Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-01-29 / 9. szám

január 29 KISKUNHALAS HELTI ÉRTESÍTŐJE 3 Csodálatos látványt nyújtott Halason is a tündöklő északi fény Tűzvészt^ csillaghullást, üstököst vélt látni, uj világháborút és világvégét jósolt a megrémített népfantázia Keddien este negyed 9 ória táj­ban észak felől vörös fény tűnt fel laz ég alján. Előbb csak pár járókelő állt meg a város utcáin, növekvő érdeklődés­sel nézve a különös égi csodát, majd kisebb-nagyobb csoportok ve­rődtek össze a járdákon és fokozódó izgalommal találgatták a fény kelet­kezésének okát. Az első csóvát a felizgatott kedé­lyekbe az dobta be, hogy mintegy fél 9 óra tájban a kiható Szitódy Áron utcát futó lábak kopogása ver­te fel, majd kis időre rá egy férfi és egy asszony tűnt elő a reformá­tus templom mellett és már messzi­ről kiabáltak: — Rendőr! Rendőr! Tűz van! A városháza előtt szolgálatot tel­jesítő rendőr futólépésben szaladt a tűzoltólaktanyához, hogy jelentse a tüzet, de ott már akkor nagyobb csoport ember álldogált, akik vala­mennyien a különös jelenséget néz­ték. Itt felvilágosították, hogy egy Ma­gyarországon legritkább esetben meg­nyilvánuló tünemény, az északi fény látható az égboltozaton. Először Gaát Jenő tanácsjegyző tudta meg vaamilyen útón-módon a jelenség okát és az ő magyarázata folytán értesült már jó korán a tű­zoltóság is, amely előtt elvezetett az útja, hogy mi a félelmetes, de egyben csodálatosan szinpompás lát­ványt nyújtó jelenség oka. Közben egyre csengett a tűzoltó­ság telefonja. Volt úgy, hogy egy­szerre három-négy helyről is érdek­lődtek. Általában a városon külö­nös izgalom lett úrrá. Bámuló csoportok az utcán A csoportok pedig ®gytr® sűrű­södtek az utcán. Volt, aki a tűzoltó- toronyba kiabált fel a szolgálatot tel­jesítő tűzoltónak, érdeklődve, hogy hol a tűz? A tűzoltó pár perc múlva jelen­tette, hogy tűz nincs sehol, de a vörös fényt a toronyból is látja, azt azonban nem tudja megállapitani, hogy mitől származik. De mégis megállapitotla, hogy tűzről semmiképpen sem lehet szó, mert hiszen az égbolt alja teljesen sötét és a sárgában izzó vörös fény csak jóval fentebb látható. Az égi színjáték A toronyból a következő kép lát­szott: i i Az északi égbolt alján vékony fe­kete sáv húzódott végig, a fekete sáv fölött sárgás-vöröses fény kez­dődött, ez fentebb égő vörösbe ment át és elborította az égbolftnak a nyolca drészét. Bár a jelenség magyarázata egyre terjedt, sok helyien nem hittek benne. Először mindenki azt hitte, tűz van. Biztosra vették, hogy valahol a vá­roson kivül pusziit a tűzvész, leg­többen azt mondták, ég Pirtón egy erdő, másoknak viszont az volt a véleménye, lángokban áU Soltvadkert. A vörös fény pedig egyre arős- bödött, szétterült, mint valami ki­rályi bibor baldachin, két szé'es, fe- hérlőbb sugárnyalábot mozgatva, egyiket nyugat, másikat kelet felé és félelmetesen szép volt, amikor egyszerre csak megindult az egész tünemény nyugat fel©. Kétfelé vált, az egyik északon maradt, a másik északnyugati irányba kezdett húzód­ni. Az ijedősebb asszonynépeken majdnem tömegrémület vált úrrá, re­megve és reszketve váriák, mi lesz. Voltak, akik véres háború előjelét látták a tüzes égboltban, mások egye­nesen azt jósolták, hogy itt a világ vége. — Leszakadt a napról egy darab — mondották. — Háború lesz, egész biztos! A vörös fény közben halványodott, sárgává vált, azután eltűnt. Rövid idő múltán ismét feltűnt, fokozott erővel, kísértetiesen gyönyörű suga­rakat bocsátván ki magából. Éjsza­ka 2 órakor még mindig látható volt a jelenség. Sokan vannak a városban, akik az éjszakát álmatlanul, ébren töltöt­ték át. Mit mond aMeteorológiai Intézet ? A Meteoro’ógiai Intézet a követ­kezőket mondja a jelenség okáról: — Az északi fény a sarkkörön túl rendkívül gyakran előforduló jelen­ség. Azon a szélességi fokon azon­ban, amelyen Magyarország fekszik, annál ritkább. Följegyzéseink szerint Magyarországon a világháború előtt imár észlellek ilyen jelenséget. Az északi fény jelentkezése az erős nap­folt-tevékenység eredménye. Maga a jelenség a földtől 80—100 kilométer magasságban, az úgynevezett ionosz- férában játszódott le. Egész különös szerencse következtében lehet látni a tüneményt: az ég ugyanis derült, különben a felhők eltakarnák ezt az égre kifüggesztett fényfüggönyt. Fél 10 óráig háromszor lehetett látni negyedórás időközökkel az északi fényt, a leghosszabb megjelenés: ide­je 15 perc volt. — Érdekes, hogy az állandóan je­lentkező zöld fény mellett vörös fényben is előtűnt az északi fény, ami igen ritka jelenség. — Általában az északi fény az ország majdnem minden pontján lát­ható volt és a nálunk szokatlan je­lenség különösen a kisebb községek­i ben a lakosság körében nyugtalan­ságot keltett. — Az északi fény jelentkezése és a napfoltok között összefüggés van. Maga az északi fény a légkör felső határán jelentkező elektromos su­gárzás, amelyet az ottani magas lég- rétegek elnyelnek, ami viszont a le­vegőt világitóvá teszi. Az északi fény a leggyönyörködtetőbb ,de a leg­ártatlanabb természeti jelenségek kö­zé tartozik. ^ l . ' A ritka látvány i Tehát amilyen csodálatosan szép, feledhetetlen látvány az északi fény, éppen annyira ártalmatlan. A világon, semmi bajt nem okoz, az északon lakó népeknek csaknem mindennap gyönyörűségük telik benne. Nagyon érdekes, hogy az északi fénynek egyébként a zöld szokott a domináló színe lenni, a piros a leg­nagyobb ritkaság. Ezúttal nálunk zöld szint egyáltalában nem muta­tott. Kezdetitől a legszebb, leggyö­nyörűbb égő vörös, szinte majdnem piros volt, később átment narancs- sárgába ,majd sárgásszürkébe, olyan volt, mint amikor nagy tűzvészt el­oltanak s csak a füstölgő parazsak fénye verődik az égre. Közben, ami­kor teljes volt, fehér fénycsikok re­zegtek benne, mintha óriási reflek­torok kutattak volna valami után. A legszebb pedig az volt, hogy az óri­ási vörös függönyön minden csillag keresztül világított. Halasról három ízben lehetett ked­den este, illetve éjszaka látni. Elő­ször negyed 9-től majdnem 9-ig. Fél és háromnegyed 9 óra közt volt a legerősebb. Utána fél 10 tÉgjban ismét megjelent az égen, majd hajnali 1 és 2 ória közt újból. Az északi fényt látták egész Eu­rópában. Magyarországon utoljára 1882-ből van feljegyzés ró'a, azóta nem ismétlődött mőg. Sajnálhatja, aki nem látta. / • Körzetképvisdő: BRUCKNER ELEMÉR, SZEGED. Service: SOLTI JANOS, SZEGED. í Helyzetjelentés az ország borpiacáről A Borászati Lapok jelenti: A bor­párlatfőzésre vonatkozóan a legkö­zelebbi napokra várható az a ren­delkezés, amely minden párlatfőzés­re kerülő bor vételénél előírja az 1.3 filléres, termelői alapárat. Csong- rádon a bor ára 1—1.3 fillér Malli- gandfokonként, kisebb tételeket 22 í—25 fillérért veszik. A szekjszárdi borok ára felmegy 35—45 fillérig. Villányban az I-a borért 38 fillért fizetnek, a soproni borok ára 32—36 fillér, Gyöngyösön 1.3—2 fillér kö- I rül mozogtak a borárak. Izsákon a szőlővesszők rügyei a hazai fajtáknál mind elfagytak. Kiskunmajsán nincs a borra vevő. Tapolcán attól félnek,, hogy a nagy hideget követő enyhe; idő veszedelmet rejt magában a sző­lőre. Apostagon a borpárlatfözés cél­jaira 1.3 filléres alapon fővárosi cégek vásárolnak. | J GAZDftLEXiKON Mi a teendő a ragadós száj- és körömfájás megakadályozására ? A szomszédos országokban fel­lépett tegragadósabb áLati betegség, a ragadós Száj- és körömfájás. A betegség nemcsak az áliatforgatom megbénításá­val okoz súlyos gazdasági károkat, de a, megbetegedett állatok nagy "része ei is pusztul, mert a betegség lefolyása erősen rosszindulata. A fenyegető jár­vány távoltartáséra már most m|ég az ország járványmentes idejében kei .iái megfejelő óvintézkedéseket foganatosí­tani, ha pedig mégis fellépne, Ugy sir kerüljön a járvány he’yhl&zköité3éveli, il­letve elfojtásával a betegség tovaterje­dését megakadályozni és így az áfat- áUományban fekvő nagy nemzeti va­gyont a károsodástól megóvni, Ismétel- iten figyelm,&zte‘.ik a gazdaközönséget arra, bogy a betegség ©Jlen csak akkor lehet eredményesem védekezni, hja a betegség f eltép tét, vagy annak gyanú­ját a hatóságnak azonpPl bejelentik, Jiogy az idejében alkalmazott óvintéz­kedésekkel a betegség csirájának szét- biurcolása megakadályozható legyen. Fel­hívják továbbá a gazdaközönség figyel­mét az alábbi e’ővigyázali intézkedé­sekre,: Vásárra hajtott állataikat útköz­ben idegen istállókba ne kössék, ott ne etessenek, az állatok itatására a; ma­gúkká* vitt itató vedrekét használják. Az újonnan! vásárolt állatokat pedig 14 napig elkülönítve el.Onörzós alatt tart- .sák. Idegenek, különösen vándorlók­nak, kereskedők, alkuszok, _ herélők, miskárotóknak az i hatóba va ó belépé­sét ne eng&djék meg, az eladásra be- I mutatandó állatot az istállóból vezes­sék ki. Az állattartó gazdák gyűjtsék a. fahamijt, amelyből készíthető ugyanis olcsó és „hatékony fertőtlenítő szór, mely megölj á száj- és körömfájás [ragály anyagát. 1 ; | Fagyás ellen egyedül csak a Kárpáthy fagybalzsam hasztnál. Hatása csodás ! A viszkető érzés püffedtség azionnrai megszűnik. Olcsó és hatása lUnUKl biztos. Egyedül TOMORY gyógyszerésznél (Isteni Gondvi* féle selérvpatika)

Next

/
Thumbnails
Contents