Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-01-19 / 6. szám

4

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

január 19

Egy hazatért hadifogoly mesél a mai oresz életről, a „szovletparadiesomrél“

és a lenéi egyéb keserűségeiről

Vasárnap reggel érkezett Garára Rutierschmidt Ferenc cipész, aki még 1916-ban esett orosz fogságba Cser- novitznál. Két év múlva megnősült Shitomir nevű városban és ott folytatta mesterségét. Decemberben felszólították, hogy 8 napon belül hagyja ei Oroszországot. A szerencsétlen ember kétségbeesetten könyörgött az ottani hatóságoknak, hogy adjanak neki halasztást addig, míg a felesége és a lánya részére megszerzi az útlevelet. Kérését azonban nem teljesítették, sőt nyolc évi tégy házzal fenyegetőztek, ha ellenszegül, így kénytelen volt egy kis csomaggal a kezében utrakelni és otthagyni feleségét és a gyermekét, akiket magyar követség utján akar hazahozatni.

Rutierschmidt Ferenc elmondotta, hogy minden idegen állampolgárt kiutasítanak most Oroszországból és 8 nap alatt mindenük visszahagyásával el kell hagyniok az országot. Rut- terscmidt elmondotta még, hogy a nemrég lezajlott orosz választásokon még ő is »szavazott«. Kezébe nyomtak egy előre kitöltött lapot és azt detektívek előtt be kellett dobni egy urnába. Bebörtönzések napirenden vannak. Az utóbbi napokban a tanítókra és áz orvosokra került a sor. Egy kis szobában • 150 embert zsúfolnak össze, akik álló, vagy guggoló helyzetben kénytelenek még aludni is. Aki ide bekerül, biztos halál vár rá. Templomok, papok nincsenek, a nép magánházakban, titokban jön össze és imádkoznak szabadulásukért. Jaj azoknak, akiket a besúgók följelentenek. Pénz, vagyongyűjtésről szó sincs. Mindenki csak annyit dolgozik, amennyi elegendő a megélhetéshez.

Élelmiszert, különösen zsírt, szalonnát, alig lehet kapni. Mindenki rongyokban jár, mert az üzletek üresek, még pénzért sem lehet egy nadrágot, vagy egy pár cipőt kapni. Mindenki retteg a GPU-tól és gyűlöli a kommunistákat, de senki sem mer mozogni, mert tele vannak kémekkel és azonnal golyót röpítenek a fejébe, ha valaki elégedetlenkedik. A nagy nyomorúságban tüdőbajt kapott. Réveteg tekintetéből ki lehet olvasni a sok szenvedést, rettegést, melyet átélt és aggoda'ommal gondol övéire, akiket szeretne minél hamarabb kiszabadítani a vörös paradicsomból.

Képek

Halas

és rajzok életéből

NAGY CZIROK SÁNDOR

' ' • í I HI. . ; i ■ I

Atyefilátóga tóban volt egyszer a feli- szegen Bíró Istvánékná1. Szóba kerülvén a testi erő, fogadásból 10 jó tiniért égy: aíkó bort, meg a feléjében két embert l©vitt a Vöröisék korcsmájáig.

A nyereség örömére tyukpaprikást főzetett Vöröséknéí s tett nagy áldomás- ivás. Jakab Gergő egészben lenyelt egy tyuknyatet, de az visszakivánkozott. Czi- rok meg felkapta: ,

— Dehogy hagyom ezt a kövér tyuk- nyakat, ö is (anye'íe egészben, i

Egy ál’ó esztendeig 'lelte a hideg. j

* I

Egyszer a bugaci pásztorok hívták j meg csikóherélés és biiégazésre, ami ’ ott abban az időben nagy ünnepségek- ' kei szokott végbemPInni.

A pontos időre Búza Imre komiszá- J rossal együtt oda is érték. Százával vigadott a pásztor világ s a meghívott gaizdaközönség a puszta közepén.

A fejedelmi ebéd elköltése után külön- ' féle pásztori mutatványokat rögtönöztek a jelenlevők szórakoztatására;. EiőtoKríií- vén a birkózás is, egy kecskeméti gazda kezdett h»tvenkedni, vervén a földhöz az emberék legelejét egymásután. i i 1 ; i I / i 1 f

Búza komiszáros ezt nemi jó szétaimel1 nézte. Egyszer csak azt mondja Czirok- nak: 1 ; ' i i 1 j

— Ejnye, Sándor, hát elnézh^töd tó

ezt? Ugyan eredj, aztán igazítsd ei neki a baját! , i I j

Cziroknak rossz előé/zet© volt s ném ’ akart kötélnek állni. Ekkor meg a j kecskeméti gazda kezdett vele kötöz- [ ködni, Czirok erre azt mondta, hogy

elmegy birkózni, ha a jelenlevő urak kijelentik, hogy baj esetén ő semmiért nem felei. Az Ígéretnek Búza ínye is tanúja vöd. Az urak a felelősséget elyál- Iialták. j i • i i

Mikor iá küzdőtérre kiáltottak, azt mondja neki a kecskeméti gazda:

— Jói: mögfogj ám, öcsém! ,

Czirok szót fogadott. Elkapta az ellenfél derekát s úgy magához szorította, jibgy a mellkasa összeroppant s élettelenül' esett a földre.

: *

I

Egyszer, — pusztázás közben a Vas- taghegyhez vetődött Debeákba, hot abban az időben Takács József igazgatta a halasi barmot. Ez a Tiajkács valamikor már száladéban js volt s roppant erejéről volt hires a Tisza-Dunaközén. i Szívesen fogadta Cziroko* hadnagy- társával együtt a ki is takarta számukra a húst. Falatáztak, aztán ivogaftjajk, mivelhogy borocska is volt a cserénknél.

— Czináljunk már valami erőpróbát is! — mondja egyszer a számadó. >

Erre Czirok megfogott egy etőhasi üszőt is azt lóhámba gyűrve hátára kap- |ta s kétszer felvitt^ egymásutián a Vas- taghegy tetejébe, ami Halasnak a legmagasabb dombjai < ( 1 i f ; . i . , Takács is fel bírta vinni, de csak Egyszer. ' j ; I , . , I .

Aztán vitte al nótát az esti szedő a Sámodi lapos felé. Onnan is pásztorok érkeztek, még pedig ©gy jó vágóval.

Alig bírtak a mulatságból kikever ődzni. j ь j

! ; i ! * I i

Rabot kísért egyszer másodmagájvai — Fétegyházárai Szánkon rájuk estele0et|fc s így a pusztabiró tanyájának tartottak, hogy majd ott, mint jó ismerősüknél1 meghalnak. :

Ott meg Baski Gyuri, az akkoriban j megyesz®rte rettegett lovasbetyár idő- j zott. így a pusztabiróék ném is vették . észre- и pandúrok к ö ae3)&déisct s nem adhatták fe a vészje'eket. Csak a láb dobogásra lettek figyelmesek s a kutyák j ugatására, de már akkor nem lehetett segíteni. i j t : i

A házigazda béköttett© a tovaikát s betessékeli© őket. Czirok bátran viselkedett, mikor a betyárt meglátta. Oda ült mellé, de biz az hamarosan fényé- ! getően Hép®fct fel eleme. j

Szemére Vetette, hogy birtokos gazda j

létére- n©m szégy©n-©tt betyár üldözővé lenni? - - í

Pusztabiró uram ügyességének volt köszönhető, hogy fegyveres bírókra nem f került a sor. , , .

*

Úgy hozta a sors, hogy az életben még egyszer találkozzanak. Háromnapos üldözés után a kunkerek egyházi pusztán a szeretője tanyájába szorították be. Harminc zsándár meg pandúr fogta körül a kis nádfödetes tanyát.

Baski Gyuri felismerte, hogy itt van a vég. Egy darabig lövöldözött ki az ablakon, a- distriktus emberei, meg a zsamdárok pedig befelé.

Mikor már csak egy tölténye volt, kiszólt az ablakon. Nagyapámat meg Czi- rokot kérte: magához, hogy annyi kegyelmet kér, még a hattyúdalát ©Odatolja.

Az engedélyt Nagy Czirok Sándor erősködésére megkapva, 4 éves fiacskáját a karjára vette s úgy lépett a zsandár-pandur csapat elé s elkezdte szivhezszólóán -dalolni:

Megátkozott engém az édesanyám Hogy ne légyen se -országom, se t hazám - j ;

Csipkebokor legyén az én szállásom Ott se légyen soha me-gnyugovásom... Nem- akarván fogságba esni, kisfiát letette в az utolsó golyót a maga, szivébe röpíteti©. A gavar betyár emlékét a kun puszták népe még manapság is

őrizgeti. i i jj j • .

*

Nagy Czirok Sándor is elment a mindeniéjtőkniek Utján. Itt hagyta a nyárfaerdős, árvalány haj termő kun pusztákat, melynek dolgozó -nép© érdekes alakját ma is emlegeti. j •

(Folytatjuk)* Cz. L.

Országos sajtóvisszhangra talált Szabó Irén irónő halasi [tartózkodása

Az elmúlt héten megjelent szerdai lapunkban elsőinek foglalkoztunk azzal a hírrel, hogy a nagy magyar írónak Szabó Dezsőnek testvérhuga Szabó Irén oki. tanítónő, írónő Halasra érkezett és itt megbetegedett annyira, hogy kórházba kellett elhelyezni őt.

Szabó Irén irónő azóta jobban lett, a kórházat is elhagyta már, de közben a magyar sajtó, -a fővárosi sajtó nagyrésze is megírta az írónő halasi tartózkodását és különböző kommentárt fűzött ahoz.

A fővárosi lapok közül Szabó Irén csak az »Az Est« című lapnak küldött be helyesbítő nyilatkozatot, amelyben szóról-szóra a következő nyilatkozata- jelent meg:

— Én bizony nem: kóboro’tam és nem a verseimet árultam —, írja többek közt — hanem, mint a halasi lap irta: a protestáns iskolákban irodalmi estéket és mesedélutánokat tartottam 1927 ólta. Nem Eszelősen kóboroltam- tehát és amit teltem, azt előbb költői hévből tettem. A világlátás vágya vitt, évek óta pedig a kenyér. Regényt írni eszemben sincs; hajlamom elsősorban a filozofálás

felé vonz. Halasra arcképes igazolványom elintézése és némi bevásárlás céljából jóságos papi gondnokom kívánságára jöttem. Többet, remélem, nem is utazok. Gondnokom s-a^j engedi, egészségi állapotom sem. Nem idegbajjal kerültem a kórházba, hanem influenzával és két röntgen-vizsgálat azt derítette ki, hogy súlyos epekövem van, diétát keltene tartanom. Nézeteim demokratikusak, szerintem ezért helyeztek gondnokság alá, de ez védelmi szempontból még jó is nekem, mert ágy legalább senki nem fog a jövőben egy szóért fogházba vagy zárt kórházba cipelni. Mint bohém természetre, különben is rámfért a gomknokság, mert igen adakozó vagyok. Halason akarok letelepedni, a gondnokom közelében, tanítványt fogok szerezni, hiszen polgári iskolai képzőt is végeztem magánúton. Már van is ideiglenes lakásom, Ka’ap-u. 6 sz. alatt. Hazafias tisztelettel: Szabó Irén.

Munkatársunk szintén beszélgetett Szabó Irénnel, aki elmondta, hogy valóban az a célja, hogy Hasson marad tavaszig, amikor is orjszágos felolvasó és előadó körútra indulSok-e az orvos?

Érdekes statisztikai összeállítást olvastunk a minap. Eszerint a magyar orvosoknak majdnem feje Budapesten lakik. Ellenben 3374 községünk közül es-ak 1057-ben van orvos, 2217-ben nincs. Falusi népünk egy- harmada lakik tehát olyan községeikben, amelyekben nincs orvos. Ez azt bizonyitja, hogy a közegészségügyi közigazgatás továbbfejlesztésének még igen tág tere nyílik. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy óriási lanyavidékek is vannak szintén orvos nélkül. Vájjon, az -a sok fiatal orvos, aki a fővárosban valósággal nyomorog, nem találhatna je meg- nyugvóbb elhelyezkedést a szóban- forgó falvakban, tanyavidékeken ?

Milyen volt az ország mult évi halálozási statisztikája

Múlt évben Magyarországon 32 száz éven felüli lakos felt meg. A harminckettőből 18 volt nő és 14 volt férfi. Altatóban 75 éves életkorig az elhalt férfiak száma több, mint az elhalt nőké, ettől kezdve a nők vezetnek a halálozási statisztikában, ami természetes is ,hiszen a férfiak nagyobb része rövidebb ideig él, mint a nők. 85—90 éves életkorban 1720 férfi és 2142 nő halt meg, 90—94 éves életkorban 376 férfi és 500 nő, 95—99 éves korban 67 férfi és 131 nő hunyt el.

Fagyás el

egyedül csak a Kárpáthy fagybalzsam használ. Iiatás3 csodás I A viszkető ^rz®s Püffedtség azonnal megszűnik. Olcsó és hatása ItfirltlKl biztos. Egyedül TOMORY gyógyszerésznél (Isteni Gondvi« féle selés*patika)