Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-02-25 / 16. szám

február 25 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE MftPQS CSIBÉK »GÉNVLÉIE Megalakítják Halason a baromfiszakosztályt és a gazdasszonyok egyesületét Nemsokára beköszönt a tavasz. A gazdaságokban is megkezdődik biz élet — a inunk a. A gazdasszonyok legfőbb teendője most a csibekete- tés. Mit tegyünk, hogy mégis ide­jében '.'egyen kiSesibénk? Mindenki tudja, hogy az ország több nagyobb városában vannak keltető központok, ahol az év bármely Szakában, te­hát most is, kapható jutányos áron egészséges, tiszta vérű, vagyis faj­tiszta napos csibe, úgy a három ma­gyar Sz nvá toza'tban (fehér, sárga, kender magos), mint idegen eredetű (rhode stb.) tyukféleségben. A baromi szakosztály, amely hiva­talosan márc. 5-én fog megáiakuini, azonban már most is működik, se­gíteni akar a halasi báromfitenyésztő táisada'omnak. Aki napos csibét óhajt, tendelm, az forduljon egyenlőre ai gazd. egyesü et titkárához, akf átve­szi: a megrendel ést, és illetékes helyre továbbítja. A napos csibék ára már­ciusban 22 fillér drb-ként. A vétel­árat e.őre kell a keltető központnak beküldeni':, mert csakis a befizetett összeg ellenében adja ki a megren­delt árut. Figyelmeztetik a tenyész­tőket, hogy már most, rendié jék mjeg a Szükséges mennyiséget, mert a niagy érdeklődésre való tekintettel a most megrendelt csibéket, csak né­hány hét múlva tudják leszállítani/ tehát éppen a legjobb időpontban (márc. közepe táján) ahhoz, hogy jó lenyészanyag vájék belőlük. De ér­demes rendelni annak is, aki piacra, e.adásra nevel. Ha valaki egy bizonyos fajtájú (Szinü) csibét akar, azt a rendelés­nél kü ön fel keli tüntetni. S mi­nél több®n rendének egyszerre, an­nál kevesebb szá litási költség esiik egyre. Ha bármilyen felvlíágoSitásra van Szükség, foirdu janak bizalommal az egyesü ethez, ahol a baromfite- nyésztésie vonatkozó bármely kér­désben készséggel szolgálnék felvilá­gosítással. Felhívják egyúttal a gazdatársada­lom, küönösen a gazdasszonyok és leányok figyelmét a gazdasszonyok egyesülete és a baromfiszakosztály miegiálaku'ásána, amely márc- 5-én délután 2 órakor a Gazdasági Egye­sületben egy nagyszabású gyűlés ke­retében fog megtörténni. Ha asra ér­kezik ezen a ka ómra Barótiné Heg- Müliter Mária, a kecskeméti taniiónő- képző V. igazgatónője és e őadást tart »A gazdasszonyok szerepe Magyar- ország gazdasági éetében« címmel. Itt lesznek a kecskeméti mezőgaz­dasági kamara kiküldöttei is, élűik ön GteSztelyi Nagy László gazdasági fő­tanácsossal, aki szintén nagyon .nívós 1 előadást fog tartani, úgyszintén a szegedi szakosztály vezetői is meg­jelennek. A részletes műsorról a jövő heti Számokban fognak be­számolni. Kérik a gazdatársadalmat, hogy minél nagyobb számmal jelen­jenek meg ezen a gyűlésen. Különö­sen szói ez az asszonyoknak és leá­nyoknak, mert leginkább őket érdeklő dolgokról lesz szó. De természetesen a férfiakat is sziveden látják és örül- ntejk, ha elmennek meghallgatni az előadásokat. Helyszűke midit részlegesen nem is­mer telhetjük az egyesü et cé kitűzé­seit. Röviden csak annyit, hogy száz százalékig a gazdatársadatom érde­keit akarja szolgalmi és m egyesü­lethez bármely ügyes-bajos dolgaik­ban biza ómmal fordulhatnak, mindig megértésre és baráti segilőkézre fog­nak ta.'á'ni. Egyedül a gazdatársadá- lom mtegértésétö! függ, hogy a gaz­dasági egyesüet uj fiókosztá­lyai meg is tudjanak fe’elni annak a nemes célnak, am# imaguk elé tűz­tek. A részletes programot majd a március 5-iki eladások keretében fog­ják ismertetni. D. E, Ván, még mögüt. Hátravágtam a bol­tomat — elesöt.t a Mköm — imBr hogy beszakadt a fejjé. A másik jány : mög mögismtert, oszt aszonta: — Ejnye pali, hát így bánik ve­lünk kigyielmed? — így mönt vissza a, parti. Mirfe1 nfeköm kitelt az időm, oszt hazajöt­tem Váerul, má férjhöz is mönt az ÖrzSikte. Kilenc félegyházi csendőr históriája Mindig Szájtátva hallgattuk a Pali bácsi meséit, me. t ellen tlmpndani nem vő# Ianá6Sos. A kérdtezősködésiekre m®nten dühbe gurult az öreg ,és azonnal belefogott a kilenc félegy­házi csendőr históriájába: — Vásár vót Félegyházán. Bemön- tem a zegyik korcsmába, oszt hogy belépők, vé ellenül ráhágok egyik pa­raszt iábára; kezdődik a verekedés. Mondok, nem szeretem én a zijesmit, oszt s,za'anni kesztem. A zegyik rön- dér mög pont eíibém áll. Fejbecsa- j pom a somfabottal, akkó gyün a másik. Mir® kiugrottam Fé’egyházá- buI, kilencet költött fejbecsapni, Mind éngöm, az ártatlant, akart mögfogni. Az egyiknek hótta napjáig rögzötf a feje... — Gsfaik( a vót osztán a baj, hogy mindönki ismert Félegyházán, két nap múlva négy esöndér gyütt ér­tem... Ilyen és ehhez hasonló esetek — illetőleg, ahogy a Pali bácsi nevez­te őket »tréfák« — e'ég sűrűn es­tek meg az öreg csikós betyárral Az se titok — mer t mindenki tud la — hogy Pali bácsi nagyon jói is­merte a váci és szegedi állami szál­loda egész belső berendezését. De nemcsak Bugac pusztán, hanem az o.szág határain kívül is ismertté vált neve, kü önös művészete révén. Ka­rikás ostort senki oyant nem készí­tett szé es e hazában, mint a Pali bácsi. Próba iák utánozni, fle nyo­mába sem értek aiz öreg csikós imtü­» 3 Főler&kat: KÁLMÁN MIKSA-nál Jobb üzletekben kapható. véSzetének. Egy Raffka-Farkas-féle ka­rikás ostort a berlini múzeumban őriznek. Nagy természetű ember volt, a Pah bácsi. Bagariabőr ábrázatára mély ba­rázdákat szántott az étet. Sok ügyes- bajos dolga akadt csendőr1161, rend­őrrel, törvénnyel. A leghirhedtebb csikós betyárja volt az egész Alföld­nek. Uto lsó mohikánja egy letűnt, romantikus vi'ágnak. Gyertyaszentelő Во dogasszony napján valami igazí­tani valót talált a gémes kúton. Bal­kezével megmarkolta a kút káváját, jobbjában az ostorfát tartotta és nem [s engedte el többet. Ott érte utót a halát Kint temették el a pusztán. Egyszerű, durván ácsait fakereszt jelzi a sírját, emlékét cs>ak a pusz- tlaj Szájhagyomány őrzi,, meg aiz a bar mlnckétágu karikás ostor, amelyet a berlini múzeumnak készített aján­dékba... A GÉMESKUT KÁVÁJÁBA KAPASZKODVA HALT mp:g AZ CSIKÓS Bugac pusztán az idén gyásszá,! kezdik a tavaszt. Nem sajnálkozik, nem kesereg senki, mindenki bölcsen tudija, hogy Pali bácsi sem élhetett örökké. Mégis, hogy február elején elköltözött, az élők sorából, senki sem tudja elképzelni, hogyan folyik to­vább az élet Pali bácsi nélkül? Sok a vasút, meg a drót... A pu'Szta apraja-nagyjá ismterte — azt azonban nagyon kevesen tudták róla, hogy Raffka-Farkas Pál néven jegyezték be 95 esztendővel ezelőtt a matriku' ába. Midi dig csak Pali bá­csinak Gúláit a a városból sűrűn ki- ! ránduló adóvégrehajtó és a pelyhedző bajuSzu bojtárgyerek. Szálfatermetü, keményköt,ésü ima- j gyár vo t az öreg Pali bácsi. Ilyen emberpéldány nem igen teremi már mostanában a bugaci határban. Régi jó világban élte tarka fiatalságát az j öreg csikós, akkor még nem lehetett nyomoinkövetni az e.kötött lovat. Pa­naszkodott is az utóbbi idiőben ele­get; — Amióta ez a sok fene vasut} UTOLSÓ BETYÁR mög d®rót van, a zembör ha szőröz Bácskában egy lovat, mire hazaér vele, már csöndér várja... Miért maradt nőtlen Pali bácsi ? Hosszú életéből zamatos magyar­sággal szivtesen mesélgetett, amikor telpihent a ménes és ott meleged­tünk a pislákoló pásztortüznéí, vagy Kóco'S-Tóth Mihály uram virágos ám- bitosán űri,tgettük a boroskancsót. — Mijé maradtam nőtlen?... — kezdte Pali bácsi. Úgy esött, hogy két jánya iS volt akkoriba a száma­dónak. A kisebbik lőtt a mátkám. Egyik este haltom, hogy másnap be- I mönnek Kecskemétié. No mondok, möhetök én is, de azé azt a birkát — akit é:n adtam nekik — mögnize|nn( elsőbb a házvégibe. Nem is lőtt vóna semmi baj, de ahogy mög- markótam az öl ajtaját, az a nyives állat ugatni kezdőit. Erre előgyüUek a házbeliek ásóvá, kapává. A mö­I nyasszonyom, a leiköm Imán majd­nem utóért. Gond'ulam, nem isimer mög a sütétbe, oszt amennyi esze Hogy kapnak a tűzharcosok vasúti kedvezményt ? A városházáról közlik; »A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter az Áljamvasutak igazgató­ságához intézett rend® étével azoknak a tűzharcosoknak a részére, akiknek évii jövedelme az 1000 P-t, ameny- nyiben pedig három vagy ennél több törvényes gyermekűik van, a 2000 P-t ntem ha adja meg, az A Hamvas utak és a keze.ésükben levő vasutak vo­nalain évenkint egyszeri oda- és visz- Szautazásra jogosító fényképes tűz­harcos igazolvány a'apján féláru me­netkedvezményt engedélyezett. Azit a körű Hiányt, hogy a tüzh arcosoknak az évi jövedelme az évi 1000 P-t, illetve 2000 P-t nem haladja meg> a tűzharcos igazo'ványos a városi elöl­járóság (polgármester) igazolja és pe­dig általában a m. kiír. adóhivabaJ igazolványa, ia!apján. Azoknál az egy. házi javadaimasoknái és magánalkal- mazotfaknál, akik a jövede’ema,dónak azért nem alanyai, mert az illetmé­nyük az évi 3600 P-t nem haladja m®g, azt a körülményt, hogy az évi jövedelmük az 1000 P-t, üfetve a 2000 P-n alul maradt, az illetékes városi adóhivatal igazolja.« Uj iskolavonatot kap Halas Megbízható helyről Szerzett érte­sülésünk szerint május 15-től iskola- vonatot kap Halas és Jánoshalma. Az uj menetrendben ugyanis a déli Személyvonatot mindjárt a pesti csat­lakozás után indítják el Halasról Já­noshalmára úgy, hogy az körűdéiül fél órával korábban teszi meg az útját Bajára. Viszont egy uj teher­vonatijára tol állítanak be Halás és Bácsalmás között, amely szemelyko,- csis tebervomat 1 óra után indul Ha­lasról'. Ez a személykocsls tehervo- iniat még a délután folyamán vissza­tér Kiskunhalasra, megkönnyítve egy­úttal Halas—Bácsalmás között, ennek a nagyforgamu vona szak ásznak fe­héráru forgalmát. Jánoshalma és Halas iskolái, d® az érdekelt szülők is nagy örömmel fo­gadják ennek az iskolavonatnak a1 beállítását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents