Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-07-19 / 57. szám

О KISKUNHALAS KEL УI ÉRTESÍTŐJE! július 19 TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ! Szerbia történelme Halálos szerencsétlenség a solívadkeríi állomáson Szerbiával jó barátságban kívá­nunk élni, mondta C s á к у külügy­miniszter. S hozzátehetjük, hogy a jó barátság feltételezi történelmünk kölcsönös ismeretét. Szerbia ősi ne­ve a rómaiak idején: Rascia s la­kói illírek voltak. Ez az illír név aztán még sokáig kísértett, bár a nép kipusztult, vagy fölszívódott a szomszéd népek között. Napoleon külön illír királyságot akart alapí­tani. Később, már a mi korunkban Ferenc Ferdinánd is Illíriáról álmo­dozott, mely harmadik tagja lett vol­na a trializmusnak. Az iliirek római iga alá kerültek, bár a rómaiak inkább csak a ten­gerparti részt foglalták el. A belső területek nem kapcsolódtak a vi­lágtörténet forgalmába. Hosszú időn át alig tudni róluk valamit. A VII. században azonban már megjelen­nek a szerbek s beleilleszkednek a történelem szerkezetébe, amennyi­ben zsupánok, majd fejedelemség alatt élnek s szerves egységet mu­tatnak. Mivel azonban akkor még Bizánc levegője terjengett a Balká­non, a szerbek a görögök fennha­tósága alá tartoznak. Ami azonban nem védnökséget, hanem kizsákmá­nyolást jelentett s azért fejedelmük, IPr о s a magyarokkal szövetkezett s hogy a szövetséget jobban meg­erősítse, leányát, Ilonát II. Bél á- n а к adta feleségül. Ez az a vil­logó szemű szép Ilona, aki később Béla megvakítóin véres bosszút ál­lott. Ilona testvére pedig az ország nádora volt s jó magyar vált belőle. De nem sokáig tartott a boldog állapot, mert vallási és politikai vil­longások zavarják a köznyugalmat, úgyhogy Imre királyunk csinált ren­det és fölvette a szerb királyi cí­met, de a szerbek szabadságát tisz­teletben tartotta. Ekkortájt alakult ki a maesói bánság, amely olyan Éva almája lett a két nemzetnek, mint Elzász-Lotharingia a franciák és németek közt. Macso hol hoz­zánk, hol a szerbekhez tartozott. Amíg ezek a harcok folytak, a keleti égen sötét felhő jelentkezett. A török veszedelem. A szerbek most minden erejüket a török ellen fordí­tották. De a f,>ök túlerő Rigómező­nél megverte a szerbeket. Innen kezdve felénk fordultak ’támogatá­sért. Bár Brankovics a törököknek is adózott, azért leányát Ciliéi Ul- riknak adta, sőt Hunyadi Jánost el­fogta s csak nagy válságdíj ellen bocsátotta szabadon. De utóda már Mátyás király segítségét kérte a tö­rök ellen, aki Kinizsit küldte oda a török ellen. Ekkor többezer szerb telepedett le a délvidéken, de Szer­bia török fennhatóság alá került. Később Csernovics Arzén pátriárka vezetésével mintegy 30 szerb tele­pedett a Duna-Tisza közé. A múlt század elején függetlenítették ma­gukat s két család villongott a trón­ért: az Obrenoviesok és a Kara- gyorgyék, az utóbbiak győzelmével. 1882 óta szerb királysággá alakult s ma is az. Soltvadkerten a vasútállomás kö- ■ zelében Navatnik Vera 11 éves í kisleányt elütötte a vonat. A gyer- I meket életveszélyes állapotban a ha- I lasi kórházba szállították, ahol meg- I állapították, hogy medencecsontját Halas staggione társulatot kap a szim szezonban A kultuszminisztériumban értekez­let volt a múlt héten, melyen rész­ben letárgyalták az ország egész területére szolgáló staggione rend­szer bevezetését. A terv szerint Ha­lason is a staggione társulatok fel­váltva játszanának részben prózát, részben operettet és zenés vígjáté­kot. A részletes kidolgozás még nin­csen kész s az sem bizonyos, hogy már az ősszel a staggione rendszer fog életbelépni. valósággal szilánkokra zúzta a ha­talmas ütés és koponyája is több helyen beszakadt. A kislány a sí­nekre tévedt tehenet akarta meg­menteni a mozdony elől, közben pe­dig ő esett áldozatul. Engedélyezték Halasra az oj szeszfőzdéi Lapzártakor vesszük a hírt, hogy j Felsöszentiványi József kap­a pénzügyminisztérium a halasi szeszfőzde engedélyezése ügyében döntött és engedélyezte az új ha­lasi szeszfőzdét. A szeszfőzde engedélyét vitéz ta meg. A szeszfőzde már szerdán a cef­rebarackot mázsánként 5 pengőért vásárolja. Befejeződött a K.I.E. fehértói serdQtotáöora A KIÉ július 9-től 16-ig tartotta Fehértó pusztán 6-ik táborozását. Az üdülő- és nevelő jellegű tábo­rozáson 60 serdülő gyermek vett részt Kiskunhalas, Szentes, Kiskő­rös és Veresegyházáról. A halasi ref. társadalom nemes szívű áldozat- , készsége lehetővé tette, hogy több szegénysorsú gyermeket ingyen ki­vigyenek a táborba, ahol egy hé­ten keresztül testvéri közösségben tanulmányozták az ifjak a bibliát és épültek az ige tanítása által. A bibliakörökön kívül értékes előadá­sok sorozata tanított és nemesített bennünket. Az előadók közül meg­említjük Szabó Zsigmond ref. lel­készt, Rákosy Jenő s. lelkészt, Pa- czolay István vallástanár, dr Fülöp Sándor városi tisztviselőt, Varga Je­nő testnevelési tanárt és Gál Mihály debreceni theológust. A tábort Kovács Bálint KIÉ or­szágos titkár vezette nagy szere­tettel. Kedves vendégünk is volt Balla Péter tanár, a rádió és a i néprajzi múzeum népdal kutatója személyében, aki a zsoltárok és a magyar népdal kiváló ismerője és fanatikusa. Szebbnél-szebb zsoltá­rokkal és népdalokkal gyarapította ismeretünket. Előadásaiban a ma­gyar dal értékeire mutatott rá a sláger és a műdalokkal szemben. Szabad időnkben 60 serdülő gyer­mek vidám kacagásától és játékától volt hangos a vadászlak környéke. Mégis szomorúan fejeztük be a tá­bort. Pénteken reggel érkezett a hír: Szentpétery Pista kedves ba­rátunk és testvérünk, akit hosszú idő óta nehéz betegség tartott fog­va, elhunyt. Könnyes szemmel áll­tuk körül vasárnap délután a sze­retett barát koporsóját és búcsúz­tunk a drága pajtástól, aki, úgy érezzük, hogy e földi életében be­töltötte az igének a táborban adott utolsó parancsát: »Senki a te ifjú­ságodat meg ne vesse, hanem légy példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a lé­lekben, a hitben, a tisztaságban.« (-) Augusztus 2-án és a legközelebbi A halasi országos állat- és kira­kodó vásárt augusztus 2-án és 3-án tartják meg. Itt írjuk meg, hogy a legutóbbi bajai országos vásárra 500 lovat haj­tottak fel, elkelt 119, az eladásra fölhajtott szarvasmarhák száma 400 vqU, de csak 218 cserélt gazdát. A 3-án tartják meg halasi vásárt 300 juhból elkelt a fele, a 400 föl- j hajtott sertésből 190. A választási malacok párjának ára 10, a süldőé 30, a fiasmarháé 290—300 P volt. ' A vágó lovat 60—70, a jobbat 120— 200 pengőért vették. A város két kitűnő lovat 500—500 pengőért vett meg. Óriási Napok óta szinte kibírhatatlan a hőség, amit annál kevésbé lehet el- : viselni, mert a levegő bőven pá- ' ratartalmú, ez pedig nehézkessé te­szi-a lélegzést. Vasárnap árnyékban 33 fokot mér­tek,, ez már idei rekordjavítás volt, a tegnapi hőség azonban újabb re- ; kordot állított fel. Tegnap árnyék­ban 35 fok volt a hőség nagysága, de a hőmérséklet egész napon át hőség! nem szállt a 15 fok alá. A déli órákban egyenesen veszé­lyes volt a napon való tartózkodás, igen sokan rosszullétről panaszkod- ■ tak. Vasárnap a fürdőket rengeteg ember kereste fel. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nappali hőség este sem csillapodik. ! Még éjjel 11 órakor is 27 fok volt. Nem valószínű, hogy egyhamar eny­hébb lesz az időjárás. Riport a magyar-román határról Egyik újságíró kollegánk Kárpát­aljai útjában, a napokban végigjár­ta a magyar—oláh határmentét, ahol — mint írja, egyenesen megdöbben­tő látvány tárult elé. Az oláhok a határmenti hidak közepét bedesz- kázták s drótakadályokkal, geren­dákkal torlaszolták el. — A kárpátaljai oláh határmenti összes hidakon ilyenformán meg­szűnt a kocsi- és a személyforgalom, az oláhok dőresége, vagy félelme miatt. A csendes éjszakában gyak­ran lövöldözések hallatszanak, ami­vel az erdélyi lakosság magyar te­rületen érdekelt részének tiszai át­kelését akarják megakadályozni. — Utitársammal — írja tovább, azt is észrevettük, hogy az oláhok a hidakat aláaknázták. Tehát már arra is felkészültek, hogy robbant­sanak és romboljanak. — Az egyik este felmentünk a hídra s arravalósi barátom átszólt egy oláh katonának, hogy hozzon neki cigarettát. És az éppen levál­tott baka hozott. — Minjárt feltűnt az egyik ciga­rettacsomag rajza, mely puskatus* sál ütnikészülö sisakos katonát áb­rázol, alatta 1917 .évszám áll és a cigaretta »Marasesti« nevet viseli. — A német és magyar-osztrák ha­dak 1916. évi december hatodiki di­adalmas bukaresti bevonulása után, 1917-ben folyt le ez a marasestii ütközet, ahol az oláh túlerő, a né­metek kisebb erejét visszanyomta; lám ezt a félsikeres egyedüli világ- háborús győzelmüket még cigarettái­kon is megörökítették s most az eltorlaszolt hidak mögött azzal bíz­tatják katonáikat, hogy legyének olyan hősök, mint apáik voltak Ma- rasestinél. — A román katonák, főként az erdélyiek azonban nem nagyon lel­kesednek, különösen midőn olyanok­ról értesülnek, hogy otthon apáik­nak, testvéreiknek be kell hordani termésüket a községi szérűkbe, ahol azt gazdasági felügyelet mellett csé­pelik el s az elcsépelt búzából 2 mázsa fejquótát hagynak meg a gazdának, többit az állam elrekvi- rálja és az ország belsejébe szál­lítja.

Next

/
Thumbnails
Contents