Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-10-15 / 83. szám

október 15 KISKUNHALAS HELVI ÉRTESÍTŐJE 3 Milyen magyar területeket követeltünk vissza a komáromi tárgyalásokon Magyarország és az autonóm Szlovák ййаш u.j poíitjjtaM, térképének megraj­zolása, a nemzetiségi elv alapján, n®m vethetne fe*‘ bonyom't kérdéseket. Ä magyarság leépülési térségeit a% bontják meg idegen népszigetek, úgy­hogy szint* ideális tökéletességgé von­ható meg a: jogos magyar nyelvhatár. Kitűnik ez, ha sprra vesszük azokat e régi magyar vármegyéket, amelyek anyagát most adták a Komáromban folyó tárgyalásoknak. POZSONY ;. ' " '■ 1 A régi; magyar Pozsony megyének két 'csallóközi járása: a dunaszerda- helyi és a somorjai szinmagyar. A Kis-Dunán tuf eső galántai járás 1910. évi 48.211 főt tevő népessélgébo1 mind­össze 3741 volt szlovák, a tiszta töt jelegű niag.yszombaíi járás szomszédsá­gában. A magyarság itt sem volt tehát megbontva. A szenei járásban kisebb­séget alkotott, de M is a Kis-Duna és a Faketeviz között tömör egységben él a magyarság s a Csallóköznek alkotja népi folytatását. Maga a járás székhe­lye: Szene, ősi magyar hely, a buda­pesti-pozsonyi vasútvonalon eső több községgel együtt. Magyar a már pozso­nyi járásba eső Cseklész is, úgyhogy magának Pozsony városnak is szerves geográfiai és forgalmi kapcsolódásai van a vármegye magyar nyelv területével', mint szlovák vidékeivel. Pozsony me­gyében a magyarság és a tótság nyelv- területe a legideá isabban különíthető el. NYITRA Nyitrai megyében 0; Pozsonnyal hatá­ros vágsetlyei járás 1910. évi népessé­géből magyar volt 26.013, szlovák 10.995. A magyarság a járás nagyobbik dék felében itt is bontatlan. A tótság iafc északi oldalon, egységben kü-önü 'el. Érsekujvárott 14.838 mialgyiarral szem­ben mindössze 964 szlovák volt 1910- bén, atenlben m|aga a járás töt többségű volt. A város és a közigazgatási járás népességében a magyarság 27.987, a szlovákság 21.564 főt reprezentált. Ér­sekújvártól Nyitria felé néhány tót köz­ség megbontotta a magyar tömörséget. De ia barsi határ felől Nyitranagykér községnél a magyarság megint előnyo­mul s többségét teszi a nyitrai járás déli és ke’eti 'lakosságának. Nyjtra vá­rosban és a nyitraj járásban 28.338 ma­gyarral szemben 31.515 volt a Szlovák, Ui magyar többségű Nyílra is magyar кöKiégek láncolatával csatlakozik a barsi magyarsághoz. BARS J Bars megyének a ver©bélyi és lévai járásában, valamint Léva városban él' a magyarság. A vérebéiyi járásban 15.648 ivott a miagjyjar s 13.077 a szlovák. Lé­ván a közigazgatási járásban a magyar­ság itt-ott elérte a népesség 75 szá­zalékát, bontatlan egységben. Barstó- dél és keet felé már minde­nütt bontatlanul kialakula magyar élet- térség. 1 . t KOMÁROM V Komárom megye ném^-ácsai és ó- gyajiai járásai s maga Komárom város 1910-ben ugyszólvai szinmagyarok vol­tak. Esztergom megye elcsatolt párkányi járásában a magyaron "kívül alig vo'lt más nyelvű népesség. Hont megyéből csak a szobi és a vámosmikokai járások részeit hagyta meg Trianon. A vámosmikoJai járás elcsatolt tiarü'ete, az u. n. Ipoty-Garam- köz, a régi Hont megyének tegmagya- riaibb vidéke. Foty tatólagosan csatiakon zik hozzá a szlovák többségű báiti já­rás néhány kis községe js. (Bori, Horhi, Hontvarsány). Az ipolysági já­rás magyarsága 1910-ben 22.831 fő volt, szlovák népessége 4785. Az ipoHynyóki- ben maigyar volt 12.096, szlovák 4785. A magyarság mindkét járásnak déli nagyobb fe'ében él. Északi terű pitéik tótságia a háti és korponai szlovák vi­dékhez csatlakozik. A magyar nyelv tér­ség Hont megyében is boatiaítlan. Nógrádban a; szécsényi és füleki já­rások elcsatolt területén csupa magyar a lakosság. Fülek és Gömör megye felől Losoncig tót szigetek nélkül nyo­mul a magyarság. A losonci járás keteti és déli községei kivétel nétkü1 magyai- pok. S igy a magyar és töt nye'vtérség választóvonalán á4ó miagyar Losonc ho­vatartozása sem tehet kétséges. GÖMÖR i Gömör és Kishont megyében a tol­naijai járás szinimagyar. A rimaszöcsi­nek 32.389 magyar és 1480 szlovák la­kosa volt. Rimaszombat és Rozsnyó, valamint Jolsva a cseh uralom atollt is megmaradtak magyar városoknak. Előb­bi kettő szélén viam a magyar nyelv- térségnek, de ©zzl® a legtisztább nyelvi összefüggésben. A szlovák többségű ri­maszombati és megyrőcei járások több magyar községe is közvetlenül beleesik ia magyiar nyelv tér ségbe. A rozsnyói járásban 1910-ben egyenlő volt a ma­gyarság és a szlovákság száma. A ma­gyarság ai déli és ke’eti oldaton itt is tömören elkülönül, sőt elér a gölnic- völgyi német ségijg. ÄBAU J-TORNA Gömör felől megszakítás néPküi nyo­mul a magyarság keletre, Kassa irányá­ban. Abauj-Torna vármegyéből egé­szükben elvette Trianon a csereháti és kassai s megcsonkította a füzért és tornai járásokat. A csereháti járás 34 községéből 30 miagyar nyel'vtöbbségü volt, 2 német és 2 tót. A szlovákság azonban 2000 léket sem1 telit ki a járás népességében. Ez a terület ä 'sz in ma­gyar tornai járás elcsatolt részévei együtt vita nélkül itet bennünket. A füzért járás számottevő magyar több­ségű, csupán a kassai járásban maradt alatta a 12.000 főnyi magyarság a 17 ezer telkes szlovákságnak. A miagyar népi folytonosság azonban 'dél és nyu­gat felöl eléri Kassát, ámé'yinek ma­gyiar jellege súlyt alakítja a járás idegem­ajkú többségének számbeli ©i©,,ét. Külön­ben is a kassavidéki tótság — améy Bocskiay, Bethten, Thököly, Rákóczi, Kossuth szabadságharcainak egymás­után volt leghübb katonáj3', — tegalább annyira különbözik a nyugati hátságtól, mint iá tiroÜ német a pomerántól. Ez a tótság leikében és hagyományaiban ma­gyar, i ZEMPLÉN Zemplén megyének sátoriajjiaujite-yi já­rásában is je'Jetntéktelien a tótság, a bodrogközinek pedig, ampfyniek na­gyobb fe'e jutott a cseheknek — az 1910. évi népszámlálás szerint, — mind­össze 26 tótja volt, szemben 41.000 magyarral. Ehhez a magyarsághoz kap­csolódik közvetlenü- a niagymihályi já­rás több szinmiagyar községe. A tóit és rutén többségű gátszécsj, varamtól, sztropkói, homomnai, m©ző- toborci, szinnai járások népe is létek­ben, hagyományban agy a kassavidéki- v©l'. Különben is ftt pagy a 'tóit, miagyar, rutén, fengyiel viérkev%edéís, UNG Ung megyéinek nagykaposi járása 80 ! százalékban magyar volt s az ungvári­KAPHATÓ: ARVAY LAJOS FŰSZER- ÉS CSEMEGEÁRUHÁZÄBAN ban is relatív többségű volt a magyar­ság. A magyar nye’vegység Szabolcs fe­lőli egészen Ungvárig bontatlan. BEREG Bereg megye tiszaháti járása 97 szá­zalékban, mézökászonyi járása 98 szá­zalékban volt magyar s még Munkács is be'ieesik 0. magyiar nytelv térségbe. Úgy ehhez, minit a Szomszédos Ugocsai déli feléhez csak á magyarságnak te­hetnek igényei. SZABOLCS Szabolcs is elvesztett Trianonná'1 há­rom szinmiagyar kálvinista községet, Szatmár is egyet a csehek javára. Teljes holdfogyatkozás lesz a jövő hónapban November 7-én este 9 óra. 40.8 perc­kor elsötétülni kezd а Но d Európában. A holdfogyatkozás nem éppen gyakori je'enség, ezért mindéin bizonnyal fel­kelti majd azok figyelmét, akik kedvü­ket teák a természet megfigyelésében. A fénylő., fehér, kerek holdtányér bal­oldalán e mosódik, majd mindjobban el­teket®, mintha valami nagy terpeszkedő árnyék takarná e'. Valóban hűséges égi kísérőnk a nála sokkal' .nagyobb Föld árnyékába kerül és eiz okozza elsöté- tülését. A Hold lassan-'ia&siain »elfogy« és 10 óra 45 perékor teljesen eltűnik. Azaz­hogy mégsem te’j'esen, mert niémli fi­gyelmes szemléi ődés meg állapi th at ja) hogy az eltakart holdkorong sötétvörös fényben világit. Ennek az az oka, hogy Földünk légköre gyűjtő©meseként ösz- 1 szemarkotja és a Hold fa-ütetér© veti a rajta keresztülhaadó napsugarakét. Ebben, a folyamatban elsősorban a vö­rös sugarak érvényesülnek: innen az et- ’ fedett Hold rőtes szín©. 0 óra 7.5 perckor, a Sötét táriyér bal­oldalán fényes víágos foít jelenik majd meg és gyorsan terjed jobbtelé: a fo­gyatkozás végér© jár. Holdunk .mind­inkább kiszabadul a Földiártnyékbó-. 1 őrá 12 perckor már ujiriai régi fényében és pompájában fog világítani az égen. Természetesen akkor élvezhetjük majd csak a színjátékot, ha derült idő tesz. Lopott biciklivel Rom&niába szökött ©gy halasi péktanonc Priger László 19 éves péktanonc, egy halasi napszámos fia, a múlt években küönbözö bűncselekménye­ket követett el. A fiatalkorúak bíró­ságának ítélete alapján Aszódra, a javítóintézetbe került. Priger Lászlót nemrégen feltételes szabadságra he­lyezték. Halasra jött vissza szülei­hez. A megtévedt fiatalember ismét bűnre vetemedett. Ellopta Ivarecz Ferenc kerékpárját és azon Romániá­ba szökött. A román hatóságok el­fogták és Magyarországra toioncol­ták. 1 Tegnap hallgatta ki a rendőrségen dr Szász Sándor rendőrfogalmazó. A bűnös fiatalembert vissza "vitték j Aszódra és újabb büncsie ©kménye miatt az eljárást megindították el­lene. — Rentíbehozzák a rossz majstaj országutat. Kiskunfélegyházánál meg­kezdték a csongrádi és a miajsai utak leromlott szakaszainak ujrahengerlé­, i , 1 I ! j

Next

/
Thumbnails
Contents