Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-10-30 / 87. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője október 30 A magyar sorsot a magyar föld történelme irányítja Vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter nagy beszéde a Házban A képviseiőház az elmúlt hét péntekjén fogadta el a földbirtokpolitikai javaslatokat. A Ház vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter nagyszabású és az egész kérdést felölelő nagy beszéde után fogadta el a javaslatot. A miniszter beszédében többek között ezeket mondotta: — Ha a történelmet nézzük — mondotta, — láthatjuk, hogy mindig a föld megszerzésének kérdése volt az, amely a széles rétegeket megmozgatta. A régi magyar törvényalkotásokban is igen sokszor felvetődött a föld birtoklásának kérdése. Magyarországon a föld történelme és sorsa egyúttal a magyarság történelme és sorsa is volt. Amióta a magyar faj megjelent Európában, ezért a földért küzdött, ennek a földnek és kultúrának védelmében áldozott annyit, ezért pusztult el oly sok magyar és ennek következménye az, hogy ma nem huszonöt—harmincmillió magyarról, hanem csak 12 millió magyarról beszélhetünk. Аж amerikai kivándorlás okai A miniszter ezután visszapillantást | vetett a magyar földbirtokkérdés tör- j ténelmi fejlődésére s rámutatott arra, ! hogy а XIX. században egész Európában sokkal nagyobb mértékben szaporodtak a kisbirtokok, mint nálunk. Ennek oka abban keresendő, hogy nálunk nem volt olyan szerves földbirtokpolitika, amely a népszaporodás és fejlődés szükségszerűsége szerint támogatta volna a kis- birtok szaporítását. Ezért vándorolt ki annyi magyar ember Amerikába. A Dunántúlról, amely a nagybirtok hazája volt, sokkal nagyobb mértékű volt a kivándorlás, mint a Duna-Tisza-közéről, amely viszont a kisbirtok hazája. Ahelyett, hogy szerves földbirtok- politikát folytattunk volna, állami támogatással folyt ez a kivándoroltatás s a magyarság tetemes vér- veszteségeket szenvedett. Igaz, hogy nemcsak Magyarországról indult meg ez a folyamat, mert megvolt a többi ipari államokban is, miután Amerikában korlátlan vagyonszerzési lehetőségek nyíltak, amelyeket a szegénysorsban élő népek igyekeztek kihasználni. — A kivándorlásra vonatkozó statisztikai adatok azt mutatták — folytatta a miniszter, — hogy a nagybirtoknak meg van az az előnye, hogy az ottlévő cselédség igen szapora, ezzel szemben hibája, hogy nem ; tudja az ott felnőtt gyermekeket fenn- j tartani és igy előáll a kivándorlás. Sajnos, 18911-ig Magyarországon a magyarság megerősítése érdekében kevés történt. Ekkor alkotta meg Darányi Ignác törvényét, amelynek révén 41.500 hold jutott magyar kézre. 1909-ben új telepítési törvényt kívánt megvalósítani, ebből azonban nem lett semmi. Az akkoriban megalakított altruista banknál sokkal nagyobb mértékben megfeleltek I céljuknak a románok hasonló pénzin- I tézetet. j Ma már a történelem mérlegén j vannak az akkori mulasztások. Ezé- j két keli tekintetbevenni és ezért j kell nekünk fajvédő magyar föld- j birtokpolitikát folytatni. (Lelkes j taps a Ház minden oldalán). Az eddigi birtokreíormok eredményei — A háború után — folytatta vitéz gróf Teleki Mihály — sokkal nagyobb mértékben vártak megoldásra azok a földbirtokpolitikai feladatok, amelyeknek rendezését nyugodtabb légkörben elmulasztották. A trianoni békediktátum következtében a csonka országban a nagybirtokok száma emelkedett, míg a kisbirtokoké 66 százalékról 55 és fél százalékra esett vissza. Ha az 1920-as földbirtokreform eredményeit vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, ez a reform a szociális szempontból elérte célját, mert négyszázezer magyar ember jutott földhöz, vagy családi házhoz és ez meggátolta azt, hogy a gazdasági válság idején a kisemberek a városokba tóduljanak. Ezzel szemben gazdasági szempontból a reform nem ért célt, mert a főldhözjutta- tottak nem rendelkeztek megfelelő képességgel és anyagi eszközökkel s így a kapott földet nem tudták meg- j művelni. Jó eredménye volt ennek a | birtokreformnak, hogy új termelési ágak j fejlődtek ki: baromfitenyésztés, gyümölcstermelés, méhészet, amelyek kiviteli mérlegünkben egyre fokozódó jelentőséggel birnak. A Darányi Kálmán által alkotott telepítési törvény évente tizennyolcezer holdat juttat a kisembereknek, azonban a mai kor tempójának ez sem felel meg. A földművelésügyi minisztériumnak a tempót sikerült ugyan fokozni és ezáltal három év alatt 88.344 katasztrális holdat lehetett a kisemberek rendelkezésére bocsájtani. Kertes családi házak létesítése — Minden földbirtokpolitikának — folytatta a miniszter — szem előtt kell tartani a szociális, honvédelmi és gazdasági szempontot, mert ezek a legfontosabbak. — Magyarországon jelenleg 220.000 gazdasági cseléd, 555.000 gazdasági földnélküli munkás van. Ezeknek a száma az eltartottakkal együtt 1,825.000. Ha ehhez hozzászámítjuk a törpe- és kisbirtokosokat, valamint ezek eltartottjait, akkor hárommillió emberrel kell számolnunk. Semmi kétség aziránt, hogy annyi föld nem áll rendelkezésünkre, hogy mindenkinek juttassunk belőle. Éppen ezért vette tervbe a kormány, hogy annak, akinek föld nem jut, kertes családi házat juttasson, legközelebb törvényjavaslatot terjesztek a Ház elé. (Általános helyeslés). — Ahol legalább tíz házhelyigénylés szüksége fennáll, ott a község elöljárója kérheti majd a házhelyakció megindítását. Ennél az akciónál bárki tulajdonában lévő főidet igénybe lehet venni. Ha azonban kisbirtokos földjét vennék el, akkor ennek a kisbirtokosnak a község határában csereingatlant kell adni. Törvény készül a falu telepítésről, a munka- és napszámbérekről — A mezőgazdasági munkásság és cselédség megélhetését minden eszközzel biztosítani kívánja a kormány. Éppen ezért törvényjavaslat készül a munkabérekről és a napszámbérekről is. A kisemberek érdekét szolgálja átmenetileg a kisbérleti rendszer. Arra törekszünk, hogy minden kisbérlő a megalakítandó bérlő szövetkezeteken belül külön gazdálkodhassék és egyéniségét megőrizhesse. Lehetővé fogjuk tenni, hogy a kis- bérlők szövetkezeti alapon nagybérleteket is szerezhessenek. Lelkes taps és viharos helyesléstől kísérve jelentette be azután a földmí- velési miniszter, hogy a gyéren lakott területeken elsősorban a Dunántúl egyes részein falvakat kíván telepíteni. Kiemelte, hogy honvédelmi szempontból is szükség van a földbirtokpolitika helyes megvalósítására. Ha a magyar honvédség nemcsak a hazát, hanem saját tűzhelyét is védeni fogja, akkor ha egyáltalán fokozni lehet még bátorságát, úgy a bátorság superlativusát fogja adni. A mérleg; a kisbirtok javára billen — Az állattenyésztést — folytatta Teleki Mihály gróf — minden vonalon fejleszteni kell. El kell ismerni, hogy a búzatermés a kisbirtoknál kisebb, mint a nagybirtoknál, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kisüzem állatlétszáma jóval nagyobb, mint a nagybirtoké. Nemzetgazdasági szempontból a mérleg tehát a kisüzem javára billent. Gondoskodni kívánunk arról is, hogy azok, akik a földet bérletben, vagy tulajdonul kapják, megfelelő színvonalon tartsák gazdaságukat. Az eredményes földbirtokpolitika kiegészítő része a szakoktatás fejlesztése. Ebből a célból a téli gazdasági tanfolyamok számát az idén már kétszázra emelik. Biztosítani fogjuk a mezőgazdaság jövedelmezőségét is, mert hiába csinálnak földbirtokpolitikát, ha nincs stabil árszínvonalunk. A miniszter ezután a földtulajdonosok kártalanításáról beszélt: — A telepítési törvény — mondotta — százszázalékos készpénzkárpótlést ígért. A tulajdonosok a földbirtokpolitikai törvény végrehajtásával kapcsolatban szintén százszázalékos ellenértékét kapnak. Az államháztartás helyzete nem teszi lehetővé a százszázalékos készpénzkárpótlást, ezért a tulajdonosoknak most meg kell elégedniök ötvenszázalékos készpénzfizetéssel, míg a másik ötven százalékot huszonötéves amortizációval fogják megkapni. Amíg én ezen a poszton vagyok, arra is vigyázni fogok, hogy a földhözjut- tatottak kiválasztása politikamentesen történjék. A földkérdés felette áll minden politikának Egyes szélsőjobboldali képviselőknek válaszolva a miniszterelnök kijelentette, hogy a zsidók földjeit nem lehet kártalanítás nélkül elvenni, mert ez kommunizmus volna. A javaslat 26-ik szakaszánál, amely az igénybevételről intézkedik, olyan módosítást fog benyújtani, amelynek következtében mindazok, akik hadseregszállítás' ból, üzérkedésből, valutavisszaélésből szerezték birtokukat, az igény- bevételnél sokkal szigorúbb elbírálás alá essenek és jóval alacsonyabb ellenértéket kapjanak. — Felfogásom szerint — fejezte be . nagy beszédét a miniszter — a ma- j gyár föld nem politikum. A földkérdés felette áll minden pártpolitikának, tehát senki se keresse itt saját kicsinyes érvényesülési lehetőségét. Gondoljunk arra, hogy, a föld a magyar ember számára nem egyszerű birtok- I lást jelent, hanem a föld a magyar I gazda élete, mindene, amit anyaföldnek, i vagy szülőföldnek nevez. A miniszter ezzel befejezte több mint másfélórás beszédét, amely után a Ház tagjai, különösképpen pedig a jobboldali képviselők helyükről felemelkedve, percekig tartó ovációban részesítették vitéz Teleki Mihály grófot. Vitéz Bobory György elnök ezután az ülést felfüggesztette. Vasárnap szentelték fel az újonnan átépített rám. kaik. templomot Megírtuk nemrégen, hogy Kovács Sándor pápai prelátus, a Kiskunság főesperese Halason járt. Utazásának célja az volt, hogy meglátogassa Baranyi László esperes-plébánost és megnézze a halasi kát. hívek páratlan áldozatkészségéből kibővített plébánia-templomot. Kovács pápai prelátus rendkívüli elragadtatással nyilatkozott a templomépítéssel kapcsolatban, amelyet az eddiginek háromszorosára bővítettek 127 ezer pengős összeggel. A halasi hívek 77 ezer pengőt adakoztak. Mondani sem kell, hogy ez a nagy templomépitési akció a halasiak népszerű és kiváló esperesplébánosának nevéhez fűződik. Baranyi László esperes-plébános négy évvel ezelőtt indított akciót a plébánia templom kibővítésére és az ő emberfeletti munkásságának köszönhető, hogy vasárnap a halasi katolikusság nagy örömére, a kibővített templomot már felszentelhették. Fenséges szertartással történt meg a templomszentelés. Hosszú ideje várta a halasi katolikusság, hogy a templom kapui újból megnyíljanak, hogy bevonulhassanak Krisztus elé. A kibővített templom ünnepélyes megáldását dr Kovács Vince váci apát-kanonok végezte. A hatalmas, szép templom tornyán nemzetiszínű és pápai zászló lengett és várta a hívek seregét, akik a rossz idő dacára is, zsúfolásig megtöltötték a templomot. A templom végleges fölszentelését a jövő év májusában Hanauer István váci püspök fogja elvégezni. A 9 órás nagymise előtt végezte el a megáldás ünnepi aktusát Kovács Vince dr apát-kanonok, majd szentbeszédet mondott. Magas szár- nyalású beszédét azzal kezdte, hogy úgy jött ide, mint a régebben eltávozott édesapa jön a lányához. Megismeri minden régi vonását, minden kedvességét, meghittségét, csakhogy éppen megnőtt, hatalmasabb lett. öröm tölti el, hogy a lélekben mindig vele összefort hívei ilyen impozáns áldozatkészséget mutattak és lehetővé tették, hogy ez a hatalmas, kibővített templom felépülhetett. Kovács Vince szentbeszéde után Baranyi László esperes-plébános mutatta be fényes papi segédlettel az ünnepi szentmisét. Mise után gyönyörű szavakkal emlékezett meg a kát. hívek áldozat- készségéről. Bejelentette még az esperes-plébános, hogy a kát. hívek áldozatkészsége a templom berendezését is biztosítani fogja már is erre a célra tekintélyes összeget ajánlottak fel. Tál Értés sage Kát okU kei 8 tat kt Be Vasa alat Nőve uas< lám vei ta Ipa M novet i es к hat ta Érd beire jelzet Külöi kelt . Kisg küiör is I № Írnak T szej műi mii kön mi m ei áron г Sí kői A gin
