Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-07-15 / 56. szám

XXXIX évfolyam, 56. szám 1939 július 15, szombat Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE, Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P egy szAm Ara 12 fillér Alapította : PRÁGER FERENC MEGJELENIK SZERDÄN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatalt Városháza épületében A mezőgazdasági kongresszus jelentősege A külföldi gazdavilág sok előkelősé­ge, a tudományok számos világszerte elismert képviselője gyűlt egybe Bu- dapesten, hogy részt vegyen a Mező- gazdasági Iparok VI. Nemzetközi Kong­resszusán. Ez a találkozó nemcsak az idegenforgalom és az ország jó hír­neve szempontjából fontos, hanem egy­ben fontos tényezője minden állam mezőgazdasági megerősödésének is. A kongresszus jelentőségét nyomatékosan hangsúlyozta az, hogy az ünnepélyes megnyitáson résztvett vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, aki a gazdasági kérdések iránt mindig nagy megértést tanúsít s gyakran rendkívül hasznos és bölcs tanácsokkal is szolgál a gazdasági élet vezetői számára. De a kongresszus európai jelentőségét mu­tatja az is, hogy magyar részről az első szakelőadó gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter volt, aki na­gyobb beszédben fejtette ki a mező- gazdaság és az ipar egymásrautaisá- gát. j A sokféle és gyakran silány ered- ' ménytelenségre kárhoztatott nemzetközi találkozók sorából a mezőgazdasági ér­tekezletek azáltal tűnnek ki, hogy leg­alábbis részletkérdésekben eredményes munkát végeznek s így kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatják az agráriusok között mutatkozó összhangnak. A me- j zőgazdasági ipari kongresszusok pedig még ezen túl is fontos események, hi- * szén határozataik néha az egész vilá­gon megváltoztatják a gyártási eljárá­sokat, vagy pedig a mezőgazdasági értékesítés egyik legfontosabb piacá­nak, az iparnak a piaci szervezetét, be­vásárlási rendszerét, sőt esetleg a fel­dolgozandó nyersanyagok megválasztá­sát is. De a közvélemény szempontjá­ból nem is ez a legfontosabb, hanem annak a dokumentálása, hogy a mező- gazdaság és az ipar nem versenytár­sak, hanem olyan termelési ágazatok, amelyek egymást támogatva lehetnek nagygyá és közös, tervszerű közremű­ködéssel emelhetik a vidéki népesség nagy tömegeinek életszínvonalát. Ez első szóra így nagyon természe­tesnek látszik. Manapság azonban szinte divattá vált a mezőgazdaságot és az ipart egymással szembeállítani és az ország két legnépesebb gazda­sági szektorát úgy feltüntetni, mintha az egyik csak a másik rovására gaz­dagodhatnék. Hogy ez az iparellenes demagógia menyire helytelen és eszte­len, azt leginkább a mezőgazdasági iparok létezése mutatja. A mezőgazda- sági ipar ugyanis nyersanyagszükség­lete folytán új lehetőségeket teremt a szántóföldi termelés számára. Manap­ság a holdak millióit borítja a cukor­répa és a burgonya, amely százesz­tendővel ezelőtt, amikor még nem volt mezőgazdasági ipar — seholsem volt. A technika haladása szinte napról- napra újabb eljárásokhoz, újabb lehe­tőségekhez vezet. Korunk egyik leg­fontosabb nyersanyaga például a cel­lulózé. Robbanóanyagtól fehérneműig mindenféle hasznos tömegcikket készí­tenek belőle. Néhány esztendővel ez­előtt a cellulózét csakis a tűlevelű fák erdőségei szolgáltatták, ma pedig már Olaszország szántóföldi növényekből nyeri a cellulózét. Ezernyi ezer példát sorolhatnánk fel, amely mind azt bizonyítja, hogy a mez*'ga dasági iparok fejlődéséből a mezőgazdaságnak csakis haszna lehet hiszen iparunk egyik legnagyobb cso­portja éppen a mezőgazdasági terme­lésbe bocsátja gyökereit s ezzel a jö­vőben bizonyára legfontosabb ténye­zője lesz lakosságunk agrártöbbsége szempontjából az általános emberi bol­dogulásnak. örök igazságok ezek, amelyekre a magyar gazdaminiszter rámutatott. A tanítás és a meggyőzés, szóval a jó­zan ész szava, amely bizonyára felvi­lágosítja a közvéleményt, hogy mit gondoljon azokról, akik szeretnék le­dönteni a gyárkéményeket és nyomor­ba kergetni a magyar munkások száz­Közvetlen utat kap Halas Prónayfalvával Az 1939-40. évben teljesen kiépiiik a régi kecskeméti utat Régi kívánsága teljesül ismét Ha­las városnak. Amit hosszú évtizede­kig nem tudott elérni, amit a vá­ros hiába szorgalmazott, hogy Ha­las közvetlen utat kapjon Prónay- falvával, — ez a közeljövőben meg­valósul. Kedden a vármegyeházán útügyi értekezlet volt, vitéz Endre László alispán elnöklésével. Az értekezleten a város nevében dr G u s z t о s Ká­roly h. polgármester vett részt. Az értekezlet eredményeként kö­zölhetjük, hogy a vármegye Pírtótól Próuayfaiváig a régi kecs­keméti utat kiépíti. Az út hossza 4 kilométer és építése 90.000 pengőbe kerül. Az út építéséhez még ebben az évben hozzáfognak és a jövő év­ben teljesen kiépítik. Megi7áll©alaliák as örökösödési Illetékei Országszerte nagy érdeklődéssel várják a szociális alap megterem­tésére és felhasználására vonatkozó javaslatot, amire vonatkozólag a kő­vetkezők az információink: Az eddigi örökösödési rend első két tétele nem változik, viszont eh­hez jön egy harmadik rendelkezés és az jelent tulajdonképpen újítást és szolgáltatja majd az alapot a szociális problémák megoldásához szükséges pénz előteremtésére. Ed­dig az örökösödési és ajándékozási illeték progresszív volt az örökölt vagyon nagysága szerint és a ro­konsági távolságok szerint. Az édes­gyerek ugyanis kisebb adókulcs sze­rint adózik, mint például az, akire esetleg mint idegenre hagyták rá a vagyont. Az új rendelkezés az lesz az örö­kösödés rendjében, hogy a gyer­mekek számához mérten lesz prog­resszív az örökösödési illeték. Leg­magasabb akkor lesz az illeték, ha egyáltalában nem maradt gyerek, de az errevonatkozó százalékos kulcs még nincs megállapítva. A továb­biakban magasabb lesz az illeték, ha csak egy gyerek marad, mintha két-három, vagy több gyerek örö­köl, de más és más — egyre ki­sebb — az örökösödési illeték, ha két gyerek, három gyerek, vagy en­nél több gyerek örökli a vagyont. Kinevezték az uj halasi járásbirót Halasi kinevezések az Országos Mező- gazdasági Biztositő Intézetnél A földművelésügyi miniszter aa Orsz. Mezőgazdasági Biztosító In­tézetnél ifj. dr Gaál Gyulát fogal­mazó gyakornokká, Hunyadi Lász­lót a X. fizetési osztályba számel­lenőrnek, dr Temesi István és Pol- gárdi Károly dr-t számgyakornokká, Babó Jolánt és Gémesi Gizellát iro­dakezelési gyakornokká nevezte ki. >r Vaszary LászSé miniszteri (pár A földművelésügyi miniszter sze- télyi titkárát dr Vaszary László riniszteri segédtitkárt miniszteri tií- árrá nevezték ki. Dr Vaszary .ászló kinevezése Halason is nagy, irömmel találkozott és a fiatal, szín- latikus titkárt Halasról is sokan üd­vözöltek kinevezése alkalmából. Másfélezer holdat slvert, embert és állatot sebssített meg a bor­zalmas jégeső Bácsmegyében Hétfőn délután borzalmas erejű jégeső pusztított Bácsmegyében, kü­lönösen Hercegszántó és Dávod ha­tárában. Csaknem az egész megye területén zivataros esőfelhő vonult végig ebben az időben. Az eső a község határában sürü jéggel páro­sult és nagy területen csaknem min­dent teljesen tönkre tett. Hercegszántó község * határának északi részén körülbelül ezer hold- nyi területet vert el a jég. A kuko­rica és a takarmányföldeket telje­sen letarolta a jég. A gyümölcsfá­kon nemcsak a termést pusztította el, hanem a leveleket és az ága­kat is leverte, úgy hogy a fák ko­paszon állnak. Д jég helyenkint ököínagy- ságu volt és több tanyán nagy kárt tett a baromfi állományban is. Egy gazdának kint legelésző bor­júját ütötte agyon a jég s a köz­ségi kanász kutyáját elpusztította A csaknem fél kilós jégdarabok két embert is súlyosan megsebesítettek. Egy fürdöző ember egész felsőtes­tét össze-vissza sebezték az éles, sűrűn hulló jégdarabok s egy mun­kásnak fején okoztak komoly sérülé­seket. A mezőn dolgozó munkások is sok helyen kisebb-nagyobb sérü­léseket szenvedtek, mig munkahe­lyükről födél alá tudtak menekülni. Igen sok helyen száz százalékos a kár s van olyan gazda, akinek nagyobb területű földjén mindent tönkre telt a jég. B--=rrj==.=::.-=i-=.=rS^Tä éspedig nemcsak gazdasági, pénzben í kifejezhető haszna, hanem szociális i haszna is. Az ipari növények termesz- ! tése már a szántóföldön is sok mun- ! kát, sok munkáskezet igényel. A me- I zőgazdasági iparok pedig, amelyek a I nyerstermelő területeken helyezkednek el, a téli hónapokban megadják annak . a lehetőségét, hogy a nép parlagon heverő munkaerejét hasznosíthassa. Vannak országok, amelyekben a me­zőgazdaság és az ipar között súlyos, sokszor a társadalmi békét is fenye­gető ellentétek vannak. Magyarorszá­gon nem lehet megengedni, hogy ilyen hangulat, vagy irányzat lábrakapjon, Dr К u к á n у i Béla zirci járásbirót helyezte át Ha- ! lasra. Az új bíró szeptemberben foglalja el állását. A halasi járásbíróságnál Fráter András dr távozásával egy járásbí­rói állás üresedett meg. Az igazságügyminiszter most dön­tött a bírói állás betöltése iránt

Next

/
Thumbnails
Contents