Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-07-09 / 55. szám

1938 július 9, szombat

XXXVI11. évfolyam, 55. szám

Politikai, társadalmi és közgazdasági lap

ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE.

Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P

EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR

Alapította: PRÄGER FERENC

MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében

A

hadseregünk

Mi ia krisztusi Grange fűm alapján jájliva, mint keresztényiek a,zt valljuk: n© ölj! Mi hiszünk egy megváltó, igaZ 'és boldog, tiszta, életet valló pacifizmusban, ami azonban mégse jelenti azt, hogy korbáccsal, és puskatussal ne verjük él házunk küszöbéről és hazánk kapujából a prédára éhes duvadakat. Mi fegyvert akarunk nem azért, hogy Barcelona barikádjairól, testvért és ellenfelet! lövöldözzünk, hogy hóditó hadjáratok mápioros illúzióiba ringassuk fantáziánkat, de fegyvert akarunk a Ifegjózanabb meggondolás, a realitás és megnyomorított életünk kényszerű parancsai szerint. Fegyvert és hadsereget akarunk, mert egy pogány világ áillig felfegyverkezve áll körülöttünk azért, hogy elragadja megmaradt kincseinket, hogy ki opja sziveinkből a békesség és nyugalom: utolsó, kihunyó szikráit is. Mi fegyvert akarunk, .mert békénknek, nyugalmunknak és igazságunk megszerzésének mostanában más ‘biztosítéka aljg van. Ezt a biztosítékot pedig önvédelmi szempontból sem nélkülözhetjük tovább a szélsőségek máj állandóan háborúval fenyegető feszültségében. Európának eme felében az utóbbi két évtized alatt a tár- sadialmi béke súlypontja szuronyok hegyén táncol és a, nemzetközi érintkezés felületeit tankok nyoma tölti ki. Ma a, kulturá fejlettsége és a civilizáció áldásainak biztosítása nem jelent hatalmi pozíciót. Ma nem számítanak tudományos laboratóriumok, könyvtárak és katedrák. A magyarság szellemi fölényével szemben szuronyerdők merednek ránk és ágyuk: torka, ásít katedráink felé. Ma fegyvert kell a kezünkbe fogni, hogy biztonságban 'tudjuk áíia(mi létünket, hogy fenntartsuk a szellemi fejlődés és a, lassú megerősödés további lehetőségeit .Nekünk ezért kell a fegyver és ezért kell naggyá, és erőssé fejlesztenünk nemzeti hadseregünket. Ez azonban semmiféle anyagi előnyt nem jelenthet senki számára. A nagy és erős nemzeti hadseregnek at nemzet önfeláldozásából keit kiépülnie. Itt a nagy vagyonoknak óriási áldlo- izatot kell hoznia,. A magyar élet kaleidoszkópjából el keli tűnnie a, fényűzés színfoltjainak. Történelmünk leg- válságosabb idejében élünk. Nagy időkben, amelyeknek problémáihoz minden tekintetben nagy emberek kellenek. Mi hiszünk abban, hogy ezekben a történelmet formáló honlapokban és években az ezeréves hazáját és keresztény kultúráját védő magyarság méltónak bizonyul a nagy feladatokhoz s minden erejét összevetve', egyeben nagy egységbe forrva megtalálja annyi szenvedés után boldogulása utjajt. S a sivatagban való két évtizedes vándorlás utján végre fslcsSognak a magyar horizonton a szentistváni állapi! őst, megbonthatatlan határán

A termésértékesitésről és a mezőgazdasági problémák időszerű kérdéseiről nyilatkozik

TELEKI MIHÁLY Gl}6F

Az aratás az egész országban javában folyik, több helyen befejezték, sőt egyes helyeken már megkezdődtek a próbacsépiések is. Ilyen időtájban minden esztendőben é!énk érdeklődést vájt ki a gazdák soraiból, hogy mi fesz a termésérté,kesi- téssel, az árakkal és általában azokkal iái gondoskodásokkal, amelyeket illetékes helyen a gazdák számára juttatni kívánnak.

Ezekről a kérdéseikről és más problémákról is Teleki Mihály gróf földművelésügyi államtitkár, Hajas város országgyűlési képviselője az alábbi nyilatkozatot iad!ta budapesti munkatársunknak :

— Az idén a termés jóval nagyobb lesz, mint az elmúlt esztendőben volt. Úgy számítjuk, hogy a búzatermés 23 millió métermázsánál va- Eftmivet több lesz, ugyanúgy nagyobb termésre számítunk a rozsnál is, az árpánál és a; zabnál, továbbá a tengerinél. Sokajt járok vidéken és különös figyelemmel szemlélem a fejlődő vetéseket és minden egyes utamról ai legnagyobb, legszebb reményekkel tértem vissza.

A jobb termés okairól intéztünk ezután kérdést az álamtitkárhoz, aki erre vonatkozólag a következőket mondotta:

— A jobb termés előidéző tényezői közül természetesen első helyen az időjárást kell megemlítenem. Azonban kétségtelen, hogy ai gazdák kiképzés® nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a termés javult. A téli gazdasági iskolák és a, téli gazdasági szaktanfolyamok igen jól beváltak és a gazdák, a legfiatalabb kortól) a legmagasabb korig ismereteiket gyarapitották és saját földijeiken hasznosan értékesítették a tanfolyamokon szerzett tudásukat. Mielőtt áMíamtilt- kár lettem, mint a Zöldmező Szövetség elnöke, magam is sok gazdasági tanfolyam: vizsgáján résztvet- te.m és a szövetség rendezésében lezajlott egyhetes tanfolyamok valamennyi záróvizsgáján megjelentem. Bámulatos az az ambíció, amivel a magyar gazdák nekiláttak a tanulásnak és a: föld! szeretete ezt a ta- nu'nivágyást egészen odáig fejlesztette, hogy 70 éves .magyarok naponta hejártak az előadásokra és a tanfolyamok végén hazamentek és rögtön értékesítették a tanfolyamokon szerzett tudásukat. Nem is tudják a városiak elképzelni, hogy a magyar parasztban milyen erős a tanulási vágy és milyen gyorsan felfogják a legnehezebb problémákat is. A gyakorlati kérdéseken kivüil az elméleti problémák is erősen érdeklik őket és így nagymértékben ennek tudható be, hogy ebben az esztendőben a termés feijayült.

— A termésjavulás egyenes következménye — folytatta az államtitkár — hogy az általános mezőgazdasági helyzet erősen megjavult. A kormánynak e’sőrendü kötelessége aj termés árának biztosítása. Érdeke az egész országnak, hogy a termés- többletet megfelelő áron értékesítsük és Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter már hivatalosan közölte is, hogy B| 20 pengős búzaárat a kormány biztosítja. A kormány minden tekintetben felkészüli a termelés értékesítésére nemcsak belföldi, hanem külföldi, exportvi- szonylatban is. Körülbelül 5—6 .millió méter-mázsát fogunk ebben az esztendőben exportálói.

— Rá kívánok még mutatni arra, hogy ebben az évbein ia világ terméskilátásai jobbak, mint az elmúlt esztendőben voltak. A javulás azonban, azt hiszem, nálunk a legerősebb. I. f 1

— Mindent összefoglalva és öszszegezve, megálapitba|tó, hogy a legszebb reményekkel nézhetünk a jövő elé. ,| i

Beszélgetésünk végén gróf Teleki Mihály, a híres; halasi csipkéről emlékezett még meg.

— Örömmel közölhetem, hogy iái berlini kézműipari kiállításion ál. kiskunhalasi csipke óriási sikert aratott. Szákkörök megalapítása szerint, И halasi csipke egyenrangú vetélytáp- sia lett iát világ legjobb csipkéjének, a brüsszelinek. A kiskunhalasi csipkeházat sikerült kifejlesztenünk és az ipar fejlődése révén a, halasi és a környéki gazdalányok keresethez jutottak. Nagy ambícióval láttak hozzá, a csipkeveréshez és ajzt hiszem!, hogy a halasi csipke minőségét még- jobbán sikerül feljavítani és hamarosan eljutunk arra a pontra, amikor kijelenthetjük, hogy a halasi csipke a legjobb at világon.

A nyári munkatervne vonatkozólag még aj következőket közölte Teleki Mihály gróf államtitkár:

— A nyarat hivatalomban töltöm

I és az ajdiminisztrációs, folyó ügyek! ; intézése mellett felkészülök az őszi i szezonra. i

Javulást mutat a gazdasági helyzet Halason

A törlések összege hatalmasan felülmúlja a bekebelezések összegét a telekkönyvben

Pár évvel ezelőtt az unalomig emlegetett szólás-mondás volt, amikor valaki a helyzetére panaszkodott: »Hja, a rossz gazdasági viszonyok«. Aminthogy úgy is volt. Иг voltunk gonddal, bajijai. S ennek előidézője mind a rossz gazdasági helyzet volt. A telekkönyvi lapok megteltek bekebelezésekkel1. Kevés volt az az ingatlan, amelyikre nem volt betáb- lázya valamennyi összeg valamelyik pénzintézettől.

Ma, hála, Istennek, ezernyi apró jelét vesszük észre az általános felengedésnek. Az eladósodott magyar föld1 kezdi lassa,n-fesan lerázni fojtó bilincseit s ennek a jelenségnek a,z előidézésében nemi utolsó sorban van szerepe a stabilan emelkedő gabonaáraknak, amely a hosszú ideig 6 —8 pengős gabonaárakkal küzködő gazdákat újra lélegzethez juttatja. Ez természetesen nem marad nyom nélkül a hiteléletben sémi.

Mint a telekkönyvi hivataláé! értesül munkatársunk, e gazdásági fellendülés rohamléptekkel tisztázza a halasi föld adósságait is. Ennek jellemzésére elég, ha felhozzuk, hogy

1938. év első felében több, mint százhatvan e^er pengővel több a telekkönyvi törlések összege, mint 01 bekebelezéseké. Julius 1-ig 230.726 P összeget kebelezitek be a telekkönyvi! hivatalnál, míg ugyanekkor a törléi- sek összege 383.703 pengő volt. A' végrehajtási zálogjog bekebelezések) összege 24.667 pengő volt szemben! a végrehajtási zálogjog, törlések 35 ezer 646 pengőt kitevő törlésével.

Ugyanekkor lendületet mutat az ingatlanforgalom, emelkedő árak mellett. Julius 1-ig 317 esetben 611.215 pengő volt az ingatlanok eladási értéke. A csökkenő árveréseken 14 esetben 42.898 P összegű ingattam cserélt gazdát. ]

A gazdasági helyzet kedvező alakulása reményt nyújt arra, hogy az arány ezután még javulni fog. Erre reményt nyújtanak a kormány kedvező földművelésügyi akciói ési az idei sikerült külföldi kereskedelmi tárgyalások, amelyek máris biztosították a magyar föld terményeinek) külföldi elhelyezését s ezzel egyenes, arányban stabil értéket kölcsönöztek; a magyar terményeknek.