Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-12-09 / 89. szám
december 9 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Mikor kezdődik meg Halason a téli inségakció ? Jíégy bét alatt háromszűz vagon pulyka megy kt Londonba Halas város ezidei inségenyhítő tevékenysége a közeli hetekben ismét megkezdődik. Az inségakcióval kapcsolatban a város egy tervezetet készített, amelyet jóváhagyás végett felterjesztettek a belügyminisz- j tériumhoz. A belügyminisztérium a hírek szerint rövidesen dönt a kérdésben és a város az inségakciót hamarosan megkezdheti. A kereskedelem és a gazdatársadalom nagyban készül a pulykaszezonra, bőven van eladó pulyka. Értesülésünk szerint négy hét alatt 30C vagon pulykát fognak Magyarországból Anglia felé küldeni. A londoni karácsonyi pulykapiacra december 8-án megy el az utolsó küldemény. Nan a Rendet Halasén a tiiaari h az árpa irtat Gazdakörökben sok szó esik mostanában a tengeriről, megállapítják, hogy évek óta nem volt ilyen keresett cikk a kukorica, mint most, ugyanakkor természetesen jobb árat is kap érte a gazda, mint az elmutl : évek bármelyikében. Az egyik ke- j reskedö az alábbiakban vázolta élőt- j tünk a helyzetet: j — Az idén országos vonatkozásban kicsi volt a tengeri termés. Tiszántúlon egyes megyékben alig I volt termés, Dunántúl kielégítő ter- j méshozammal dicsekedhetett, ugyanígy Halas is. Az állandó kereslet következtében a tengeri ára egyre emelkedik, ma már a csöves tengerit 13—14.50 pengőért veszik a halasi piacon, a morzsolt tengerit pedig 18.50 pengőért. Természetesen a tengeri helyzete kihatással van a gabona árára is, a gazdák ugyanis néhol gabonát is takarmányozási célra használnak fel. Ugyanekkor példátlan nagy a kereslet Halason az árpa iránt, a kereskedők messze vidékekről hozzák az árpát. Honnan kapunk az idén karácsonyfái? A Felvidék és Kárpátalja vissza- • csatolásával fenyöerdőinknek csak egy része tért haza. így karácsony- | faszükségletünket továbbra is beho. j zatal útján kell kiegészíteni. A ma- j gyár—román kereskedelmi egyez- | mény 40 vagonos behozatali kontingenst állapított meg, a szlovákokkal pedig 30 vagon karácsonyfát kötöttünk le. Nagy-Magyarország \ legnagyobb karácsonyfatermö vidé- j ke az erdélyi Kolota és környéke s az utóbbi években is ennek a vidéknek kistermelői hozták piacra a karácsonyfákat. Romániából érkezett jelentés szerint, bár jelenleg még karácsonyfavágási tilalom van, előkészületeket tesznek a kivitelre. A karáesonyfapiacon egyébként lényegesen csökkenni fog az idén az erdélyi fa szerepe, mert Szlovákiából, sőt Jugoszláviából is hozunk be karácsonyfát. Halas és a mezőgazdasági városok súlyos gondjai a Ház előtt Az elmúlt napokban került sor . Gesztelyi Nagy László dr-nak a felhatalmazási vita során bejelentett beszédére. Elsősorban arról beszélt, hogy a régi törvényeket át kellene modernizálni, ne mindig csak új törvényeket hozzon a Ház, hanem a régieket is igyekezzék a mai viszonyokhoz alakítani. Majd a bürokráciáról szólva rámutatott, hogy vannak még ma is hivatalok, ahol sorba kell állni, hogy mennyi időt vesz igénybe az egyes ügyek sürgetése, hogy sok beadványra nem is adnak választ stb. Foglalkozott a falu és j . mezőgazdasági városok nehéz helyzetével, problémáival és felsorakoztatta azokat az érveket, amelyek itt feltétlenül döntő jelentőségűek. Ismertette a földművelésügyi igazgatás decentralizációjának szükségességét, amely a mezőgazdasági kamarákon keresztül megoldható volna. A közmunkaváltságról, új útügyi törvényről is beszélt. A kultusztárca egyes kérdéseinek ismertetése kapcsán beszélt a tanyai iskoláztatás még mindig fennálló hiányairól, az iskolák túlzsúfoltságáról és az elemi oktatás gaz- j dasági irányú megerősítéséről. TIZENHAT MILLIÓ PENGŐ AZ IDEI GYÜMÖLCS- KIVITELÜNK ÉRTÉKE Az idei gyümölcsértékesítés eredményéről és tanulságairól figyelem- | reméltó cikket írt a Magyar Róna most megjelent számában dr Vaja Béla h. igazgató, akinek a gyümölcs- értékesítés lebonyolításában, illetve irányításában az értékesítési kampány ideje alatt fontos szerepe volt. A statisztikai adatok szerint idei gyümölcskivitelünk 535.900 métermázsa volt 16 millió pengő értékben, tehát értékben jóval felülmúlta az 1936. évi gyümölcsexportot, pedig a szállítás az idén igen nagy nehézségekbe ütközött. Természetesen gyümölcsexportunk még nem te- , kinthető teljesen lezártnak, mert té- j Halmából még mindig exportálunk Németországba, a cseh-morva protektorátusba és Svájcba is. Vaja Béla cikkében megállapítja, hogy az idén a legszebb fejlődést a meggykivitel mutatja, de igen jelentékeny volt a fejlődés az egresnél is. Kajszibarack-kivitelünk nem érte el az 1936-os színvonalat. A kajszibaracK- exportnál bizonyos nehézségek mutatkoznak, s ezért kellett ennél a gyümölcsnél a nagyarányú intervenciós vásárlást elrendelni. Nyári almakivitelünk visszaesést mutatott és csökkent a szölőexportunk is az 1936-os évhez képest. MIT HOZ A JOVO ? A következőkben egy kis bepillantást nyújtunk a közelgő 1940-es esztendőbe, melyben első nagy változás az, hogy szökőév lesz s így a február hónap huszonkilenc napból áll, az esztendő pedig 366 napból. Az új esztendő első napja hétfőre esik és ugyancsak hétfővel kezdődik április és július hava is. A babonások részére feljegyezzük azt is, hogy szeptember és december hónapjában tizen- harmadika egybeesik a pénteki nappal. Farsang a jövő évben negyvenhárom napig tart. Husvét március huszonegyedikén lesz és a pünkösd május 12-én. A tavasz március húszadikán este 7 óra huszonnégy perckor kezdődik, a nyár június huszonnegyedikén délután két óra után negyvenhat perckor és a tél december huszonkettedikén éjfél után ötvenöt perckor. Az év leghosszabb napja június 22-én lesz, amikor a nap tizenöt óra és 57 percig, tehát csaknem tizenhat órán át ragyog az. égen. Legrövidebb lesz a nap a jövő év december 22-én, amikor mindössze nyolc óra és huszonhét percig tart. HADI EMLÉKEK December 1. 1914. A limanovai csata első napján Bauer Gyula volt szegedi 3. honvéd huszárezredbeli hadnagy, a volt debreceni 11. honvéd huszárezred kötelékében kimagasló bátorságával tűnt ki. Mint századpar^jlcsnok huszárjaival hősi kitartással állta az orosz folyton megismétlődő támadásait. Midőn a század utolsó tölténye is elfogyott, merész elszántsággal, gyalogsági ásóval a kezében — melyet később az ellenségtől elvett fegyverrel cserélt fel — vezette századát oly sikerre rohamra, hogy még 40 foglyot is ejtettek. Bauer Hadnagy azután visszavezette századát az eredeti állásba és itt mindaddig kitartott, míg parancsot nem kapott a visszavonulásra. Bauer hadnagy e magatartásáért a 3. osztályú katonai érdemkeresztet kapta. Nagy Imre, volt debreceni 3. honvéd gyalogezredbeli zászlós e napon az orosz járőrök által megszállva tartott Sztropkó környéki Nagybe- rezsnye községet ügyes járőrvállalkozással az ellenségtől megtisztította és több orosz járőrt elfogott. Azután szakaszával megszállta a falu északi szegélyét és azt többszörös túlerővel szemben egy teljes éjjelen át eredményesen védte. Személyes bátorságáért és férfias kitartásáért a nagyezüst vitézségi érmet kapta. 1916. Iszkerka Tamás, volt miskolci 10. honvéd gyalogezredbeli zászlós e napon véghezvitt tette a halálmegvető bátorság és a személyes példaadás döntő szerepét és fontosságát tárja elénk. Az oláhok az erdélyi Uz patak völgyében heves támadásokat hajtottak végre az ezred állásai ellen. Iszkerka zászlós, mint az ezred utóosztagának parancsnoka éppen Hosz- szúhavasrakottyásnál húzódó állásainkat szemlélte, midőn az oláhoknak sikerült egy helyen arcvonalunkat áttörniök, sőt a balszárny legénységét foglyul is ejteniök. E válságos pillanat láttára Iszkerka zászlós fegyverrel a kezében kiugrott az állásból és »Utánam magyarok! Rajta! Előre fiúk!« kiáltással egymaga rohant az oláhokra, nem törődve azzal, jön-e utána valaki vagy sem! A személyes bátorság e ragyogó példáján fellendülve a honvédek, kiugrottak állásaikból és oly för- geteges rohamot intéztek az oláhokI ra, hogy még elfogott bajtársaikat is kiszabadították. Ekkor vette észre Iszkerka zászlós, hogy az ötszörösen erősebb ellenfél délfelől is támadásra készül. Azonnal ellenük fordult s bár az oláhoknak géppuskájuk is volt, visszavetette őket. E kimagaslóan bátor viselkedésének további eredménye az volt, hogy az oláhokat sikerült a védelmi állás más szakaszán is visszavetni. Öntevékeny, bátor és eredményes viselkedéséért Iszkerka zászlós az arany vitézségi érmet kapta. 1914. E napon az oroszok a Piotr- kov melletti Bernatov-nál áttörték egy helyen a volt budapesti 31. gyaloghadosztály állásait. Rettenetes ellenséges ágyútűz pusztította a visszavonulókat, akik Bernatov északi szegélyénél álltak meg. Az ellenség hatalmas tömegtámadásai már majdnem másodszor is áttörték arcvonalunkat, midőn a volt bu- pesti 10. tábori ágyúezred egyik ütege a legválságosabb pillanatban öntevékeny és báíor elhatározással teljesen nyílt terepen a tűzvonalig vágtatott előre, ott pillanatok alatt megkezdte tüzelését az orosz támadó tömegekre. Bár az ütegnek is igen súlyos veszteségei voltak erélyes közbelépésével és önfeláldozó kitartásával mégis sikerült az oroszok támadásait megállítania. ........ Rövidesen megválasztják a hegybírót A Kiskunhalasi »Hegyközség« Elnöke az üresedésben lévő kiskunhalasi hegybírói állásra ezennel pályázatot hirdet. Pályázók kérelmükhöz a következő okmányokat tartoznak csatolni: 1. születési anyakönyvi kivonatot, 2. erkölcsi bizonyítványt, 3. illetőségi bizonyítványt, 4. szakképzettséget igazoló okmányt, vagy az 1938. évi XXXI. te. 6. §-a alapján a szőlőművelés és gyümölcstermelés terén szakértelmét és gyakorlati jártasságát igazoló okmányt, 5. orvosi bizonyítványt. — Az állás javadalmazása: évi 2000 pengő fizetés és 500 pengő útiátalány. A hegybíró megválasztási 5 évre szól, de az első év után a hegyközség választmányának, ha nem felel meg a működése, minden kártérítési kötelezettség nélkül elbo- csájthatja. Pályázati kérelmek 1939. évi december 17-ig küldendők be a kiskun- halasi Hegyközség elnökéhez, később érkező kérelmek figyelembe nem vétetnek. — Kiskunhalas, 1939. november 29. Dr. Farkas László ügyvéd, a Kiskunhalasi Hegyközség elnöke.
