Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-10-05 / 80. szám

október 5 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A „Magyar Róna“ a halasi tanyabejárásró! A Duma—Tiszaiközi Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapjában, a »Magyár Róná«-ban Szabó Lajos kamarai h. igazgató irt cikket a legutóbbi halasi tanyabejárásról. Szabó Lajos többek kö­zött ezeket irjja: »Minden nlap reggel 7 órától késő estig járták a homoki tanyavilágot és и gazdák a legnagyobb lelkesedéssel fo­gadták gróf Teleki Mihály állam­titkárt, jakit a főid népéhez való nagy szeretetie vitt ki a tainyavifágba. Az ál­lamtitkár ur és azok kísérői csodálattá» szemlélték azt á munkát, amely U ható homoksivatagokban ply magas kultúrát létesített. A törpebirtokosok és a na­gyobb birtokosok, gyümölcsösei, Szőlő­oázisként tűnnek fel az Alföld Szahará­jában 'és sok-sok rendezett kisgazda­ságot találtunk. A szemnek is kedves látvány a kis tanyák fásítása. Nem ko­pár területeket látunk, hanem akác, nyárfa és ölajfüzzel szegélyezett kis- és törpegazdaságokat, amelyekben szé­pen ápolt és kezelt gyümö-csösöket, szőíőkef tálá ünk és íaftuk azt is, hogy j a szántóföldi művelés a, kifejtett prepa- | gandának e.edményeképen javuC Gróf T e i e к i Mihály államtitkár határ- ; bejárása fényes bizonyítéka annak, hogy j a magyar kormány a hangoztatott né­pies politikának mindenképen eleget is akar tenni és nemcsak jelentésekből óhajtja megismerni a íanyaviíág népé­nek sorsát, hanem személyesen is meg akar arról győződni. Hisszük és remél­jük, hogy a tanyavilág becsületes ma­gyar népe átérzi ennek n3gy fontossá­gát és nyugodt lé'ekke, fáradságot nem kiméivé, még nagyobb lelkesedéssel dől- ! I go zik a magyar mezőgazdálkodás előbb- j revitele érdekében. De tudjuk és érez­zük, hogy gróf Te’eki Mihály ááam- j titkár ennek az eddig elhagyatott be- j osületes magyar népnek lakes pártfo- : goja, segítője fesz, mert meggyőződött ' arról a vexejfékes munkának sike- ! rérőf, amellyel a tanyavilág népe az ' Alföld Szaharájában, mondhatjuk uj hon­foglalást végzett.« Majdnem 12 millió pengő vagyon­érték ntán vetették ki Halason a vagyondézsmát A beruházási hozzájárulás kivetéséről már többször irtunk. Megírtuk azt is, hogy á beruházási illeték első részle­tét október 1-én kellett a városházán befizetni. i ■ i < i . ; ■ A befizetésre vonatkozólag munkatár­sunknak a következőket mondták a vá­rosházán : — Október elsején beruházási hozzá­járulás óimén 40 ezer 181 pengő folyt be a közpénztárba. Kiskunhalason a beruházási hozzájárulás fizetésére kötele­zett személyek száma kiemcvemkrenc. Hozzájárulás alapjáuP vett afeip (vagyon mérték összege) 11 milliói 127 ezer 12 pengő. A hozzájárulás összege 708 ezer 911 péngő 22 fillér. Birság 8 ezer 937 pengő 49 fillér. 1938 október 1-én fize­tendő részífet 34 ezPr 112 pengő 22 fillér. Fizetendő birságrész’et 393 pengő 49 fillér. < Hozzájárulás fizetésére kötelezett tár­sulatok száma hat. Hozzájárulás alapja 1 millió 183 ezer 199 pengő. Hozzájá­rulás összege 147 ezér 463 pengő 90 fillér. 1938 október 1-én fizetendő rész­let 7 ezer 585 pengő 90 fillér. A hozzájárulás első részete október 1-én volt esedékes, aki 1-én b* nem, fizette, már 2-án kamatot fizet. Előrefi­zetésnél évi 6 százalék kamattérítést kap a fizetésre kötelezett, a hátralék után 6 százalék kamat jár. А., В., C., D., osztályba sorozzák légoltalmi szempontból az ország városait és községeit Hat hónapig terjedhető elzárással büntethető, aki az elsötétítést elmulasztja A hivatalos lap egyik fegutofeó szá­mában a honvédelmi miniszternek négy rendelete jelent meg. Az egyik a 'légoL talom megszervezését szabályozza, ami a légvédelmi törvény kiegészítését je­lenti. E rendeletben a miniszter pon­tosan és részletesen megállapítja a lé_g- oltalom szervezetét, a hatósági »égo®laJi- mat és a Légoltalmi Liga feladatait. In­tézkedik továbbá arról, hogy a honvé­delmi miniszter katonai, közgazdasági, vagy egyéb közszempontból a városom Icát és községeket veszélyeztetettségük szerint А, В, C és D osztályokba soroz?'-', »A« osztályozásnak azok a kijelölt városok és községek, amelyek .©lőre'át- haiólag légitámadások keresett cé-jai lesznek és amelyeknek o.edményes légi megtámadásai katonai, közgazdasági, vagy egyéb közsziempontbó1’ különös ve­szélyt je'ent. »B« osztályba azok a városok és községek tartoznak, amelyek légitáma­dások keresett célja/ előreláthatólag nem1 lesznek, de katonai, közgazdasági és egyéb szempontból fontosabb és kü­lönösen veszélyeztetett telepek, “építmé­nyek, vagy berendezések közelében fek­szenek. »C« osztályozásul minden város és minden 10.0000 lakosnál népesebb köz­ség, ha nincsenek az előbb említett osz­tályok valameyikébe sorolva. »D« osztáíyozásu az a község, amely , az А, В és C osztályokba sopofva nincs: Й iBialabi ьШ tÉiM 740 Községet és 11 városi 850 ezer latossal csatol vissza Magyarországhoz A világsajtó különböző orgánumai, de különösen az angol lapok már ai müncheni megegyezés óta térképe­ket közö nek. arról, hogy Csehszlová­kiából milyen és mekkora termeteket szánnak Magyarországnak. E térké­pek a néprajzi határvonalakat tüntetik fel uj. határokként és ezek szerint Magyarország azt a terü’.etsávot kapná vissza, amely Pozsomynál kezdődik és Gálán tán, Nyitrán át Selmecbánya alatt Cset- neken át húzódik Kassáig, majd on­nét tovább keletre Ungvár és Mun­kácson keresztiül jut el a magyiair— csehszlovák és román hárma-sha tár- találkozóig. Tanulságos megvizsgálni, milyen ennek a területnek gazdasági struktúrája és mit je'entene Magyar- ország szempontjából ennek a terü­letnek visszacsatolása. Magának a te­rületnek nagysága nem túlságosan je­lentős:: len. Szerencsére az utóbbi időben már eléggé megerősödtek a magyar szövetkezeti szervezetek, amelyek ma már körülbelül 50.000 magyarnak ad­nak életlehetőséget. A szóbanforgó területsáv gazdasági érté к állom anya három csoportra osztható. Az első és legjelentősebb a Csallóköz, továb­bá a Vág, Nyitra, Garam és Ipolyság völgyeinek közismerten termékeny Mezőgazdasági területe. Ez a vidék nemcsak dús gabonatermő táj, ha­nem állattenyésztése, kert- és gyü­mölcsgazdálkodása is rendkívül fej­lett. Hogy csak egy számot említ­sünk : ezen a területen az idén köziéi 3 millió méterimázsa búza termett és ennek a számnak arányá­ban állanak a többi mezőgazdasági termelvények is. A területsávnak kö­zepén helyezkedik el a Selmecbányái bányavidék. A Losonctól északra el­terülő, úgynevezett Osztrovszk;-hegy­ség köztudomás szerint mindössze 10—12 ezer négy­zetki lóméit® r! gazdag különböző ércek­ben, E területen 740 olyan község van, amelynek lakossága nagy többségé­ben maigyar. A terület összes1 ma­gyarjainak száma körülbelül 850.000 és ezek közül 450.000, szóval a la­kosságnak több, mint 50 százaléka, foglalkozik mezőgazdasági termelés­sel. A kérdéses terület foglalkozási, statisztikája tehát azt mutatja, hogy nem sokban tér el az általános cson- kamaigyiarországi foglalkozási meg­oszlástól. Sokan azt gondolják, hogy i ia radikálisabb csehszlovák földre­form az oltani magyarság mezőgaz­dasági népességében növelte az ön­álló gazdák számát. Ez nem áll! de főleg vasércben. Ugyanezen a te­rületen, valamint a Losonctól Kas­sáig húzódó sávon terülnek el azok az erdős részek, amelyek nagyrésze értékes tölgyfa és amelyek hivatva volnának az er­dőben szegény Csonka-Magyarország * faszükség.etének kiegészítésére. A te- rü.etsávon, sajnos, mindössze 11 vá­ros jellegű gócpont van: Pozsony, Komárom, Érsekúj­vár, Léva,, Selmecbánya, Lo­sonc, Rimaszombat, Kassa, Ungvár, Munkács és Bereg­szász. A 450.000 mezögazda&ágmü- veléssel foglalkozó magyar közül 150 ezer tartoízik a nincstelen kategóriába. Ennyi a mezőgazdasági cselédek és . bérmunkások Száma családtagjaikkal j együtt. Szóval az egész mezőgipz- j da&ággal foglalkozó népesség egyhar- \ mada. Ezen a magyarlakta területen ! mindössze I 11.000 önálló ipari és ke­reskedelmi vállalkozó van, aimii ijesztően kicsi szám és mutatja aízt, hogy milyen gyilkos irtóhábo- rut folytatott a cseh imperializmus ai nemzeti öntudatot hordozó réteg, alz önálló vállalkozói kategória et­Kassáról megbízható értesülések szerint a cseh bevándorlók egyrésze már az utóbbi napokban elköltözkö- dött, másik része pedig csomagol. Erősen fejlődött az utóbbi időben Ér­sekújvár, amely a felvidéki magyar területen Kecskemét szerepét igye­kezett betölteni, mert, a maga vidékén intenzív kert- és gyümölcsgazdaságot létesített. Lévia lett a központja a feividékimagyar szövetkezeti mozgal­miaknak, Losonc hajdan hires zománc- ipari müveiből próbált megtartani annyit, amennyit a nehéz körülmé­nyek között megtarthatott, Rimaszom­bat gazdasági ág, fájdalom, elsorvadt, de a keleti részeken Ungvár, Munkács és Beregszász még mindig eleven ke­reskedelmi gócpontok. Tirik i kalárisát Elég magas ára van Fokozatosan érés szerint folyik a ku- zonkezdő kukorica, árnak. Nem egy korica törése. A piaci ár igen ingadozó gazda árról panaszkodik, hogy az idén és változó, jéenfeg 9—10 és fél pengő ! kevesebb tengerije termett, mint az el- mázsája, ami fölötte át a tavalyi sze- | múlt évben . ! í , : Ferii* és női pulóvereket, gyermek kötőítruhákat legnagyobb választékban szaküzletünkben talál (Konzum jegyre 6 havi részlet) HAR1SNYAB01T (Gazdasági Bank épület)

Next

/
Thumbnails
Contents