazoknak az egyháztagoknak, akik­nek neve az érvényes választói név­jegyzékben benne van. a Máz 1940 ötí gyógyszer ás más sziMi A kórházbizottság szombat dél­előtt 11 órakor ülést tartott a vá­rosházán dr Kathona Mihály pol­gármester elnöklésével. A kórházbizottságot azért hívták egybe, hogy döntsön a kórház 1940. évi különböző szükségletére beér­kezett ajánlatok fölött. A kórház gyógy- és kötszer szál­lítását 20 ezer pengő értékben az Országos Egészségügyi Anyagraktár kapta meg. A fűszer- és gyarmatárú szállí­tását 6000 pengő értékben Rokolya Kálmán kereskedőnek adták oda. A kenyér- és péksüteményt Lakos Ba­lázs szállítja a kórháznak, 2500 pen­gőért. A tej- és tejtermékeket az OMTK halasi fiókjától veszi a kór­ház 4000 P értékben. Papír- és nyomtatvány szükségletét a kórház­nak Túri Ede, Cegléd szállítja 1000 pengőért. A hús- és hentesárúra, az évi szükséglet 6—7000 pengő, a kórház­bizottság uj árlejtést rendelt el. HADI EMLEKEK December 30. 1914. Vakmerőén merész fellépésé­vel nagy eredményt ért el Ribarik István volt pozsonyi 72. kö­zös gyalogezredbeli tizedes, a Kat- towitztől délre fekvő Czarkownál. Az oroszok behatoltak az éjjeli harcok alatt a leégett carkowi kas­tély. parkjába, midőn Ribarik tize­des három gyalogossal éppen jár­őrbe indult. Tizenöt orosz támadt rájuk. Ribarik, hogy az oroszokat félrevezesse, hátrakiáltott: »Harma­dik század előre! Rajta!« A megle- pődöt oroszok egyik épületbe fu­tottak, Ribarik utánnuk. Amint ép­pen heves küzdelem után az oro­szokat foglyul akarták ejteni, be­rontott egy orosz főhadnagy, két emberrel, kiket Ribarik rövid szóvál­tás után lelőtt. A tiszt elestén az oroszok annyira megrémültek, Hogy megadták magukat. E kimagaslóan merész és ered­ményes magatartásáért a hős tize­des az arany vitézségi érmet kapta. 1915. Molnár László volt beszter­cebányai 16. honvéd gyalog­ezredbeli törzsőrmester lelkesítőleg hatott embereire és személyes vi­tézségének példájával magával ra­gadta őket a keletgaliciai Buczacz környéki sapowai harcokban. Molnár önként jelentkezett egy, orosz tábori őrs elleni vállalkozásra. Sikeres rajtaütéssel el is űzte és több foglyot ejtett. A háború eleje óta a harctéren volt és egyszer már meg is sebesült. A kisezüst vitézségi érem lett a jutalma. F i F 2 c v I 8 f ré< ts V a 3z Ki kel K‘ kü Bí ok

Next

/
Thumbnails
Contents