Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-08-19 / 66. szám

augusztus 19 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Oltsd bérletjegyeket remlszeresitstt s Hév о belső idegeniorpi&m fekexliára A kereskedelmi és közlekedésügyi mi­niszter a belső utazási forgalom szem­pontjából igen nagyjelentőségű új uta­zási kedvezmény rendszeresítését hatá­rozta el. A rendelet azt célozza, hogy az útazni kívánó közönség méltányos vasúti díjak mellett az ország minél több és legtávolabb eső vidékeit is fel­kereshesse és minél szélesebb rétegek számára nyíljék meg a csonka ország hetősége. Ezért a miniszter különböző időtartamra, 8, 15, 30 napra szóló, igen mérsékelt árú bérletjegyek rend­szeresítését rendelte el. Ezek a bérlet­jegyek négy alakban kerülnek kiadásra. A bérletjegyek árát a miniszter a kö­vetkezőkben állapította meg: Részvonalas bérletjegyárak: 8 napos 500 kilométeres III. osztály 35 P, II. o. 53, I. о 70 P. 15 napos 500 km. 60, 90, 120 P. 30 napos 500 km. 115, 170, 230 P. 8 napos 1000 km. 40, 60, 80 P. 15 napos 1000 km. 70, 105, 140 P. 30 napos 1000 km. 120, 180, 240 P. 8 napos 2000 km. 45, 70, 90 P. 15 napos 2000 km. 80, 120, 155 P. 30 napos 2000 km. 135, 200, 260. Összvonalas bérletjegyárak: 8 napos 50,70, 90 P. 15 napos 90, 135, 170 P. 30 napos 150, 225, 285 P. A bérletjegyek árának megállapítása annyira kedvező módon történt, hogy pl. a nyolcnapos 500 km.-es III. о. bérlet 35 pengős ára már akkor is ki­fizetődik, ha az utas ezt a bérletjegyet már 300 km.-es távolságon egyszeri oda-visszautazásra használja. Azonban az utasnak módjában van ezen a 300 km.-es távolságon, valamint még 200 km. terjedelemben kiválasztott vonala­kon az érvényességi időtartamon belül korlátlan mennyiségben utazni. A miniszter ennél a kedvezménynél is figyelemmel volt a családvédelem gondolatának érvényesítésére és az ilyen bérletjeggyel rendelkező szülővel együtt utazó 18 éven aluli gyermekek részére a bérletjegy árát 50 százalék­kal mérsékelve állapította meg. A bér­letjegyek bárki részéről augusztus 18- tól kezdve igényelhetők a Máv. hivata­los menetjegyirodáiban és annak fiók­jaiban. Az egész országban egységesítik a szegénygondozást Miskolc népjóléti hivatala a váro­sok szegénygondozásának egysége- I sítésére tervezetet dolgozott ki, j amelyet a Magyar Városok Orszá- ' gos Szövetsége a legutóbbi kon­gresszusán részletesen letárgyalt és elfogadott. A tervezet szerint az ország ösz- szes városait hat körzetre osztják és aszerint osztályozzák, hogy me­lyik városnak milyen nagyok a népjóléti kiadásai. A szegényügy rendezése össze­függésben van a kormánynak az­zal a tervével, hogy megszünteti az inségadót és a városok népjó­léti hivatalait. HADI EMLÉKEK Augusztus 12. 1689. Szulejmán nagyvezért 50—60 főnyi felmentő hada, mely Székesfehérvár felől érkezett Buda­várának felmentésére, ezen a na­pon, a mai Érd területére érkezett, ahonnan a Duna mentén folytatván az előnyomulást, még 12-én estig a mai Nagytétény és Budafok közötti területig jutott, ahol táborba szállt, biztosító osztagai Albertfalva, Bu­daörs vonaláig mentek előre, hol a török hadat az osromló keresz­tény sereg ama vonalával szemben biztosították, amelyben a keresztény csapatok Buda várának zavartalan ostroma érdekében elhelyezkedtek, j Ez a támpontszerűen védelemre be­rendezett vonal a mai helyrajzi meghatározások szerint nagyjából a következő volt: kezdődött arccal délnek a Lágymányosi-tó szélén és folytatódott nyugat felé a Lenke-út hosszában egészen a Károly király laktanya környékéig. Onnan a Sas­hegy déli nyúlványain át a Farkas­réti temető déli szegélye vonalá­ba, majd onnan a Szécsényi hegyen levő zárdán át a Normafa környé­kéig húzódott. A továbbiakban arc­cal északnak általában a Kútvölgy, Rókus hegy, Szemlő hegy, Zsig­mond-tér vonalában építették ki. Ez volt tehát az a vonal, amelyben a német birodalmi csapatok, bajorok, brandenburgiak, szászok és magya­rok arccal kifelé Budavár ostromát, illetve a döntő rohamot előkészítő tüzérségi lövetését török felmentő kísérletekkel szemben biztosították. 1812. Napoleon francia császárnak az oroszok ellen viselt nagy háborúja alatt az egyik osztrák had­test is a franciák oldalán harcolt. Ebbe a hadtestbe tartozott az ak­kori déldunántúli »Hessen-Homburg« (utoljára lugosi 4.) huszárezredünk is, mely a Bresztlitovszktól keletre vívott Gorodecsnói csatában ezen a napon válságos helyzetbe került. Hessen-Homburg Gusztáv herceg, ezredes, az ezred akkori parancs­noka, ugyanis túlerőket tartóztatott fel, amelyek azonban körülfogták az ezredet és eközben történt, hogy Hessen-Homburg ezredes éppenség­gel akkor, amikor az ezred már az ötödik rohamát intézte Tomaszov tábornok kozákjai ellen, lovával fel­bukott. Erre az egyik kozák rá is vetette magát és a vállán és a nya­kán súlyosan megsebesítette és már úgy látszott, hogy egészen felka­szabolja az ezred vitéz parancsno­Hogyisne! Az egészségem többet ér! Talán ott álljak órák hosszat a mosóteknő mellett, amig belefáj­dul a fejem és szaggat a derekam?... Semmi szükség rá! Fele annyi idő alatt kimosom a ruhát és mégis friss, egészséges maradok... Mi ennek a titka? — Persil! kát, amikor László Márton huszár kivágta ezredesét a kozákok közül és hogy lóra is kaphasson, saját lo­vát engedte át neki. Erre Hessen- Homburg herceg ezredes hatodszor vezette rohamra magyar huszárjait, amely alkalommal azután az oro­szokat végleg vissza is vetette. László huszár pedig vitézsége és önfeláldozása méltó jutalmaképpen az arany vitézségi érmet kapta. 1914. Az 1. lovashadosztály Kelet- galicia déli részéből, Kama- nec Podolszk irányában történt elő­retörése közben, a volt lugosi 4. huszárezred 4. százada, mint felde­I ritőosztag a Husziatin környékén fekvő Bednaruvkánál kísérelte meg a határt képező Zbrucs folyón való átkelést. Amikor azonban az oro­szok, akik az átkelés helyét védték, ! útját állták a felderítöosztagnak, az lóról szállt és gyalog támadással nyitotta meg az útat. E támadás közben a század egyik szakasza lóháton az oroszok oldalába férkő- i zött, majd onnan pompás iramban j lóháton rohamozta meg azok vona- ' lát, ami annyira megrémítette az j oroszokat, hogy szétugrottak és a j továbbiakban meghátráltak. Ez volt , a század legelső és egyben teljes i sikerrel járt harca. Nagy érdeklődéssel fogadták a „ vitéz Oszlányi kerékpáros verseny“ Múlt számunkban közöltük' a szeptember 8-án Kiskunhalason ren­dezendő »Vitéz Oszlányi Kornél Harcszerü Kerékpáros Verseny« fel­tételeit. A MOVE értekezleten is is­mertettük a megjelent vezetőkkel. Néhány nyilatkozatot gyűjtöttünk össze: Szilágyi Imre lövészparancsnok Ke­cel: A versenyen részíveszünk. Való igaz, hogy a célnélküli rekordokat hajhászó versenyőrület helyett meg kell teremtenünk a MOVE harcszerű sportokat. S ezért örülünk ennek Kornél Harcszerü tervét a meghívottak a versenynek. Sülvölgyi Miklós csávolyi főjegy­ző: Itt leszünk. Elküldjük testvéri találkozóra vitéz Oszlányi Kornél volt katonáit. Mutassák meg, hogy i mindig éberen él a magyar harci virtus. Szeder János elnöki beszédében , mutatott rá a verseny fontosságára. Megható, hogy a MOVE székház- ! ban volt kerékpáros katonák milyen I régi tűzzel »kötik az ebet a karó- j hoz,« hogy »győznek«! — Majd meglátjuk! Mielőtt a tavaszi szeplői előjönnének, használja a T 0 M ü R X-Uh Ideál crémet Hatása csodás Csodálatos szép arcbőrt biztosit, Rövid idő alatt eltűnik a ránc és az arcbőre üde. hamvas lesz. Egy próba meggyőz mindenkit. Egyedül csakis TO MÖRY gyógyszerésznél Itteni a&iüdMlsttlés patikában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents