Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-05-20 / 40. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 20 VÁLASZTÁSI HÍREK 1935-1939: Mit tett a magyar nemzeti kormány a magyar népért és a magyar hazáért Цезий Páll gróf, Magyarország miniszterelnöke egyik legutóbbi beszédében többek között a következőket mondotta: i' i ' ' ; ! : — Ujj feladatok korszaka előtt állunk. A világháború után először barlangi életünk vó'Jt, elszigetelve^ visszahúzódva, éltünk, csak a barlangból integettünk a világ felé, hogy mi is itt vagyunk. i i — Most újra ugyanazok előtt a történelmi feladatok előtt állunk, amelyek a 900 éves keresztény nemzeti Magyarország örök feladatai voltak. Újra azok előtt a feladtatok előtt állunk, mint apáink, nagyapáink, ösz- jszies őjsjainjk s ez az, hogy egy összetételében több nemzetiségi országot kormányozzunk, vezessünk és boldoggá tegyünk. A miniszterelnök vezetésében indui harcba a Magyar Elet Pártja. Ezt a meg nem alkuvó jobboldali tábort néhai vitéz Gömbös Gyula teremtette meg kormányralépésekor. Az ő fellépésének köszönhető, hogy a gazdasági összeomlás vál* ságával küzdő, reményét veszített nemzet uj erőre éledt. Vitéz Göm* bős Gyula és a vele teljes elvi egységben dolgozó utódai: Darányi Kálmán, vitéz Imrédy Béla és gróf Teleki Pál miniszterelnökök vezettek és vezetnek azon a rögös, nehéz, de nyílegyenes utón, amely a kérész* tény, öntudatosan magyar és szocí* álís Magyarország megvalósulásé* hoz vezet. A Magyar Élet Pártja nyilt hóm* lókkal és nyugodt önérzettel lép a nemzet közvéleménye elé, mert belpolitikai támadások és gáncs* vetések, súlyos külpolitikai meg* próbáltatások dacára a feladatoknak olyan sorát oldották meg rövid nehány esztendő leforgása alatt, hogy azoknak megítélését bátran bízzák bármely magyar testvér mérlegelésére. Nézzük csak sorba, mit is tett ez a párt eddig a nemzetnek. Összetörték a trianoni békediktá* tumot. Visszaszerezték a magyar* lakta Felvidéket és északkeleten ősi kárpáti határainkat. Több, mint húszezer négyszögkílóméternyi terű* letet csatolt vissza Szent István birodalmához, felszabadítva közel kétmillió testvérünket. Megvalósították a közös lengyel magyar határt. Bensőséges baráti kapcsolatot te* remtett Olaszországgal, a Német Birodalommal és Lengyelországgal. Kivívták Magyarország fegyverkezési egyenjogú ságát. Megalkották Európa legkorsze* rübb honvédelmi törvényét. Újból kifejlesztették és felszerelték nagy* szerű honvédseregünket, amely el* söprő lendülettel, példás fegyelem* mel szállotta meg visszavivott területeinket, újabb erőt és tekintélyt szerezve országunknak. Megadták választói törvényünkkel minden arra hivatott magyar em* bernek a titkos választói jogot s ezzel a nemzet leg szélesebb rétegei számára tették lehetővé, hogy min* den befolyástól függetlenül vehes« senek részt az ország sorsának intézésében. A kisembereket tehermentesítve, kizárólag a társadalom vagyonosabb rétegeire, nagyvállalatokra és ban* kokra ezer millió pengő vagyon* válságot, illetve belső kölcsönt vetettek ki. Ezt a hatalmas összeget az ország minden részében nagyarányú köz* munkák megindítására, a hadsereg fejlesztésére, népjóléti és egészség* védelmi intézmények létesítésére, utak építésére, a falu vízellátásának biztosítására és a kisemberek vé* delmét és megsegítését szolgáló egyébb hasznos beruházásokra for* ditották. Külföldi baráti kapcsolataink fel* haszná lásával a mezőgazdasági termi* nyék katasztrofálisan le* morzsolódott árát a világ* piaci árszint fölé emelték. (Pld. a búza árát 7 pengőről 20 pengőre.) A első földreform során [földhöz juttatottak tartozásának harmadré* szét törölték. Hadirokkantak, hadi* özvegyek, hadiárvák és vitézség! éremtulajdonosok további 25 száza* lékos kedvezményben részesültek. Kettőnél több gyermek esetében minden gyermek után még további 5 százalék kedvezmény jár a tőkéből és kamatból mindazoknak, akik házhelyhez jutottak. A hitbizományok részleges felszabadításával és a telepítési törvénnyel elő* mozdították az igazságo» sabb birtokmegoszlást. A gazdakamatok fokozatos le* szállításával és a gazdaadósságok rendezésével évi száz millió terhet vettek le a kisemberek válláról. A falusi kislakások építésére nyújtott kölcsönök terhét a törlesztés idejének húsz évről 30 évre való megosztásával csökkentették. A hátralékos adók és illetékek késedelmi kamatát 90 százalékról 60 százalékra szállították le. A gazdasági munkások követeié* seit biztosították és az öregségi biztosítással a mezőgazdasági munká* sok öregkoráról gondos-- kodtak. A kőzmunkaválságot felére szál* litották le. A borfogyasztási adót /e» lére csökkentették. A mezőgazdasági és ipari termelők és fogyasztók érdekének védelmében megrendszabályozták a közvetítő kereskedelem túlkapásait. Megvalósították a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kőtelező biztosításáról szóló törvényt. Az Alföld öntözési és fási= tási munkáját megkezd* ték. A zöldkereszt intézmény révén gondozásba vették a szegény falusi j szülők gyermekeit. j „ , ... A száz aranykoronán aluli tiszta* .ar/TW a jövedelmű birtokok egész földadóját nYerJu átvállaltatták az állam terhére. A mezőgazdasági munkában el* helyezkedni nem tudó munkanél* küliek foglalkoztatása és ezzel a mezőgazdasági termelés tehermen* tesitése érdekében nagyarányú ipar* fejlesztést hajtottak végre. Az ország ipari és bányászati termelésének értékétkét év alatt t945 millió pen* gőről 5075 millió pengőre, a fog* lalkoztatott munkások és tisztviselők számát pedig 236 ezerről 380 ezerre emelték. A mezőgazdaságban és iparban nélkülözhetetlen nyersanyag hazai termelését hatalmas mértékben fo* kozták, a szén, vasérc és más bányászati ágak fejlesztése mellett elsősorban az ásványolaj»termelést emelték oly mértékben, hogy ma már az ország olajszükségletének hazai forrásokból Az egyszoba-konghás há* zak adóját törölték. A búza, kétszeres és rozs vám* őrlési díját leszállították. Az ezer pengőnél alacsonyabb értékű ingatlanokat a nyilvános betegápolás! költségek viselése alól mentesítették. Borvásárlásokkal, valamint a bor* nak szeszfőzés céljára való fokozot* tabb felhasználásával és borközrak* tárak létesítésével a borárakat emelték. Az egész országban biztosították a termelők részére a megfelelő tejárat és a tejszővetkezetí hálózatot kiépítették. A keresztény értelmiségi fiatalság áhástalanságát megszüntették. El* helyezkedésének biztosítására kor* mánybíztosságot és Önállósítást Alá* pót létesítettek. Felemelték a közalkalma» zottak családi pótlékát. A kisiparnak a közszállításokban való részesülését jelentékenyen fo* kozták. Az iparban a 48 órás munkahét, a minimális munkabérek és a családi munkabér rendszerének bevezetését megindították. Az építőipar nehéz helyzetén jelentékeny kedvezményekkel, ál* lamí és közületi építkezésekkel igye* keztek segíteni. A kisebb fizetésű alkalmazottak adóját leszállították. A legfontosabb közszükségleti cík* kék (cukor, petróleum, cement stb.) árát leszállították. A nagyvállalatok adóját mintegy hatszorosára emelték. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának helyreállítása cél* jából megalkották a második zsidó* törvényjavaslatot. Képek és rajzok Halas életéből TORMASSY Sok pénze 'kint volt a hiveinél Tormássy János ha'asi püspöknek, az ükkor* időkben szokásos kamut m)efj|ett. Jól esett vofllna többeknek, ha a tudós püspök nem kívánt volna kamatot. Néhány hívével úgy látszik össze is косо ódott, miért az alábbi verssorokat fia étem egy régi kéziratban: »Hajason pap a Tormássy. Mégis a miás ver,miit ási Addig 'ássa, addig vési Beetörik az ő kési.« Úgy ’láltszük azonban, hogy akkoriban is voltak rossz jövendőmondók, mert Tormiássy János Sitit öregedett meg s szép telke, Urához — Istenéhez innen szállt fél a magas egekbe. HIVATALOS ÓRAK ALATT Papirost kapott a Városházáról egy cserebogár szarvú (kipödrött bafu- Szu), köblös magyar. A papirosról leolvasta, hogy ejtene »a hivatalos órák alatt az észrevételéit megteheti.« Mikor már többeknek is feltűnt, hogy az emeteti folyosó falán keres valamit, a hozzáinltézett kérdésre előadta, hogy őbizony azt a »hivatalos órákat« keresi, me yék alatt az adója ellen az észrevételt meg lehetne lenni. MELEG VAN-E? — Meleg van-e ? — kérdezik a magyartól, arátjáis közben. — Nem iigön! — válaszol a mfa- gyar. Nem bír raj tarn az ing mög- száradmi! ADóöSSZEIRASKOR — Szokottle még olvasgatni fagy elmed? — kérdezi az adiőösszeiiró Modok Sándor bácsitól, ki már a nyolcvanat is átgázolta. — Az ujjaimat! Hogy megvannak még!? — tonp a kutyák fájlt! — válaszolt Sándor bácsi. — Mi van ? (vagyonfiéle)! — Én, mög a feleségömi! KOSSUTH FERENC HALASON 1895. év őszén Kótozsváry Kiss István függetlenségi 'és 48-as párti or- szággyü' ésil kjépvílselőjeiöillt támogatására egyszeresek itt termett Kossuth Ferenc is. — Úgy há lom itt pénzért szavaznak az emberek! — mondotta 48-as köri beszédében. Pedig 10 forintért csak szamarat lehet venni. —■ Volt aki 80—100 forintért szavazott! — kiáltotta Kossuth felé egy dakuködmenes. , — 80—100 forintért meg ökröt! — folytatta tovább Kossuth Ferenc. * Ugyanez alkalommá! Kossuth után Barabás Bé'a képviselő beszélt a válasz tókhfoz. Ő meg ia beszédét tréfákkal ’fűszerezte. Többek között megkérdezte: — Mi jön ki először a téli hordóból? I I ; | j -J , | Nem szőtt senki. — Hát a finánc! — mondotta Barabás Bé'a. ; i ’ . i ! ; I i ez. u
