Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-05-27 / 42. szám

1939 május 27, szombat XXXiX. évfolyam, 42. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal, Városháza épületében Yitéz gróf Teleki Mihály fölényes nagy győzelme alfasárnapi választáson Mindenki felelős a másik sorsáért, az a halasi választó is, aki Pünkösd vasárnapján az urnák elé áll, hogy szavazatával támogatást adjon valamelyik politikai irányzatnak. Lelkiismeretvizsgálatot kell tar­tania, hogy minden szempont figyelembevétele után, felelősségteljesen, komolyan és megfontolton adjon választ önmagának a kérdésre: váj­jon kire szavazzak? Az elhatározás nem lehet pillanatnyi benyomások, baráti vagy el­lenséges kapacitálások eredménye. Egyetlen szavazat is döntően be­folyásolhatja egész tömegek sorsát — magát a szavazóét is — mert ezekben a történelmi jelentőségű órákban felfokozott jelentőséggel bir minden elhangzott szó, minden cselekedet és legfőképpen az az elha­tározottság, amellyel a választó az urnák élé áll, hogy eldöntse, ezt vagy azt a politikai irányzatot tartja a nemzet egyetemére nézve üd­vösnek és hasznothajtónak. Az időtlen történelem süllyesztőjében eltűntek azok az évtizedek, amelyekben a legnagyobb fontosságú közjogi aktusnak néhány kongó frázis és az alkotmányos pörkölt orrcsiklandozó illata volt a jellem­zője. Ma a választásnak sorsdöntő kérdésekre kell feleletet adnia. Eb­ben az irányban kell-e mennünk vagy éppen az ellenkezőt kell vá­lasztanunk? Az ezeréves ősi alkotmány védelmében és szellemében kell-e cselekednünk, avagy utána kell kapnunk azoknak a kiégett frá­zisoknak, amelyet ma annyiszor hallunk. Régen talán könnyebb volt az elhatározás, de ma, a magyar történelem legnehezebb pil­lanataiban mindenkinek meg kell éreznie, szava és szavazata nem­csak a percek irányát, de évek, talán évtizedek sorsát dönti el. A leg­utóbbi évtizedek politikai történelmének legválságosabb percei ezek az idők. A magyarság egy uj korszak kapujában áll és a történelem, amely mérlegre tesz minden szót és minden cselekedetet, szigorú és figyelő szemmel tekint reánk: Vájjon mit parancsol lelkiismereted az urnák előtt? A terméketlen ellenzékieskedés Halast, ezt a határvárost már sok­szor megfosztotta ama lehetőségektől, amelyek természetes adottságá­nál fogva állottak előtte. De azt is érezte Halas és különösen az utób­bi időben érzi, mit jelent az, hogy a parlamentben ki képviseli? Meg­érezte az elmúlt négy év alatt és különösen az elmúlt hónapok­ban. Olyan városfejlesztő program valósul meg, amelyről álmodni sem mert senki. Halas hatalmas lesz. Igen, a most megvalósulandó intézmények azzá teszik. A nagyobb dolgokat említsük: ez évben fel­épül a két kaszárnya, a kertmunkásképző iskola Fehértón, 32 ágyas uj kórház, a téli gazdasági iskola uj internátusa, a MABI bérház. Közel 2 millió pengős középitkezés. Az elmúlt 50 év alatt ilyen eredmé­nyes munkát nem folytattak Halas érdekében. De ezenkívül meg kell éreznie, gazdának, tisztviselőnek, munkás­nak, intellektuelnek, iparosnak és kereskedőnek egyaránt: csak egyet­len ut van, amely az országépités történelmi feladatát teljesiti és ezen vitéz gróf Teleki Mihály és táborkara halad. Parancsaik: a megalkuvás nélküli nemzethüség, a nemzet minden tagjára kiterjedő népi politika szorgalmazása egy egészséges és természetes evolúció­ban, egy minden magyar sorsproblémát kiteljesitő szociális program megvalósítása, küzdelem az ezeréves magyar határokért, helyesen ér­telmezett földreform, a vagyon és jövedelem igazságos megosztása, a közterhek arányos és progresszív kivetése, a munka tisztességének intézményes biztosítása, a közéleti tisztesség legmesszebbmenő érvé­nyesítése, végeredményben: a magyarság életszínvonalának feleme­lése. Ezt a politikát hirdeti és teljesiti vitéz gróf Teleki Mihály, aki­nek apostoli tisztaságú élete, nemes puritánizmusa, önfeláldozó és önzetlen hazafisága, nagyvonalú politikai intelligenciája és közgazda- sági tudása, fanatizmusa és makulátlan tisztessége el nem vitatható garanciája annak, hogy az ut, amelyet kijelölt, nyílegyenesen vezet egy, külső és belső revízió elé. Halas választópolgárai Pünkösd vasárnapján arra a kérdésre, hogy, támogatják-e vitéz gróf Teleki Mihály politikáját, minden jel szerint határozott és félre nem érthető igennel felelnek. Еда Еда Еда A Magyar Élet Pártjának jelöltjeire szavaz a nép a választásokon — Hirdessük bátran, hogy nem pártoskodunk. hanem egységesen a kormány nagy céljai mögött állunk Egészem'más viszonyok között fotyijkl ia 'mostani választás, mini 1935-ben, ami­kor még csak remélni mertük, hogy Gömbös Gyula politikája vissza,szerzi nekünk fa nfemiziet becsületét és a Tria­nonban 'jeTabolt országrészeket. Ma már, 'négy évvel az e'őző választások után látjuk, hogy a [magyar nemzet rútja felfelé ive’ő pályát mutat és nPm frázis tpbbé a Imagyar revízió1. Az egész nemzet örömmámjorban. fo­gadta 4a Felvidék visszatérését, majd utána, 'a RiuténföM visszacsatolását. Ezek után la bo!dog események után vá'aszit tna az ország újra képviselőiket. Egy cseppet sémi kétséges, hogy most is így akarja megválasztani képvise ölt a nem­zet, hogy az elkövetkező években ismét tovább 'építhessük Szénit István orszá­gát. Ezért ismét a Magyar Élet Pártja mellé áh az: ország többsége, mert münl- demiki érzi;, hogy csak: akikor mehetünk; előbbre a megkezdett utóm ha fcgyseg­gesen áh a nemzet a kormánya mögé* örvendetes, hogy az ország nép®* megutálta már a pártoskodást. Minek ni sok párt? — mondják mindenfelé. És minek a sok je!o"t? Álljunk egységesen a Magyar Élet Pártja mögé, mert a vi­lág szeme rajtunk. Egységet követei# most a jövőnk. Ugy-e, milyfen egységen hittel1 és bizalommal álljunk a nemzet kormánya mögé, melynek nagy céljait egyek a nemzet legnagyobb és legszebb céljaival. Hirdessük bátran, hogy többé nem 'pártoskodunk! Egységesen a Máj- gyár Étet Pártjának jelű’tjei méUé éj­iünk. Nemi személyeskedünk, csak at nagy 'célokat nézzük s akkor a nemzet tó győzni; fog. ' , > A néma hét Az uj választójogi törvény alap- az egyéni meggyurás azonban nem ján kiirt választáson az ellenzéki pártok óriási erőfeszítéseket tesz­nek, hogy a maguk részére hangol­ják a választók rokonszenvét. És ez az eröfesziéts a néma hét alatt is folyt, amikor tilos volt a gyű­lés, tilos a beszéd, a falragasz. Ez TELEKI PÁL GRÓF I sikerült. A nép higgadtan és komo­lyan gondolkodik, a választók nagy, többsége már lemérte az ígérgetőket és megállapítható, hogy az egész országban az óriási többség az uj Magyarországért elvitathatatlanul i dolgozó Teleki-kormány oldalán van. A PÁRTVEZÉR Az általános közhangulatot mérle­gelve az egész országban — biztos- I ra vehető a Magyar Élet Pártjá- ! nak hatalmas győzelme a választá- I son. A pártnak szerepét és irányát, elvi céljait elsősorban a pártvezér dönti el, hiszen ő a párt pragram- jának leghivatottabb tolmácsolója. ! Szavainak, tetteinek éppen az ad döntő súlyt, hogy a párt nézetének ő a kifejezője, illetőleg megfordítva, az ő elgondolásait kiséri bizalommal a párt. Válságos idők során tehát valóban életbevágó kérdés, hogy ki a pártvezér, főként ki a többségi, az uralkodó pártnak a vezére? Váj­jon alkalmas-e arra, hogy a nem­zetet a döntő pillanatban helyes irányba vezesse? Ki tehát Teleki Pál gróf? Méltó utódja-e azoknak a magyar államférfiaknak, akik népe­ket elsöprő viharok idején a nem­zetet megmentették, megtartották, erősítették, hogy. ezer éven át élet­ben maradt? Teleki Pál pártvezéri egyéniségé­nek megrajzolásánál tehát azoknak a vonásoknak vizsgálatára van szük­ség, amelyeknek léte, vagy hiánya eldönti, hogy mennyiben alkalmas e nemzet jelen szükségletének kielé­gítésére. Ez a hatvan esztendős, érdekes arcú férfiú, mielőtt a Gömbös-, Da­rányi- és Imrédy-kormányok mun­káját átvette volna — változatos és eredményes életpályát futott be. Jo­gi doktori diplomát és gazdasági akadémiai oklevelet szerzett. Utána kedvenc tudományával, a földrajzzal ■ kezdett foglalkozni. A világhírű Ló- czy Lajos professzor mellett műkö­dött az egyetemen. Már fiatal ko­rában több nemzetközi pályadijat nyert el. Tagja volt a genfi hetes bizottságnak, amelyet a régi térké­pek tanulmányozására küldtek ki, 1905-től hat esztendeig képviselő is volt, bár a politikai életben nem játszott még ekkor jelentős szere­pet. 1913-ban az Akadémia tagja lett. A háború alatt a hadigondozd hivatalt vezette. Személye a forra­dalom után lépett előtérbe. Szege-

Next

/
Thumbnails
Contents