Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-01-11 / 3. szám
január 11 KISKUNHALAS HEL?1 ÉRTESÍTŐJE 3 Másfélmillióholdas földbirtokreform Teleki Mihály gróf üEtfBlvelásSiyi miniszter nagy beszéde a Nemzeti Egység Pártjában A Nemzeti Egység Pártja csütörtök este tartott ülésén, mint arról röviden megemlékeztünk, vitéz Irarédy Béia minisztejelnök beszéde után Teleki Mihály gróf földművelésügyit miniszter emelkedett szólásra, hogy ismertesse a kishaszonbér feiek a’apitá- sárót szó'ó e'öadói javaslatot. Mindenekelőtt bocsánatot kért, hogy az előadói javaslatot csak most, a karácsonyi ünnepek után ismereti, de sajnálatos balesete akadáyozta meg abban, hogy ezt korábban megtegye. Beje lentette, hogy az e’öadói javaslatot etkü nőtték az érdekképviseleteiknek s az azoktól beérkező válaszok után szövegezik meg teljes egészében a javaslatot, amelyet majd .akkor bemutat a pártnak. — Magyarországon mindenki tisztában van azzal — mondotta a fötdL mivel ésügyi miniszter — hogy a földreformnak be ke 1 következnie. Be kei következnie egy igazságos fö®di- e oSztásnak, amellyel a klsexisztenciák száma nagy mértékben szaporítható. He a statisztikai adatokat figyeljük, megállapítható, hogy a nagybirtokok szántóterü ete a békeszerződések következtében 21.4 százalékról1 28-ra emelkedett, ugyanakkor a háborue'őffi 66 száza éknyi kisbirtok terültet a csonka hazában 55.5 száza ékra esett te, viszont a fö'dnétküli bérmunkások száma a magymagyairországi 37.4 száza ékről Csonkamagyarországon 40.1 száza'ékra emelkedett. — Az 1920. évi földbirtokrefoirm, majd az ezt követő te építési törvény ‘javított a helyzeten, de még mindig ott állunk a földbe tökreform és a telepítési törvény végrehajtása után, hogy ia csonka hazában a nagybirtokok és a kisbirokok aránya csak a háborueiőttinek felet meg, pedig már a háború előtt is köztudomású volt, hogy a birtoké oszlás egészségtelen. Tehát mindenki tisztában Re®, hogy tegyen azzal, hogy a mai Magyarországon a birtoké osztás egészségtelen. — Meg kell jegyeznem, hogy a telepítési törvény megalkotása óta, tehát 29 hónap óta körű belül 66.000 kát. hold föld került kiosztásra és 121)00 magyar csa'ád kapott ezáia* biztos otthont és megélhetést Viszont 1920. és 1930. között a törpebirtokosok száma 150.000-re emelkedett. — Világos, hogy az elért eredmény n®m elégséges s a íeepités tempóját, ütemét nagymértékben keli fokozni. A telepítés ütemének fokozása nagyrészt pénzkérdés, a probléma megoldását tehát két utón keltett keresni. Egyrészt úgy, hogy a tetepi- téshez szükséges pénzt bizonyos mértékben emeljük, másrészt úgy, hogy az öná tó exiszteneiák számát kisbérietek alapit,ásávaf, ,a kisbérié ti törvény megalkotásává® szaporítsuk. — A kisbér le tj előadói javasat elrendeli, hogy a földművelésügyi minisztérium évente tegalább 100.000 ka- tiasztralis hold fődet legyen köteles kisbérietek alapításával, vagy telöpjíés alakjában kisemberek kezébe juttatni. Tudatában vagyunk annak, hogy ilyen nagy horderejű fö dbirtokrefor- i^nt, ame.y az 1920. évi földbirtok- xSform térje de mét bizonyos mértékben fe ülmutja, csakis a legnagyobb lelkiismeretességgel és az egyes vidékek népszerűségi, földrajzi, termelési és egyéb viszonyainak tanulmányozása utána temet megvalósítani. Kétéves határidő — Nem a földreform végrehajtásának elodázása kíván lenni, hanem pusztán a eikiismeieí szavára hallgattunk. akkor, amikor a javaslat kimondja, hogy 'egyelő.e évi legalább 100.000 holdat kíván kishaszonbérte- tek utján hasznosítani és ugyanakkor kötelezi az e’öadói javaslat a fö®d- mivel&sügyi minisztert, hogy két év alatt égy tervezetet dolgozzon ki, amely tekintetbe veszi az egyes vidékek nép sűrűségi viszonyait, a föld- nélküli munkások létszámát és így állapítja meg, hogy az egyes vidéi- keken — mert nem tehet az egész országban egyforma mértékke; mérni — mekkora terűét az, amely kis- haszonbértetek, vagy kisbirtokost alakjában biztosítható és egyuttaí megállapítja azt is, hogy az egyes vidékeken mekkora az a birtokmaximum, amely megtartható. — Már most rá kell mutatnom ária, hogy elsősorban természetszerü- Jeg a parlagon heverő földek kerülnek. sorra. Meggyőződésünk, hogy a föld termése nemcsak a tulajdonosnak kéll, hogy gyümölcsöt hozzon, hanem az egész országnak, aki a fö'djét parlagon heverteti, bűnt; követ el a nemzette! szemben, méltányos és igazságos tehát, hogy elsősorban az ilyen birtokok kerüljenek kiosztásra kisbérietek alakjában. Itt is két lehetőség van. Aki egy évig, akkora arányban tegyenek kénytelenek résztvenni a földbirlokpo'dtik á- ban, mint a, nagyobb birtokok. Ennek tekintetbe vételével több kategóriát állítottunk fel. Igénybevételi sorrend — Elsősorban az 5000 kát. ho-ídná1 nagyobb birtokok kerünefk sorra és ezeknek a fél1 területén tehet kisbir- tokot alkotni. Azután az 1500—5000 ho'dig terjedő birtokok következnek, amelyek területéből egyhaírmadrész haszná ható fel, majd a 300—1500 ho'dig terjedő összefüggő területen lévő birtokok, amelyek zsidó, nyit vámos számadásra kötelezett vállalat, abszentis'ta idegen álámpögár, alapítvány, vagy hitbizo mány tulajdonéban vannak, s izeknek egynegyed! része vehető igénybe. Ezután kerül sóira az ősi középbirtok, amelyeknél 500—1500 ho dig terjedő összefüggő birtokok egyötöd része hasznosítható. — A középbirtokoknál feltétlenül figyelemmel kell lenni a családvédelmi szempontokra is. A középbirtokokra szükség van, a magyar közép- birtokos osztály mindenkor megtette kötelességét, ezért segítségére кеНЦ, hogy legyünk. Amennyiben több mint hátom gyermeke van a közép- birtokosnak, akkor minden gyermek után 200—200 hold mentesül az igénybevétel alól. — Azt is figyelembe kell venni, Í hogy az országban rengeteg mező- gazdasági munkás és igen sok cse- I léd van és ezeknek biztos elhelyezése ! érdedében, valamint az intenzív gaiz- : dálkodásra való ösztökélés érdekében ' azt a kedvezményt kívánjuk adni az : összes birtokkategóriákban, hogy azok a birtokok, amelyen 15 kát. hold szántóra legalább egy állandó I gazdasági alkalmazottat tartanak, egy I kategóriával kedvezőbb helyzetbe ke- rüteek. Azonkívül a javaslat előírja, hogy ezer kát. hold után egy nem zsidó . okleveles gazdasági intézőt kell alkalmazni. Azok a birtokok, ahol ez a két eset előfordul, egy kategóriával előnyösebb elbánásban részesülnek. — Nagyon jól tudjuk, hogy az országban rengeteg olyan mezőgazda- sági munkás ván, aki semmi instrukcióval sem rendelkezik és két keze munkájából él meg. Abból a célból, hogy ezek megélhetését biztositsuk, a javaslatban olyan elgondolás van, amely lehetővé teszi, hogy ezek részes művelésre kaphassanak földet. Ezt úgy valósítjuk nteg, hogy minden birtokkategóriában a kis haszon- bérletekre igénybevehető területek egyharmad részét ilyen részes művelésre ennek a rétegnek juttatjuk- Az uzsora kikerülése végett minden ilyen részes szerződés is a fö dmiyeiésügyi miniszter ellenőrzése alá, kerül. Gondoskodás történik nemcsak a részes művelőknél, hanem a kisbérieteken gazdálkodóknál is a gazdálkodás elí- tenőrzésérőil, mert nem engedhetjük meg, hogy a termelés színvonala csökkenjen. — Minden kategóriában érvényesül a telepítési törvénynek az a ren- deikzése, hogy a szorgalmas és derék kishaszonbérlők tulajdonul szerezhessék meg bizonyos év eltelte után az általuk bérelt területet. Ennek megkönnyítése végett lehetővé kívánjuk tenni, hogy a Szorgalmas, takarékos kishaszonbérlők élűre gyüjt- hessenek tőkét és ez a tőke megfelelően kamatozzék. Ä bérbeadóit birtokok sorsa vagy a folyó évben hagyja parlagon a birtokát, íe.hiváSibán részesül s ha akkor sem műveli meg a földjét, akkor kisbérietek alakjában a föM- mivelésügyi minisztérium áha' megbízott sz®rv kiosztja. Ha azonban valaki két év'en ke.esztüi parlagon hagyta :a földjét, akkor felhívás nélkül azonnal fe.haszná juk kisbérietek-megalakítására. Minden esetben megválni a tehetősége a kisbérieknek ama, hogy bizonyos bérleti év után tulajdonú t szegezhessék meg ezeket a földeket. — A második kategóriába a zsidók tulajdonában lévő birtokok tartoznak. Ezt a részt azonban legjobb volna a zsidótörvénybe magába bevenni olyanképpen, hogy meg kell szüntetni a zsidók számára a földszerzési lehetőséget és ugyanakkor lehetővé kelt tenni, hogy azoknak a zsidóknak birtokai, akik 1914. ju ius 1-® után vásároltak földet, a birtok nagyságám való tekintet nélkül teljes mértékben igénybevehetők legyeinek a fökibir- tökieform céljaira. — Ezután sorba kell kertfniok a többi birtokkategóriáknak is, de az eígontío ás az, hogy progresszív skálát kei alkalmazni, mert rtetn igazságos, hogy a középbirtokok ugyan- J — A továbbiakban rá kívánok térni a bérben lévő birtokok kategóriájára. A.taíános elV: előbb következik a bérbeadott birtok, mint a házi kezelésben lévő és előbb a külterjíesi, mint a belterjes gazdálkodású. — A bérleteknél eddig az volt a helyzet, hogy az 1000 holdon felüli haszonbérleteknél a földművelésügyi kormányzat kikölthette, hogy vagy az egész terüet hasznosítható kis-bérle- tekre, vagy 15 százaléka. A 15 százalék kevésnek bizonyult s most lehetővé tesszük, hogy vagy az egész — A most bérbe« lévő birtokoknál tehetővé kívánjuk tenni, hogy itt is érvényesüljön az, hogy 15 százalék helyett 33 százalék vétessék igénybe. Ennek elérése érdekében kötelezzük az összes bérlőket, ha há,- iom évnél hosszabb ideje ál* fenn a bérlet, hogy minden bérleti szerződést mutassanak be a földmivelésügyi minisztériumnak, amely 60 napon belül határoz, hogy a bérletet egészében vagy S3 Százalék 'erejéig igénybe -veszi kisbér.etek alakítása cédából A haszonbérben lévő földekné is meg kívánja valósítani a részes művelést. tej ü etet igénybe vegyük, vagy 33 Gondoskodni keli arról is, hogy ha százalékát. Ugyaniakkor azonban gondoskodni keh arról is, hogy a kis- haszon-b ér letek, ne túlzott áron alakuljanak, nter-t, sajnos, sok helyen az a szokás, hogy a kishaszonbérlők a oagyhaSzonbér őkné! sokka' magasabb bért kénytelenek fizetni. A béruzsora kiké; üése végett gondoskodás történik arról, hogy a kishaszonhérJök á tál fizetett bérösszeg ne Jegyen magasabb, mint az az összeg, amelyet a nagyhaszonbérlők fizetnek. a tulajdonos meghal, a jogutód kötetes .egyen fenntartani a kishas|on- bérJeteket, továbbá arról is, hogy ha a nagy haszonbérlet megszűnik, a kisbérietek megmaradhassanak. — Ha :a bérleti szerződést tizenkét évnél hosszabb időié kötötték, minden tizenkét év e mu'ása után bemutatandó a földmivelésügyi miniszternek és ekkor mód nyílik arra, hogy nagyobb rész vétessék igénybe kis- * haszonbérletek alkotására. „Ä Javaslat megtiltja, hogy zsidó Magyarországon földet vehessen“ — Az előadói javaslat' harmadik része intézkedik arról, műképpen lehet fődet vásárolni Magyarországon. Elsősorban megtiltja, hogy zsidó Ma- gyaiországon földet vehessen,, kivéve, ha hatszáz négyzetöl területeit; házhelynek, ipiar-, gyár- vagy fürdő- telep részére vásárol meg és az iparkamarától megfeleő bizonylatokkal iiendelkezik. Külföldi állampolgár csak a födmive.ésügyi minisztérium engedélyével vásárokat földet. A nyilvá-