Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-06-10 / 46. szám

4

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

junius 10

Az

bortermés

Kulmaiiti László kereskedelmi főtanácsos, a Magyar Szőlősgazdák Országos Boréi tőkésítő Szövetkezetének igazgatója az idei bor termésről a következőket mondta:

Aa idén mindenesetre több megnyugtató momentum van, amire a szüret elé nézhetnek a gazdák. Az egyik az, hogy előre!ádiatójag az országba» a termelők és я kereskedők hordója szüretkor üres lesz és ennélfogva a kereskedelemnek minden oka. mpg lesz arra, hogy a szüretkor a legnagyobb érővé»1 vesse magát a vásárlásba. A gazda részéről pedig egy bizonyos ekená*'- lásrta lehet számi tani az esetleges ár e- tö rések kel szemben:, mert rendkívül fontos tényező az, hogy a gazda, alti rendszerint a, szőlővel egyben gyümölcsöt is tertmiei, már a gyümölcstermelésből pénzt tud magának csinálni, ami- böl fedezheti és fizetheti a szőlöimüve- léssel kapcsolatosam egész éven ált felmerült költségeket, i ] i [ i; |

A kormány nem nézi tétlenül a borárak alakulását ?

Végül mű már) mj8®5^ tut vagyunk azokon a viszonyokon, amikor a kormány tétlenül volt kényte en. nézni azfy hogy egy-egy, vagy több bortermő- piacokon kifogyott a vásárló és az árak napról-napra és óráról-órára zuhantak. Ma van egy nagyon szépen kiépített szervezet egy határozottan tekintélyes hordó parkkal, amely már eddig is megmutatta azt, hogy feladata, magaslatán áü és hogy vissza tud verni sok mindenféle olyan támadást, amely a termelőt érheti. Nem akarok dicsekedni, az eddigi etiedlményekkel], d* feltétlenül hiszem, hogy ez idei év № meg fogja mutatni, hogy mjtfyen rendkívül fontos egy Ыуап bortermő országban, mint Magyarország, az olyan berendezkedés, amelyik messze nem azt a célt szolgálja, amit »eki imj* putáltak eieinte, hogy egy kéz akar lenni, sőt ellenkezőleg, a Imi szervezetünk a MASzQBSz, arra van hivatva tisztán és kizárólag, hogy egy átmenetet képezzen a kereskedelem és a termelők között olyan időkben és olyan helyeken, ahol m értékesités kérdése, elakadt. Ma .már, amikor kétévi működés ék mögöttünk, bátran ámíthatom; és hívatkozhatom az eddigi eredményekre és rámutathatok arra, hogy a M. Д. Sz. О. B. Sz. szervezet© 'legalább is annyi haszonnal jár a kereskedelemre, mint amilyen hasznos a termplőkr© nézve. Ha tőlem függne és hogy ha p kormány módot ad, akkor ezt a szervezetet még 'lényegesen kiépíteném:, mert éppen az elindult rossztermyésü év mutatta még azt, hogy .щИуе» fonltos Denn® az, hogy ha a MASzOBSz üyfin nagytérmésü években — mint i ami- %©n!re »z idén is van kilátás ►— nagy méiuiyiségeket tudna, felvásárolni és félretenni olyan szüktermésü évre, mint aa ellmult év volt és ©zae» a laorárakat

idei

problémái

I még jobban tudná stabilizálni, i N®im| tartom1 emelteit valószínűtlennek azt, hogy ha a bor árakban égy bizonyos ingadozás van, err© az ingadozásra, nevezzük azt közvetlen spekulációnak, szüksége van a jó gazdának lás a kereskedőnek is. Akkor, hogy ha a borárak állandóan egy színvonalon mozognának, akkor nem, akadna egy termelő sOm, aki nagyobb invesztációkat végez azért, hogy a borát ej tudja tenni olyan időkre, amikor annak magasabb ára van, hanem: mindenki arra rendezkedne be, hogy a termést azonnal a piacra dobja. De az esetleges magasabb borárak hatnak ösztönzőleg a kereskedelemre is és csak 'kifejlődő magasabb árlehetőségek mellett tudják a kereskedelmet betevinni abba, hogy munkát és; tőkét reszkírozzanak akkor, amikor szüretkor nagyobb mennyiségű bort vásárolnak b© must .alakjában, hogy ezzel biztosítsák hosszabb időre szükségleteiket, i : , i

Mit jelentene a minimális ár ?

Amikor egy nagy termés értókesité- sének a küszöbéhez érünk, akkor rendesem előbujnak a különböző tudósok és különböző tanácsokat szoktak adni. Ezek közül csak egyet akarok kiragadni, ami minduntalan felvetődik és ez az, hogy a kormány állapítson meg minimális áfát. H I I ; I ( j

Erre az a válaszom, hogy 'minimális ár csak akkor léptethető .életbe, ha gondoskodás történik arról is, hogy minden mennyiségű mjustot és bort, amely a piacon jelentkezik, valaki ©zen

Képek Halas

I VASARI KÉP ! i

Jómódú ©miter vole valamikor régebben az öreg Szél Ferenc bátyánk, de bizony öreg napjaira ő is vékonypén- züvé lett s alkalmi fuvarozásból éldegélt. Egy agyoncsapnivaló öreg lova volt már csak, d© a »Törést-mél egyszeresek az is fölbukott s elszól t belő1-© a lélek. i i ; j ■ !

>— No: ha már így ®>ött, aizér nem. törjük ám (ki a szög©!! r— mondogatta Fere»c bácsi, i | | , | |

Avas bugyellárisában ott röstelke- dett 15 elviselt forint- Beálifott az ör- zsébetnapi vásárba:. Talált is egy ócska öreg lóra. Messziről tehetett látni,hogy nem: lesz már belől© »poroszkia.« i

— Mi az ára barátom ennek a rossz lónak? — kérdezi a gazdájától.

— 16 forint! I fi i ; ( :

— Dirága! N©m: ér annyit s©! ( ;

— Nagyon jó lesz ©zj azér a pénzér! — ©rősködik p gazdája'. • < i ( (.

— Tudja, mit?,.. Adok hát ér le tizenöt egész ujfoxintot! i í 1 i f {

— N©m adom alább! Tizenhat pz

a minimális áron okvetlenül fel tudja vásárolni. Ha ez n©m tehetséges, akkor törvényszerüleg ki fogják játszani ía minimális árakat, n#rt semmiféle hatalom nem tudja megakadályozni azt, hogy ©gy gazda, aki rá van kényszerülve, hogy mustját vagy borát eladja, | mert pénzre szüksége van, más vevő hiányában olcsóbban is forgalomba hozza az áruját. Ha pedig lehetővé: tétetnék az, hogy minden piacra kerülő bort minimális áron égy szerv felvegye» az utolsó literig, akkor ©z a minimális á (Г ©gyb©n maximális ár is tenne, mert természetszerűleg legfeljebb egy nagyon к is termés esetén billenne a kereslet és a kínálat egyensúlya úgy meg, hogy kínálat hiányában a mináimtá- lis árnál többet keljen fizetni a keres- kedeiemneik, egy közép, vagy nagyobb termés esetén, azonban erre: Magyarországon n©m. kerülne sor. Tehát lafeő- sor ban az ár minimalizálás alapié tétele olyan befogadóképességű pincehálózat a legkisebb faluban is és olyan rendelkezésre álló hordótőke, amely a piacra kerülő mondán mennyiségű áru felvételiét lehetővé teszi, másodszor annak a valószínűsége, hogy áremelkedés és kedvező áringadozás teljesen kizáratik. Bn azt hiszem, ez némi íeh©t gtejm.- Ű termelőknek, seun pedig a kereskedelemnek az érdeke. | t Az id©i nagy bor terméskilátás mindenesetre nagy (munka fe e fogja piatam a MASzOBSz-ot, aminek ez a ‘legnagyobb örömmel (néz .elébe, da reméljük, hogy egyben, (meg fogja hozni a gazdák felé 'a .sikereket .és az .anyagi eredményt, amire feltétlenül azok is bőségesen rászolgáltak. A .termés elhelyezése pedig á .kereskedelmet igen szép feladat ©lé álltja úgy belföldi, mint külföldi, 'viszonylatban, ^ aminek meggyőződésem, szerint a ,m|agyar kereskedelem száz 'százalékig ■inog fog felelni, i t I i I I *

és rajzok életéből

árat : I i í í í i Lit

Erre F®renc bácsi otthagyta: á mad- zagszerszámos nteggyfaustomyeles polgárt. Az meg utána kiáltott: t i

— N© hagyja itt barátom ©zt ,az igön jó lovat1, ha már úgy mögszerette! :

— Dehogy szerettem én mög!... a

gazdája ide-odáját!... Valamikor ilye» lóra rá s© néztem volna!... Csak azért kértem, mert ez az len pénzömLüz való! - i i i i i t , i

A párbeszédnek hamiaxosan i üzlet lett a vége, mert polgárunk visszavár gott: ' i i I , i t j L

— No ha igy van, hát vigye kend a 15 forintért, aztán Iögyön v©ie boldog!

SZÄL6KI BÁCSI

Egy bodog'ári lóvizit alkalmával, í©f- tüiit a megjelent bizottságnak Szalóki bácsi, hogy miJy©n pozsgás vén ©mber. Meg is kérdezte tőle egy üonvédtiszt:

— Hogy hívják magát öreg bátyám:?

— Csak úgy, hogy »gyek kend!« i.

— Ugyan hány esztendős? — nyaggatja tovább. / / / ( t

HALASI NÉPBANK

ÉS HITELSZÖVETKEZET

HINT AZ O. K. H. TAGJA

folyósít első helyes jelzálogos kői* csönöket minden költség felszá» mitás nélkül. Sefótetc uíöti

a legmagasabb kamatot fizet;

— Negyvenkettő! — válaszolt Szalóki bácsi, i i f j , i j

— Az lehetetlen! f r ( . :

— Felit az etetőmnek elaludtam ám/! — magyarázkodott a jó rör©g.

i, f PIACI KÉP í i и

— Vannak-© most disznóid? — kérdezik a halasi, piacon ©gy majmai embertől. i j i i j ,

— Kihúzódtak aiz erdőbe a falevelek alá! — válaszol ía »sündisznós.« (így* hívják az aít’táji, magyar cigányokat)’

j TALÁLÓS KÉRDÉSEK t

Ki az anyja a mesterségeknek? (A szükség). ,

Hányszor borotválják le az ©mber szakádat? (Csak egyszer, mert azután tnőr a sarjad zását veszik !©).

Mi erősebb a vasnál, :még sem oly tartós? (Az ©mb©r, mert különféle (formákra hajtogatja). : 1 . i

I PÉLDABESZÉDEK , Д

Egy ember titok; kettő gyanús; három pedig világos. Kivált ha többször bejelehelnek a ku ácsba. • , .

Az idő legyőzi, az embert.

Nyáron a gúnyádat, télen, a szalonnádat el p© hagyd. \ )

I j, (Folytatjuk). Cz.

Feltételekhez kötik a bércséplő Ipar gyakorlását

Az iparügyi miniszter rendelettervezetet készített a bércséplő ipar gyakorlására vonatkozólag s azt megküldte az érdekképviseleteknek véleménynyilvánítás céljából.

A tervezet szerint bércséplőipar gyakorlására csak az kaphat jogot, aki az ipar gyakorlásához megkívánt általános kellékeken felül, vagy a gőzlokomobil, cséplögépkezelő tanfolyam, vagy a cséplő és vető- magtisztitó gépkezelői tanfolyam vagy pedig a mezőgazdasági gépkezelői tanfolyamok valamelyikének sikeres elvégzését, valamint községi előljárósági bizonyítvánnyal azt a körülményt igazolja, hogy. legalább három hónapon át cséplési gyakorlatokat folytatott.

Az, akinek a kovács vagy lakatos (géplakatos) ipar önálló gyakorlásához szükséges képesítése van, az a bekezdésben felsorolt tanfolyamok valamelyikének sikeres elvégzésén felül csak egy havi esép- lési gyakorlatot tartozik előljárósági bizonyítvánnyal igazolni.

Azok, akik a bércséplőipar gyakorlására a rendelet hatálybalépése előtt nyertek iparigazolványt, iparukat továbbra is gyakorolhatják.

Női és gyermek habselyem HARISNYABOLTBAN

ruhák, fürdőruhák nagy választékban Gazdag4f?i Bank épületébe и

X