Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-02-12 / 13. szám
1938 február 12, szombat XXXVIII. évfolyam, 13. szám // • Politikai, társadalmi és közgazdasaqi lap ELŐFIZETÉSI ÁH EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P vidékre ....... 16 P EGY SZÄM ARA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 ladóhlvatal. Városháza épületében ■ i Üzen a föld lajz áldott, örökkön át vivődő drága magyar föld, amelyet annyi vér áztatott, iá szántó vető magyar oly sok könnye öntözött, ezer esztendőt meghaladott, bánattal, gonddal, örömmel és vigassággal agyontüzdelt korszakokon keresztül. A magyar föld a’vó lelke korántsem némái, ez a föld beszédes, cselekvő erőtől duzzadó drá- gakines, a Nemzettel él, a hazával dobban a sávé, a magyarság ösz- szességéniek nyújtja ölelésre tárult karjait, hogy a legbölesebib cicero- néja legyen, amikor fáiból bölcsőt ácsolnak, egészen addig, amiig belőle koporsót kalapálnak, a föld ad örök pihenést a halottnak, hozza táplálékát az élőknek, megszüli a dalt és a dolgos hétköznapokat, az ünnep megható, pihenő óráit, a magyarság borát, búzáját és békességét, népünk pirosra sült, meleg cipóját, amely eggyé kovácsolja ezt a történelmi, missziós, tragikus sorsú népet, amely valóban és igazán »meg- bünbődte már a multat és jövendőt«. De mindezen bölcselkedés felé hajló megál'iapitásokon messze túl, a magyar föld vérrokonságot tart fenn az uj idők megszaporodott, egyre jobban sűrűsödő szociális parancs- fe’adataival, az élet jobbátételének igénylésével, szorosan összenőtt az emberiességgel, választottak közé terebélyesedett, hogy elvihesse a magyar messiások álmait, vágyódásait mesie.tündérfaragásait necsak a palotákba, de az apró megbújt kunyhókba is. A magyar közvélemény át- érzi a megváltozott idők dübörögve érkező enyhe szeHőcskéjét és korántsem véletlen, hogy a legelső miagyar Asszony, a Kormányzó hitvese állott az élére a magyar nyomor enyhítésének. Ez a nagy létek és ez a forrón szerető szív tart őr- ségfa'ianxoit a roppantul nagy probléma mellett, hogy ebben az országban ne legyen és ne tehessen éhéző, fázó és ruhában magyar. És most, ime, 1938-ban a csonka ország egyik i legősibb városa, Kiskunhalas, mozdult meg elsőnek, hogy tisztes rangot foglaljon el a nyomor enyhítésének kemény küzdelmíében, de ugyanakkor az eljövendő történelmi századokban mélyen belevésse, a jövő nemzedékkel is imába fogla’tassa azt a szent nevet, amelyet az irgalmasságban, a karitászban, a jóságban és a szere tétben vitéz nagybányai Horthy Miklósné annyi sok dicsőséggel visel. Ezt a nevet ékesíti most örökös dísszel az a határozat, amelyet a legutóbbi városi közgyűlés hozott, amikor dr Fekete Imre polgármester javaslatára kimondta, hogy kjétszáz holdas erdőt létesít. Ennek az erdőnek minden fája áldott lesz, a városnak ingatlant teremt, az erdőben annyira, szegény Halasnak jobb jövőjéhez járul hozzá és a polgár- mester böleseségét fogja harsonáz- ni az a pompás tény, hogy évszázadokon keresztül az erdőség jövedelmének egyharmadrésze a halasi szegények fájó könnyeit Törli majd le. Lapunk mai számában olvasható a közgyűlésről szóló tudósításba foglaltuk ;azt a remekbeszabott indokolást, amellyel dr Fekete Imre polgármester Időben és Térben gyönyörű útját rajzolja meg ennek az j élő farengetiegnek: a Horthy Mik- : lósné erdőinek. Szebb példát, a%o- j több jövőbelátást alig lehet elgon- I dőlni, miint amikor egy város felső polgára szobrot farag a szegénység névtelen hősének és soha meg-rtem- szünő há’aemléket emel a legtragikusabb magyar idők legnagyobb magyar Asszonyának. ; Mi lesz az egri normával és inségadó Keretében oldjáK=e meg a szegénygondozást ? Haas város képviselőtestülete február 9-én, szerdán délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott A képviselőtestület tagjai részéről nagy érdeklődés kisérte ezt a közgyűlést. A közgyűlésről munkatársunk a következőket jelenti: Napirend előtt dr Fekete Imre polgármester meleg hangon emlékezett meg Kovács József ny. anyakönyvvezető és Szanyi Mór ny. városi1 pénztárnok haláláról és kérte, hogy emléküket jegyzőkönyvben örökítsék meg. f Hogy szól a város javaslata! Ezután a közgyűlés a tárgysorozati pontok tárgya'ását kezdte meg. Halász D. Sándor dr városi tanácsnok referálta a "szegénygondbzö hivatal ügyében érkezett belügyminiszteri leiratot. Előadta, hogy a szegénygon- I dozást Halason is az egri norma min- j tájára 'kívánták megoldani és a kép- j viselőtestület még 1936. évben fel állította a szegénygondózó hiivajtalt. A város felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, hogy a hivatal élére egy vezetői, va'amint egy dijnoki állást szervezhessen. A belügyminiszter nem hagyta jóvá a határozatot, hanem úgy döntött, hogy a városházán rendelkezésre álló hivatalnok létszámmal ezt az uj intézményt is lássák el. Dr Halász D. Sándor előterjesztette a polgármesteri javaslatot is, hogy a közgyűlés vegye tudomásul a belügyminiszter leiratát és kérjen a belügyminisztériumtól a szegényház ki- bővitésére segélyt, valamint a szegényház vezetésére kérjen diakonisz- sza testvért és ferences nővéri, — a külső szegénygondozás ellátására pedig három zöldkeresztes nővért. E kérdés körül több felszólalás volt. Gulyás Sándor: Sok gazdag ember kivonja magát a szegények megsegítéséből Gulyás Sándor beszédében kiemelte, hogy nem tudja miért, de úgy látja, hogy az egri norma nálunk nem vált be. Most arról kellene beszélni, hogy milyen utón tehetne megoldani a szegények kérdésiét. Sötét képet kénytelen festeni arról, hogy különösen a tehetősebb, gazdagabb emberek, mennyire ném kapcsolódlak bele ebbe a nemes célba, sőt azt a keveset, amit Ígértek, sem adták meg. Az emberek szociális' lelí- küíetére nem tehet bízni ezt a kérdést, hanem ezt adó formájában kel- : lene kivetni. , * Baranyi László a meg- i oldásról A következő felszólaló Baranyi László részletesen kitért a szegény- 1 gondozás kérdésére. Ma is rengeteg ! koldus van Halason, tele van a vá- : ros kolduló emberekkel. Hogy az egri norma nem vált be, arról már azért sem lehet beszélni, mert ná’unk nem volt »egri norma«. Csak akkor lehetne egri normáról beszélni, ha a szegénygondozást ferences nővérek látnák el. Ez nincs Ha'ason, nem érti, hogy miért? A közönség szive jobban megnyílna, ha ferences nővérek kopogtatnának be hozzájuk. Maga is megbotránkozik azon, hogy a gaz- | dag emberek még az egy-két pengős j adományokat sem fizetik meg. Ezt I adókivetéssel nem tehet megoldani. * Felekezetteskedni nem kíván és nem szokott, de miért ne tehetne a szegénygondozást ferences nővérekre bízni', mint a kórházat diakonissza nővérekre, ahol el'ienük semmi panasz nincs. A szegénygondozást csiak igy lehetne megoldani. Hivatkozik FéTegyházária, ahol ez a módszer nagyszerűen bevált. Dr Farkas Sándor szerint a mai megoldás nem miegfele'ő, csak a közönség kis része viseli ezt a terhet, a gazdag emberek kibújnak alóla. Adóba keltene kivetni, hogy mindenki vagyona arányában vegyen részt a szegénygondozásból. A polgármester válaiza Dr Fekete Imre polgármester válaszolva a felszólalásokra, maga is a leghelyesebbnek azt tartja, hogy a szegénygondozás kérdését adókivetéssel oldják meg. Mindenki a vagyona arányában vegyen részt a szegénygondozás terhében. Helyesnek tartaná, ha a szegénygondozásra szüksé- séges összeget beállítanák a város költségvetésébe, vagy még1 az volna a leghelyesebb, hogy ha inségadóval oldanák meg. Ezt az ügyet a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába külön pontként kitűzi, amikor is a közgyűlés végleges határozatot hozhat. Hofmeister Gyute főszámvevő terjesztette elő az 1937- évi pótköltségvetést, amelyet a közgyűlés tudomásul vett. A pótköltségvetés pótadó emelést nem von maga után. Horthy Miklósné erdő létesül Halason Ezután a közgyűlés rendkívül figyelemre méltó és bizonyárai az egész országban visszhangra találó ügyet tárgyalt. Dr Kathona Mihály városi főügyész referálta ezt az ügyiét. Arról volt sző, hogy a város az Országos Földhitel Intézettől erdősítésre alkalmas 200 ho'd homokbirtokot vásárol. Mint dr Kathona Mihály előterjesztette, a városnak sikerült, az Országos Földhitelintézettel 13.500 P vételárban ntegäl ppodnia. Kéri, hogy a közgyűlés ehhez az adás-vételhez járuljon hozzá. Felo’vassa ezután a polgármesteri javaslatot, amely részletesen felöleli, hogy a város miért kívánja ezt a földbirtokot megvenni s hal a további célja vele. Ezután következett a polgármesteri javaslatnak általános helyeslést kiváltó része, hogy az ingatlant a város a kormányzó feleségéről, vitéz nagybányai Horthy Miklósáéról nevezze el. A közgyűlés megbízza a polgármestert, hogy ehhez a főméi- | tóságu asszony hozzájárulását esizkö- i zölje ki, a megvett ingatlanon léte- j ejtendő erdő tiszta jövedelmének egy. ' harmadát pedig örök időre a város Szegényei között osztják ki A polgármesteri javaslat szeriint a város közönsége annak a munkának akar méltó és soha el nem múló emléket álilani, amelyet a fő- méltóságú asszony évek hosszú soTán át az emberek megsegítése, ezáltal pedig a magyar lelkek megmentése érdekében kifejt. A létesítendő erdővel azt kívánja elérni, hogy ebben az ősi múltú városiban nem csak a jelien, hanem a jövő nemzedék előtt is örök időn át hirdesse a fő méltóságú asszony áldozatos munkáját és egyben állandó figye'mez- le tője tegyen a társadalomnak azokba' a nagy szociális kötelességekre, amelyek teljesítése nélkül még a remélt és az elkövetkezendő boldogabb időkben siem lehet a köz nyugalmát '. biztosítani és a mindenki által elgondolt szép magyar jövendőt ki- htekiíani i- j A közgyűlés tagjai nagy helyesléssel és egyhangú határozattal vették tudomásul a polgármesteri javaslatot. i ; i
