Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-08-31 / 70. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 5l Végig a halasi tanyákon — elpusztult ősmagyar községek romjain vagy szemes kályhák törmelékei nC|m| található az arra lakók álitásá sze­rint sem. Ez az Árpádkori község pedig aligha lehetett más, mint Ba- lota község, mely elpusztulása óta a puszta elnevezésében maradt fenn. Nagy fontosságot tulajdonit a mú­zeumi gazgafó az itt talált, s Elő Ferenc által néki átadott örlőkő-nek. Ha — mint hiszi — tíz ásatások iga­zolják az ő feltevését, hogy t. i. tí község már az első tatárjáráskor elpusztult, úgy a majgyar malomi kultúra nyomát sikerű t mintegy 300 esztendővel előbbre tolni s fényes bizonyítéka fenne tíz Árpádok alatti magyar kultúra! fölényes elsőbbségé­nek a szomszédos szláv népekével szemben. Délután a Várhely dombra s Fe­hértóra kisértük ki az igazgatót. A régi magyar műveltség kutatása szem­pontjából a Várhelydómbnak szinte jelentősége alig lehet. Ellenben ásatásokat óhajt végez­tetni az elpusztult Fehértó község helyén, az ottani templomhegyen és környékén. Úgy hiszi, hogy ez a köz­ség a török hódoltság első idején pusztulhatott ek Az igazgató — mint mondotta — még szeptember hónapban visszajön Halasra, s ha csak tehet, az ásatá­sokat megkezdeti. Ha most ez va­lami okból elmaradna, akkor a jö­vő ősszel Mialatt tőle rnefeg kézfo­gással elbúcsúztunk, arra kért ben­nünket, hogy üdvözletét a város ve­zetőségének is adjuk át s törekedjünk mindannyian egyesült erővel és igye­kezettel arra, hogy megteremthessük az alapját mielőbb annak, hogy a Duna—Tiszaközémek emez egyik feg- törzsökösebb szinmagyar ősi váro­sába is összegyűl tessenek mindazok a tárgyi bizonyítékok, melyek a vá­ros településére, fejlődésiére, népé­nek foglalkozására fényt derítenek. Egyetemes magyar szempontból Ha­lasnak e téren nemcsak rendkívüli fontossága, hanem nagy kötelessége is van a magyar mive lődés történet szolgálatában. ! , Nagy Czirok László. Felemelték a saszla árát Emberemlékezet óta nem volt ilyen hideg augusztusban »Temető az egész világ« — mondja la példabeszéd. Mialatt vígan, vagy szomorúan rójjuk földi utatokat, ke­veset gondolunk arra, bogy lábaink laliaitt mi minden pihen és poríaid. »A mondott szó elröppen«, — mondja tovább a példabeszéd. Sokszor ta­pasztalhatjuk, hogy nemrég történt nagy eseményeket vagy azok színte­reit elfelejtik, vagy elferdítve adják tovább az emberek. Hallottuk, mi­lyen nagy viták folytak a 90-es évek elején a Kumezhatom hollétéről, pe­dig egy szép halom is növekedett la kumcz hősök eltemetett porrészein. Százötven esztendő távlatában a va­lóság mégis majdnem egészen ködbe­veszett. Amikor Habs pusztáit járjuk, ha­sonlóan tapasztaljuk, hogy a régi pusztai emlékek felöl népünk vajmi keveset tűid. Ami keveset tud, azt 5s rosszul 'tudja. Hogy a »régi zavaros idők« előtt Halas határában népes, virágzó ma­gyar községek voltajk, ezt írások bir izonyitják. A város 1781. évi térké­pén a bodoglári, meg a fehértói ' Ma délelőtt érkezett meg Halasra az 26 pf.-re emelték föl arai1 a bevásárlási templomhelyek fel is vannak tüntet- itteni Kütkerestódetó ktoendőltséghez j árn., 5_8 №r emelkedést jelent' a ve; az előbbi; a Péter Károly, ultöh- & Külkereskedelmi Hivatal 87. számú f „ . . л J Ibi a Ván Sándor birtokán, a rét szé- rendelkezés», amely szerint német vi- í szoosgazdak reszere. fen Zsanán találtak mén a Gvevt szonyla:tban a saszla átvétel árát az . Ez a rendelkezés- szeptember cIsejen birtokon olyan romokra, melyek után , eddigi dónként! 22 pfennig helyett lép életbe. ■ " feltehető, hogy valamikor a régi ma. í ... _____ gyár világbah ott is temptem és község állhatott! írásbeli, vagy tár­gyi bizonyítékok azonbajn erre vo­natkozóan még nem kerültek и tu­domány mivelői elé. A hagyomány nem beszél róla, de feltehető, sőt valószínű, hogy a ré­gi halasi puszták nevei, mint Pirtó, Tajó stb. Szintén régi magyar köz­ségek neveit őrzik, melyek vagy az első tatárjáráskor, vagy a török hó­doltság alatt elpusztultak, a szétszórt lakosság talán 'a későbbi Halast ise- gitette megépíteni az itteni elerőt- lenediett tokosoknak. Hogy mindezekre világosság derül­hessen, mielőbb megkezdik Halas pusztáin is a tudományos ásatásokat. Vasárnap Halason időzött a kecs­keméti múzeumi igazgatója, dr Szabó Kálmán, aki a vármegye északi és középső részein az ásatásokat már elvégezte s most az egyedüli meg­bízást Délpest vármegyére is meg­kapta. Tájékozódó útjában, meghí­vása folytán, én is kísérője voltam dr Borbás Imre vendéglátójával egye­temben. Először is a bafotai Kőhal­mot tekintettük meg, a Nagypál Sán­dor birtokon, melynek közelében ott van még a Kishalom, s la <5/áros térképén is feltüntetett »Zöldhalom«. Ezekről a halmokról csak annyit tud! az arralakó nép, hogy az egyik ha­lom alatt török, a másik alatt elesett magyar harcosok pihennek. A hal­mok környékén mindenütt gazdag le­lőhelyek vannak. A Kőhalmot éjsza­kának idején a régmúlt időkben is már sokan megásták. Kincseket ke­restek ott. Dr Szabó Kálmán muzeu|míigaizgató tíz első szakember — legalább is igy tudjuk — aki tí halmot körüt- inézte. Az ott hevenyében összesze­dett kő és más törmelékekből ímeg- átepitóttá, hogy a halom helyén Ár­pádkor! templom és temető, a kör­nyékén, népes község volt. Azonban úgy a templom, mint a község már &z első tatárjáráskor elpusztult, ami onnan is következtethető, mert a törmelékek között kupás, köcsögős Augusztus harmadik hamradtí re- kordhidieget produkált. Emberemléke­zet óta nem volt még ilyen hideg augusztus végén, mint most napok­kal ezelőtt volt. A Meteorológiai In­tézet fennállása óta többször volt már augusztus második felében kelle­metlen, hűvös idő, arra számítanak is, hogy ilyenkor tökéletes nyári idő­járás már igen ritkái, de ilyen ma­kacs, tartós hidegre a ma élő nem­zedék egyetlen tagja sem emlékszik. 1870. óta, amióta a Meteorológiai Intézet az adatokat gyüljti, előfor­dult, hogy augusztus végén a hőmér­séklet az éjjeli órákban a 10 fok alá szállott, ugyanakkor azonban az egyik nap hideg időjárását a következő nap felmelegedése gyorsan ellensú­lyozta. Most azonban napok óta ál­landóan borufe az égbolt és kisebb megszakitásokkal folyton esik. A hő­mérséklet nemcsak éjjel, de szinte különbség nélkül éjjel és nappal egy­formán alacsony, késő őszi. Hozzájárult az idő kellemetlensé­géhez az állandóan zuhogott eső, amely rendkívüli esőmennyiséget ho­zott az ország egyes vidékeinek, fő­leg a Duna—Tiszaközének és az észla­ki hegyvidékeknek. A Kékesié tó kör­nyékén már az erre a hónapra ese­dékes átlagos csapadékmennyiségnek több mint kétszerese hullott, az augusztus hónapban eddig lezúdult csapadékmennyiség a 200 milliméter körül jár. A hőmérséklet itt még alacsonyabb, iaü(g 5—6 fokkal van a fagypont fölött. A Meteorológiai Intézet egyébként bizakodóan Ítéli meg az időjárás to­vábbi alakulását: { — Nem szabad azt hinni — mond­ják a Meteorológiai Intézetben — hogy az augusztusi esőzés és az el­múlt hideg a nyár végét jelenti. 100.000 pengőért felajánlották a gazdáknak a Gazdasági Gőzmalmot Megírtuk már többizben. hogy 'olyan tervek merültek fel, hogy a halasi: "Gaz­dasági Gőzmalmot teáütják és leszere­lik. A halasi Gazdasági Gőzmalom fö- áflitása mindeneseire hagy hátrányt je­lentene 5* halasi gazdiakőzöinSég szem­pontjából és épen ezért csak heüjyieiseWi lehet azt a tervet, amely szövetkezeti alapon most a gazdáknak kívánja oda- juttatni a mialoim további fenntjarását. A Gazdasági Gőzmalom sorsának üjiabb stádiumáról, illetőleg a szövetke­zeti malom elgondolásáról illetékes he­lyen a következő nyilatkozatot adták tá­punknak: i [ ; < u ; ; Г i í »Az iparügyi minisztérium és a P. K. Heíncz Antalt, a Gazdasági Gőzmalom telepvezetőjét augusztus 25-én Buda­pestre kérették, ahol 26-án ntegjelenV6 a malom sojsa felől nevezettel tárgya­lásokat folytattak, meynek eredménye­ként az általa megindított gazdaszövet­kezeti megmozdulást a minisztérium 3»g- messzebbmenőteg támogatja, sőt pén- béli segítség is kilátásba ■helyeztetett. A P. K. a malmot 100.000 pengő érték­ben adná át a gazdaszövetkezetnekiV sikerül az előnyös kötesön kieszközlése is, melynök fejében a ma- tomtetepet adnák, »zokbót'1000 drb 100 pengő névértékű szövetkezeti üzletrész­jegyzése válik szükségessé, mely összeg a forgótőkéhez kell.A jegyzések már megkezdődtek és’ jelen pHtenatban 17 Bzer pengő van együtt. — A gazda- társadalom Ití'kesen áll a szövet­kezeti megmozdulásért sorompóba, litert érdekeik védő bástyáját látják й meg­alakulásban. Minthogy a fe&őbbség ré­széről a legmesszebbmenő jóindulat ta­núsíttatott, most már tisztán a gazdá­kon áll a gazdaszövetkezet megalakulá­sának lehetősége. A szövetkezet mun­kaköre nenn korlátozódna csupán a mated tevékenység keretei közé, hanem felölelné az összes mezőgazdasági ter- melvények értékesítését, illetve közve­títését, abból a oélbő:, hogy a mező- gazdasági termények legmagasabb' ár- mivója ' biztosittassék a szövetkezet áftai.« i i / , , , A mUtom ügyében Medveczky Károly gazdasági főtanácsos tárgyalt mar az iparügyi minisztériummar és vázolta, hogy milyen fontos a Gazdasági Gőz­malom üzemben tartása. Ä ma délelőtti közgyűlés elfogadta a viros költségvetését Halas város képviselőtestülete ma délelőtt rendes közgyűlést tartott. Ezen a közgyűlésen tárgyalta le a képviselőtestület a város 1939. évi költségvetését. A költségvetést Hofmeister Gyula főtanácsos, a számvevőség főnöke ismertette részletesen. Ezután a rész­letes vitában a képviselőtestület több tagja szőkít fel. A költségvetés tegyárgyalásávaí délutáln 1 óra körül végzett a közgyű­lés. Azt kisebb változásokkal élig fogadta. A közgyűlés lefolyásáról legköze­lebbi számunkban inunk. Áthelyezték a Makay patikát Kellemes feltűnést keltett Halason az egészen modemür berendezett Makay- féle patika, a »Kígyóhoz« - címzett gyógyszertár, amelyet tulajdonosa, Ma­kay Károly belügyminiszteri, éngedéiy- lyel volt helyéről, az Árpád uee® sarok­házából a Kossuth uccu 13. sz. blatt levő Berky-házba helyezett át. - 'Az áthelyezett patikát mtodCn jiygié- mikus és csinossági szempont fokozott figyetembevéMéve*’’rendezték be és az, mint már napok óta is történik, minden bizonnyal a közönség nagy tetszését fogja megnyerni. , , j KRAYER Festékek, lakkok, ház­tartási cikkek Schönheim festéKüzletben Csengeri ucca 10 Telefon 159

Next

/
Thumbnails
Contents