Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-02-15 / 13. szám

4

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

február 15

Élt 98 évet — pereskedett 60 évet

Kemenesmihat у fán most halt meg az egész eelldömölki járás tegérde_ kesébb alakja: Erdélyi Ferenc 36 holdas gazda, aki 1841-ben született, becsülettel szolgált Radeczky generális oldalén Lombardiában 12 évet, majd hogy hazaérkezett, művelte a 36 holdját, dolgozott, küzdött, utódokat nevelt és még egyet tett: pereskedett. Teljes 60 esztendőn keresztül.

Erdélyi Ferenc 'túltett Arany János »Fülemüle« cimü versének főszereplőjén is. Nemcsak szomszédait perelte mindenért, amiért csak lehetett, hanem a Szolgabiró ellen a bírósághoz, a bíróság ellen pedig a szolgabiróhoz járt panasszal. Nem volt olyan hét, hogy hol egyik, hol másik hivatalban, meg ne je.ent volna, sőt 12 évvel ezelőtt a járásbíróság ellen emelt panaszával egészen a kabinetirodáig eljutott. A makkegészséges Erdélyi Ferencet, akinek küszöbét életében át nem lépte orvos, most iaz influenza vitte el.

Fiút akart, leánya született, agyonverte az ártatlan csecsemőt

Tóth Sándor 27 éves kovácssegéd valóságos mániákusa lett annak, hogy Születendő gyermekük fiú legyen. Vágya nem teiesült. Második gyermekük js .eány lett.

Az elsőt még csak eltűrte, a másodikat már nem akarta vállalni. Már a szülésznőt js kérte, csináljon vele akármit, látni sem akarja. Azután válogatott kínzásokkal gyötörte az ártatlan csecsemőt.

A tipötisztiitókefével ütötte a fejét, jéghideg vízzel öntötte le, eltörte a kiárját, végül a bölcső karfájához verte a fejét, úgyhogy a gyermek meghalt.

A lelketlen apát letartóztatták s a pestvidéki törvényszék gyilkosság büntette miatt bűnösnek mondotta ki és tizenötévi fegyházra iitélte el.

Fellebbezés folytán á tábla Kál- íay Miktos-tanácsa elé került az ügy s a tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta.

321 tÉfelbEl

231 ezer P. uj küuiet

folyósított a Takarékpénztár

A Halasi Takarékpénztár február

26-án tartja évi közgyűlését. A Takarékpénztár most küldi meg mérleg- könyvét a részvényeseknek.

A Tjakrékpénztár 1938. évi üzlet- évéről az igazgatósági jelentés számol be részletesen: A jelentésből közösük a következő érdekes részeket;

»Az 1938. gazdasági év, melyet az általában jó terméseredmény miatt rekord esztendőnek neveztek el-, vidékünkre e tekintetben kedvezőnek nem volt mondható, intert; e vidék gazdáinak folytató’lagos anyagi erősödése, ami az ezt megelőző két évben már oly Szépen állandósult, ha visszaesést nem is, de a remélt további folytatódást nem mutatta. Szőlő- és gyümölcstermelőinknek nagy károkat okozó koratavaszi fagvok, állattenyésztőink számítását keresztülhúzó s az állatvásárok betiltását eredményező száj- és körömfájás megbetegedések s végül vidékünk mezőgazdasági főterményének, a rozsnak, kedvezőtlen áralakulása voltak azok az okok, amelyek mezőgazdáink helyzetét az idei jó átlagnál kedvezőtlenebbé tették.

A már az év elejétől megindult, de fentebb elmondottakkal magyarázható lassú ütemü beíétképződést két izben is megzavarták a szomszédságunkban lejátszódó külpolitikai események, s míg a tavaszi fejlemények okozta feszutség intézetünknél csak a betétképződés folyamatosságát vágta el, addig az őszi idegesség — méreteiben bár jelentéktelen — betételvonásokat is eredményezett. Az, hogy a szeptemberi eseménydus időkben lényeges betételvonás nem történt s hogy az akkor mégis elvitt tőkék a nyugtalanság elükével teljes egészükben visszajöttek intézetünkhöz, betéteseink józanságán és higgadtságán felül a Takarékpénztárunk

irányában minden oldatról megnyilvánuló biza'omnak kétségtelen bizonyítékai s főként e bizalomnak tudható be az, hogy takarék- és folyószám- labetét állományunk, a tőkeképződésre általában inkább előnytelen viszonyok dacára, az elmúlt évihez viszo- nyitjya 12 százalékkal emelkedett.

A gazdatársadia'ommat fennálló szoros kapcsolatainkat a régi hagyományokhoz képest tovább fej eszíettük és ápoltuk, nem tévesztvén szem elől azt, hogy agrárjellegű intézetünknek érdeke mindenben azonos gazdáink érdekeivel, az ő boldogulásuk a velük Szoros kapcsolatot fenntartó intézményeknél fogja jótékony hatását éreztetni. Az elmuh évben, épp úgy, mint ;az azt megelőzőben is, minden hozzánk beérkezett — a termelés érdekeit szo'gálŐ és megfelelően alátámasztott — hiteligénylést kielégítettünk s 1938. esztendőben 321 tételben 231.063 P 24 fillér uj kölcsönt folyósítottunk. Ha e folyósítás ellenére a váltótárca és adósok együttes összege az elmúlt évihez viszo- nyitva csökkenést mutat, az adósaink fizetőkészségének javulásán felül kihelyezéseink mobilitását tükröztél! vissza,.

Ingatlanaink Szaporodásának — ami mérlegünkben az mgat'anSzám- lán összegszerűen 41.200 P-ben . jelentkezik — oka az, hogy 1938. évben, a régi ügyek befejezése céljából, öt tételben túlnyomórészt bel- teiki házingatlanokat voltunk kénytelenek árverésen megvásálno ni.

Köszönetét kell mondanunk a. Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzintézeti Központnak és a Pesti Hazai E ső Takarékpénztár Egyesüetnek tanúsított, támogatásukért, amivel f lehetővé vált, hogy immár 66 esztendős intézetünk az itteni piacon az őt megillető helyet ismét elfoglalhassa.«

Képek és rajzok Halas életéből

vetítői mindenek rettegnek« helyett igy diktálta: »A városházáná1 ’Sok embert megvernek« (t. i. a deresben). í

A virrasztók pedig hasi főtt ák utána ütközés nélkül ' • '

HUSZAR ŐRMESTER

R. honvéd huszár őrmester egy budapesti kávéházban! időzik több altiszt bajtársával. A szomszéd asztadnát 32-es tisztek ükek civü ruhában. Az egyik altiszt1 elkezdte feszegetni, hogy milyen kis ur egy huszár őrmester. R. eizt nemi hagyta helyben, hanem így szőtt:

— A huszár őrmester olyan nagy ur, hogy- ha az kuglizik, bakai generális állítja a babákat. i

*

Heneberg altábornagy szamáét tart az 1-ső honvéd huszár ezrednél a lovardában . A szemle végeztével megköszöni a tiszteknek, ho(gy a huszárokat jói kiképezték. Err® a tisztikar elvonul Ekkor kiáll a lovarda közepére R. őf- taester s csípőre tett kezekké! igy k'ezdi a szót: ■ i

— De én nem vagyok ám( velőtök mögelégödve, az anyátok istrángját!... Mert tudjá|tok~e, ho;gy csak három huszár van a világon!... Az elsőn Isten Őfölsége ott az égben (piros sapkáját levette). A második Hemeberg altábornagy ur ölnagyméltösága! (vigiyázz-á:- lásban tisztelgett). A harmadik R. honvéd huszár őrmester! i

(Folytatjuk). i Cz. L.

Menyi bor termett a mull évben?

Egy statisztikai kimutatás szerint 1937—38. gazdasági évben Magyar- országon 378 ezer kát. holdnyi szőlővel beültetett terület vo’Jt, amelyen háiom és negyedmillió hl. must és 300.000 méíermázsa gyümölcs gyanánt értékesített szőlő termett. A Felvidéken viSszacs atolt területen 15 ezer 856 kát, fold szőlő van, melyén 137 ezer hektóliter bor termett.

О r s z á g-V llág

A legtöbb iparágba bevezetik március elsejével a napi nyolc órai munkaidőt

A minimá is munkabéreknek a legtöbb népes iparágba való bevezetése után most a kormány figyelme arra irányul, hogy a napi 8 órai munkaidőt vezesse be az egyes szakmákba. Az iparügyi miniszter most rendeletét adott ki, hogy március elsejével a következő iparágakba vezessék b® a napi nyolc órai munkaidőt: Az aszta’os, aranyozó, esztergályos, fésűs, hajóács, kádár, kosárfonó, kap- tafakészitő, faszobrász, arany- és ézüstmüves, bádogos, puskamüves, hangszerkészítő, késes, köszörűs, kocsigyártó, bognár, látszérész, műszerész, mér egkészitő, rézműves, szitás, órás, autójavító, fogmives, víz, gáz és központi fűtés szerelő, vilanysize- leliő, könyvkötő, bőröndös, bőrdíszműves, szíjgyártó, nyerges, tímár, agyag és üvegiparban,

A régebbi rendelkezések, amelyek a többi népes iparágakban már régebben előírták a nyolcórai munkaidőt, továbbra fs érvényben maradARTÉZI KÚT !

A 90-es évek egyik városi közgyiilé- lésén Halasion fúrandó artézi kút ügyét feszegették. Kuli Szabó Imre elmondta, hogy jói volna, de sokba kerül Gyulai Sándor is hozzászólt: Őseink is megéltek a téglák útnak vizével. Milyen szép, egészséges öregemberek vannak ml3' 1®, Mk tán hírét se hallották az artézi kútnak. Biró Mihály gazduram előadta!, hogy milyen jó ihatójiu vizek vannak Rekettyém, Felísökis|teíekieni, meg a, Nyomáson. Vagy tesjsék inni a Kövesdi-kut vizéből Én: is ittam. Nincs azokban semmi hiba ! ) (

Mindazáita! úgy alakult a hangú! öt, hogy tán keresztül csiuszik a tanács javaslata, amikor felszólellt eigy nadrágos városatya ilyenformán:

— Uraim.! Énnekörm mindegy, már úgyis kevés időm van, h|an®mi kérdőm én: Ki vállalja |a feje-őteségöt, ha ezt a várost a víz, elönti?!

Mindjárt Pálfordmás lelt; lévén a szónokló városatya afféle szakember is s az ártézi kutból nem: is tett semjmi,

VIRRASZTÓBAN

Közkedvelt és igen felkapott ember volt a hatvanas években F. I. varga, ki sok jó tulajdonsága mellett arról is ( nevezetes ember volt, hogy rágás nélkül is bírta nyerni, a bort, mióta nincsen benn© tüsök. i

Mikor érte is eljött a kegyetlen Kaszás, .mely mjndon embert csak Szénának néz: léts lefkasjzát, hát mielőtt égi részeivel a mennyei S|zeíkierelséjk étdöcögtek volna, porrészejr© meg1 a Györpi düK©jéb®n ráhúzták volna, a sárga agyagot, — tőkés atyai isiága jól összeverődött a virrasztóba. Megjelent Szabó János kántor is (a nótiás Szabó Pál fia, kinek Hódmezővásárhelyein szobrot emelnek), ki ékes hangjáról', mPg nemi közönséges humoráról volt 'js^ereteis — messze földön. , i

Éjfél féllé a körben járó kabakofcat megkettözték, úgyhogy a nóta is m|ajd- ném elöbUiggyant. Hyen kövér hangulatban indított kántor uram égy: kis éneksorozatot, melynek kezdet© az alábbi sorokban kanyarodott ki:

Hagyj fél már a boritaHa®,

Mert már er kieM mi®néd.. i Mivel az éneklés diktandóban ment, nem is left abban semmi hiba.

Utána egy közismert régi halotti ének következett; *

»Szomorú a hala1 fa gyarló embernek.« и 1,. i j ,

Kántor uram a második sortól kezdve ezt is kifordította, mert »Halá1 köA körmendi gyakorlótéren gyakorlatozás közben egy kézigránát felrobbant és Tárnok István tiszthelyettes, Uzsák József és Báli György határvadászok súlyosan, négy katona pedig könnyebben megsebesült. — Földjavitási munkálatokat végzett Berger József füzesgyarmati birtokán Dajka Lajos 28 év®s napszámos. Egy három méter imély gödörben rászakadt a föld és életveszélyesen megséru t. — Egészségház építésre a belügyminiszter Békésnek 21.000, Bé.'megyernek 12.000, Káldorosnak 11.000, Endrédnek 3500, Kétegyházá- nak 400, Békéssámsonnak 800, Kő- röstarcsának 2500 és Vésztőnek 7500 ptengőt utalványozott. — Negyven millió pengős beruházással fejlesztik Budapest közlekedését. — Vasárnap Szentedé к püspökké Kolozsvárott Márton Áront. — Önálló pénzügy- igazgatóságot kap Rimaszombat és Kassa. — Votosin internálötáborba küldte Boroc görögkatoiiikus püspököt. — A szegedi tanyavilág népe csatlakozott a Magyar Élet Mozgalomhoz. — Párbajvétségért elítélték Festetits Sándor grófot és Berg Miksa bárót. — Újabb nagyarányú vas- gárdista összeesküvést leplezlek te Romániában. — Újabb kereskedelmi egyezmények jöttek létre Oaszország. és Németország között.