Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-08-27 / 69. szám

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

augusztus 27

A sok eső miatt a rothadás veszélye fenyegeti a szőlőket

Szeles, napos idő kellene

A harmadik napja tartó esőzés most már a legnagyobb aggodalomra ad okot, mert a rothadás veszélye fenyegeti a szőlőket. A levegő mai- gyon liehtft, ma reggel 11.6 C fokot mutatott a hőmérő. A ködszerü eső egész éjszaka esett.

A Szőlősgazdák Egyesületében a következőket mondották a Helyt Értesítőinek:

— Az apró, ködszerü eső m^gy kárt tehet a szőlőkben. A záporszerü eső teperegne a tevelékről és nem llenne komolyabb baj. A mostani időjárás következtében azonban a nedvesség teljesen átjárja a fürtöket, kl- repedleznek és megindul a rothadás. Az eső után szeles idő keltene, azután pedig meleg napsütés, mert ellenkező esetben komoly veszedelem fenyegeti a szőlőtermést.

Képek és rajzok Halas életéből

GŐZÖN ISTVÁN

HALASI NÉPKÖLTŐ VERSEIBŐL

(Irta 1886 telén éjjelenként)

! » Г I V., I' i't i' !

EGY HOSSZÚ PLETYKA Csak ennyit mondok miég: Báj keményebb volna, .i

Az én férjem', mostan szám panaszt nemi szólitai v. 1 i

HúszéV óta egyet rámi sohase vágott. Nem férjet ösmierék benne, csak egy babot. ' i i

Mindég bánom azt, hogy miegesküdtem. vele; i

Az oly ártiaittem férlj csak unaóm Jete. Mulatságról nem tűid, arról* nem isi b©- széf, ' ( ,

Csak az vigasztal, ha kisfiáim gügitzél. Mimi másnál, — mutálunk nincs soha élvezet, | , ,

Egy gyüigyü férfival unalom az é ©t.

Ha odahaza van, szökhetnem a háztól. Jót tette a Sári,, .hía elvül t a Páltól. k N©m tesz vei© mindég összevet v© i

nyűgbe; i > i

Gavar vőlegényén van is nagy örömbe. A Ternyákné ilyen szomorún végezte, Hanem Ksrcaginé egész másként kezdte. Annak az őrlésé csak darából ápSőtt Nem aprózta, mjvef máris nagyon fázott. I ! i i I ,||

Csak annyit mondott, hioigy ötét Ш ő férje i (

Üti, ha hibázik legkisebb fijiöérj©, Azért is, ha elej t egy féknarék szalmát, Hogy mért szemeteli b© 'tiszta udvarát. De azért ő mégis holtáig gyászolná* Ha az irgalmatlan halát eUragadná. Mondván: én becsülöm férjem, mert nem gyáva, *t , i ;

Láthat tisztaságot, ki nálunk van , szállva. ' ( ]

Magam' is kedvelem r©ndes tisztaságát, Nem' látott még senki annak rossz jószágát. i ,

Mire való, azt is tudom' már — midőn int.

Hanem nem szabadd ám píatyegnkm

ÖO

?sj

(33

*-•

03

S-.

03

Uuei

Porcetíán Zománcodén^ Laködasmi és név* napi aj&ndefcoft

hihetelien olcsó iron

СО

SOD

b*

CD

CD

ZILAH LAJOS «sfl

üveg, porceüán kereskedő Csengeri u.

'03

feci

benn, csak kinint.

Hozzá tévé : jobb hát, hä a férj szigorú Szebben alszik pi fej és úgy tesz több fúró. I

E nyilatkozatai a Kartzaginénak Véghetetlen tetszett a KaiárinénPk. Mondván: úgy kell, ma a nő tegyen hatalmas, i i '

Hanem, a férj legyen mindég diadalmas. Amely férj rendkívül ártatlan, az hitvány, '

Elpusztul' oft a ház,, hk»' papucs a kormány. i

N©m is érdemes az, hogy szavát fogadják, i • i

Én mondok csak cifrát, ha még meghallgatják: i

Mikor a férjemmel én összekerültem. Hogy ki csípek rajta, — magamban feltettem1. i / :

Kezdtem durc-áskodni, ha ojast parancsolt, í i i i

Ő meg aztán kapta, — semmit 'Sa parancsolt.

És igazán mondva*, ez a meghasonfás Sokkal jobban sértett, mint a parancsolás.

Hallgatag lön férjem1, nem is beszélt hozzám*, i

így telit el egy hónap. Egy szór azt mondja ám: *

Készülj asszony, minden dolgot hagyj most hátra, >

Kijössz v©'em gyalog tüstént a 'szP- lásra! i i i ■' v

Pattogva mondám, hogy nem vagyok igás ló, i ' i

Hogy még egy mért föld na legyek gyalogoló. I i í

Még úgy é'eíemb© soha ki n©m kaptam Vágott égy kötéllé' Vagy harmincait ♦адат, i . < *

Könyörögve kértem: megyek már csak ne bánts! i i ,

Fekete, tett hátam, minit ja füstös bok- ráncs. I 1 I [ ; j j

Tudják, hogy egy mérföld van ide szállásunk, , *

Gyalog volt odáig a mi utazásunk. Képzeljék, mily sok könny hullott szemeimből i i i ч

Azon*, hogy semmi se lett az én tervemből. i fi.

Alighogy kiértünk némán a szál á&ra, Kukoricát ráírtunk a szekér aljára. Azután felraktunk arra ttiz zsák kölest, Haza sem* ereszté, mint máskor fl| bérest. *

Befogtak hat ökröt a §zekér eíéb©v Parancsolta,: menjek az elsők ©lébe. Még hogyi növelhesse bennem a haragot, < < .i i I

Az első hájszásra kötött nagy haragot, vezetnem! kellett, mert féltem, hogy \ agyoh ver, i í . |

Ha újba előfog az a dühös ember. Pedig még akkor is nagyon, fájt hátam, • • <

Vágta az ökröket — mérgében *— utánam-. i, |

Most jött csak a java: A harang zajára Bámulni a sok nép kijött az pccára), Uj menyecske valék, nagyon Szégyen- lettem! I

Annyi néptől, hogy az ökröket vezettem*. i ( i

Férjem* a nagy ostort gyakran megcsóválta, i

Amelyik tágított, azt áz ökröt vágta1. Mintha összebeszélt volna az elsőkkel, Majd agyon ökleltek a nagy tülkeikkel. Pedig alig volt már menni' egy: kis ©rőtm, í ' ■ t

Féltem, ha reám vág, kirep©d a bőröm. Sokára, fáradtan*, mégis hazaértünk Lerakodtunk némán, egy szót sa beszéltünk. , i i. [ ; , ,

Várt а парат asszohy minket vacsorára

j Ettünk, de akkor se' néztünk még egymásra, * i

Hanem midőn végre feküdni akartunk, Megszólalt a férjem, — mondván: *— : elfáradtunk, * i i i :

Jöjj ide te asszony, húzd te csizmáimat. Lásd hogy féfingerléd te a haragomat! Ugy-e amit 'tettünk, nem nagyon volt helyes? _< * * t

Becsülöm azt a hőt, aki engedelmes! Szótfogadtam, úgy tőn, ahogy parancsolta, i

Azután szelíden újra ezt mondotta: Tartsd ki cipőidet, én is hadd: húzzam le, * i i i

Hadd adjam a kölcsönt neked vissza — vele! * i i . , i

Ha te ezután is ilyen durcás lasaeí', Hogy mint eddig, mindent ellenemre teszel, , t 1 i I 1 I Máskor sem Tehetek hozzád irgalma- sabb, * 1 ( í í * ; ‘

Hanem ha oly szelíd teszel mint a galamb, i : t ( í *

Akkor jó angyalnak tapasztalsz ©n- gemef, : i i '

Megkíméllek úgy, mint jó feleségemet!

Vé.ge következik). < Cz, L.

GflZDÁLEMQN

Hogyan keil előkészíteni a homokon a talajt ősziek alá

A Duna—Tiszaközén nagy homoki területein főtermény a rozs. Igen, sok esetben szomorúan tapasztaljuk azt, hogy a kisgazdáknál a rozs átlag terméshozama 3 és 4 métermázsa jközött ingadozik. Aminek oka a gyenge talajerő, vagyis a homokföld nincs kellőképen, kellő időben*, mégfeMően kezelt, jóminőségü trágyával trágyázva s végül hiányzik a teljes taüajelőkészitő munkálat. i ■ I | j , j |

Homokom a tarlót 10 cm. mélységben lefordítjuk, utána még aznap elfogasoi- juk. Augusztus vége felé a Jpzöldü-t tartót 20—25 cm. mélységben teszánt- juk. Ez tesz a keverőszánlás §s a vetőszántás js. Még aznap fogasolunk. Tehát a homokon n©m végezzük a szokásos talajmüv© ést, a három szántást, hanem csak kétszer szántunk, azért, hogy az amúgy is laza talajt ne szárítsuk. A vetés alá közvetlent 'szántani n©m szabad, mert a kiszáradás veszélyének tesszük ki a laza homokot. ;

A rozs vetését szeptember 20-ifca után kezdjük meg. Erre az időr© a homok igen kigyomosodik. így szeptember eleje körül1 nehéz fogassal fogasoljuk meg a homokot, melynek segítségével a két levÄten tevő gyomot kifordítjuk s igy elpusztul. A vetés napjáig kikelt gyomot kifordítja a .vetőgép és az azt követő fogas. Kerüljük a homokon még abban az esetben a Többszöri szántást, ha nagyon gyomos, piert j/zz©t szántjuk a talajt, inkább fogaso®junk. * i : i д i

Száraz időben vetés előtt hengerészük meg a homokot, теГупек segítségével az amúgy is laza talajt tömit- sűk, azért, hogy a tömött homokon jobban* és ©gyentef©sebben csírázik a mag. A hengerezás segítségével nedvességet csalunk fel* az altalajból a maghoz, aztán megyünk rá a vetőgéppel. A vetés után ulból heng&rezürikt\ majd fogasotenk, azért, hogy a szél ©4 ne vigye. Esős időben n© henger®z- zünk, mert az eső amúgy is tömiti a jtia- lajt. Ha kapásnövény után vetjük a rozsot, akkor esős időjárás esetén is hengerezzünk, mart az amugyis igen fellazított homoknak szüksége van a hengerre, i i . > . , *

Sajnos, a homoki kisgazdáknál szomorúan tapasztatjuk a hengerezés mellőzését, sőt alig tehet <atni '-hengert, szinte irtóznak tőle, mert attól fé-mPtk, hogy a hengere z©tt homokot a szél et- viszi. Homokon a henger épen olyan nélkülözhetetlen gazdasági eszköz, mint az eke, vagy a fogas. A hengerrel fö- mitjük a talajt, a lefordított tar ét vagy a trágyázott homokot, ha meghenger©z- zük, a korhadási folyamatot jobban lés gyorsabban elősegítjük s utána ha fogasolunk, a* szél nem viszi eö a homokot s a nedvesség elpárolgását megakadályozzuk. A gyors és egyenletes csírázást elősegítjük. Ha csak az idő engedi, tegyük m©g azt is, hogy a* far- lóhántás után a keverő, vagyis a vető- szántás után Is hengerezzünk, majd fo- gasoljunk. Ezzel a taajelőkészítő munkálattal és a megfelelő trágyázással' jóval emeljük . rozs terméshozamunkat.

300-700 lit. uj oiess

duplagesztenyehordók

700-8S0 lit. Uj

fölgyfaliordók

18—85 hl. áfdolgosotl bont és sőréi

á§zokhordék

Jutányosán kaphatók

Or. Megyeri Mezőgazdasági Ipar

R. T.-nál Budapest, V., Bálvány u. 22.

Telelőn: 114-904

Budafok,MÁV. Ill.sz. raktár Telefon 269=718

Mielőtt a tavaszi szeplői előjönnének, használja

a T О M 0 R Y-f«la

Hatása csodás Csodálatos szép arcbőrt biztosit' Rövid idő alatt eltűnik a ránc és az arcbőre üde, hamvas lesz. Egy próba meggyőz mindenkit.

Egyedül csakis YQMORY gyógyszerésznél __________Isteni gandvltelés Palikában