Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-06-24 / 50. szám

4 KISKUNHALAS HELYI BBTESITÖJl jurúüa 24 О r s z á g-V Hág Egy teherautó édesanyja szeme- láttára gázolta halálra Szilágyi Sán­dor kétéves debreceni kisfiút. — Ve­szett tehenek 25 embert fertőztek meg Karcagon. A veszett teheneket kiirtották. — Négyezer kislakást építtet két év alatt a székesfőváros. — Évek óta sikkasztott Békéscsaba és vidéke ipartestületének pénztáros- nője. Letartóztatták. — Megbokro­sodott lovak elragadták a kocsit, amelyből ifj. Klein Menyhért 32 éves mezőkászonyi földbirtokos oly sze­rencsétlenül zuhant ki, hogy ször­nyethalt. — Motorkerékpárszeren­csétlenség érte Székesfehérváron Hege Károly fényképészt. A hely­színen meghalt. — 127 ezer pengős költséggel restaurálják az egri fő­székesegyházat. — Debrecenben az Országos Erdészeti Egyesület nagy­gyűlést tartott. Az elnöklő Waldbott Kelemen báró rámutatott arra, hogy a Felvidék visszacsatolásával meg­nagyobbodott erdőállományunk le­hetővé teszi, hogy az ország fa­szükségletét magunk fedezhessük. — Szolnok város képviselőtestülete testvérközségévé fogadta a mára- marosmegyei Alsóapsa községet. — Szolnok város képviselőtestülete el­határozta, hogy a Duna—Tisza csa­torna tanulmányozására bizottságot küld ki, amely egyúttal propaganda­bizottság is lesz. A közgyűlés a továbbiak során kimondta, hogy a város egy részének csatornázását megkezdi és ezzel 370.000 pengős közmunka indul meg a városban. — Mezőtúron Fazekas Jánosné 73 éves asszony a kútba vetette ma­gát és mire kihúzták, már halott volt. Tettét állítólag életuntságból követte el. — Pápa város társadal­ma ünnepséggel hódolt azoknak a pápai repülőknek, akik a kárpátal­jai szlovák repülő orvtámadást visz- szaverték. — Fülöpszálláson Virág József 39 éves gazdálkodó öngyil­kossági szándékból beretvával át­vágta a torkát. A kórházban meg­operálták, de segíteni nem lehetett rajta, rövidesen meghalt. Tettét gyó­gyíthatatlan betegsége miatt követ­te el. — Kaposvárott tragikus ha­lál érte dr Márkus Tibor postra- revizort. A fiatal tisztviselő több község postahivatalát látogatta meg és igyekezett, hogy kerékpárján es­te 8 órára visszatérjen Kaposvár­ra, mert fél 9-kor moziba akart menni. Rettenetes tempóban tette meg az útat Kaposvárig, amikor pe­dig beért a városba, a nagy meg­erőltetéstől holtan esett össze. Szív- szélhűdés ölte meg. •^V\VII4;\V:aaiW^71IV7^tZig Halasi Takarétepénzí ár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, árúkra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek* kel gyümölcsözte! 1 _______iw-v/ny^vni N HADI EMLÉKEK Június 20. 1915. A besztercei 63. gyalogezred­nek a Ravaruszka környéki Bor Kuminszki körüli harcai közben történt, hogy az oroszok átkarolták az ezred harcvonalát, mire a 12. század parancsnoka gyors elhatáro­zással öntevékeny ellentámadást hajtott végre a szárny mögött tar­talékban volt századával, amellyel az átkaroló oroszok oldalába fér­kőzvén, azokat hátrálásra kénysze­rítette és ezzel a szárnyon kelet­kezett válságot megszüntette. 1916. Bátran és eredményesen har­colt ezen a napon a szolnoki 68. gyalogezred, 9., 13. és 15. szá­zadából alakított harccsoport, mely V á g i Imre főhadnagy parancsnok­sága alatt a volhíniai Lipa-menti Novosztavtól északra fekvő magas­latok ellen holdvilágos éjjel támadva, heves közelharcok árán visszave­tette az oroszokat és azok ellenlö- kemeit is visszaverte. Amikor pe­dig az oroszok éjfél után ismét tá­madtak, a harccsoport újabb kézi­tusában másodszor is kivédte az ellene irányuló rohamokat. Ez al­kalommal a küzdők vonalában hé­zag keletkezett, amelyet azonban az útbaindításukhoz gyülekezett, de még helyben lévő sebesültek töltöt­tek ki, akik sebesülésük ellenére fegyvert ragadva, valamennyivel vi­tézül újból harcba léptek és áthi­dalva a válságos helyzetet, az oro­szok beékelődését megakadályozták. Ez pedig fényes bizonyítéka annak, hogy ott, ahol ennyire egészséges harci szellem hatja át a csapatot, akármekkora legyen is a válság, baj nem történhet. 1918. Pompás vállalkozó szellemre mutató és a vakmerőséggel határos fegyvertényt hajtott végre ezen a napon Vida István nagy­szebeni 23. honvéd gyalogezredbeli népfelkelő örvezető, mint táboriörs parancsnok, felismervén azt, hogy hogy az ezreddel szemben lévő an­golok egy kb. 100 főnyi osztaga nyilvánvalóan a későbbi támadás szándékával, meghúzódott az előte- rep egyik közeli mélyedésében, nyomban úgy határozott, hogy raj­taütött az angolokon és széjjelug- rasztja őket. Ezért tehát emberei legalaposabb kioktatása után egész tábori Örsével átkúszott a felállí­tási helyet biztositó drótakadályok résein, majd sziklától sziklához búj­va, óvatosan megközelítette az an­golokat, akiken azután közvetlen közelről hatalmas tüzeléssel rajta­ütött és pillanatok alatt széjjelug- rasztott. E vállalkozása után tüstént visszasietett a táboriörs helyére. Amikor pedig későbben az ango­lok azzal akarták az őket ért csor­bát kiköszörülni, hogy több oldal­ról erős járőrökkel megtámadták a táborörsöt, Vida őrvezető kézigrá­náttal, majd hősi kézitusával vité­zül védte a táborörs fedezékeit ad­dig, .amíg a harcizaj hallatára egy szakasznyi erősítés jött, mely ki­mentette szorult helyzetéből. Vida őrvezető eme kiválóan bátor és eredményes magatartását az arany vitézségi éremmel jutalmazták elöl­járói. Képek Halas SZEKÉR JÓZSEF MEGFOGHATÖSAGA Híres, nevezetes férfiú volt a múlt század közepe táján Szekér József, az 1848—49-iki kiskun szabad lo­vas csapat parancsnoka, a város utolsó főbírája. Roppant erejéről sokáig emlegették. Az 50-es években nősült Halason P é- t e r Miklós földbirtokos (később or­szággyűlési követ és gimnáziumi ta­nár). A legszebb leányt, Тагу Matil- dot kapta feleségül. A vőlegény nász­nagya Szekér József volt. Mikor az esküvői menet, pompás hintókon, de akkori szokás szerint szép lassú hajtással a városházához ért, és rajzok életéből Szekér József megpillantotta egyik barátját a városháza kapujában. Igen sürgős közleni valója volt vele. Leug­rott a kocsiról, megfogta a hintó két hátulsó kereké,t s a lovak nagy meg­lepetésére a hintó megállt. AHOVA MINDEN UTOLJÁRA ÉR... Kovács Lajos tanító, ki a Nadrág­fenék elnevezésű városrészben, a Zer­ge uccai iskolánál tanított, vasárnapon­ként igencsak feljött a központi fiúis­kolához, hogy a heti tanügyi kérdése­ket ott meghányják-vessék. Egyszer valami nagy esemény tör­tént a városban. Mindenki arról beszélt. Az igazgató szobába lépésekor kér­dezi tőle Szál а у Zsigmond úr: Meleg időben ajánlatos a villamos főzőKészü= léKek használata, mert tiszta, olcsó és gazdaságos! Háztartási áramát] 36 fillér — Hallo.tta-e kartárs úr ezt és. ezt a hírt? — Nem tetszik tudni, hogy a Nad­rágfenékbe minden utoljára ér! — vá­laszolt Kovács Lajos. VARGA PÁL, MEG A FUKAR GAZDA Jónevű munkás ember volt a 70-es, 80-as esztendőkben Varga Pál. Ötle­tes, tréfás megjegyzéseiért mindenfelé kedvelték. Egy húzós, zsibiri gazdánál kaszált egyszer többedmagával. Délebéd végez­tével azt mondja a gazda: — No embörök, feküggyenek le! El­kel a pihenés a kaszás embörnek! Mikor az utolsó kaszás szájából is kifordúlt a pipa, belábujjhegyezett a a tanyába, de már fordúlt is vissza s mintha a kaszások már nagyot aludtak volna, rájuk kiabált: — No embörök, mit álmadtak kend­tök? Varga Pál így válaszolt: — Egy cigánygazda járkált köztünk; az alig várta, hogy az utolsó embör szájábúl is kiessön a pipa, már szólt is, hogy talpra! * Másnap délben a zsibiri gazda a szo­kásos félóra helyett már egy negyed­órái pihenőt engedélyezett a kaszások­nak. Akkor elkezdett a lúdakra kiabál­ni: — Jajaj! Jajaj!... Mönjetök hamar (a tanyabeliekhez szólva), a húzában a lúdak! Varga Pál is felrezzent a nagy kia- bálásrai s ahogy a szemeit kitörülgette a csipkés vászon bőingújjal, szétnéz egy kicsit s látja ám, hogy a lúdak szépen híveseinek a tanya mögötti fák alatt. Erre így indította el a szót: — No embörök! Ha már olyan szé­pen pihennek a lúdak ott a fák alatt, a tanya mögött, hát vögyük föl a ka­szákat, majd a János gazdának is jobb kedve lössz! A másik hétre Varga Pál nélkül fo­gadta meg a kaszásokat János gazda. (Folytatjuk). Cz. L. Szociálgeográfiai tanfolyam Halason Még a tél folyamán a MOVE-ban ve­tődött fel a gondolat, hogy feldolgoz­zák Halasnak és tanyavilágának élet­viszonyait. Vitéz Endre László dr. alispán felkarolta ezt a tervet és a kunok bejövetelének ünneplésével kap­csolatban a Táj- és Népkutató Intézet fel fogja tárni Halas néprajzi, művelő­déstörténeti és gazdasági helyzetét. Dr. G у ő r f у István egyetemi tanár vezetésével előadókból és nyolcvan ta­gú, többnyire egyetemi hallgatókból ál­ló társaság érkezik Kiskunhalasra. A hallgatók július 1-től 7-ig tartó napi két órás tanfolyamon vesznek részt.- Ezen a héten házról-házra járva a város ada­tait veszik fel. Július 7-től 14-ig öt részre osztva a tanyavilágot, a határ­ban kezdik meg a kutató munkát. A hallgatóknak mintegy húsz tagból álló csoportja itt marad, és még hat hétig folytatja Halas szociálgeográfiai helyze- i tének feltárásához szükséges adatok gyűjtését. Azok, akik a tanfolyamon és az elhagyatott magyar tanyai nép fel­emelését célzó kutató munkában részt 1 óhajtanak venni, jelentkezzenek a MOVE központi székházában a hi­vatalos órák alatt. Mielőtt a tavaszi szeplői előjönnének, használja a T 0 M 0 R Y-föla Ideál crémet Hatása csodás Csodálatos szép arcbőrt biztosit, Rövid idő alatt eltűnik a ránc és az arcbőre üde. hamvas lesz. Egy próba meggyőz mindenkit. Egyedül csakis YQS4QRY gyógyszerésznél Isteni gondglseiás patikában __________

Next

/
Thumbnails
Contents