Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-07-29 / 60. szám

1939 július 29, szombat XXXIX. évfolyam, 60. szám Politikai, társadalmi és közgazdaság lap ELŐFIZETÉSI AR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ........ 16 P 8 Alapította : PRÄGER FERENC EGY SZÁM ÄRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal. Városháza épületében Kárpátalja kincsei visszatértek Olcsóbb sót és fát kapunk — Megindult a munka a gazdaság és a közlekedés javítására A visszatért Kárpátalja földalatti és földfeletti nagy kincseinek a meg­nagyobbodott Magyarország érdeké­ben való felhasználása egyik legfon­tosabb feladata gazdasági politi­kánknak. Gróf Teleki Pál miniszter- elnök már háromízben bejárta ezt a területet, legutóbb vitéz gróf Te­leki Mihály földművelésügyi minisz­terrel és a honvédelmi miniszterrel. Tapasztalataikról és terveikről a keddi minisztertanácson számoltak be. Thuránszky László, a miniszter- elnökségi sajtóosztály vezetője most tájékoztatta a sajtót a már megin­dult nagy gazdasági munkákról -és a további tervekről. Kiemelte, hpgy a nagy feladatok helyes megoldása a közlekedésen fordul meg. Jobb lesz a vízi- és vasúti közle­kedés, megjavítják az utakat és így a Kárpátalja kincsei olcsóbban és gyorsabban lesznek szállíthatók. All ez elsősorban a sóra, amelyet most Aknaszlaíináról csak T aracközig szállíthatunk vasúton, mert ott ro­mán területre megy át a vasút és így a sót tehergépkocsikra kell át­rakni. Ha a völgyzáró gátak meg­épülnek, a Tiszán jöhet le a só, de még előbb is olcsóbb lesz a szállítás, ha a taraeköz—aknaszlati- nai vasút, amelynek építését már megkezdték, készen lesz. A völgy­záró gátak fontosak az Alföld ön­tözése, a felső Tisza hajózhatóvá- tétele és a vizierők felhasználása szempontjából. Az első völgyzáró ! gát a Taracon épül. Legnagyobb kincse Kárpátaljának ! a területének körülbelül felét borító erdőség, mely a lakosságnak csak­nem negyven százalékát tartja el. Keményfából még kivitelre is jut innen, de a fenyő csak az ország szükségletének kisebbik felét fedezi. . Tűzifabehozatalra sem lesz szükség., és ha a szállítás olcsóbb lesz, aki­kor annál inkább le lehet nyomni a tűzifa ed­digi magas árát. A kormány cellulozegyár felállítá- ■ sät is tervezi. A falepárológyár (Pe- 1 recseny, Szolyva, Nagybocskó) a I faszénszükséglet hatvan százalékát ' leöemr de az egyébb fatermékekből még kivitelre is jut. A közlekedés rövidesen könnyebb j és olcsóbb lesz, mert sikerült Ro- ! mániával a Tarackör—Töketerebes ■ közötti vonalra megállapodni és itt ! a forgalom már megindult. Azt is reméljük, hogy a tiszai tutajozás kérdésében sikerül Romániával meg­egyezni. A miniszterelnök legutóbbi útja ; alkalmával megtekintette a kőrös­mezői olajkútak fúrómunkálatait is, I amelyek szép eredménnyel biztat- j nak. Fontos kérdés a legelők meg­javítása is, mert a cseh uralom alatt rablógazdálkodást folytattak. Mint- | egy ezer holdon már megindult a j legelőjavítás, ezt a munkát a többi ! legelöterületeken is folytatják. A tervpályázat elbírálása után ki­írják az építésre a versenytárgya­lást. A kórházbővítés nagyarányú épít­kezés lesz. A kórház új osztályokat kap, bőrgyógyászati és venereás osztályt és a nagyszabású építkezés a hozzávetőleges számítás szerint 320.000 pengőbe kerül. Maga az építkezés kb. 180.000 pen­gőbe, és az osztályok teljes beren­dezése kb. 140.000 pengőbe. Az építkezést lehet, hogy még eb­ben az évben megkezdik és a jövő évben teljesen készen lesz a kórház- kibővítése, amely igazán ma már halasztást nem tűr és ezután még i jobban fogja szolgálni Halas egész- I ségvédelmét. I A város közönsége jóleső öröm- í mel veszi tudomásul, hogy az ille- j tékes körök figyelme a halasi kór- ’ ház felé fordult. A belügyminisztérium még nem hagyta fává a város költségvetését, nem tudnak hozzáfogni a |övd évi költségvetés elkészítéséhez szeállításán, hogy azt augusztus vé­gén a képviselőtestület tagjainak megküldhessék és szeptemberben a költségvetést a képviselőtestület le­tárgyalhassa. Mint a városházáról értesülünk*, az 1940. évi költségvetés előkészí­téséhez még nem fogtak hozzá. Re­mélik, hogy hamarosan leérkezik ^ költségvetés a minisztériumból éjs késedelem nélkül a képviselőtestület elé kerül. A város 1939. évi költségvetése már megjárta a különböző fórumo- ; kát, most a belügyminisztériumban van és ott várja a jóváhagyást. A városházát a költségvetés kése­delmes jóváhagyása olyan helyzet elé állította, hogy az 1940. évi költség- vetés összeállításához nem foghat hozzá. Ilyenkor már, július végén a szám­vevőség dolgozik a költségvetés ösz­Vég© felé közeledik а Ъагн ck-export й кбгяйщ 389 ezer mm sziivl! kiéüI piünKÉiiek Halasról exportra 233 vagon barackot vásároltak A belügyminisztérium hozzájárult a halasi Kórház Kivővításéhez A Kórházkibővítes építési költsége és berendezése 320 ezer pengőbe kerül A város közönségének régi kíván­sága, hogy a halasi kórházat meg­felelő osztályokkal bővítsék ki. A halasi kórház egyedül látja el a közeli községek betegeinek egész­ségvédelmét. Éppen emiatt is, a kórház évekkel ezelőtt már szűk­nek bizonyult, a kórház­ban mindössze két osztály van: a sebészeti és belgyó­gyászati osztály. A város felterjesztésére a külön­böző hatóságok komolyan foglalkoz­j tak a halasi kórház ügyével. A bel­ügyminisztériumból is több minisz­teri főtisztviselő jött ez ügyben Ha­lasra és az elmúlt héten vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter közbenjárására a kórház ügye végleges elintézést nyert. A belügyminisztérium hozzájárult a kórház kibővítéséhez és már uta­sítást is adott arra vonatkozólag, hogy a kórházépítésre a tervpályázatot kiírják. ! A barackpiac utolsó napjaiban va- j gyünk. Augusztus első napjaiban ! már exportcélokra nem vásárolnak I barackot. Ma már kevesebb export- ■ barackot hoznak fel a piacra és an- ; nak nagy részét megvásárolja a Hangya-telep. ! Most, hogy a végefelé jár a ■ : barack-export, érdemes visszapillan­tást vetni, hogy milyen volt Hala- j son a helyzet a barackfronton, mi- I lyen árak voltak és exportcélokra mennyi barackot vásárolt a Hangya telep. A barack vásárlása körül eleinte igen sok panasz merült fel. Kivi­teli engedély nem volt, hűtővagono­kat későn kaptak, ami mindeneset­re éreztette hatását, különösen ad­dig, amíg a Hangya-telep nem kezdett barackot vásárolni, és több exportcég, a szesz­főzde és a konzervgyárak nem kezdték meg az in­tervenciós vásárlást. A helyzet ma az, hogy a gaz- ■ dáknak a barackértékesítése a kö­rülményekhez képest jól sikerült Amit export célokra vásárolta^* azért igen jó árat kaptak, 16- 26 fillért, a selejtesebb, exportra пещ való barackot pedig öt cég, illet­ve a Hangya, szeszfőzde és Rét konzervgyár vásárolta meg, a nagy­kőrösi szeszfőzde még a potyogás kis barackért is 11 fillért adott Pálinkának vajló barackot 22 va­gonnal vettek meg és szállítottak Щ. A Hangyaírtelep eddig 183 vagon barackot szállított el vasúton és á hütőházban 50 vagon barack van elraktározva. A belső fogyasztásra is legalább 20 vagon barackot vásá­roltak össze és így a mérleg ma az, hogy Halasról 275—390 vagon ba­rackot vettek meg a gaz­dáktól. Hogy a barack értékesítése Нуел jól sikerült Halason, azt köszönhet­jük a város országgyűlési képviselő­jének, vitéz gróf Teleki Mihály, földművelésügyi miniszternek, aki országos elfoglaltsága mellett is, mindég nagy figyelemmel volt ar-

Next

/
Thumbnails
Contents