Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-06-03 / 44. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE SS' -4 juníus 5 A Csipkeház uj épületét hétfőn adják át ünnepélyes keretek közt rendeltetésének Pénteken délelőtt mentek ki a vá­rosházáról a meghívók, amelyben 'dr Fekete Imre polgármester közli, hogy, Kiskunhalas városa a halasi Csipkeház uj épületét junius 5-én, hétfőn délután fél 4 órakor adja át ünnepélyes keretek közt rendelteté­sének. Az ünnepély sorrendje: il) Csipkevarró lányok köszöntik" a vendégeket. — 2. Hiszekegy. Énekli a Városi Dalkör. — 3) Fe­kete Imre dr polgármester beszéde. — 4) Kunder Antalné Önagyméltó- sága a halasi Csipkeház uj épüle­tét átadja rendeltetésének. — 5) Ének, táncszámok és zenés torna. Előadják a városi és tanyai iskolák növen­dékei. — 6) Népdalokat énekel a Városi Dalkör. Az ünnepélyen részt vesz vitéz Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter, Kiskunhalas országgyűlési képviselője, feleségével együtt, ott lesz Kunder Antalné, a kereskedelmi miniszter felesége, Varga József iparügyi államtitkár és Splényi Ist­ván báró, a külkereskedelmi hivatal elnöke. A kiskunhalasi csipke s vele az egész város is, dicsőségének egy uj állomásához érkezett el ezzel a házavatással. Politikai fogolycsere Magyarország és Jugoszlávia között I A imBigylair é9 jugoszláv1 kormányok ■között létrejött miegálapodás értelmé­ben a jugoszav Alamivédelmi Bíróság á'iital poíttikiai vétségért effijtléf-f magyar iá'femp'olgánokat május '26-án cserélték )kí Kerébián a magyar bíróság á’Jtai pT- ító'i jugoszláv áiTampolgárságu politi­kai fogyókkal. A ké'ebiaii határáHjoi- . halason Sbeid.ii Gyula dir. miniszteri osz- (fcáliytanácsos vezetése m|eltet|t egy ve­gyes bizottság tnégy jugoszláv állampol­gárságú ©itéitet adott át a jugoszláv haitósógiokniak, míg jugoszláv1 részről öt poétikai fogo’-y kertet vissza hozzánk, -f Д szerb börtönökből kiszabadult ma­gyar fogyok a következők: Majtány András százados, 8 évi i {egyházra, glróf Benigni Zsigmond 15 évi {egy­házra, Palásthy Si|mon 10 évi {egy­házra, Both Mihály 15 évi fegyházra, Eisínger 'Anitái 10 évi {egyházira te'ité’t politikai fogoly. I i i i ' i , A magyar foglyokat teljesen váratla­nul'érié a csere, amply; éveken keresz­tül Щ szerb kormány rigoróizius elzár­kózása miatt szenvedett hajótörést. Leg­utóbb 1926-ban bonyolítottak le gyen csereakciót. ! , : i ‘ I i j 1,1 Afnjnt azt már a jn/agyain lapok kö­zölték is"" Majtány András a imftrovicai fogházban megnyert® a szerb ál'ami sorsjáték főmyereiméyét, 500 ezer di­nárt. I I I < ; ( ( ( , ( í C| A magyar osetrefogiyok sokat , те- sé'nek szenvedéseikről1, t ; ; i [I | Tajípsszta, népének nagy ünnepe A paszta népe filléres adományából hősi emlékművet és Ország­zászlót állított fel Az ünnepélyen részivesz vitéz gróf Teleki Mihály földművelés- ügyi miniszter — Az ünnepi beszédet Baranyi László esperes-plébános mondja Kiskunhalas-Tajópuszta hazafias közönsége a világháborúban és a visszatért Felvidékért folyt harcok­ban megdicsőült hős katonáinak em­lékére hősi emlékművet és ereklyés lországzászlót létesített, hogy ezál­tal tanúságot tegyen rendületlen ha­zafias érzéséről és hős gyermekei emléke iránti kegyeletéről. , A diszes emlékmű ünnepélyes fel­avatása vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter részvéte­lével történik meg a Kiskunhalas- tajói áll. el. iskolánál. , Az ünnepségek sorrendje: ! Junius 10-én, este fél 9 órakor !az iskola udvarán tábortűz, j 1) Hiszekegy. Népének. — 2) Meg­nyitó. Szavalja: Fekete Jenő levente. 3) Beszéd. — 4) Mindent vissza. Énekli a népművelési dalkar. — 5) Katonaélmények. Elmondja Kovács M. Lajos frontharcos. — 6) Katona- dalok. Énekli a népművelési dalkar. 7) Vitéz Kis Pista. Szavalja Kálmán István levente. — 8) Katona ado­mák. Előadják a leventék. — 9) Ka­tonadalok. Éneklik a leventék. — 10) Himnusz. Közének. — Takarodó. Junius 11-én: 1) Ünnepi szentmise és ima az elesett hősökért. 2) Hiszekegy. Közének. 3) Vitéz gróf Teleki Mihály föld­művelésügyi miniszter beszéddel en­gedélyt ad a Hősi-emlékmű felava­tására. 4) Ünnepi beszéd. Mondja Baranyi László esperes-plébános. 5) Az emlékmű átvétele. i 6) Induló. Énekli a gazdaifjuság dalkara. 7) Gyula diák': Boldog szunnyadók­hoz. Szavalja. Rokolya Antal levente. 8) Az emlékmű megkoszorúzása. (Sorrend: a hősök hozzátartozói, frontharcosok, tanulóifjúság, leven­ték, MOVE, Gazdakör), 9) Himnusz. Közének". 10) Elvonulás. Az ünnepély, befejeztével közebéd. Egy teríték ára 1 P 50 fill. (Menü: vegyesleves, pörkölt körítéssel, süte­mény és fél liter bor.) Indulás Kis­kunhalasról vonattal 5 óra 38 perc­kor, autóbusszal a posta elől három­negyed 8 órakor. Tajói állomáson kocsik várják a vendégeket. Vissza- indulás autóbusszal délután 17 óra­kor, vonattal indulás Tajó állomás­ról 16 órakor. Az ebéden való rész­vétel bejelentését junius 6-án déli 12 óráig Kiskunmajsa, postafiók 14-re kéri bejelenteni a rendezőség. Epizódok a vasárnapi választásból A választást zordon szesztilalom 1 vezette be, a vendéglők és korcsmák egyrésze szombaton este zárórát csi­nált, s amelyikek nyitva maradtak, szóda, málna, vagy legjobb esetben rumos tea mellett búslakodtak a vendégek. Aki azonban azt hiszi, hogy a szesztilalom általános és teljes le­mondást jelent, az téved. Vasárnap délután négy órakor az Eötvös utcá­ban az arra járóknak olyan látvány­ban volt része, amilyen ritkán adó­dik. Egy biciklista legény, vitte ko­máját a háta mögött a csomagtar­tón. A koma egyik kezével a nye­regbe kapaszkodott, másik kezét ég­nek emelte, ujjait pattogtatta és úgy dalolt, hogy majd a szive szakadt meg a gyönyörűségtől. * Pincérek mesélik, hogy soha any- nyi pezsgőt nem »rendeltek«, mint szombaton este. Több vendég nagy, hangon szólította a személyzetet és fölényes könnyedséggel vágta oda: — Hozzon fiam két üveg Törley Reservét! — Szesztilalom van, kérem — vá­laszolta jóhiszeműen a pincér. — Ejnye az ördögbe is — játszotta meg a bosszúst az illető ur — egy­szer akarok amúgy, igazában pezs­gőzni s most meg nem lehet! I» i 1 l l\ r-,r' Sok szavazat érvénytelen volt amiatt, hogy a honpolgár — aláirta. Az egyik szavazókörben például egyik szavazó szabályszerűen beraj­zolta a keresztet a Teleki-lista koc­kájába, de az aljára nevét is óda- irta. Másik szavazó nem tett ke­resztet egyik lista fölé sem, ellen­ben ezt irta be: »Nem embernek való munka ez.« Volt olyan, aki mindkét kockába keresztet rajzolt, volt olyan, aki a két lista közé tette, más a papir hátuljára, sőt olyan is, aki megke­resztezte mindkét listát. * A szavazásra és az általános, »ke­resztelésre« való tekintettel pünkösd napját — »keresztjáró« mintára — keresztiró napoknak nevezték el a 'pihenteszüek. i * A keresztiró ceruzák közül a leg­gondosabb felügyelet ellenére is lába kelt vagy harminc darabnak. A töb­bi pedig alaposan lekopott, nehezebb kézjárásu atyánkfiái néha oly, mér­gesen rajzolták be a keresztet, hogy kitört a hegye. ! I i i * f r i Termetes nénike veszi át a borí­tékot, cédulát, plajbászt s topog ve­le tanácstalanul. »Tessék a fülkébe« — biztatja az altiszt. »Nem kő ne- köm« — mondja a néni. »De csak ott lehet, kérem« — magyarázza az altiszt. »Mondom, hogy, nem kő« — fortyan föl a néni és a további vi­ta során óriási derültségre kitűnik, hogy, a néni végzetesen félreértette a kabinok rendeltetését, , ! I i I * I í \ Az egyik szavazókörben beszédes asszonyság jelenik meg az egyik te­remben és azt mondja az egyik bi­zalminak, régi ismerősének: »A Te­lekire akarok szavazni, de nem bí­rom beírni a körösztöt, mer nem hoztam magammal a pápaszömöm«. A bizalmi ijedten pisszeg rá: »Jaj, kedves néni, ne beszéljen, nem sza- bad kimondani!« A néni megütőd- ve válaszol: »Mié? Nem titok ez! Mög merőm én mondani akárkinek a szömibe!« Nagy derültség, a bi­zalmi csittitja és magyarázza, hogy, igy, úgy, titkos a szavazás, nem szabad egy hangot sem kiadni. De már késő, mások is hallották és. érvénytelen a szavazat. Azaz csak érvénytelen lenne, ám ekkor kide­rül, hogy a néni nem jó helyen jár, a másik szavazókörben kell szavaz­ni. A bizalmi átkiséri s útközben vagy ötször elmondja: »Majd én be­teszem a keresztet, de senkinek egy szót se!« »Nem is — seppeg a né­ni — de a Telekire tőgye ám!« »Persze, hogy. arra teszem, csak ne beszéljen az Isten áldja meg!« »Nem beszélek én, dehogy, beszélek — súg­ja a néni az ajtó előtt — csak a Telekire tőgye.« Végre bejutnak a fülkébe s lamint a bizalmi be akarja írni, megfogja a kezét, felágaskodik s még egyszer fülébe súgja: »De a Telekire ám!« t И" " —~B Junius 4-én 19-ik évfordulója lesz a trianoni békeparancs aláírásénak Aknakor 19 évvel tezPIött a magyar némáét képviseli a trianoni palotában aláírták a Jegkegyetf énebb békeparan- osot, senki sem; sejthette, hogy a tör­ténetem dübörgő szekere tovább rohan az események felett és papirosronggyá tesz imajd egyszier az az okmány, ámé'y- lyel örök béklyót véltek rakni a |mia- gyiarság fejlődésére. Csiak a lelkek mlé- «увп llobogott a hi és induct [még |ulj- U&őíl a halra a Szeltem fegyverével a leg­nagyobb történteim igazságtalanság él­tem. I : r( , i I t 1 L ; Azóta szétpattantak a magyar étet guzsbakötő bilincsei és a történelmi erői újra régi képére kezdik forlmál'ni a Kárpátok medencéjét. A magyar tár­sadalomi éber szemlékkel és mindén erő- kifejtésire' készén, figyeli az események rohanását. A trianoni évfordulói pedig piég 'a köteieisséigteijesités fokozottabb Szükségességére figyelmezteti. Ezért a 19-ik évfordulón is a legnagyobb hatá­rozottsággá emeli fen tiltakozó szavát a hékiepairancs élten, követeivé közei 3 millió magyar önrendelkezési jogát és annak megtörténtéig i|S azoknak az ete­tni szabadságjogoknak megadását elsza­kított véreink részére, amieiyek teljesí­tésére az utódállalmlok Trianonban ün­nepélyes 'kötelezettséget vágtak. i Ezért ez év juniiuS 4-én gyászmbo- gók jéiezzék a magyar társadalom ha­tározott tiltlaikbzásét és az összes ha­rangok szavában a magyar népi »Nem, nemi, sohá«-ja fog továbbhangzani tu* a papirhatárokon. C i. v'.( l ' i . i ■ - ~n Л6 Programm a délutánra: elmegyek a kerti ünnepélyre a katolikus iskolába.

Next

/
Thumbnails
Contents