Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-02-01 / 9. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 1 A külügyminiszter expozéja Csáky István gróf külügyminiszter la Külügyi Bizottságban tartotta meg elSő expozéiát, melynek keretében ismertette az egész magyar külpolitikái vonalvezjetést, oly részletesen, hogy nem hagyott egyetlen kérdést sem, amellyel behatóan ne foglalkozott volna. Ez a beszámoló nagy Sikert jelentett magának a külügyminiszternek, de egyben a magyar külpolitikának is, ami nemcsak a közhangulat megényhülésén keresztü1 jut most kifejezésre, de miagukból ama felszólalásokból is, melyek az előadást követő szokásos vitában elhangzottak. Azt hisszük, a külügyminiszter nemcsak a kormányzatnak, d© az egész miagyar társada'ómnak és az országnak is nagy szolgálatot tett eme beszéd® megtartásával. Tudvalévő, hogy a belpolitikában o'yan nagy kérdések tárgyalása teszi most izgatottá a légkört, melyekhez hosszú évtizedeken keresztül senki nem mert hozzányúlni, vagy ha hozzányúlt iS, a hoez- zányulás sohasem volt elég mélyreható, csak olyan félmegoldás féle, azt tartván, hogy miért nyúljak én erőszakosan a darázsfészekbe, mikor hozzányúlhat ahhoz más is. S ennek a halogató politikának most az áldozata nem más, mint maga a n©m- z)et, az ország, amelynek így a négyéves világháborúiban, forradalmak lázában legyengülve kell most olyan reformokat végrehajtania, melyek akkor is megrázkódtatást jelenítenének, számára, ha teljes erejében kellene Szembe néznie a feladatok megoldásával. El lehet gondolni, milyen erőfeszítést feltételez ez a szembenézés és vállalás most, ma, amikor tartalékerőink rezervált mind feléltük, elfogyasztottuk. Ennek ellenére is az étet Szava parancsol s nem1 tűri tovább a halogatást. Nincs időnk jobb alkalmakra várni s kedvezőbb feltételek reményében ismét a halogatás politikáját követni, mert hisz ez köny- ny©n azt a kockázatot jelentené, hogy mire az orvos megérkezik, már segítségről nem igen lehet szó. S ezt a kockázatot a kormányzat semmiképpen sem akarja vállalni. Ezért volt nagy Szükség a külügyminiszter nyílt, férfias beszédére. Tudvalévőteg a reformok ellenzői, mert az ő politikájukhoz Szükséges a mégzavart helyzet, igyekeznek zav.árt kelteni mind a belpolitikában, mind pedig külpolitikai vonatkozásokban. Háborús tapasztalatból tudják, hogy ott SS hathatós eszköznek bizonyult a vészhir®k terjesztése, s az állandó nyugtalanság fenntartása. Ä magyar »íüggeténség«-et kezdik féfíení, mintha azt vallaki fenyegetné és mégsem- ipisiteni akarná. Azért halljuk más éS más oldalról más és más formában felmerülni a gondolatot, mintha a német vezérnek és kancellárnak, Hitlernek már nem az az érzése volna velünk szemben, mint volt nemrégiben is s mintha éppen tote kellene a magyar önállóságot félteni. Nos, ha ez némelyek kezében hathatós eszköznek bizonyult mindez- ideig a nyugtalanság szitására, most ez a fegyver kihullhat kezükből, mért Csáky külügyminiszter kijelén- jtette, még pedig ■< félreérthetetlen nyíltsággal és rövidséggel azt, amit különben m,ár Hitler kancellár a rádióban is kijelentett: területi igényei Magyarországgal szemben nincsenek S a magyar határok előtte szentek és sérthetetlenek. így tehát kútba esnek azok a feltevések és céizatos beállítások mintha a német barátság egyben a magyar függetlenség feláldozását is jelentené számukra. Mert erről nincsen, de nem is lehet szó. Hisztérikus ijedtségek táplálják ezt a gyanút, csakhogy a tengelyhatalmakkal váló barátságos viszonyúinkat megzavarhassák. Mert hiszen, amint Csáky külügyminiszter is mondotta expozéjában: Németországnak nem érdeke a legyengült Magyarország. Edénké zö- leg, minden érdieke az, hogy minél erősebb, önállóbb legyen, hogy igy nemcsak támaszt kereső, hanem támaszt jelentő ország is lehessen. Pestmegyében elrendelték a kötelező permetezést A gyümölcstermelés és az értékesítés a GyOE vasárnapi halasi nagygyűlésén A Gyümö’cstermelők Országos | ezeknek a permetezése 60 millió P-t Egyesülete vasárnap délelőtt 11 óra- jelentene évenkint még a legolcsóbb kor nagygyűlést tartott Halason a ! háziszerekkel is. Megérti, hogy a kor- közgyülési teremben, amelynek nagy I mány nem mer ilyen költséget ráróni jelentőséget adott, hogy a nagygyűlésen résztvett vitéz Endre László alispán. A nagygyűlés a termelés és | értékesítés problémáit vitatta meg és olyan javasiátokat fogadott ©t, ,ame- { lyek a gyümölcstermelők érdekét 1 nagyban mozdítják ©lő. M©dv©czky Károly, a Délpestmegy©! Gyümölcstermelők Egyesületének elnöke nyitotta meg a gyűlést s rámutatott, hogy a Duna—TiSzaközi homok a munkáskezek millióinak tud még kenyeret adni, ha a gyümölcsértékesítés és termelés terén komoly rendezést hoznak. Még keli Szűnni már végre annak iá jelenségnek, hogy vagy termés nincs, vagy nincs a gyümölcsnek ára. A Duna—Tiszaiközi homok kincseket rejt magában s a kormány támogatása mellett kiszámíthatatlan lehetőségeket lehetne belőle kihozni, Az alispán beszéde Ezután vitéz Endre László alispán mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. — Örömmel jött Halasra, hogy hivatalának súlyával adjon mégnagyobb erőt annak a mozgalomnak, amely a magyar gyümö csért elindult. Mind©n erejével azon lesz és minden olyan ügyet támogat, ami a megye gaz- daközönségének javát szolgálja. A magyar homokban s a magyar éghajlat alatt a legkiválóbb gyümölcs teiem. össze kell fogni, hogy a Dúlnia—TiSzaköz© Sivatag homokjlaito, ahol valamikor csak kutyatej termett s ma már virágzó gyümölcsparadicsomok vannak, biztosítva legyen a homoki kisemberek és gazdák jövője. Ha most van is piaca' a gabonának, ©z jórészt annak tulajdonit- ható, hogy nagyobb búzaterületek kikapcsolódtak az intenzív termelésből*. Ha például Oroszország újra búzát Szállít majd Európának, ig©n nehéz helyzet állhat elő, ezért kell felkarolni a gyümölcstermelést, amelynek korlátlan lehetőségei vannak. Az értékesítés terén arra kell törekedni, hogy a kereskedelem visszakerüljön a tehetséges magyar elemek kezébe. Egységes kiviteli gyümölcstermesztést k©h folytatni. Kötelező védekezés nélkül a munka hiába való, hiába permetez a gondos gazda, ha a szomszéd azt elmulasztja. I Egy mázsa almába kerül egy gyümölcsfa permetezése Koigutovicz Károly egyetemi tanár felszólalásában az egységes termelést ■ sürgette. Szóvátette a tűrhetetlen ál- ; lapotokat a védekezés terén. Egy rná- ; zsa alma árába kerül egy fa permetezése, jóllehet az átlagos termés 25—30 kilónál nem több. Magyarországom 30 millió gyümölcsfa vah, a gazdaközönségr© a köteteza permetezéssel, de a Duna—Tiszaközén, ahol a magyar gyümölcs 60—70 százaléka terem, mégis kötelezővé kel a védekezést tenni, mert nem ér semmit, ha egyik gazda permetez, a szom- szééd p©dig nem. Az exportra termelő vidékeken tegyék kötelezővé a permetezést és adjanak permetezési kölcsönt. Olyan berendezéseket kell létesíteni, amelyek 3 —4000 kifomé- teres szállítást tesznek lehetővé. Je- Szénezky Árpád dr felszólalásában azt hangoztatta, hogy a magyar gyümölcskivitel nagyon gyermekcipőben jár, hiszen Budapest fogyasztása maga több, mint amit exportáltak. A kivitelre nem alkalmas gyümölcs értékesítési lehetőségének megteremtése céljából konzervgyárak és gyümölcs- szeszfőzdék kellenek. Mi fontos a gyümölcsértékesítés szempontjából ? É. Kabay István, a Külkereskedelmi Hivatal helyi kirendeltségének vezetője figyelemre méltó dolgokat hozott tel beszédében a gyümölcsértékesítés szempontjából. Igen fontos, — mondotta — hogy a gyümö'cs megfelelő állapotban kerüljön exportra. Ezért gondos csomagolásra, szedésre és Szállításra és jó utakra van szükség. Erről a Külkereskedelmi Hivatal vezetője és Tabajdy Kálmán e lap utján figyelmeztették is a gazdaközönséget. A határozati javaslat A nagygyűlés T©gzes Károly, Gu- gánovics Máté, Soós Károly, Csil1- léry Ferenc dr és Bernáth Zoltán felszólalásai után a következő határozati javaslatot fogadta el; Kérik la földművelésügyi minisztert, hogy a védekező szerek gyártását központositsa álami kézben, gyártsanak egységes;, olcsó védekezőszert, a nikotin árát a pénzügyminiszter szólítsa te, készítsenek az ©gész országra kötelező gyümölcspiaci Szabályrendeletet, melyben mondják ki azt is, hogy a fertöfzés- m©ntes gyümölcsöt elkülönítve kell láruSitani. Kérik, hogy a gyümölcsből főzött szesz után adjanak nagyobb adókedvezményeket, ,a pénztelen kis homoki gazdákat segítsék egészen olcsó, vagy indokolt esetben ingyen permetezöszerhez és kérik a vármegyét, hogy pest vármegye területére rendelje el a kötelező permetézést. Vitéz Endre László alispán a nagygyűlésen kijelentette, hogy hajtandó vármegyei szabályrendeletet hozni a kötelező permetezésre és megteremti a kisemberek támogatására szolgáló alapot is, mint azt a sertésoltások terén tette. Vitéz Endre László alispán a délelőtti vonattal jött Halasra, az 'állomásnál dr Fekete Imre polgármester fogadta. Az alispán később a Csipkeházat tekintette meg és a déli gyorsvonattal visszátért a fővárosba. A GyOE részéről a nagygyűlésen Je- Szénczky Árpád dr országos igazgató jelent meg, a Szegedi Gyümölcstermelők Egyesületét Kogutovicz Károly egyetemi tanár képviselte, itt volt Gulner Elémér vármegyei gazdasági főfelügyelő, Szeged város képviseletében Csonka Miklós tanácsnok, továbbá Kaczvinczky Pál félegyházi, dr Safáry Endre kiskőrösi főszolgabíró, Gugánovics Máté bácsnfegyéi törvényhatósági bizottsági tag. Átvette Gyömrő mandátumát Kolosváry Borcsa Mihály Vitéz Ko'osváry Borcsa Mihályt Vasárnap 4380 szavazattöbbséggel a gyömrői kerület országgyűlési képviselőjévé választották Dániel Sándor nyilas-jielö'ttel szemben. A választás teljes nyuga’omban, minden rendzavarás nélkül fo'yt le. A kerületben nagy lelkesedést keltett vitéz Ko'osváry Borcsa Mihály győzielme és elhatározták, hogy csütörtökön ünnepélyes formák között, diSzébéddel ünneplik meg képviselővé választását. Vitéz Ko'osváry Borcsa Mihály, a gyömrői választókerület újonnan megválasztott képviselője hétfőn vette át ünnepélyes keretek között megbizó- Ijeyelét a gyömrői községháza közgyűlési termében. A közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötte a gyömrői választókerület községei lakosságának Szilfa,©-java. Amikor vitéz Kolosváry Borcsa Mihály a közgyűlési terembe lépett, a jelenlevők hatalmas éljenzéssel üdvözölték. Ezután Bognár József helyettes választási bizottsági elnök néhány keresetlen szó kíséretében átnyújtotta a miegbizóle vetet. Vitéz Ko'osváry Borcsa Mihály köszönetét mondott az üdvözlésekért, majd ;a következőket mondotta: — Azt szokás mondani, amikor légy miandátumot elnyert a jelölt, hogy választási harc folyt le és Ónnak a harcnak az eredményeképpen éri a megválasztott képviselőt megtiszteltetés. Én egy pillanatig sem éreztem azt, hogy bárkival, jó magyar emberrel harcban állottam volna. — Itt többségiét a magyar jobboldali gondolat kapott és erre vagyok én elsősorban büszke és büszke vagyok, hogy az elyeknelk tiszta és fájó sebekét nem éjtő fegyvereit mértük össze. A magyar élet gondolata győzött itt, amelyet az én vézérem: vitéz Imrédy Béla hirdet és visz fáradhatatfanul a beteljesülés félé. Hangoztatta, hogy a kerület választópolgárságában a dolgozó társadalmi osztályok mind©n rétege kép- visélye van1 és la gyömrői kerület közönsége tett tanúbizonyságot képviselői választáson először a vigadói szózat óta a magyar élet célkitűzéséi mellett. Ismételten hűséget és munkát ígért a kerület válaSztókö- zönSégén©k bizalmáért s Isten áldását kérte a kpzségek hazafias lakosságára. A beszed befejezése után a jelien- voltak hosszasan és lelkesen ünnepelték uj képviselőjüket. Kolosváry Borcsa Mihály képviselőt dr Fekete Imre polgármester melég hangú távirattal üdvözölt©. Értesi ság febri Ví Tán t Kai Ipái feb szí este ujta ke kezd kék Ér» * bei Vásái alatti A Re feb kezdő« tan Külön kelt d Kisgy h á В é El oki. 1 Isi Ш: imái zsi szép] m*íi mini kőn: mm mérsé ké ív SÍI kön a reálgi mai г
