Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-09-03 / 71. szám

1938 szeptember 3, szó mbat XXXVIII. évfolyam, 71. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÄR Helyben ........ 12 P — EGY SZÁM ÁRA ÉGY ÉVRE, Adékre ........ 16 P 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal, Városháza épületében A kaposvári gazdagyűlés A magyar politikai ételben a ka­posvári gazdafgyülés az, amely az érdeklődés homlokterében áll. Im- rédy Béla ezen a gyűlésen, amilyen az egész ország, de különösei Let Dunántúl gazdaközönsége fog nagy számban résztvenni, ismerteti a kor­mánynak és az országgyűlésnek leg­közelebbi teendőit, amelyek hosszas miniszteri tanácskozásoknak a leszűrt eredményei lesznek. Akik tehát a kai- posvári nagygyűlésen megjelen nék, azoknak nem nagyhangú Ígéretei ben lesz részük, mert a kormányé nők nem megvaJösithatafam á’imlodózá sok­ról beszél, hanem megvalósíthat«! és megvalósítandó programot tár a maga reáütásában és őszinteségében hat gat ósága elé. A magyar politiká­ban, különösen ellenzéki oldaton, ál­landóan jelszavas politikát űztek. I!gy- egy felkapott jelszó volt az izgató anyag és egyúttal az a segédesz­köz, amivel időnként me(gtépá:ott presztízsét egy-egy politikai pár 'ár­nyalat helyre akarta állítani. A ka­posvári nagy gazdagyütesen nem og- nak földet osztani, de Imrédy Béla a maga, minisztertársai és pá’tja nevében megjelöl azt az utat, ame­lyen haladni kíván és megjelöli szó­ikat a kitűzött célokat, amelyeket nemcsak ígér, de meg is valósit.. Szociális intézkedések egész sorozata valósult már meg Imirédy miniszter­ein ők ségs óta és a gazdaközönség is érezhette csak a közelmúltban, hogy a kormány ha táom segítő keze lehe­tővé tette, hogy bőséges termését gyorsan és jól értékesíthesse, hogy a föld terméséből kijövő haszon azok­nak jusson, akik a termésért verej­tékeztek és munkálkodtak. Nagy je­lentőségű tesz a kaposvári gazda- gyűlés, mert aki szereti az őszinte szót és az igazságot, az meghal­hatja ott, tájékozódhatik a legkisebb zsellér is, hogy mi az, amit érdeké­ben nemcsak beígérni, de megvalósi- tani is lehet ebben az országban. Imrédy Bélában és munkatársaiban megvan a lekesedés szént tüze, hogy ennek az országnak lakosságát fel­emelje, boldogabbá legye, de meg­van benne a komolyság, a realitás­nak szeretete, hogy amit mond, amit ígér, az nem népszerüséghajhászás; nem megtépázott presztízs alátámasz­tása, hanem fokozatos és céltudatos munkával meg is valósítható szilárd elhatározás. Hisszük és reméljük, hogy ez a kaposvári nagygyűlés, amelynek hangjai el fognak jutni az ország legkisebb falujába is, meg­győzik ennek az országnak lakossá­gát, hogy nincs szükség politikai szét­tagoltságra. A kormányban megvan a készség megvalósítani mindazt am)i megvalósítható, amivel gazdasági és szociális jobbteíet tud biztosítani és: így hazafiui kötelessége mindenkinek, hogy ebben a törekvésében a kor­mányt támogassa, hogy 'miinél előbb megvalósulhasson mindannyiomk nagy álma: a régi, boldog, nagy Magyar- ország feltámadása! LEGU1ÄBB Hütőházat kap Halas A város több felterjesztésében kér­te a földművelésügyi minisztérium­tól', hogy Halason hütőházat építsen. Lapzártakor közlik velünk, hogy a hütőház ügyében jelentős fordulat történt. A földművelésügyi minisztérium képviseletében csütörtök este Halas­ra érkezett Kirczer Mihály, a Külke­reskedelmi Hivatal felügyelője, mér­nök és hütőház Szakértő. Ma, pénteken délelőtt a hütőház ügyében dr Fekete Imre polgármes­ter elnökletével értekezletét tartot­tak. Az értekezleten a Külkereske­delmi Hivatal részéről E. Kabay Ist­ván felügyelő, a város részéből dr Gusztos Károly h. po'gármesíer és Dobó Kálmán műszaki tanácsos veti részt. A megbeszélés után a bizottság a város különböző részeit nézte meg, hogy kiválasszák a helyet, ahova a hütőházat felépiti a kormány. A földművelésügyi kormány kikül­döttje még a szombati napot is Ha­lason tö ti. Azután tesz jelentést a minisztériumnak. 122 százalék pótadó és 7 százalék kereseti adó lesz 1939 évben Lehet=e még a város jövedelmeit növelni ? — vetették fel a közgyűlésen Halas város képviselőtestülete, amint arról röviden már megemlé­keztünk, kedden letárgyalta a város 1939. évi költségvetését. A közgyűlésről tudósítónk !a kö­vetkezőket írja; Hofmeister Gyula főtanácsos, a számvevőség főnöke terjesztette elő a költségvetést. Elmondta, hogy a. költ­ségvetés elkészítésénél az előző évi jóváhagyott költségvetést vették ala­pul. Eltérések azért vannak. Némely tételt emeltek, némelyet csökkentet­tek. Ezután összefoglaló képet adott a költségvetés teljes anyagáról. Adja el a város ingatlanai egy részét A számvevőségi főnök előterjesz­tése után Tegzes Károly gazdasági! tanácsos szólalt fel. Először is — mondotta — gratulál a polgármes­ternek a halasi csipke újabb diada­lához. Kéri a polgármestert, hogy a halasi csipke fejlesztése érdeké­ben továbbf is folytassa munkás­ságát. Majd igy folytatta: — A város háztartásának költség- vetését nem szabad bizalmi kérdés­nek tekinteni. A polgármester an­nak előterjesztésével csak a törvény­ben előirt kötelességét teljesiti. A költségvetést áttanulmányozva, látta, hogy azt nagy körültekintéssel állí­tották össze. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a költségvetésen vál­toztatni nem lehet, ami által a pót- adó csökkentését lehetne elérni1. Sze­rinte elsősorban a város bevételeit kelt még erősebben fokozni, mert ki­adásait csökkenteni már nem lehet. A város értékei keveset jövedelmez­nek. A földingatlan alig hoz valamit a városnak. Azzal a gondolattal kel­lene megbarátkozni, hogy a város ingatlanainak egyrészét adják el és ház-ingatlant vegyen a város. Ez na­gyobb jövedelmet hoz, A fogyasztási adóknál is fokozni Ml a bevételt és a hivatalba több ellenőrt beállítani. Az újabb ellenőrzéssel véget lehetne vet­ne az adóvisszaéléseknek, amelyekről beszélnek a városban. Fontos tenne az is, hogy a város nagyobb adóssá­gaitól szabaduljon meg. Ezt hosz- szu lejáratú kötesön formájában véli megoldhatónak. DrNagypál Ferenc megfelelő közlegelő létesítését leérte Dr Nagypál Ferenc hasonló irány­ban szólalt fel. Szintén a város be­vételeinek fokozását hangsúlyozta. Szólt arról, hogy a város közvilági- tásra évente kb. 20 ezer pengőt költ. Helyesnek tartaná, hogy a Vil- ! lanygyárat a város vártsa meg. Itt is megtakarítást érhetne el, azonkivü* a1 hivatali helyiségek fűtésénél, ha a város a központi fűtést be­vezetné. A város figyelmébe ajárfja megfelelő köztegeliő létesítését, ami a kjsebb emberek baromfi- és tehén­tartását illetőleg nem várhat sokáig. Dobó Kálmán főmérnök kijelentette, hogy a város már foglalkozott a központi fűtés bevezetésének gondo­latával. Ez a berendezés, a színházba is bevezetve, 120 ezer pengőbe kerülne, kizárólag a hivatalok fűtésé 20—22 ezer pengő. Ezt a beruhá­zást csak kölcsön utján tehetne meg- valósitiani. Halast besoroz­zák© a magasabb lakbérosztályba ? Több felszólalás után dr Fekete Imre polgármester válaszolt az el­hangzottakra.- — A város vezetősége mindent megtesz, hogy a város jövedelmeit fokozza. A fogyasztási hivatalnál á bevételekné1 nincs visszaesés. Foko­zott ellenőrzést vezettek be, hogy egyes emberek ne húzhassák ki ma* gukat az adózás alól. A fogyass tási hivatal az elmúlt évben 70 eset­ben állapította meg, hogy egyesek a várost megakarták károsítani. Itt is, mint másutt, a város elimégy a legmesszebbmenő határig, hogy be­vételeit növelje. A városnak egy na­gyobb ingatlana van: a fehértói gaz­daság. Csak annak eladásáról lehet­ne szó. Bérházépitésre már gondolt a város, amit MABI vagy OTI kök csönnel oldhatna meg. Az sem lenné nagyon jövedelmező, mert a legala­csonyabb lakbérosztályba vagyunk sorozva. A város több felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez, hogy Halast magasabb l'akbérosztálybá so­rozzák be. ígéretet kapott erre. Szó van arról, hogy e téren országos ne* vízió készül és akkor Halas kérését kedvezően intézik el. A köztegelő kérdésének megoldását maga is szük­ségesnek látja, A város már foglal­kozott ezzel és rendezni: kivánja и kérdést, A városnak hosszú évekkel ezelőtt felvett adóssága részben Speyer kölcsönben van, Ezt maga a város nem rendezheti. A városok a kölcsönt együttesen vették fel és az együttes rendezésre vár. Jöve­delmi forrásként a város behozza a piacfejlesztést járulékot, amit csak azok fizetnek, akik a piac megke­rülésévei 'akarják árujukat a keresi kedőknek eladni. I Hogy fogadták ©1 j a költségvetést ? , A polgármester felszólalása után a képviselőtestü’et letárgyalta a költ­ségvetést. A bevételeket 6800 pen­gővel növelte, a szükségleteket a polgármesteri javaslat alapján válto­zatlanul elfogadta. I I A közgyűlés 1939. évre a szükség­letet 761.613 pengőben, a bevételt 454.858 pengőben irányozta elő. Fe­dezetlen hiány 306.755 pengő, amit 122 százalékos pótadőval és 7 száza­lékos kereseti adóval fedeznék. j

Next

/
Thumbnails
Contents