Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-08-03 / 62. szám

augusztus 3 KISKUNHALAS HELYI ÉHTESITÖJB 3 Amíg szegény Bócsa aludt, a delejes cigányleény vígan végvdiopfici a kőxsőget Csűr ár Mária kóbor cigány lányi a, akinek Mura Mária &j. álnév®, igazéin nem lehet ráfogni, hogy nem dolgozik modem eszközökkel, amikor elköveti a különböző bűncselekményeit. Csurár Máriáné1 ugyanis ndm fontos, hogy vanije otthon valaki abban a lakásban, ahová ö lopási szándékból beállt, vagy sem, mP^t ha talál is otthon, valakit, az egyáltalában nem tudja mí-'gakadályozf ni még a je'enlétévet sémi, hogy a fur­fangos cigányasszony ki ne fossza a lakást. Mert Csurár Mária a legmoden- nejb eszközzel, a hipnózis segítségé­ve; fosztogatja kiszemelt áldozatait. Csurár Mária néhány nappal ezelőtt tűnt feí Bocsa községben, ahol házról- házia járva kéregetett é)s jósolgatott. Természetesen előfordult gyakran, hogy a házbe'iek közül esik egy asszonyt, .eányt, vagy férfit talált otthon. Addig beszélgetett az. iiietőve-, amig sikerü-t rávennie, hogy egy kis darab kenyér­ért engedje meg, hogy jósolhasson neki. Amikor „megkapta erre az ©aget- déiyt, leült á-dozataival szemben,meg­fogta annak kezét és monoton hangon kezdett beszélni hozzá. Nélhány perc múlva az illető ó*imps fáradságot éle­zett tagjaiban és hiáoa akarta levenni szemét a cigánylány villogó, sötét szev- méről, nem tudta. A következő pilla­natban már m$y atomiba. merült az illető, mire Csurár Mária nyugodtan végigkulatta az egéjsz lakást és a pénzé­ből, éle miszer-kbőr. > ruháabót mpgá- hoz veit aranyit, amétínjyirvak, a nian>a nem kelhetett ©Jene 'kü-önöstebb gya­nút. Ezután fé-ébresztette az illetőt és jósolni kezdett neki különböző dol­gokat. ,i_ ■ í ítymódon egész Bocsa községet vé­gigjárta a furfangos cigánylány, akii© a károsultak még csak nem, js mertek gyanakodni, miért hiszen tudomásuk szerint állandóan vela vo'-tak és egy percig sem hagyták felügyelet nélkü- a lakást. Viszont az eltűnt holmik is oiyan kevés értéket képviselték, hogy nem tartották érdemiesnek ieje.ent3.nj. Kizárólag a véletlen juttatta csendőr,- kézre a hipnózissal dolgozó cigányr lányt. Két nappal ezeőtt ugyanis ha­sonló. .módon akard opást elkövetni, az egyik gazdálkodó portáján, ahol csak a család 19 éves leányát találta otthon. Csurár Mária néhány p©rc alatt a leányt is elaltatta,. majd kutatni . kezdett a szobákban pénz és egyebek után. Sze­rencsétlenségére a, szomszéd legény, aki a szépet tette a /eány körül, épp akkor jött át a portára, amikor ideálja 'hipnotikus álomban volt a.z egyik szo­bában, a másikban' pedig a cigányr lány Szedte össze hz ellopható hoKmii- fcaí. Hiába rázta a leányt, az nemeiért magához, mir© észrevette a másik szo­bában motoszkáló 'cigánylányt. Abban a hiszemben, hogy a cigánynő mPgro»k- totta talán az ideálját, megfenyegette, hogy vegye eí "a leányról a rontást'., m^rt mpaten összetöri minden csonti,-1 ját. Természetesen a n/igreimüH. <ác gáuylánynak csak néhány mozdulatába került és a leány máris fe.éforedt liipr notikus álmából, azonban nemi emléke­zett sem m're. i f ) i A legény ezután átadta a csendőrök­nek a hipnotizáló cigánylányt, akit be­kérlek az ügyészség fogházába. Az ügyészség többrendoeti lopás büntette miatt indítja m|0g a bűnvádi eljárást Csurár Mária eilen. г Súlyos kerékpArbalesot történt vasárnap a Kossuth utcán Súlyos kerékpáros baleset kellett nagy rladamat vasárnap délután a Kossuth utcán, a járókelők közt. A baleset szenvedő alanya Kiss Margit 22 éves háztartási alkalma­zott volt, aki kerékpározni tanult s eközben a Kossuth utca felé is el­kalandozott. Hirtelen azonban egy autó tűnt fel előtte, Kiss Margit ijedtében elvesztette a kormány fe­lett az uralmat és eközben e vesztve egyensúlyát, az autó elé zuhant a kövezetre. Szerencsére a gépkocsi ve­zetőjének még volt annyi léekjeten- léte, hogy lefékezzen s a gépkocsi az ufo’só pilana'ban megáit'. Kiss Margit azonban esés közben igy is olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy vértől borítva, eszméletenüf terült el. A mentőket kellett kihív­ni', akik beszáiiíották a kórház­ba., ahol műtétet végeztek el rajtam majd hazaszáIrtották fekására. Ne tessék félni: A halál csak gyerekjáték Nyilatkoznak: a tudós és a tetszhalott Az egyik angol lapban igen ér­dekes cikk jelent meg a haláról. Újságíró szedte össze a tudósok nyi­latkozatai alapján. Diavid Walker írja; Sötétség és borzalom — ez a halál a ködhjfi szerint, amely sémiimképpen sem akarja tudomásul venni azt az or­vosi megállapítást, hogy az esetek túlnyomó részében szó sincs halál­tusáról. Az emberek legtöbbje csen­desen, észrevétlenül hagyja itt a vi­lágot. ü'n'u'daílamT, **as an alsziik ef. Fokozatosan érkezik abba a nagyon mély tuda lanságba, ante у már majd­nem -a ha’ái, bár még imíiinidig tart­ja a rokonságot, ha távolról is, az álommal. Hivatkozik azu'án a cikkíró a vi­lághírű Carrel professzorra, aki »Az ember, az ismeretlen« cimü köny­vében meg,állapi to-tta, hogy a ha'ál nem s egyszerre következek be. Elő­ször a lélek kö tözik ki a testből, a, szervek eklkor még élnek. Ezek- rtek a hááa egyenként következik be. Egymás után szűnnek meg mű­ködni. A ha'á! rtem titokzatos többé, ren­geteg titkát sikerült elesni — írja Dávid Walter és beszámol azokról a rendkívül érdekes esetekről, ame­lyek úgynevezett tetszhalott embe­rekkel történnek. Leírja a te.szhaíott emberek va bírásait »u'o'só percük­ről«. így megtudjuk, mit éreztek ezek haláluk pi ánaíában, vagyis ak­kor, amikor a szivük megszűnt do­bogni. Ezek az emberek 5—25 perc­nyi iidőt töltöttek a túlvi ágon. Eny- nyi ideig nem dobogott a szivük, az orvosi tudomány csak ilyen, hosz- szu percek eltele után tudta őket visszahozni az életbe. Csépelnek Alig pirkad a hajnal, mikor ées sípjel veri fel a szérű szunnya- dozó csendjét és a kazán-ajlö nyikorgó zajú a éb’tedazntek a részesek, ekk a sötétedő estében még porosán, fá adtai á lot iák a legnehezebb munka vártáját a cséplőgép irtel etí... Valahonnan elhal latszik a kakas hajnali kuko­rékolása. A nap a keleti, ég vég­telen messzeségében elindul út­jára és teibug az első kéve fa­lánk bekapása után a cséplőgép dobja... A kerekek ütemesen kattognak, valami ősi muzsikát zugnak a tengelyek és a lendítő szíj. A Krisztusaién szemek mil­liói elindítanak a rostán át a nyitott szájú üres zsákok felé... Van muzsikája a magyar földi­nek száz és ezer, die a kenyér muzsikájánál szebb aligha. A Az angol cikkíró igen sok fstsz- ha'o'tt vallomását idézi cikkében. De a vallomások egyikében sem ta'ál az olvasó semmi borzalmast. Egyik »halott« sem tesz említést arról, hogy fáj diáimat érzett volna, hogy valami kellemetlensége telt volna »odaát«. »Hir'eten minden kitisztult eőfctem — vallja az egyik telszha’ott halálá­ról való beszámolójában — és én nagy-nagy megelégedést éreztem. So­ha életemben nem fogok félni a ha­láltól... Egy másik tetszhalott igy számol be haláláról: »A halál éppo'y fájdaommentzs, mint az álom. Csak a halálé eleim az, ami kellemetlen,, de aki egy­szer már átélte a haláffit és láttái, hogy mily®n kevéssé félelmetes az, többé rtem fog halá féléimet érez­ni és igy egyszerűen kényelmesen távozik majd az ételből...« Sir James Goodihar't, az egyik leg­nagyobb londoni kórház főorvosa, hosszú éveken keresztül tanulmányoz­ta a kórházi betegelten, hogy milyen módon töltik utolsó perceiket. Ta­pasztalatai alapján ezeket mondjál »Megfigyeléseim alapján mondha­tom, hogy a halál ©gyálí á'ában nem borzalmas. Az emb©r észrevétlenül siklik át ebből a viágból a má­sikba. A két világot egy fályolvé- konyságu fe.hőcske választja e egy­mástól, az álkelés nem erőszakos.« És ha az ember jsmeri Amerika egyik legkiválóbb orvosának, dir Al­fred Wo .mesternek mondásait, mely szerint »megha’tni gye.ekjáék«, iga­zán minden okunk megvan árrá, hogy megváltoztassuk felfogásunkat: a háláiról. gép elveszti lélektelen voltát, bugása dallammá emelkedik és a porfelhőt bearanyozza előbb a hajnai', majd a déli nap, hogy később az alkonyati pír bíbor­ba vonjon mindent és minden­kit a cséplőgép körül... pebug ez a dallamos, ütemes muzsika, beszél a gép a kísérő zenére és a telt zsákokban ott szuny- nyiad a jövő esztendő minden öröme és mindem ize. Imádko­zik ez a gép, imádságában ben­ne lüktet sok-sok miliő magyar álma, vágya, imádsága, itemény- sége és hite. A holnap nagy terve és az eljövendő magyar idők minden ígérete... A leko­pott, kora nyári szelektől járt tarló közepén búgó, z ndütö cséplőgép a bevágott magyar ígéretek jelképe. Aranykalászos kévék tűnnek el hatalmas száján és apró torkain keresztül öm­lik az újjászülető élet szent so­RACY NYÁRI CIPO VÁSÁR július 25-től auq. 6 íg Ó R I A S I VÁLASZTÉK EGYES PÁROKBAN! P 3-80, 5*80, P 7 80, 9-80. összes tavaszi és nyári divatcikkeink árai hihetetlenül leszállítva! P MUN BENŐ cipő- és divatháza Hl ref. templommal szemben ||Q kasága a pirosló szemekben... Városnak, falunak, országnak, nemzetnek nagy muzsikája, ének­lő búgó örök dala a kenyér megtisztult harcának himnusza... Felbug hajnalonként a gép és telket újít az emberben ezer han­gon daloló édes muzsikája... О r s z á g—V Hág Hullámfürdőt építettek Hajduszoboszt- Ión. Házassági tanácsadó irodákat állít föl a Családvédelmi Szövetség. — Vitéz Börcsay Ákos somogyi főispánt és tár­saságát súlyos cutós ze; encsé tlenség érte. — Monfiammpl megmérgezte mai­gát, feleségéit és leányát egy 76 éves egri. orvos. — Bornemisza Géza ipar- ügyi miniszter nyitotta nteg a soproni nyári egyetemet. — A yorki érseket is diszdoktorává avatja a debreceni egyetem. — H'etko, az a^priMi tő­tök vezére Budapestre is ellátogat — Fé'egyházán .felakasztotta magát és meghalt egy 19 éves fiú. — Augusztus­ban leplezik le az esztergomi Utalássá Bálint szobrot. — Az arajb nacionalis­ták a paJesztinai Safed városában még,- ostromolták a kórházat és magúkkal vitték sebesül tjeiket. — Folynak a társ- gyalások Anglia és Portugália között katonai egyezmény létesítésének érde­kében. — A frjancte jobboldal tiltako^ zik a német -zsidók bevándorlása ellem *- A mandzsu határsértés mjatt folyik a jegyzékváltás a, tokiói éjs moszkvai koiimány között. — Száz uj íengerula(itr járót építtet a szovjet kormány. — Faruk Egyiptomi király meglátogatja Kemát pasát, Törökország államfőjét. — Párizsban összeütközött két föi-dr alatti, villamos. — Baleset érte az egyik angol kikötőben a világ két legnagyobb hajóját, a »Quen Mary^-t és a »Bre­men «4. , -i Kész ablakok minden méretben raktáron Mielőtt vesz okvetlen nézze meg ZILAH Övegesnél mozi mellett, Csengeri utca

Next

/
Thumbnails
Contents