Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-07-19 / 57. szám
4 iUSKUNHALM S1L?! SRTESjTÖJI július i~9 Egy forró júliusi este a magyar képviselőházban három héttel a világháború előtt Huszonöt éve. Akkor is ilyen lázas, tikkadt nyár volt, mint a mostani. Forró az éghajlat melegétől és forró attól az izzó feszültségtől, amely az egész világ idegeit pattanásig feszítette. Ez adja meg az akkori események J aktualitását, ez a kísérteties hason- ! lóság és nem az esetleges véletlen, ; hogy éppen most van kereken ne- j gyedszázada. De ahogy akkor nem Szerajevó j volt a valóságos ok, úgy most sem ' Danzig a hatalmak viszályának igazi oka. Megint két hatalmi csoportosulás néz egymással farkasszemei és mindkettő úgy érzi, hogy nincs más megoldás, mint a »végső« leszámolás. Valóban nincs más megoldás? Lapozzunk vissza huszonöt évet. Interpellációs nap a Házban 1914. július 8-a. Szerda. Interpel- lációs nap. Bent az országban és kint a nagyvilágban feszült érdeklődés előzi meg a magyar képviselőház ülését, az osztrák-magyar monarchia egyetlen alkotmányos fórumáért. Ausztriában nincs parlament, ott már régen a hírhedt 14-ik paragrafussal kormányoznak, Magyarország törvényhozása az egyetlen, ahonnan ország-világ meg fogja tudni — legalább is reméli, hogy megtudja —, mi a monarchia célja Szerbiával és általában a szarajevói merénylet konzekvenciájának levonását illetőleg. Tíz nap telt el a merénylet óta, mindenünnen csak szűkszavú jelentések, senki se tudja, hogy lesz, mi lesz. Node most válaszadásra kényszerítik a nagy szfinxet, Tisza Istvánt. Az ellenzék vezérei közül nem kisebb emberek, mint az ifjabb gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Al- j bért és Rakovszky István intéznek interpellációt a miniszterelnökhöz. Nagy ülés. Történelmi ülés. Nemcsak ma, negyedszázad messzeségéből nézve. Azok is annak érezték, akik résztvettek rajta. Fényárban úszik a hatalmas terem. Zsúfoltak j a képviselői padsorok is, amelyek- i ben ott ül a történelmi Magyaror- ! szág 71 vármegyéjének 413 képvi- j selöje. És mammuttöbbségének, a ! 266 főnyi munkapártnak élén ott áll, mint egy rendíthetetlen kőszo- ; bor — Tisza. i Az első interpellációt Andrássy 1 Gyula mondja el. Nyolc kérdése, : amelyet Tiszának szegez, 8 klasz- szikus tömörséggel megfogalmazott kérdés, nyolc olyan kérdés, amelyre tíz nap óta vár feleletet a kettős monarchia minden lakosa. Andrássy kérdései ezek voltak: 1. Miként merték Bosznia-Hercegovina ismert közbiztonsági viszonyai mellett vállalni a felelősséget a trónörökös ott tett látogatásáért, főleg egy szerb nemzeti ünnep nap- ján, amikor ezt úgy lehetett felfog- ‘ ni, mint a nemzeti érzés provoká- lását? 2. Ha már vállalták ezt a kockázatot, miért nem foganatosították a szükséges biztonsági rendszabályokat? 3. Mi a mentsége annak, hogy az első merénylet után nem beszélték le a trónörököst útjának folytatásáról? 4. Milyen méretei voltak a merénylet után a szerbellenes mozgalomnak Bosznia-Hercegovinában? 5. Igaz-e, hogy a szerb lakosság nagy kárt szenvedett? 6. Ha igaz, miként történhetett meg, hogy a tüntetéseket nem nyomták el azonnal? 7. Megfelel-e az igazságnak az a széles körökben elterjedt és idáig még nem dementált hír, hogy a merénylet szálai Belgrád felé vezetnek? 8. Ha ez igaz, miként fog gondoskodni a kormány arról, hogy a bűnösök megérdemelt büntetésben részesüljenek? Tis^a válasza Amennyire világos volt Andrássy beszéde, annyira homályos és semmitmondó Tisza válasza. Okjektív volt és hiányzott belőle a rendíthetetlen békeakarat. Ez a körülmény is alátámasztotta később a vádat: Tisza akarta a háborút. Mártírhalálával fizetett később Tisza ezért a látszatért, amely minden alapot nélkülözött. Ki látott bele ebbe a zárkózott emberbe, ki tudta róla, hogy ő volt az, aki a legelszántab- ban küzdött a békéért a király előtt és a közös minisztertanácson, amikor kifelé a legelszántabban védte a monarchia presztízsét és nem engedte meglátni, hogy súlyos ellentétek állnak fenn Magyarország és Ausztria álláspontja között. Állta a rágalomhadjárat vesszőfutását, a háborús bűnbak vádját és csak sok évvel halála után derült ki, hogy Európa valamennyi akkori állam- férfia között is ő tette a legtöbbet az európai béke megmentéséért. Apponyi a temetés visszásságairól Ezután került sor gróf Apponyi Albert interpellációjára, aki Ferenc Ferdinánd temetése ügyében interpellált. A trónörökös nem volt népszerű Magyarországon, de az a csendes bojkott, amely házassága miatt osztrák részről érte, a magyarok előtt ismeretlen volt. Éppen ezért általános felzúdulást keltett az a mód, ahogy Montenuovo herceg, főudvarmester a temetést megrendezte. Suttyomban, titokban, az éjszaka leple alatt szállították a trónörököspár holttestét Bécsből az arts- tetteni családi sírboltba, nehogy a trónörökös — hitvesének is meg kelljen adni a katonai tiszteletadást. Azt sem akarták megengedni, hogy a katonák sorfalat álljanak a temetés útvonalán és csak akkor jött meg utólag az engedély, amikor a bécsi helyőrség fegyelemsértően amúgy is már az uccán állt. Százhúsz magyar, osztrák, cseh, lengyel főnemes meghívó nélkül törte át a kordont és úgy vett részt a gyászmenetben. A rendőrség, nem merte őket letartóztatni. Négy héttel a monarchia élet-halál harcának kitörése előtt a bécsi udvarnak nem volt egyéb gondja, miképpen lehetne — távoltartani a temetéstől II. Vilmos császárt, aki esetleg túlságos nagy végtisztességben részesítené az egykori Chotek grófnőt. Inkább valamennyi uralkodót eltanácsoltak a temetésről és ezzel érveltek Vilmosnál. Éppen ezt tette szóvá Apponnyi, amikor megkérdezte: miért nem használták fel a temetést arra, hogy számos külföldi fejedelemnek és a külföldi uralkodóházak más képviselőinek megjelenésével eleven, ünnepélyes tiltakozás legyen a szertartás a gyilkosság, mint politikai eszköz elleni Miért nem történt gondoskodás aziránt, hogy az ilyen külföldi vendégek előtt a szertartás keretei megmutassák, mennyivel több az összetartás és mennyivel erősebb az egység érzése a monarchiában, mint ahogyan általában azt a külföld feltételezi? Nem történ- tek-e más irányban is súlyos mulasztások a temetés körül? Néhány kirívó, kínos esetre is rámutatott Apponyi. Tisza nyomban és nagyon határozottan válaszolt neki: — A képviselő úr méltó módon adott kifejezést azoknak az érzéseknek, amelyekben azt hiszem, minden magyar osztozik. Ezeknek az érzéseknek kifejezésével jó szolgálatot tett a képviselő úr. Ami azonban az interpelláció érdemi részét illeti, engedélyt kérek a t. Háztól, hogy egyetlen kijelentésre szorítkozzam: vállalok minden felelősséget, ^ amely a történtek kapcsán hárul ream, mint az uralkodó alkotmányos tanácsadójára. Ez a válasz már legnagyobb mértékben kielégítette az ellenzéket. Hiszen a miniszterelnök azzal, hogy köszönetét mondott, már azonosította is magát a felszólalással, sőt burkoltan a legélesebb elítélése volt Montenuovo herceg eljárásának, aki még azt sem átallotta, hogy a felelősséget saját intézkedéseiért a 84 esztendős agg uralkodóra hárítsa. A harmadik és utolsó interpelláció, amely ezen az estén a szaraje-y vói eseményekkel foglalkozott, Rakovszky Istváné volt, aki már egyenesen »belgrádi összeesküvés«-ről beszélt. Azt állította, hogy hivatalos állásban lévő szerb urak készítették elő a merényletet, amelyben vezető- szerepet játszott Pribicsevics Milán szerb őrnagy. Tisza válaszában még szűkszavúbb volt. Kijelentette, hogy ezeket az állításokat ténynek venni nem lehet. Egyelőre nem válaszol érdemben az interpellációra. Majd csak úgy nyolc-tíz nap múlva lesz abban a helyzetben, hogy felvilágosítást adhasson. Ezzel véget ért az izgalmas inter-v pellációs este külpolitikai része. Vájjon sejtették-e, hogy nem egészen három hét múlva már dörögni fognak az ágyúk Zimony és Belgrád alatt? Tisza akkor már körülbelül sejtette. És félt, nagyon félt tőle. De nem mutatta. GAZDASÁGI VILÁG Idei búzatermésünk exportfeleslege közel tíz millió métermázsa. Németország és Olaszország 5.5, Svájc egymillió mázsát vesz át, 3.5 millió mázsa elhelyezéséről még gondoskodnunk kell. Ez a mennyiség csak állami támogatással értékesíthető. Alapos számítások : szerint ötven millió pengőbe kerül a jelenlegi búzaárak tartása. Miután évente 5—6 millió mázsa bú- ! zát tudunk minden nehézség nélkül exportálni, 10—15 százalékkal kell a búza vetésterületét csökkenteni. * í A magyar konzervipar évenként átlag 6000 mázsa almát, 1500—1500 vágón cseresznyét és barackot, 10.000 mázsa szilvát és 4500 mázsa meggyet fogyaszt. Paradicsomból 1935-ben 143 ezer mázsát dolgozott fel a konzervipar, 1937-ben 552.043 mázsát. Jelentékeny mennyiség kerül feldolgozásra fejeskáposztából, uborkából és zöldborsóból. A konzervipar által feldolgozott gyümölcs- és fözeléknyersanyag értéke évi 8 millió pengő. A magyar konzervipar átlagos munkáslétszáma tíz év alatt 1008 főröl 2271 főre emelkedett. Paradicsompüréből az export tíz év alatt 1800 mázsáról 63.200 mázsára emelkedett. 1 j i i i Az angliai baromfi és tojásexport j előkészítése máris folyamatban van. Az : angolok szívesen veszik át a magyar j baromfit és tojást, csak a csomagolást j illetően vannak kívánságaik. Az Angii- j ába szállítandó baromfit nem dara- : bonként kell papirosba tenni, hanem burkolat nélkül és a láda tetejét kell letakarni a belső bélésül szolgáló papírral. A tojást az angolok úgynevezett negyedes ládákban kérik, amelyekben 860 tojás fér el. Angliában leginkább az 52.9 gramm súlyú tojásokat keresik. * Magyarországon az 1937—38. termelési évben 55.364 abszolút hektoliter pálinkafélét állítottak elő. E mennyiségből borpárlat volt 27.310, törkölypálinka 18.980, seprőpálinka 4661, szilvapálinka 2567, eperpálinka 706, barackpálinka 189 hektoliter. * Budapesten a bérházak jelenlegi ára az évi házbérjövedelem ötszörösének felel meg; ha a bérház adómentes,akkor az évi bér nyolcszorosát is megfizetik. A házak értékesítését erősen gátolja a magas illeték. Egy 40.000 pengő jövedelmű, tehát 200.000 pengő ér- tékű ház átírási költsége 30.000 pengő. * Külföldön az elmúlt hetekben 10—12 százalékkal emelkedtek a faárak. A kereslet mindenütt igen élénk. Ez az oka annak, hogy újabban nehezen kapunk fát Romániától és Lengyelországtól. Hónapok óta esedékes a Németországban lekötött fa behozatala is. A kárpátaljai fa szállítása igen nehézkes. Egyelőre az ott kitermelt fát Lengyelországon keresztül kapjuk. nE«nrnmr»nia' m iihhmi i ii—ааии—аа» jól,gyorsan, mérsékelt áron javít Faragó Sándor órás, ékszerész és látszerész a (Városháza épületben) Aranyat, ezüstöt, régi pénzeket vesz.
