Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-07-16 / 57. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 16 A. magyar föld szociális fotográfiáját adja az Országos Mezőgazdasági Kamara legújabb beszámolója AZ Országos Mezőgazdasági Ka- pnftra most megjelent (évi jelentése, (mint minden évben, úgy most is, egyik 'legérdekesebb olvasmánya a közgazdasági irodalomnak. E több, imint 300 oldalas vaskos kötet eleven kópét adja ímezűgazdaságunk leletének, gondjainak, boldogulásának. Beszámol a magyarországi mezőgazdasági kamarák munkásságáról, amelyek imind erőteljesebb mértékben velőik ki részüket a imái szooiáis kérdésektől terhes napjainkban oly fontosságú feladatok megoldásában, mint a széleskörű mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése és különösen a kisgazdaságok szakszerű termelésének irányítása. Ennek a feladatnak a jelentőségét élénken ilíusztráják az 1937. évi termelési adatok, amelyek szerint például búzából a 20 holdon aluli gazdaságok átlagos termése holdanként 7.2 mázsa, az 1000 holdon felüli gazdaságok termésátlaga pedig 9.7 imázsa volt. Termeléspolitikai szempontból1 a legtanulságosabb a jelentésben az a statisztika, amely hat évtizedre visz- SZámenöleg demonstrálja a magyar szántóföldi termelés megoszlására és (terméseredményeire vonatkozó ada*o- í kát .Látjuk ezekből, hogy a gabonafélékkel bevetett terület évtizedek óta ■váiltőzatlanul 52—53 százalékot tesz ki, ezzel szemben a szálastakarmá- Itiyok 2—7 százalékról 12 százalékra, a kapás- és egyéb növények aránya 21.4 százalékról 32.7 százalékra Emelkedett, viszont az ugarterület 22.9 százalékról 1.9 százalékra csökkent. Fejlődése tehát csak annyiban imu- ttatkozpc, hogy lényegesen apadt az ugar terület és az itt nyert terület szá1astakarmány és kapások termesztésére fordulatot!. A termésátlagok Viszont lassan bár, de állandó emelkedést mutatnak, a búza termésátlagai a hetvenes évek 4.74 mázsájáról e század 20-as—30-as éveiig 7.50-re, la rozs 4.10-ről 6.20-ra, a burgonya 21.18-ról 37.30-ra emelkedett. Megfontolásra késztet az, hogy az »'egyéb fövények« termelési aránya — ebben foglaltatnak az utóbbi években erőien forszírozott ipari növények — 1914-től 1936-ig a bevetett területiek 2.4 százalékról 3.7 százalékára emelkedtek. ; A magyar földön és az azt megművelő gazdáinkban rejlő adottsá- gok tehát arra intenek, hogy a ter- meléspolitika helyes iránya nálunk inkább a minőségi termelés fokozása lehet, mint a termelésnek uj terményekre való nagyarányú állítása. A jelentés részletes részében az egyes ipari növények elhelyezési lehetőségeire vonatkozóan a kővetkezőket olvashatjuk: »A rostkenderter- melés területi terjedése a hazai nyersanyag felhasználás fokozásának tulajdonítható, de imég mindig messze Iván a tényleges lehetőségektől.« Majd •tovább: »a rostnak termelt lenterülete szintén kimagaslik az utóbbi jévek termeléséből, bár voltaképpen még mindig elenyészően csekélynek mondható. A kétségtelenül jobbminő- ségü hazai lenáru fogyasztása még téZiideig alig tudott rést törni a pamutáruk fogyasztásán, pedig e tekintetben a hatóságok is segítségére vannak a közszá Irtásoknál a hazai •termelőknek, a nagyközönség felé pedig kiterjedt propagandalevékenység folyik. A miagnajk termelt len területe nem tud lényegesen gyaraj- podni s minden erreirányuló törekvés ellenére sem éri el a haZal olajszükséglet arányát. Bár a hazai szükséglet is megengedné körülbelül 20.000 holdon a termelést, az a mult évben mindössze 11,404 holdon folyt, amely terület 1200 holddal natgyobb volt ugyan BZ előző éviinél, de 5500 holddai kisebb a »két év előttinél« Majd tovább: »A ricinustermelés is felemelkedett kereken 5700 holdra«, ez azonban már túlhaladta a házai szükségletet, az exporthoz fűzött várakozások pedig azért sem váltak be, mert Időközben a külföldön jórészt más olajjal próbálták pótolni az eddig pótolhatatlannak vélt ricinusola- jat. A jelentés tárgyát képező 1937-es év egyébként — bár a termés ez évben gyenge volt — a magyar mezőgazdaság további megerősödését tanúsítja. Nagyon érdekesek ebből a szempontból a mütrágyafogyasztásra vonatkozó adatok: a szuperfoszfát műtrágya fogyasztása egy év alatt 6697.60 tonnáról 7873.60 tonnára, af Péti só fogyasztása 1152.60 tonnáról 1777.27 tonnára emelkedett. Szociális Szempontból örvendetes a napszámbérek emelkedése. Az átlaf- gos férfi napszám bérek az 1935. évi 137 és az 1936. évi 143 fillérről 1937-ben 185 fillérre emelkedtek. A mezőgazdasági termésfelesleg elhelyezése az 1937. évben aránylag Simán ment és eredményes volt. Az elmúlt évi mezőgazdasági exporttevékenység Ilegérdekesebb eseménye kétségkívül az volt, hogy a tengerig feleslegek számára, a magyar keres- kede^m megnyitotta ez alkalommal eijpször, az északi államok piacait, ahová 1,310.000 imázsa tengerit si-----------i/.w-w-w-v п i/-уу-мг: Halasi Takarékpénztár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, é r ú к r a. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek« kel gyümölcsöztél I i került exportálni. \ j j A birtokpolitikát tárgyaló rész aí kisbérietek és a földbérlöszövetkezetek létesítésének fontosságát hangsúlyozza. Rámutat arra, hogy míg az utóbbiak alapításának a telepítési törvény csak egészen íme lékes jelentőséget tulajdonit, a meglévő föW- bérlő szövetkezeti tervezetek majdnem mindenütt a községi lakosság anyagi gyarapodását segítették elő, lehetővé tették a tagok gazdaságii és kulturális nevelését, sőt eokhelyen annyira megerősítették a bérlötago- kat, hogy azok képesek voltak saját birtok vásárlására is. | , Halas város rendje a Kihágás о К tührében A sajtó és a nagyközönség érdeklődésének állandó központjában állanak a súlyos bűnesetek menyek. Egy-Cgy gyilkosság, rablás, sikkasztás napokon át foglalkoztatja a nagyközönség széles rétegeit. Érdekes lenne azonban sta- tisztikai'ag foglalkozni azokkal a ‘Szabálytalanságokkal, amelyek bár sufybeí- teg a bűncselekmények kategóriájának •legalsó lépcsőfokán állanak, de mennyiségüknél fogva éppen ezek tarthatnak számot érdeklődésünkre. JA mai é’tet minden jelentősebb mozzanatát valamely előírást vagy tiltást tartalmazó jogszabály rendezi s ezen szabályok megszegése rendszerint kihágást képez. Ezek a »bűncselekmények« sokszor csak apró mulasztások, rendetlenség, hanylagság következményei, de mert épp — esetlég — csekély súlyúknál fogva mindnyájunkkal előfordulhatnák és mert a gyakorlatban sokkal nagyobb számban fordulnak elő, mint a szenzációként nyilvántartott nagy bűnügyek, megérdemlik, hogy egy pillantást vessünk arra, hogya© f§gt Halas város rendje, közegészségügyi, köztisztasági, szociális viszonyai a kihágások tükrében? Milyen kihágásokat követnek er leggyakrabban a halasiak? A kihágások egyrésze a mjkir. rendőrség, másrésze a városi kihágást rb. bírósághoz tartozik. Fe’kerestük a halasi rendőrbirói hivatalt, ahol a hivatal vezetőjétől, Halász D. Sándor dr.-tól a kihágás! bíróság 1938. év első félévi ügyforgalmára vonatkozólag a következő felvilágosítást kaptuk: — 1938 junius 30-ig 410 drb u| fel- jetentés érkezett, úgyhogy az elmúlt félév ügyforgalma kevesebb volt, mint az é'ovő években. Tavaly például 487 volt. A kihágási ügyek közül egyik ’legnagyobb számmal szerepelnek az iskolai kihágások. Az iskolamulasztások elharapózása egyes néprétegek szomorú szociális helyzetének fokmérője. Nemcsak tét idején mulasztanak az iskolától távolabb fekvő helyeken lakó gyermekek megfelelő ruházat hiányában, hanem különösen a magasabb osztályú tanulók és köztük elsősorban a gazdasági iskola növendékei sorozatosan, nem egy közülük egész éven át, nem tesz eleget iskolalátogatási kötelezettségének. Nem rossz akaratból kerüli a tanuló az iskolát, s^ü’ei állítják e lefutó fiúnak, mindenesnek, pásztornak stb., mert a sok gyermek mellett szükség van a családnak a 14—15 éves gyermek keresetére is. Az önálló gazdasági népiskola igazgatója bár minden tehetőt elkövet,, hogy a tanulókat iskolalátogatásra bírja, azonban a ’Szülők nem tudják gyermeküket iskolába küldeni, rossz 'anyagi helyzetük ..miatt. — Van olyan munkaadó is, ajki a heti egyszeri foglalkoztatásra sem hajtandó éengedni alkalmazottját a gazdasági iskolai előadásra. S előfordult az az eset is, amidőn a gyermekek azt adták elő. hogy ha iskolába akarnának menni, a zonnal elbocsátanák az alkalmazásból. jgen súlyos szociálpolitikai jelentősége van ennek a kérdésnek, mert részben a gyakorlati életben szükségest ismeretek megszerzését mulasztják el1 a tanulók, más részben pedig, mert a 14—15 éves napszámos, pásztor sfb.- nek alkalmazott gyermek alacsonyabb bérével ugyanakkor egy felnőtt munkáját veszi er A kiháígási bírásáig a leg- eréiyesebb intézkedésekkel igyekszik gá- vat vetni ennek a járványszGrü iskoía- mutasztásnak. De ha az iskolamulasztások száma nem fog csökkenni, az f-yen gyermek munkaadóját is, — m1'»*** hogy a törvény arra módot ad — szigorúan fogj(a megbüntetni. Ezzé* azonban a doög lényegén nem lehet segíteni, mert a baj gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak. Azokon keltene változtatni. ’ • í Legnagyobb számmal szerepelnek a mezőrendőfi kihágások. Az ipari kihágások száma is növekedett, elsősorban a kontárügyek. Az ipartestüíet kontár-ellenőrző bizottsága állandóan ellenőrzi a jogosulatlan iparüzőket.. ami nemcsak az adófizető, kiváró szaktudású iparosaink érdeke, hanem érdeke a munkát adó nagyközönségnek is, mert hiszen szakképzettségével de anyagilag is, — csakis az íparigflizoivánnyaí és nyílt üzlethelyiséggel bíró iparos tud' garanciát nyújtani, hogy az elvállalt munka valóban megfelelő lesz. így tehát a munkaadóknak jelene ,miegköyetelniök e sősorban a munka kiadásánál, hogy a munkavállaló mutassa fel érvényes ipar- igazolványát. A legkisebb munkabért és a -beti 48 óra munkaidőt megállapító kormányrendeletek újabb korlátozó szabályokkal nyúltak az ipari és kereskedelmi életbe, örvendetes dolog, hogy mind a legkisebb munkabér, mind a heti 48 órás munkaidő áthágása miatt aránylag keltés feljelentés érkezett a halasi vállalkozók ©'len. A közegészségügyi és köztisztasági kihágások is igán tekintélyes számmal fordulnak jaí-ő. Ennek oka azonban távolról sem az, mintha Halason a közegészségügyi és köztisztasági viszonyok nem állanának magas színvonalon, hanem épp ellenkezőleg az, hogy a városi orvosi hivatal gyakori ©len őr zései, he'yszini vizsgálatai során, minden élelmiszer üzletet, vendéglőt, szállodát, korcsmát, szikviz üzemet, ipartelepet stb.-t fe’ülvizsglL A terményhamisitási kihágások Száma az előző évekhez viszonyítva mEm emelkedett. Eredmény© a gyakori piacellenőrzéseknek, hogy az elmúlt félév alatt sok esetben találtak vizezett fejet a tejásuroknál, azonban éppen ©miatt mást már ezek száma legújabban csökkenést mutat. Az állategészségügyi kihágások közül az ©ijzár'at rendelkezéseinek megszegés© szerep©! nagyobb számban, mert ©gyes kutyatulajdonosok sajnálják kutyáikat szájkosárral és pórázon vinni, az uocára, illetve udvarukban megfelelően elzárni' vagy megkötni. A névte'em feljelentők írásművei is befutnak némelykor a büniető- biró asztalára, de ezek tárgyalás nélkül Irattárba kerülnek, minthogy a rendőri büntető szabályzat err® módot ad. Ugyanis már gyakorlatból tudjuk, hogy a névte'en feljelentés rendszerint a bosszú müv© s ha valaki nem kíván még tanúként sem szerepelni, úgy lett volna módja a kihágásra felhívni az őrszemes rendőr figyelmét, akinek már kötelessége a feljelentést megtenni. Ki О a gaz épül« ro inga. z szetr vál Brill ez arat (t< mag. órí PO;
