Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-01-12 / 4. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 12 Mi került mennyi bnsíéle 1937-ben a halasi háztartások asztalára Halas háztartásának asztalaira az elmúlt 1937. évben is meg’éhetős számú húsféle került, aminek igazo­lására a vágóhíd tói, illetve a vágó­hidat vezető városi állatorvostól az alábbi adatokat kaptuk: Eszerint 1937-ben levágásra került a vágóhídon: Bika 22, kényszervágás 3, összesen 25, ökör 28, kényszervá­gás 1, összesen 29, tehén 340, kény­■ -Ц-Ц- -|-д=.-==д= szervágás 25, összesen 365, növen­dék Ыка kényszervágás 1, növendék tinó 4, kényszervágás 1, összesen 5, növendék üsző 18, kényszervágás 6, összesen 24, tejen táplált borjú 624, juh 1799, kényszervágás 6, összesen 1805, tejen táplált bárány 613, kecs­ke 9, tejen táplált gödölye 1, sertés 1951, kényszervágás 28, összesen 1979, tejen táplált malac 5. Az országos Meteorológiai Intézet közli: j Az elmúlt év decembere hidegebb és csapadékosabb volt, mint a sok­évi átlag. A hőmérséklet havi kö­zépértéke 0.7 fok Celsius volt és igy 0.8 fokkal alacsonyabb, mint a 30 éves átlagérték. A legmagasabb volt a hőmérséklet 9-én, 12.7 Celsius, mig a legerősebb I<ehü'és mínusz 12.1 fok Celsius, 29-én állott be. A hó­nap első kétharmada aránylag eny­he, utolsó harmada hideg volt. A leg­hidegebb napokon, 28-áin és 29-én, 8 fokkal alacsonyabb volt a hőmér­séklet, mint a 60 éves átlag. A hó­nap folyamán 16 fagymentes, 15 fa­gyos nap és téli nap fordult e'ő, az utóbbi napokon a hőmérséklet délben sem emelkedett a fagypont fölé. j -i I i A csapadék mennyisége 71 milli­méter, 18 milliméterrel több, mint a decemberi átlag. Tizennyolc napon volt mérhető csapadék, közülük nyolc napon hó, vagy havaseső. A nap- | sütés havi összege negyven óra, ép­pen átlagkörüli. A hónap utolsó har­madában uralkodó igen erős hideg és aránylag száraz levegőjét számí­totta a Kárpátok medencéjébe, ahol az a hosszú téli éjszakákon kisu­gárzás utján még erősebben lehűlt. Az elmúlt év időjárása párat'anui csapadékos volt. A csapadék évi ősz- szege a 611 milliméteres átlaggal szemben 989 milliméter volt, amek­kora évi mennyiség az 1861. óta rendszeresen folytatott csiapadékmé- rések szerint még egyszer sem for­dult elő. A több'et 62 százalék. A legtöbb csapadékot eddig 1915-ben mérték 941 milliméterrel, egyébként még 900 milliméteres évi összeg sem fordult elő egyszer sem, sőt a 800 millimétert is csak négy évben ha­ladta meg. Az ország nyugati és délnyugati határszélein még bősége­sebb volt a csapadék. Zala-, Vas- és Sopronmegye egyes vidékein 1200 —1300 milliméteres csapadék hullott le az év folyamán. Képek és rajzok Halas életéből Malas e NAGY CZ1BOK SÁNDOR , Keménykötésü, szép szabású, roppant erejű ember volt Nagy Czirok Sándor, j a híres pandurhadnagy. A mait század ; dereka táján volt virágjában. Fekete | volt, mint a cigány. Félkönyökig érő fe- kete bajuszát ha sónkévá*, csontvelővel ] vagy ha Íny álkávai kisodorintotta, olyan hegyes volt a vég®, akárcsak a suszter tűjében й| dratva. Rá is vetette hí Számét sok fehércse­léd, de maga a hatóság is, úgyhogy 1845-ben már csendlegénnyé választot­ták, Ferencz István pusztai cs)éndbiztos- ságában. I , 1 ' ; ) j I Az első hivó szóra felcsapott s te­kintélyes gazdaember létére nagy sze­repe volt a Tisza-Dunaközi rablóvilág kipusztitásában. ; _ f i Táncolni, dalofoi úgy tudott, mint rajta kívül senki sem abban az időben. Tízezer forintos vagyont vért a sarkan­tyúkhoz s élete őszének elején úgy szakadt meg a táncban. Ugyanez a sors érte mind a négy feleségei fiát is. Roppant testi erejét azon ténnyel hozták összefüggésbe, hogy hétéves ko­ráig szopta az anyatejet. Már lóvékat hajtott a szárazmalom ajatt, mikor egy­szer a »fogó helyrék szó elhangzása után leszab a matom lendkerék érőt, édesanyja réklijét kigombolta s mindkét emlőjéből táplálkozott. Azután ment csak a lovakat hajtani. Meg hogy éven­ként 150 disznófejet is elfogyaszt0tttí Surbankó vo’t még, mikor a rézhalmí nagyusztató jegét (a bajai útban) ke- resztütesuszta. Már ekkor azt jövendöl­ték felőle a fuvarosok, hogy ritka em­berpéldány lesz bötölle. Jóslatuk beteljesült. I j' j * i Legény korában beült egyszer az Ür- igésbe s egy ledé bort parancsolt. Mig ott ivogat, látja ám, hogy égy leátt- tadzós kalapu juhász huzza be Ш számá­rát az ivóba. i — Mit akar kend itt avval" a szamár­ral? t— formed rá a juhászra1. , — Mondok, bevezetőm a »Bertalanét is, nehogy valaki eloldja a bitófátuü — Hát van itt »szöméfy« aki kivigyáz­zon!... i j i 'íj Azzal kilépett az asztaltól, megfogta a csacsit s a fejeteíején keresztül ki­hajította az udvarra — hetieteségastól. • A »némötvilág«-ban volt a városaá» egy igen magas, d* olyann végig üres, nádszál forma dobos, Id leginkább a »gemeiner« névre hallgatott. Ez a dobos j beült egyszer a fogadóba iddogálni. Mi- ; kor jól fölivott, elkezdte az üres üve­geket a falhoz csapdosmi. Egy üv®g éppen Czirok fej® felett vágódott a I falhoz. Czirokot elöntötte a méreg; felkelt s egy asztallal agyon akarta csápul á dobost, de az egérutat vett s rugács, — ki az uccára. Czirok meg utána1... Erre már kiváncsi lett a sokaság. Ro­hant mindenki az uccára, hogy láthas­sák, mi lesz? i i Czirok ütdözőb» vett® a dobost, ki a temetőn keresztül Félegyháza felé vette fel az irányt. A kiváncsiabbak fel­másztak a toronyba s onnan figyelték a fejleményeket. | A dobos jót bírta az iramot. Az Eperjas-högynél már 100 lépés tár- előnye is volt. A hegy tetején szét ve­tette a Irtait s a kalapjával »circum de­derunt« szavak kis«reíéb*n harangozott Cziroknak. Aztán folyt 'az áldozás to­vább .....j i j . ! j i , i i ^ l i ( , — Gemeiner! G®maínier! — kiáltozta Czirok, ! ti i ; r ‘ fi A dobos meg visszaAÜssza szólt: Cir­kom dederum!.,. A kalapári határdomb- nó* már 200 lépéssel is előbb járt Czl- roknáh A hegytetőn megint harango­zott.... ■ . _ . i_. ( j A félegyházi szőlőkig hajtotta Czirok ft dobost, de hiába. Utóbb elvesztette a szeme elől: Vállalkozásával ez egysz®r kudarcot vallott. I • • , * j : * Egyszer egy dijbirkózó komédiás h®t- venkedett a kávéháznáí": — Itt van 10 pöngő, ki vág oda?! De már a tízest fekteti is m. asztalra. Sárközi hadnagy kilépett az asztal mellől s letévén a párja tízest, össze­kapaszkodott ai komédiással. Pár pilla­nat, — Sárközi a földön hevert j Ugyanígy járt Pólya Sándor hadnagy is. . • i Erre kikanyarodik az asztalaiétól Czi­rok, leteszi a 'tízest, megfogja a komé­diást s úgy odavágta a sönfés falához, hogy három oszlop fa kitört (Folytatjuk)- Cz. L. Szörnyű gyilkosság öttömös határában hétfőn reggel’ hol­tan találták Pét®r József né özvegy asz- szonyt. Mtel jatt® a hóban egy husáng fe­küdt. Megállapították, hogy a szeren­csétlen özvegylöt a husánggal Süveg Ferenc 35 «vés bér*s verte agyon, aki hónapokkal ezelőtt közös háztartásban élt Pétemévet Az asszony Süvegtő* an­nak iszákossága miatt Szabadulni igye­történt Öttömösön kezelt, majd ögy szép napon kitette ée különváltak. Süveget a csendőrök elfog­ták. Azt vallotta, hogy nemi akarta, megölni az asszonyt. TaÄözÄak, ő kérte, hogy költözzenek ismét össze, de az nem egyezett bele. Erre megverte. Lehetséges, hogy az ütéseitől meghall. A nyomozás tovább folyik. Süveget letartóztatták, i ■ ■ Megépít az idén г keleliai reformetis imabaz és papiak Megírta; a Helyi Értesítő annakidején, hogy a Mebiai református fiókegyház ' országos gyűjtést rendezett a füépittendő \ imaház és papiak céljára. A gyűjtés Igen ! szép eredménnyel folyt s folyik még a mai napig is. Keíebia község által át®n- gedett telken a református imaház és a papiak felépítéséhez 30.000 drb tégla ай már is kés^ejv s a gyűjtés további ered­ményéből, valamint a komoly formában kilátásba helyezett kamatmentes . köl­csönből1, [az építkezést már a legköze­lebbi jövőben m’eg lehet kezdeni. A kelebiai reformátusok a fiókegyház megalakulásai öta istmtiszt®"ét!eiket a# ! állami iskola egyik lanterméb*n tartót- | ták. A határmonti imaház céljára még- inditott gyűjtés úgy a kelebiai hívek, mint az ország reforniátussága körében általános megértésre talált s ennek kö­szönhető, hogy az "építkezéshez Szük­séges tőke jelentékeny része ma már együtt van. Úgy az imaház, mint а рвр- I lak építését 1938 elején okvetlen meg­kezdik Kelebián, r Az eredményes gyűjtés elsősorban M i ke Lajos h. lelkész érdeme, aki id. Je gess József egyházgond.:okkal, valamint Papp Bálint és Papp Imre presbiterekkel fáradhatatlanul dolgozott a kelebia* reformátusok imaházának fel­építése érdekében. , i i­Közel 16.000 vitéz van az országban Az elmúlt 1937. évben ä Vitézi . Rend nagy lépéssel haladt kitűzött j célja felé és a rend eseményei az 1 egyenletes fejlődés képét mutatták. Egyaránt gyarapodott számban és anyagiakban és fokozott mértékben erősödött szellemben és erkölcsileg. A vitézek hatalmas serege az 1937. évben 743 rendtárssal szaporodott, mégpedig 56 tiszti-, 91 tisztiváromá­nyos, 144 legénységi és 425 legény- ségivárományos vitézzel, ^itézaé nyil­vánítottak 10 tiszSi és 17 legénységi állománybelit. A kérlelhetetlen halál 81 vitézt ra­gadott el, mégpedig 27 tiszti-, 50 le­génységi- és 4 legénységi váromá­nyost. Az év végén a Vitézi Rend ös&z- áüománya 15.434 főre rúgott, amely a következőképen oszlott meg: 3801 tiszti-, 646 tiszti várományos, 8532 legénységi várományos vitéz. Az ál­lományból 12.333 vitéz és 8105 vá­rományos volt. Тош о г у-féle PoflO a jó hashajtó Hetvenhat esztendő óta nem volt olyan esős esztendő, mint az 1937.

Next

/
Thumbnails
Contents