Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-01-19 / 6. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 19 — MEGHÍVÓ. A gazdaifjuság a 48-as körben február 6-ájn tartja a szokásos farsangi teaestjét. Aki tévedésből meg­hívót nem kapott, úgy forduljon a kör vezetőségéhez. — Ittas ember a sárban. A Batt- hyány-utoa sarában feírengő emberre találtak vasárnap este a járókelők. Először bűntényre gondoltak, azonnal értesítették a mentőket, akik a csu- pas,ár embert beszállították a kór­házba. Ott azonnal kezelés alá vették és megállapították, hogy a beszámí­tott férfi a Bükkönyösben lakik és nem bűntény áldozata, csak az itóká- ból szopogatott be többet a kelleté­nél. Gyomormosás után elbocsátották a kórházból. A rendőrség botrányos részegség miatt eljárást indit ellene. — Leiyemiék bucsnzltaltó vacsorája és táiacmmfeltsága. A Kiskunhalasi Levente Egyesület január 23-án, vasárnap este 7 órakor a volt 48-ajs kör helyiségében (Eötvös ucca) táncmulatságot ren­dez, melyre ezúton hívja meg a város közönségét laz Egyesülteit vezetősége. A társasvacsorai keretében búcsúztatja! az Egyesület azokat az ifjakat, akiknek a Iteventsköite'ezettségük a múlt év végtéviefJ megszűnt. Részvételi dij személyenként 1.50 P. Menü: marha pörkölt, turóscsu- sza. A vacsorajegy a táncmulatságon való részvételre is jogosít. A táncmulat­ságra belépőjegy 1 P, esaládjegy 2.50 P, katona- és levemleíjegy'60 fillér. Külön meghívók kibocsátva nincsenék, min­denkit szeretettel vár az elnökség. Je­lentkezni jianuár 22-én délig iahet a kör gondnokánál és a kintiévé iveken. — Hirek a KIE-böl. A KIE-tten Zsadon László gimn. tanár sorozatos irodalom -és művelődéstörténeti elő­adásokat tart. Az előadások minden kedden est© 8 órakor kezdődnek1. Csütörtökön esténként ugyancsak 8 órai kezdettel bibliaóra van a KIE- ben, vasárnap délután 2 órakor pe­dig a serdülők tartják összejövete. I lüket. Január 30-án a Ref. önképző Kör nagytermében nyilvános előadást rendez a KIÉ. Az előadáson komoly és vidám jelenetek, szavalatok, ének­számok, stb. fogják szórakoztatni a közönséget. Az előadás iránt már is . nagy az érdeklődés. | ; i Megfeledkeztek az árvákról , és özvegyekről a mezőgazda- j sági öregségi biztosításnál j A kormány nemrégen nyújtotta be az országgyűlés el© a mezőgazdasági I munkások öregségi biztosításáról szóló . törvényjavaslatot. Az érdekeljek egyré- szte1 állást foglalt az ügyben,, most pedig . az Egészségpolitikai Társasáig kétnapos 1 tanácskozást rendez, amelyen pofctiku- ' sok, orvosok és tudósok szólnak hozzá ; a javaslathoz. Általiéban az a felfogás, j hogy a törvényjavaslat tolszükre szabja a biztosítottak számát és ntem gondoska- ’ dik az özvegyekről, árvákról és a női ; alkalmazottakról. Hétfőn Kovrig BéDai , egyetemi tanár, az OTI igazgatója far- j tóit ez ügyben előadást. Múlhatatlanul i szükséges, — mondotta — hogy a tár- í : sadahni feszüteéget a közjogok kitér- j ! jesztésével és áz öregségi mezőgazda^ 1 sági biztosítás beveziötésével levezessék. ! A javaslat szerint minden várakozás® idő nélkül 49 ezer mezőgazdasági mun­kás és cseléd jut évi 60 pengős jára- : dákhoz. Kifogásolta, hogy a szociális j védelemből kihagyták azokat, akik 10 korona kataszteri 'tiszta jövedelmet hozó földnél1 nagyobb tulajdonnal remdejkéz- * I nek. Ez azt jelenti, hogy az ország •; ' több vidékén egyholdas cselédek lés ' munkások is kiszorultak a biztosításból, | jóllehet a törpfiparce'Sából Származó jő- : védelmük egy ti zed ét sem éri el egy csa- j Iád átlagos évi keresetének. Javasolja, hogy három kat3sztrálís holdig terjed­jen a biztosítási kötelezettség. A szolgál­tatásoknál hiányzik a rokkantsági, öz­vegyi és árvajáradék. A megrokkant mezőgazdasági munkás, az özvegy,- az árva nem kap, egy filtert s©m;. Elsősor­ban az özvegyi járadékot kel! mégVaiósi- tani, ezt parancsolja -a családvédelem: A költségeknek csupán egynegyedét fizeti & földbirtok, egynegyedét az állam1, felét pedig a nép legszegényebb része: maga a biztosított. Amíg a nagybirtokra' két­millió pengő tehet hárul. Az állam és a nagybirtokosok terhét is fel kellene emelni négymillió pengőre és így lehető­vé válnia az özvegyek segélyezése. Cél­szerűnek tartaná, ha tiz évr© megvalósí­tanák a jelenleginél szélesebb körrel A biztosítást, úgyhogy özvegyi járadékot nyújtanának. Tiz esztendő után a bizto­sított népesség kormegoszlásának és ha­lálozási viszonyainak alakulása szeriint keilen© újból szabályozni a kérdést. Gyakorlati, szempontból célszerűbb lett volna a biztosítást csak a cselédekre be­vezetni, és a munkásoknak átmeneti idő­re ellátást nyújtani,, márt a tört heí® munkaviszonyok után fizetett járulékok bevezetése körüli nehézségek merülnek majd '{ek 1 , ( | Anyakönyvi hirek — Január 10. — január 17. — SZÜLETTEK: Viczei K. József és Búza Esz­ternek Sándor npvü fiuk. Kis János és Meggyesi Juliannának Juliánná nevű leányuk. Nagy Lajos és Pajkos Erzsé­betnek Erzsébet nevű leányuk. Nacsa Vince és Berta- Etelkának Etelka nevű leányuk. Fehér László és Ambrus Má­riának Juliánná nevű leányuk. Rapcsák István és Horti Mária Zsófiának Mária nevű leányuk. Fekete András és Varga« Maliidnak András nevű fiuk. Baics Félix és Horváth Etelkának Zoltán nevű fiuk. Horváth Ferenc és Lajkó Jolán­nak Jolán nevű leányuk. Fö’.földi János Alajos és Skribanek Katalinnak János nevű fiuk1. Csizmás József és Siklósi Máriának Mária nevű leányuk. Tokaji János és Nagypáí Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Szécsény József és Rózsa Veronikának István nevű fiuk. Varja Já­nos és Zsótér Máriának Mária nevű leá­nyuk. Papp László és Durjanik Teréziá­nak László nevű fiuk. Baka András és Szedmák Ilonának József és Sándor nevű fiuk. MEGHALTAK: Tal’ér Pál1 73 éves, Hasznos Józsefné Pruczkai Ju!iánna 52 éves, Sztupinszki Anna 14 napos, Rácz János 75 éves, Rozgonyi Antal 42 éves, Szlobonyí Má­ria Katalin 1 hónapos, Varga Pólyák Sándor 6 napos, Sárosi Józsefné Ham- b-alkó Viktória 79 éves, Vincze Imr© 8 éves. KIHIRDETETT JEGYESEK: Frank András pusztamérgesi la­kos Kovács Rozáliával. Pécsi István Sutka Juliannával. Baita Antal Engi Ro­záliával. Bata József Lukács Veroniká­val. Pap István Osztobányi Erzsébet­tel. Fenyvesi Ferenc Csehó Kovács Ju- liánnávai. Tronka Mihály Szánthó Ilona bodrogolaszi lakossal1. Vida József Nagy- apáti Mária Maliiddal. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Vincze János Tallér Judittal1. Takács Sándor Brecska Etelkáival. Nagy Károly Czombos Juliannáival. Vitonya Balázs Zseni Júliáiméval. Katona István Hor­váth Katalinnal. Kovács Ferenc Pető Máriával. Felelős szerkesztő és kiadó: PRÄGER JANOS Szerkesztő: MESTERHAZY AMBRUS térni A tűztorony Kis regény — Irta: Hans Strobl — Vécsey Leó fordítása A kavics csikorogva zördü:í a csónak i terhe alatt. A kormányos be'eült, rövid evezőjével megtaszLtoitta a gránitSziklát. Peder ledobta; a kötetet; a csónak sza­badon kitáneolt a tengerre. Az evezők belemerültek a vízbe. Egy nagy hullám felkapta aiz egész alkotmányt és nyom­ban eltakarta« széles hátával. — Peder! — kiáltotta a kormányos a legközetebbi hullám tarajáról, — a feleséged üdvözöl. És a fiúnak már négy foga van! ' Azután ismét eltűnt и csónak, majd1 még egyszer előbukkant, messzi kint a tengerien, mind kisebbnek és kisebbnek látszott, ahogy gyámoltalanul dübálódt- zott egyik hullámról al másikra. — Már négy fogai van a fiamnak, — mondottja Peder és hosszasan utána nézett a csónaknak, amely még az éjszaka beállta előtt otthon tehetett, ha erősen «nekiláttak az evezésnek. De al sziklák labirintusa már elnyelt© a kis alkotmányt és ne«m bocsátotta többé el. Ped©r megfordult, felnézett a vilá­gítótorony jólismert sisakjára, kiköpött és belépett áz ajtó boltozata «alá. A szék­től védetten; méggyujtotltla azután kialudt pipáját. Lassú léptekkel jött Knut a hatal­mas kerek gránit lap körül, amelyre a világítótorony épült. Kezeit hátul ösz- sze fonva megáit, ugyanazon a‘ helyen, ahol élőbb« Peder állott és ugyanabba aiz irányba nézett. Az ujjal nyughatatla- nui mozogtak, néha rázott ©gyet a vál­lán, mintha valami elképzelt, rajta nyug­vó terhet igazítana helyre. — Bizony, most megint nyoe nap, amíg újra jönnek, — szólalt meg P©der, akiben a szárazföldi vendégek rövid lá­togatása után még erős beszélgetési hajlandóság maradt. De Knutnak nem volt k©dve társalog­ni. A hosszú évtizedek alatt, amióta a világítótorony őre volt, megtanult hall­gatni. Hosszú ideig egy©segy©düi teljesií­hajótörést szenvedett minden fárado­zása, úgyhogy végtére elhallgatott és szófiáimul szívta« pipáját. így telt el egy hosszú óra... — Haíod-e, — szólalt meg ekkor mégis Peder és1 halmgja szemrehányó volt, — miiért bújsz el mindig, ha1 a szárazföldiek jönnek? Mit gondolnak ázok rólad? Ide jönnek, üdvözleteket, éleimet és dohányt hoznak. Hol van Knut? A Knut nincs itt, valahol fenn a reflektoroknál vagy leint a pincében, vagy hátul a farkasoknál,, szóval vala­hol, ahol nem jár ember. Azután elha­józnak és Knutat nem látták. Nyo*c nap tett szolgaatot a nyílt tengerre épi- , цщ%а megint jönnek és Knut megint tett világítótorony börtönében, — ©z- ■ nincs itt. Az ördögbe is, mit jelentsen alatt szinte e felejtette az emberi szót, * Mit fognak ez©k rólad mesélni? hacsak nem magától kezdett beszélni, j Knut előhúztál kezét a háta mögül és Úgy, mintha a grámtszákláktói vagy zá- j ökölbe szorította, mialatt válílán a lát- tonyoktói kívánta Volna valaki, hogy > batafian terhet ismét helyreigazito1 fa. szó3aíj«anak meg. j Azután fenéikül, hogy Pederte nézett Nehéz tett volna pedernek mogorvább í volna, mcgszó'alt berozsdásodoti han- társait adni. Amikor őt rendelték ki a ; g0n; — Nem bírok rájuk nézni. Fülig ül­nek a piszokban. — Mi cső dia őrültség ez? Nem pa­naszkodhatsz, hogy túlságosan gyakran látsz emberéket! — Én nem hívtam őket. Egyáltalán sohasem hívtam senkit. Harminc évig voltam egyedül és sénkire sem volt szükségem. Nagyszerűén e 'tudtam látni vizbefüluaüt Henrik hélyébe szöUjgálat- tétetre, úgy érézte, mintha válóban sú­lyos börtönre ítélték volna. — Hát bizony, nyote nap... nyolc nap... A szárazföld ön elég gyorsan múlik bí. Pedernék volt egy lyukas szemfoga, amely gyakran kínozta és melynék eltá­volítására négyhónapos szolgálat alatt hasztalan vágyott. Mert ha« azután négy j ^^'a doigomrt. hét szabadságát töltötte a szárazföldön, I . + . , Г. . , , I — Az azelőtt volt, azt most mar eszebe s©m jutott a fognak, hogy ke- I . , , . _ . ... nem engedik meg. A hanozasx szabályok temetenkedék, úgyhogy Peder mindig ... . u. , ■ most két őrt írnak elő. megkegyelmezett ne.ti. A ig volt azon- ; ban ismét elhagyott lakóhelyén, a világ- j Knut nem felelt. Megfordul«!, o«tt­tói elzárva és a mogorva Knut társa, j hagyta Pedert és a világítótorony ellen­ságárta utalva, újra kezdődö«tt a sajgás. í kező oldalára ment. H(ogy ai figyelmet a fájdaíomról elterelje, \ Peder kiverte a falon pipáját, azután társával' óhajtott beszédbe elegyedni. * felmászott a torony Sisakjába, hogy Knut mogorva hallgatagságán azonban jmeggyujtsa a lámpákat. Régabbén. Knut — Müezaki vetető: nem engédte volna, hogy más végezze el ezt a munkát, most azonban már hetek óta ném törődött kötelességével, mintha teljesen mindegy lett volna, hogy a hajók me«gtalá!ják-e az utat, vagy nemi. Két gőzös volt al látóhatáron és szét­zilált füstoszlopokat húztak maguk utáni. Az egyik a drontheimi postagőzös volt, й másik egy dán, amply Bergen fete ha­ladt. Peder létette a messzelátót és be­jegyezte a hajókat a listába. Azután be­kapcsolta az óramüvet és nézte, hogy kezd« a korong a lámpákkal forogni úgy* hogy köröskiörül a sötétség és világos­ság ál'amdó váltakozása állott be. A jóteégzett munka biztonságának ér­zetében«, a gép egyhangú járásának lát­tán elmúlt híz a kekémeÜén érzés, amely napok óta üldözte, korbácsolta és mely már valósággal a kikerülhetet­len szöréncsét enség előérzetéig fokozó­dott, Mint a tenger gyérekkori barátja!, megtanulta, hogyan tehét é'ettefen dol­gokkal beszé'getni és beszédjüket meg­érteni1. Jól emekezétt: ákktor, amikor anyja meghalt, valaki kopogott a világítóto­rony ablakán és háromszor nevét kiál­totta. — Vigyázni fogsz, — szólította meg hirtelen peder a gépezetet. — Ért©d, vigyázni fogsz és minde«n talpalatnyi he­lyet gondosan megvizsgálsz, megmuta­tod nekik szépen az utat. Hiszen mind haza akarnak menni, még1 hía e: is uta«znak, mert az elutazás csak körút hazafelé. Talán kis fiuk van, akinek most bújik ki első foga, mely haesa» Brravaló is, hogy később fájjon és egyszer egészen kihulljon, mégis, örül neki az ember. Most egy órára egyedül maradsz. (Következő ■zámunkban folytatjuk). Nyomatott a Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapválalat nyomdájában, Molnár-u. 2. ő: Mészáros Dezső.

Next

/
Thumbnails
Contents