Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-01-11 / 3. szám

január 11 KISKUNHALAS HEL?1 ÉRTESÍTŐJE 3 Másfélmillióholdas földbirtokreform Teleki Mihály gróf üEtfBlvelásSiyi miniszter nagy beszéde a Nemzeti Egység Pártjában A Nemzeti Egység Pártja csütörtök este tartott ülésén, mint arról rövi­den megemlékeztünk, vitéz Irarédy Béia minisztejelnök beszéde után Te­leki Mihály gróf földművelésügyit mi­niszter emelkedett szólásra, hogy is­mertesse a kishaszonbér feiek a’apitá- sárót szó'ó e'öadói javaslatot. Min­denekelőtt bocsánatot kért, hogy az előadói javaslatot csak most, a ka­rácsonyi ünnepek után ismereti, de sajnálatos balesete akadáyozta meg abban, hogy ezt korábban megtegye. Beje lentette, hogy az e’öadói javas­latot etkü nőtték az érdekképviseleteik­nek s az azoktól beérkező válaszok után szövegezik meg teljes egészé­ben a javaslatot, amelyet majd .ak­kor bemutat a pártnak. — Magyarországon mindenki tisz­tában van azzal — mondotta a fötdL mivel ésügyi miniszter — hogy a föld­reformnak be ke 1 következnie. Be kei következnie egy igazságos fö®di- e oSztásnak, amellyel a klsexisztenciák száma nagy mértékben szaporítható. He a statisztikai adatokat figyeljük, megállapítható, hogy a nagybirtokok szántóterü ete a békeszerződések kö­vetkeztében 21.4 százalékról1 28-ra emelkedett, ugyanakkor a háborue'őffi 66 száza éknyi kisbirtok terültet a csonka hazában 55.5 száza ékra esett te, viszont a fö'dnétküli bérmunká­sok száma a magymagyairországi 37.4 száza ékről Csonkamagyarországon 40.1 száza'ékra emelkedett. — Az 1920. évi földbirtokrefoirm, majd az ezt követő te építési tör­vény ‘javított a helyzeten, de még mindig ott állunk a földbe tökreform és a telepítési törvény végrehajtása után, hogy ia csonka hazában a nagy­birtokok és a kisbirokok aránya csak a háborueiőttinek felet meg, pedig már a háború előtt is köztudomású volt, hogy a birtoké oszlás egészség­telen. Tehát mindenki tisztában Re®, hogy tegyen azzal, hogy a mai Ma­gyarországon a birtoké osztás egész­ségtelen. — Meg kell jegyeznem, hogy a telepítési törvény megalkotása óta, tehát 29 hónap óta körű belül 66.000 kát. hold föld került kiosztásra és 121)00 magyar csa'ád kapott ezáia* biztos otthont és megélhetést Viszont 1920. és 1930. között a törpebirtoko­sok száma 150.000-re emelkedett. — Világos, hogy az elért eredmény n®m elégséges s a íeepités tempó­ját, ütemét nagymértékben keli fo­kozni. A telepítés ütemének fokozása nagyrészt pénzkérdés, a probléma megoldását tehát két utón keltett ke­resni. Egyrészt úgy, hogy a tetepi- téshez szükséges pénzt bizonyos mér­tékben emeljük, másrészt úgy, hogy az öná tó exiszteneiák számát kisbér­ietek alapit,ásávaf, ,a kisbérié ti tör­vény megalkotásává® szaporítsuk. — A kisbér le tj előadói javasat el­rendeli, hogy a földművelésügyi mi­nisztérium évente tegalább 100.000 ka- tiasztralis hold fődet legyen köteles kisbérietek alapításával, vagy telöpjíés alakjában kisemberek kezébe juttat­ni. Tudatában vagyunk annak, hogy ilyen nagy horderejű fö dbirtokrefor- i^nt, ame.y az 1920. évi földbirtok- xSform térje de mét bizonyos mérték­ben fe ülmutja, csakis a legnagyobb lelkiismeretességgel és az egyes vi­dékek népszerűségi, földrajzi, terme­lési és egyéb viszonyainak tanulmá­nyozása utána temet megvalósítani. Kétéves határidő — Nem a földreform végrehajtásá­nak elodázása kíván lenni, hanem pusztán a eikiismeieí szavára hallgat­tunk. akkor, amikor a javaslat ki­mondja, hogy 'egyelő.e évi legalább 100.000 holdat kíván kishaszonbérte- tek utján hasznosítani és ugyanakkor kötelezi az e’öadói javaslat a fö®d- mivel&sügyi minisztert, hogy két év alatt égy tervezetet dolgozzon ki, amely tekintetbe veszi az egyes vi­dékek nép sűrűségi viszonyait, a föld- nélküli munkások létszámát és így állapítja meg, hogy az egyes vidéi- keken — mert nem tehet az egész országban egyforma mértékke; mérni — mekkora terűét az, amely kis- haszonbértetek, vagy kisbirtokost alak­jában biztosítható és egyuttaí meg­állapítja azt is, hogy az egyes vidé­keken mekkora az a birtokmaximum, amely megtartható. — Már most rá kell mutatnom ár­ia, hogy elsősorban természetszerü- Jeg a parlagon heverő földek kerül­nek. sorra. Meggyőződésünk, hogy a föld termése nemcsak a tulajdonos­nak kéll, hogy gyümölcsöt hozzon, hanem az egész országnak, aki a fö'djét parlagon heverteti, bűnt; kö­vet el a nemzette! szemben, méltá­nyos és igazságos tehát, hogy első­sorban az ilyen birtokok kerüljenek kiosztásra kisbérietek alakjában. Itt is két lehetőség van. Aki egy évig, akkora arányban tegyenek kénytele­nek résztvenni a földbirlokpo'dtik á- ban, mint a, nagyobb birtokok. En­nek tekintetbe vételével több kate­góriát állítottunk fel. Igénybevételi sorrend — Elsősorban az 5000 kát. ho-ídná1 nagyobb birtokok kerünefk sorra és ezeknek a fél1 területén tehet kisbir- tokot alkotni. Azután az 1500—5000 ho'dig terjedő birtokok következnek, amelyek területéből egyhaírmadrész haszná ható fel, majd a 300—1500 ho'dig terjedő összefüggő területen lévő birtokok, amelyek zsidó, nyit vámos számadásra kötelezett vállalat, abszentis'ta idegen álámpögár, ala­pítvány, vagy hitbizo mány tulajdoné­ban vannak, s izeknek egynegyed! része vehető igénybe. Ezután kerül sóira az ősi középbirtok, amelyeknél 500—1500 ho dig terjedő összefüggő birtokok egyötöd része hasznosítható. — A középbirtokoknál feltétlenül figyelemmel kell lenni a családvédel­mi szempontokra is. A középbirto­kokra szükség van, a magyar közép- birtokos osztály mindenkor megtette kötelességét, ezért segítségére кеНЦ, hogy legyünk. Amennyiben több mint hátom gyermeke van a közép- birtokosnak, akkor minden gyermek után 200—200 hold mentesül az igénybevétel alól. — Azt is figyelembe kell venni, Í hogy az országban rengeteg mező- gazdasági munkás és igen sok cse- I léd van és ezeknek biztos elhelyezése ! érdedében, valamint az intenzív gaiz- : dálkodásra való ösztökélés érdekében ' azt a kedvezményt kívánjuk adni az : összes birtokkategóriákban, hogy azok a birtokok, amelyen 15 kát. hold szántóra legalább egy állandó I gazdasági alkalmazottat tartanak, egy I kategóriával kedvezőbb helyzetbe ke- rüteek. Azonkívül a javaslat előírja, hogy ezer kát. hold után egy nem zsidó . okleveles gazdasági intézőt kell al­kalmazni. Azok a birtokok, ahol ez a két eset előfordul, egy kategóriá­val előnyösebb elbánásban részesül­nek. — Nagyon jól tudjuk, hogy az or­szágban rengeteg olyan mezőgazda- sági munkás ván, aki semmi instruk­cióval sem rendelkezik és két keze munkájából él meg. Abból a célból, hogy ezek megélhetését biztositsuk, a javaslatban olyan elgondolás van, amely lehetővé teszi, hogy ezek ré­szes művelésre kaphassanak földet. Ezt úgy valósítjuk nteg, hogy min­den birtokkategóriában a kis haszon- bérletekre igénybevehető területek egyharmad részét ilyen részes műve­lésre ennek a rétegnek juttatjuk- Az uzsora kikerülése végett minden ilyen részes szerződés is a fö dmiyeiésügyi miniszter ellenőrzése alá, kerül. Gon­doskodás történik nemcsak a részes művelőknél, hanem a kisbérieteken gazdálkodóknál is a gazdálkodás elí- tenőrzésérőil, mert nem engedhetjük meg, hogy a termelés színvonala csökkenjen. — Minden kategóriában érvénye­sül a telepítési törvénynek az a ren- deikzése, hogy a szorgalmas és de­rék kishaszonbérlők tulajdonul sze­rezhessék meg bizonyos év eltelte után az általuk bérelt területet. En­nek megkönnyítése végett lehetővé kívánjuk tenni, hogy a Szorgalmas, takarékos kishaszonbérlők élűre gyüjt- hessenek tőkét és ez a tőke megfe­lelően kamatozzék. Ä bérbeadóit birtokok sorsa vagy a folyó évben hagyja parlagon a birtokát, íe.hiváSibán részesül s ha akkor sem műveli meg a földjét, akkor kisbérietek alakjában a föM- mivelésügyi minisztérium áha' megbí­zott sz®rv kiosztja. Ha azonban va­laki két év'en ke.esztüi parlagon hagy­ta :a földjét, akkor felhívás nélkül azonnal fe.haszná juk kisbérietek-meg­alakítására. Minden esetben megválni a tehetősége a kisbérieknek ama, hogy bizonyos bérleti év után tu­lajdonú t szegezhessék meg ezeket a földeket. — A második kategóriába a zsidók tulajdonában lévő birtokok tartoznak. Ezt a részt azonban legjobb volna a zsidótörvénybe magába bevenni olyanképpen, hogy meg kell szüntetni a zsidók számára a földszerzési le­hetőséget és ugyanakkor lehetővé kelt tenni, hogy azoknak a zsidóknak bir­tokai, akik 1914. ju ius 1-® után vá­sároltak földet, a birtok nagyságám való tekintet nélkül teljes mértékben igénybevehetők legyeinek a fökibir- tökieform céljaira. — Ezután sorba kell kertfniok a többi birtokkategóriáknak is, de az eígontío ás az, hogy progresszív ská­lát kei alkalmazni, mert rtetn igaz­ságos, hogy a középbirtokok ugyan- J — A továbbiakban rá kívánok térni a bérben lévő birtokok kategóriá­jára. A.taíános elV: előbb következik a bérbeadott birtok, mint a házi ke­zelésben lévő és előbb a külterjíesi, mint a belterjes gazdálkodású. — A bérleteknél eddig az volt a helyzet, hogy az 1000 holdon felüli haszonbérleteknél a földművelésügyi kormányzat kikölthette, hogy vagy az egész terüet hasznosítható kis-bérle- tekre, vagy 15 százaléka. A 15 száza­lék kevésnek bizonyult s most lehe­tővé tesszük, hogy vagy az egész — A most bérbe« lévő birtokok­nál tehetővé kívánjuk tenni, hogy itt is érvényesüljön az, hogy 15 száza­lék helyett 33 százalék vétessék igénybe. Ennek elérése érdekében kö­telezzük az összes bérlőket, ha há,- iom évnél hosszabb ideje ál* fenn a bérlet, hogy minden bérleti szerződést mutassanak be a földmivelésügyi mi­nisztériumnak, amely 60 napon belül határoz, hogy a bérletet egészében vagy S3 Százalék 'erejéig igénybe -ve­szi kisbér.etek alakítása cédából A haszonbérben lévő földekné is meg kívánja valósítani a részes művelést. tej ü etet igénybe vegyük, vagy 33 Gondoskodni keli arról is, hogy ha százalékát. Ugyaniakkor azonban gon­doskodni keh arról is, hogy a kis- haszon-b ér letek, ne túlzott áron alakul­janak, nter-t, sajnos, sok helyen az a szokás, hogy a kishaszonbérlők a oagyhaSzonbér őkné! sokka' magasabb bért kénytelenek fizetni. A béruzsora kiké; üése végett gondoskodás törté­nik arról, hogy a kishaszonhérJök á tál fizetett bérösszeg ne Jegyen ma­gasabb, mint az az összeg, amelyet a nagyhaszonbérlők fizetnek. a tulajdonos meghal, a jogutód kö­tetes .egyen fenntartani a kishas|on- bérJeteket, továbbá arról is, hogy ha a nagy haszonbérlet megszűnik, a kis­bérietek megmaradhassanak. — Ha :a bérleti szerződést tizen­két évnél hosszabb időié kötötték, minden tizenkét év e mu'ása után be­mutatandó a földmivelésügyi minisz­ternek és ekkor mód nyílik arra, hogy nagyobb rész vétessék igénybe kis- * haszonbérletek alkotására. „Ä Javaslat megtiltja, hogy zsidó Magyarországon földet vehessen“ — Az előadói javaslat' harmadik része intézkedik arról, műképpen le­het fődet vásárolni Magyarországon. Elsősorban megtiltja, hogy zsidó Ma- gyaiországon földet vehessen,, kivé­ve, ha hatszáz négyzetöl területeit; házhelynek, ipiar-, gyár- vagy fürdő- telep részére vásárol meg és az ipar­kamarától megfeleő bizonylatokkal iiendelkezik. Külföldi állampolgár csak a födmive.ésügyi minisztérium enge­délyével vásárokat földet. A nyilvá-

Next

/
Thumbnails
Contents