Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-12-14 / 100. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 14 hangú beszédben Fáy főispánt, 'vitéz Endre alispánt, a MOVE elnökét ,§s a rimaszombatiakat üdvözölte. Ezután Te­leki Mihály minisztert Szabó Lajos, ka­marai h. igazgató, a 'Duna—Tiszaközi Kamara nevében köszöntötte. Az elhangzott beszédekre Teleki Mi­hály miniszter válaszolt: •, — Nemcsak a mfigajm), hamlémí a vár­megye vezetőinek nevében is, az idő rövidsége miatt, én köszönöm meg a kedvles, baráti és bensőséges szavakat. — Három évvel ezelőtt jöttem Ha­lasra és mint képviselőjelölt kijelentet­tem akkor, hogy dolgozni fogok Halas város népéért. Szavamnak helyt ' áll­tain. Dolgoztam szeretettel a városért és a város közönségét szivembe zár­tam, Politikai pályám kezdetén sémi rejtettem véka alá politikai nézetemet, azt, hogy jobboldali politikus 'vagyok és maradok. Magyar ember más nem lehet. A szociális reformokat csak ,igy, oldhatjuk meg, tántoritha tatlamui halad­va azon az utón, amely a szebb, boldo­gabb, népiesebb Magyarországot építi ki. Akié a föld, azé az ország. Ettől függ a magyarság jövője. Nem a pilla­natnyi fellángol ás vezet bennünket, mint talán sok embert, erről az útról senki - sem téríthet ei bennünket. Azt akarom, hogy a magyar föld gyümölcse azoknak a kezébe jusson, akik azt megművelik és ha a jó Isten megsegít, keresztül is viszem. A magyar föld szent foga­lom, ahhoz csak ’ihletett kézzel'áüaibad nyúlni. Elvárom, hogy a nagy- é:s kö­zépbirtokosok áldozatot hozzanak, deák­kor nemcsak elvárom, hanem megköve­telem, hogy a nagy tőke, a kartelek, a bankarisztokrácia is hozzon áldozatot. Egyet kérek a város hazafias közönsé­gétől1. Egy zászló alatt tömörü-jön, az alatt a zászló alaltt, ^amelyre vitéz Im- rédy Béla szociális, népies, jobboldali politikája van felírva. Ez meghozza a magyar feltámadást. M A vacsorán még Rimaszombat város kiküldöttje, a Nemzeti Munkaközpont helyi kiküldöttje és Rásonyi Papp Ge­deon szólaltak fel1. ( . Nagyfoníosságu kijelentések az OMGE közgyűlésén a kormány mezőgazdasági reformjáról számszerüség tekintetében is. Az ősi birtok szempontjából bizonyos köny- nyitiéseket kívánok megvalósítani, kü­lönösen a középbirtokokon, mert az országnak szükség2 van a középbir­tokokra,de a nagybirtokokra is. A középbirtokokra szükség van, hogy a falun legyen megfe e’ő vezető tár­sadalom, d® szükség van a nagy­birtokra is, hogy a termés volumenje ne essék s hogy a mezőgazdasági kísérleteket azokon lehessen megvató- lősiiani. Kisbérietek, részesföldek — Elsősorban tehát a középbirto­kokon kel segíteni, és azokat kjsbir- tokok alakítása céljából nem tehet agy igénybe venni, minit a mamut- birtokokat, mert családvédelmi szem­pontokra is figyelemmel kell lenni és ha egy középbirtokosnak több gye­reke van, akkor nagyobb területmen- lességet kell élveznie a kisbérietek alakításánál. De ugyanakkor gondos­kodni kell arról is, hogy a mezőgazdasági cselédség megfelelő sorban éljen, hogy a megélhetésük biztosítva le­gyen és annak a gazdának, aki a megfelelő cse'édtetszámot fenntartja, előnyösebb helyzetbe kell kerülnie. De nemcsak kis haszonbérlethez kell juttatni az igénylőket, hanem . meg kell oldani és szaporí­tani kell a részes földek szá­mát is. , — Minden önhibáján kívül kete­, setétől elesett cselédnek, mezögazda- i sági munkásnak feltétlenül kenyérhez i kell jutnia. Ha szociális oé%itüzésein- I két meg akarjuk valósítani, ahhoz ] feltétlenül szükséges, hogy a magyar gazdatársadalom anyagi helyzete kel­lőképpen meg legyen alapozva. Gon­doskodni kell a kistermelési ágak értékének biztosításáról is. Baromfi- tenyésztés, méhészet, selyemhernyó- tenyésztés úgyszólván elhanyagolt ter­melési ágak, pedig ezek a kisemberek üzemeiben, gazdaságaiban, jelentős érté­ket képviselnek. Üdvözölte a felvidéki gazdákat, majd kijelentette, hogy lehelnek úgy gon­dolom magyar és magyar között kü­lönbségek, lehetnek politikai differen­ciák közöttünk, csak egyben nem lehet snki között sem különbség és az a magyar föld szeretete. Hosszantartó éljenzés és taps fogad­ta gróf Teleki Mihály szavait. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vasárnap tartotta közgyű­lését nagy érdeklődés mellett, ame­lyen megjelent gróf Teleki Mihály földmüve.ésügyi miniszter, akit gróf. Somssich László elnök üdvözölt me­leg szavakkal. Az elnöki megnyitó beszéd után lelkesen és hosszantartó taps után gróf Teleki Mihály földmű­velésügyi miniszter állott fel a tálános érdeklődés köz­ben szólásra. Megköszönte az üdvöz­lést és elmondta, azokat a célkitű­zéseket, amelyeket, mint miniszter megkíván valósítani. — Az OMGE közgyűlései mindig nagy érdeklődést vásottak ki, de so­ha nem ál-ott annyira az érdeklődés központjában — mondotta — mint napjiaimkban, amidőn a magyar föld problémáinak megoldásáról van szó, miniden vonatkozásban és amikor leformkorszak küszöbén ál­lunk, amelynek gócpontjában az áldott magyar föld sorsa áll. iyeket meg akarok valósítani. Cé­lunk, hogy minél több ember tudjon megélni a magyar földből, hogy minél több kisegzisz- teneiát teremtsünk és bocsás­sunk a rendelkezésükre földet. A telepítési törvény éríelmében te­lepes községeket lehet alkotni, azon­ban ez egyúttal súlyos pénzügyi kér­dés is és óriási pénzösszegeket kí­ván, ha a telepítést gyors ütemben akarjuk megvalósítani és ugyaniakkor, miután tőkeszegény országban élünk, gondoskodni keli azokról, a kik toké nélkül nem tudnának elkezdeni gazdálkodni, mert >az olyan embereken, akikben i meg van az akarat és a tudás, segite- • ntink kelt, hogy meg légyen a megfe­lelő instrukciójuk a földműveléshez ! és tudásukat és szorgalmukat érvé- I nyesiteni tudják. Elsősorban tehát a I kisbérietek alapítására gondolunk s I kérdés, milyen sorrendben vegyük, I igénybe az ehhez szükséges földeket. Nagyarányú szociálpolitikai munka indul meg a jövő évben Nagyja éntőségü népegészségügyi moz­galom megindításáról Számpd b® Ke­resztes-Fischer Ferenc belügyminiszter pénteken délután a belügyminisztérium­ban megtartott sajtóértekezleten. 1939 január 1-éveli a kormány az egész országban kiszélesíti és bevezeti •a kedvezményes cukor- és .tejakciót. Ingyen cukrot fognak kapni \jaz áldott állapotban tevő anyák és á csecsemők, a zöl'dkeresztes egészségházak éís a Ste­fánia Szövetségek utján. A cukorakció arányaira jellemző, hogy az 1935. évi 10 vagonból 1939 elejéig 148 vágón szétosztására: került sor. A szociális adatfelvétel befejezte után körűibe1#' T6—17 mi'.iió liter tejet fog­jak a jövő évben ángyén szétosztani a szegény gyermekek között. ( 1 A népegészségügy megjavítását szol­gálja 206 uj községi orvosi állás rend­szeresítése is, amihez még 500 jó ivó- vizü kút készítése is járóit. \ A kormány szociálpolitikai terveit tel­jes egészében először Szatmár várme­gyében léptetik ételbe. Itt (vármegyei közjóléti szövetkezetei 'létesítettek, amely munkaa.'ка!|ща|кка|: állandó foglal­koztatást biztosit a munkásságnak s te­hetővé teszi azt is, -Logy házépítési kölcsönét, állat vásárláséinak összegét munkával leförlesztve gazdaságilag olyan színvonalra emelje a szegénysé­get amelyet eiérvev jövőben 'már se­gélyre nőm szorul. i , A kormány szodátpo'.iíikai tervednek ntegvaíósitása elé nagy várakozással1 te­kintenek országszerte. A miagyar földhöz hozzányúlni csak j ihletett kézzel szabad és csak úgy, j hoigy annak minden egyes probléma- j |á|t teljes egészében ismerjük. Nem j szabad egyes kérdéseket kiragadni, J hanem organikus megoldásra van szükség. Azt mondtam, hogy a re- formkorszak küszöbén álunk, amely­nek a célkitűzése az kell, hogy te­gyen, hogy minél több önálló egziszten­ciát teremtsünk ebben az or­szágban és gondoskodnunk kell arról, hogy a magyar földből minél több ember í tudja megkeiesni a maga kenyerét. T|örtés£lmi szerencséje Magyaror­szágnak, hogy amidőn sorsdöntő őrá- j kát él a nemzet, amikor súlyos szó- ! malis problémák megoldásáról volt j szó, a történelmi osztály és a gaz- dlatársadalom mindig hivatása magas- j íatán A'üoitt. Ezt bizonyltja 1.848, ezt bizonyítja 1920 és meg vagyok győ­ződve arról, hogy a magyar gazda- társiadatom, nagybirtokos, középbirto­kos, kisgazda és a magyar földnek minden szülöttje érdemesnek mutatr kozik múltjához. — Sóik szó esett mostanában a készülő kisbérjeti törvényről. Úgy gondolom, hogy helyes, ha megjelö­löm azokat az elgondolásokat, ame­A sorrend — Elsősorban a parlagon levő földek igény- bevételéről v®n Szó. Mindegy, hogy az ilyen föld ötven holdas, vagy ezer holdas. A magán- tulajdon elvi alapján ál’Jumk, a ma­gyar föld mindannyiunknak az édes­anyja és éppen ezért tűrhetetlen, hogy annak csak egy kis része is rosszuimü- velt, vagy műveletlen tegyen. Másodsorban az idegen ál'ampoígá- ' iok kezében lévő földekre kerülhet ! a sor, természetesen a viszonosság elvének érvényesítése mellett és Utána igénybe keli venni a rész­vénytársaságok, a bankok birtokait, valamint a kötött birtokokat és azokat, ame­lyeknek sorsa az 1938: XV. törvénnyel kapcsolatos és csak legutoljára szabad az ősi1 : birtokokhoz hozzányúlni. Sokkal szí- I glosszák A Statisztikai Évkönyv rendkívül1 ér­dekes adatokat közö(! az 1937. évi bor­termelésről. A múlt évben 'összesen 4 millió 473 ez&r 299 hi must termett, ebből a Dunántúlon 1,484.569, Északon 592.390, az Atföldön 2,396.340 hi Országos átlagban hektáronként 2069 liter must termett, gyümölcs gyanánt pedig 253 kg. szőlő került értékesítésre. A legnagyobb átlagtermés Kecskeméten volt: hektáronként 3036 liter must és 284 kg. gyümölcsként értékesített szőlő. * , < Baromfikívite'ünk az eftnult hetekben jó eredményeket ért el. Legutóbb Svéd­országban 1000 mázsa baromfit tudtunk elhelyezni. Az angolok tíz vágón kacsát vettek át. Angliába' jelenleg Magyaror­szág exportálja a legtöbb baromfit. - A felvidéki gazdák felismerték a szö­vetkezeti tömörülés jelentősegét. A szö­vásároinak gabonát, tojást, teiltet és gyümölcsöt. Ilyen rendeltetéssel ezer szövetkezet működött a Felvidékén a visszacsatolás idején. A galántai HBnzai Szövetkezeti Köz­pontnak hüten volt 211 fogyasztási szö­vetkezete. [ i ■/ 1 I Húsz Szövefkeaet 17.000 taggal raktá­rozással foglalkozott. Működött továbbá 59 tejszövetbezet 7000 taggal és 65 szeszfőzőszövetkezét. * Az änamväsutiak igazgatósága Buda- , pesten és Kassán uj U z& tve ze> tőségeket átlit jte, a Máv. központi igazgatóságá­nak főosztályából pedig a nyugdíjoSz- tályt valószinüteg Kassára h^yezik. A visszacsatolt terület nagyobb városaiban i természetesen uj forgalmi főnökségeket í és osztálymérnökséigejket állítanak feh , Ungváron pedig vasutas ifjakat nevető , intézetet létesítenek. ! A csehek által elhurcol vasul anya­gok visszaadásáról a tárgyalások folya­matban vannak. <. — Az Iparíeitület december 15'éfl, - csütörtökön este 8 ónakoír tartja so­rozatos taggyűlését, mélyre ezúton hívja meg t. tagjait Pointos megje­leni kér az Elnökség. gombban keli elbírátei a részvény- társaságok és bankok birtokait, mint az ősi családi birtokokat, nemcsak az igénybevétel tekintetében, hanem vetkezetek, amelyekben a tagok kilenc­ven százaléka mezőgazda, nemcsak ja, fogyasztás céljait szolgálják, hanem be-

Next

/
Thumbnails
Contents