Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-01-26 / 8. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 26 fislwlárriij lépett fel Jáiostialaa kézség batirébas két tanptsiepflései Bácsmegyie közegészségügyi helyzetéről tár ellő képet vitéz dr Zákányt András kiír. tiszta főorvosnak legutóbbi jelentése. Érdekes a jelentés e rész®1: A Jánoshalmái m .kir. tiszti orvos jelentése szerint Jánoshalma külterületén, különösen Fe’söterézhál- mán és Kecskésen az utóbbi időben nagy számmal észleltek duzzadt nyakú, kezdődd vagy már kifejlett golyvával bíró gyermekeket. Azonnal intézkedés történt az összes iskola tanulóinak és a területen lakóknak átvizsgálására. Az átvizsgált tanulók közül 112-nél találtak golyvás elváltozást. A felnőtt golyvások összeírása most van folyamatban. Intézkedett a főorvos aziránt, hogy a golyvás tanulók részére jód rendszeres adagolása megtörténjék. A további intézkedésekre vonatkozólag a beérkezett, jelentések alapján az alispánnak fog javaslatot tenni. CSENDÉLET BALOTÁN! Heten megtámadtak és összeszurkáltak egy 21 éves legényt Vasárnlap éjjel életveszélyes állapotban szállították be a kórházba Futó István 21 éves legényt. A legény elbeszélte, hogy vasárnap dé’után váindorartisták jártak Bakba pusztán és a Czékus korcsmában előadást tartottak, ahol nagy számban jöttek össze a környékbeli tanyák lakói. Az előadás után haza felé tartott Futó István, amikor nem messze a korcsmától, hét legény támadta meg bicskával és botokkal és úgy megbicskázták és összeverték, hogy a mentőknek kellett a kórházba száli- taniok. Előadása szerint a támadói bosszúból támadták meg, mert tavaly egyiküket a'aposan helybenhagyta egy verekedés alkalmával'. Akkoriban meg is büntette a bíróság a tettéért, de úgy látszott, hogy ez nem volt elég elégtétel az illető részére. Futó állapota életveszélyes, de remélhető a felgyógyulása. A nyomozás folyik. Képek Halas RÉGI CIGANYÉLET A PUSZTÁBAN II. j I : Piktor bácsi, mint efféle ezermester, jó* összeraggatott hegedűvel is rendelkezett, melynek húrjait birkabélből tutej- don maga sodrogatfca s ő is húrozta fe* az elég jól zengő ©szközt. Venyigét rrteg lófarok sudárbói épített hozzál. Mikor már egy lassú, meg egy friss nótát jót el tudta: rajltja nyek©rget|ni, — bandát állított össze — Bodogláron, melynek akadt egy klarinétos:, egy kiont- rás, meg egy bőgős tagja js. így hát négy személyből állított a banda. Más kereseti tehetőség mellett, minden nevezetes névnap és ünnepnap előtti héten bejárták a pusztában lévő összes tanyákat, ahol abban az: időben a szegénység még isimer&tten fogatom volt. Mindenütt rázendítetitek az előre betanult lassú, meg friss nótákra, majd azok elhangzása után következett az áldás és jókivánás eképen: — Hasznos jó ©gésségöt adjon a jő Isten a következő innep (vagy névnap) mögérésire! \ A köszöntőszavak után felsorolták a család szükségletét, ruhá hiányát, meg hogy az asszonyok: gyermekágyasok. Már napok óta nincs mit einni. Ha vaJial- mit adnának, megköszönnék igen szépen1. 1 i ■ i Az adományok elraktározására minden cigány nyakában egy-egy zsák- acskó lógott kócmadzagom, melyekben jutott hely a döglött, tyiuknak, malacnak ’iS. 1 i i i I I I : 1 Piktor János a betanított nótákhoz szöveget is szerkesztett, mivel ha egyikés rajzok életéből másik gazda bunkósbotra fogta, hát bizony dalolni is keltett» Aztán az lbft a legkapósabb, amit 'még sohasem: hajtottak. i i 1 i • ; Egyik ilyen szövegezése ez volt : • »Megkértem egy cigány ringyót, Mind a két szömire vak vét Ha vak, bizony néköm niami köb A vögye el, a vögyl© el, akinek köti1.« Egy másik a frisséből": »Ürge-ürge pütyüffőr© De jó volna nyakad sülve Mindönféle része métett Girincbusia: ér legtöbbet.« Igém kapós vo’t ez a friss is: »Túlsó soron van. a mi házunk Nem eladó még a mi lányunk Esztendőre ‘lesz az eladó Akkor lesz az legénynek való. Süttülüiülüuü...» I 1 Ha meg elgazosodtak, — kivált disznótorokban, — úgy hajnal felé, akkor nem festett több Piktor band áj á tüt, csak ennyi: • »Könyéré, dohányé, könyéré, dohányé... Süttüíülü lüJÜlÜ!« 1 Ezt aztán még a kutyák is utánozták. * Piktor János bejárt a bandájával a halasi, meg a szomszédos helységek vásárjaira is. A sütögető sátorokban igen tudott .kedveskedni az áldomást- ivóknak — to sthuzással, A 70-es évekbén egyik sütögetősátor- beh bevonulásukat Biczó Géza festőművész, akkori halasi rajztanár, élethűen megrajzolta s a kép a Vasárnapi Újságban is megjelent. Piktor János bandája abba á sátorba vonuü be,amelyikben Szűr József uram itta az áldomást, mivelhogy a zsebébén már akkor ott lapított négy meddő tehén ára, melyből utóbb a Magyar Pista szabadkai lócsiszár cigánytói uradalmi »ustorfiögyes« sárga rovat vásárolt. Ennek az áldomásához akartak tust huzni. A képen latható még Szűr aram. nej®, Dani Sára asszony is, nagy selyem keszkenőjével, m®g Harányi István a 48--49- iki honvéd tizedes, amint hosszú bőrszivart szív'. De. Ott van a képen. Tumó Mihály uram 'is, a sátor tulajdonosa, amint fütos kancsóba éppen, bort e.-eazt a csapos hordóból. Igaz, hogy a cigányok a sütögető sátorokban., kivált a szilaj pásztoroktól sűrűn szorultak, de jó pénzeket is kereshették. < , f Vígan mehettek aztán családi fészkükbe', ki a messzi pusztákra is. (Folytatjuk). : Cz. L. 40 éves a Hangya tött hivatással legalább is egyenlő 1898 jlanuár 23-án indította meg szövetkezeti munkáját Károlyi Sándor gróf. Drámai erejű az a meg- | állapítása,, amely őt cselekedetre kész- ! tette, hogy ajöldmivts néppdnemíu* j rődiksenki.A nagytőke trösztökben és kartelekben tömörül, az ipari munká ok szakszervezetekben kert« sik boldogulásukat, a földmivesekés zsellérek mindenkitől elhagyatva az uzsora martalékai A földmives gazda károsodik akkor, amikor terményeit eladja, károsodik akkor is, amidőn szükségleteit beszerzi, ezért az ország sok vidéken a népesség fokozatosan szegényedik, az ingatlanárverések napirenden vannak, s a házitüzhely paradU Csornából kivert emberek Amerikád ba menekülnek. Ez a magyarázata a Hangya alapításának. Nyilvánvaló, hogy a bajok természete és méretei állami közbelépést tettek volna indokolttá, azonban az akkori liberális kormány ennek szükségét nem látta be. A bajt egész terjedelmében Károlyi Sándor gróf és környezete fogták fel, akik egy országos szövetkezeti hálózat megteremtését tartották egyedül hatályosnak. A közvetlen cél az volt, hogy a vidéki földműves néha kiszaba■ dúljon egy tőle idegen és he'g* zetével gyakran visszaélő ke* reskedelem egyeduralma alól, az áruk beszerzésénél a fogyasztók a termékek értékesítésénél a termelők érdeke legyen az irányadó. Bár a magyar nép közfelfogás szerint közönyös, kifelé bizalmatlan, a mozgatom megindulásától kezdve ösztönös odaadással csatlakozott az alapításokhoz. Az első Hangya 1898-ban alakult meg, két év múltával: 1900- ban már 570 községnek volt Hangyája. Az ezredik Hangya 1911-ben, a kétezredik 1918-ban alakult. A háborús évek tapasztalatai az áruforgalom terén gyorsították a szövetkezetek alapítását. Trianon a 2242 Hangya szövetkezetből 1350-et szakított ei, maradt 892 Hangya. Ma ismét 1480 Hangya működik a csonkaország területén, eszerint majdnem minden másodjik községnek van szövetkezete. Az alapítók tehát elérték céljukat: létrejött egy országos szövetkezeti hálózat, amely и közvetítő egyéni nyereségnek kizárásával az áruk beszerzésénél egyedül a fogyasztók, a termékek értékesítésénél a termelők érdekeit tartja szem előtt» Az uzsora mint tömegjetenség megszűnt. Ez falukon a hitelszövetkezetek faj men tő munkájának köszönhető elsősorban, ezek a'apitását szintén Károlyi Sándor gróf kezdte meg. De a nagy szélsőségeken kívül is mérséklő hatással volt a.z árakra a Hangya minden községben, ahol megalakult. Az áruforgatom terén betölértékü az a hatás, amit a Hangya szövetkezetek a nép gazdasági művelésére gyakoroltak. Azelőtt a földműves akár vásárolt, akár eladott, a kereskedő áltat megszabott ár előtte tabu volt, amely eilen nincs apelláta. Csak amióta szövetkezetbe tömörült, azóta ismeri az árképződés szabályait s a lehetőséget, hogy ahhoz alkalmazkodjék termelésben, fogyasztásban egyaránt. A falu értelmiségéből több mint ötezren foglalkoznak a Hangya szövetkezetek vezetésével, ezek közül mintegy kettőezer földmives. Bizonyos, hogy ez a szövetkezeti munka a földmivesek gazdasági érzésének és értelmének képzésére közvetlenebbül hatott, minit bármely jól szervezett téli tanfolyam. A vezetők mellett hétezernél több szövetkezeti alkalmazott működik a magyar nép széles rétegeiből válogatva, akikből a Központ külön oktatók által hosszas, kitartó munkával szakképzett könyvelőket, ügyvezetőket, boltosokat neyeljt. Ezek az emberek az elmúlt évben 150 millió pengő értékű áruforgalmat bonyolítottak fe a másfélezer Hangyában. íme itt a magyar, keresztény, népies kereskedelem, amely után legjobbjaink törekszenek. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon rokonokniak, jóbarátofcmak, ismerősöknek és Э i©f. presbitérium tagjainak, kik felejthetetlen jő férjem, édesapánk, nagyapánk temetésén ntegjeten- tek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás kő szőnétek i Özv. id. EGYED IZSÁK ISTVANNÉ ÉS CSALADJA. Egyedárusitást еш óhajt létesíteni a Budapest Székesfőváros Ásvány vizüzeme Kiskunhalas t e- r ü 1 e t é r e a „HARMAT“ ásványvizének eladására Reflektánsok kéretnek Budapest Székesfőváros Asványvizüzeme, Budapest, XI, Gél lért rakpart 1. szám alá Írni. 1 ellen egyedül csak a Kárpáthy fagybalzsam használ. Hatása csodás ! A viszkető TáT'MTbO'V érzés és püffedtség azonnal megszűnik. Olcsó és hatása ÍUDIUKI biztos. Egyedül T0M0RY gyógyszerésznél (Isteni Gondvi» féle selés-parika)
