Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-04-09 / 29. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 9 GAZDALEXIKON Nagyjelentőségű állategészségügyi rendeleteket adott ki a földművelésügyi kormány A földművelésügyi miniszter rendletetet adott ki az á lategészségügyrő* szóló törvényes rendelkezések módosításáról. Az uj rende et szerint a vásártéren létesített kutat, vagy más a-aklmas berendezést vá-yuvai elátni nem szabad, a víz merítésére szó-gáté vederre1 pedig akként kei ráccsal ellátni, hogy abból az á la tokkal itatni ne ehessen. A felh aj - tolt álatok tulajdonosaik vagy kísérőik csak a magukkal hozott edényekből itathatják. ,. . . I i 1 A nagyautót — kivéve sürgős kényszervágás esetét — e. végeztetése elölt a-kalmas módon való e kábítása nélkül levágni nem szabad. Az ottóanyagter- meö üzem szimultán oltáshoz szükséges sertéspestisvirusit ;csak gyakor-atra jogosított á latorvos megrendelésére szo-gá-tathat ki, ha a megrendelést n®m járási (városi) állatorvos tette, az oltóanyagterme ő üzem a sertéspestisvirus elküldésével egyidejűleg köteles a megrendelő állatorvos lakóhelye szerint illetékes járási (városi) állatorvossal1 közölni a megrendelő állatorvos nevét, íakóhelyét és azt, hogy hány köbcentiméter sertéspestisvirust és kinek a eignere küldött. Az oltó állatorvos az ottás megtörténte után köteles a helyi á-lategészségügyi hatóságnak és az oltás he-ye szerint i-Ietékes járási (városi) állatorvosnak bejelenteni, hogy kinél, hol, mikor és hány darab sertést oltott szimatán módon. A rendelet inítézkediik a visszaéétek büntetéséről is. , И ------ a-====ZT--L-: В Alőkiísák át az „átokcsatornát!“ Pest vármejgye közigazgatási bizottsága csütörtökön ülést tartót.. A napirend előtt F. Szabó Géza a pest- megyei »átokcsatornáról« szólt és azt fejtegette, hogy amiig a csatornát öntözési célokra nem használhatják, a gazdák annak gyakorlati hasznát nem látják. Indítványára elhatározták, hogy felírnak a kormányhoz, kérve a csatornának öntözési célokra való átalakítását. A pénzügyigazgatóság jelentése az adóbevételek emelkedéséről számolt be. Kedvező az állatorvosi jelentés is, valamint a közegészségügyi jelentés is. A tisztiföorvos a kanyaró- megbeiegedések számának emekédé- séről számolt be, megjegyezve, hogy a megbetegedések enyhék. Pest megye egyik községében két cigány kiütéses tífuszt kapott, a szükséges óvintézkedéseket megtették. Dir Székely György a kórházi törvényjavaslat megváltoztatását kívánta. Endire László alispán válaszában rámutatott arra, hogy a városok és községek csak egy töredékét kapják vissza közegészségügyi célokra, azoknak az összegeknek) amelyeket betegápolási adó cimén fizetnek. — Két deci bort rendelt, kifizette s mielö t megihaia volna — meghalt. Róka István 48 éves kalocsai kádársegéd betért egyik vendéglőbe, ahol két deci bort rendelt. A bort kifizette, de mielőtt meg- ihatta volna, hirtelen összeesett s néhány perc múlva megmalt. A rendőrség megindította a nyomozást. Arcképes igazolványokkal látják el a kisiparosokat A kontárkcrdés soldat vitatott problémája, ami a kézmüiparosság egyik legnagyobb sérelme — megoldás előtt áll1. Az Ipartestületek Országos Központja most tartóba díszközgyűlését, melyen vitéz Petneházy Antal államtitkár nagy beszédben vázolta az iparosérdekek védelmét, melyben egyúttal bejelentette a kisiparosság arcképpel való ellátását is. Petneházy államtitkár rámutatott, hogy a kézmüiparosság számszéiriint második helyen áll a magyar közgazdaságban. A legális iparosok arcképes igazolványokkal való ellátása egész rövid1 idő kérdése. Az uj állami költségvetésben gondoskodtak az iparosszékházak építési hitelkeretének jelentős felemeléséről, a régi székházépi ési kölcsönök kámathozzá- járulását 5.6 százalékra emelik. Elment hát megnézni, hogy ott van-e a szeg? Mart ha ott nincs, akkor ment ő haszontalan , Akkor nyava.yája meggy ógyulhata tan. Azt fogja,mondani, kezét sem eszi iá Mégha1, nemsokára, a ha'át teh©ll rá... Be is bocsátották őt a palotába, Mihelyt mondta, hogy ő doktor — tudományba! A kiráyi csatáid szívesen fogadta, Akkor is mind a szép Arankát siratta. — Ne sírjanak, — mondván, — mPjd meggyógyítom én. De csak úgy, ha rajtam kívül« máshoz nem mén! Úgyis azt haütom, hogy annak van ígérve, Aki eoszJatja nyavalyáit — végre' — Öh ha ön tornyomat még fétüditené, Akkor őt mint nejét csak úgy öélhetné! — Úgy is vén az atyja, — mondván a kirá-yné, Férjem a koronát vőnk fejére tenné! (Folytatjuk). 4 Cz. L. Szabad-e verni az asszonyt, ha nem huzza le a csizmát? Novak János jánoshalmai gazda mulatós természetű ember. Még a farsangban történt, hogy Novak ösz- szekapott feleségével és »mérgében« egyedül elment egy táncmulatságra, ahonnan derűsen érkezett haza a hajnali órákban. Ekkor rákiáltott feleségére, hogy azonnal keljen fel és húzza le a csizmáját. Novákné azonban a másik oldalára fordult, mire a férje felkapta fütykösét és azzal alaposan elverte az asszonyt. A bácsalmási járásbíróság előtt Novák azt vLatta, hogy joga volt »megfenyíteni« az asszonyt, mert nem engedelmeskedett neki. A bíróság más véleményen volt és a harcias férjet húsz pengőre Ítélte. О г s z á g—V11 á g Gergéy János, Kdsvarsány község református elkésze agyonlőtte magát. — Háromhavi fogházra itéték Idas Zoltánt, a bundasikkasztó pesti szücsmes- tert. — A táb a eütasitotta azt a kártérítési keresettét, amelyet az emlékezetes újpesti komp szerencsét enség áldozatainak hozzátartozói indítottak az Képek és rajzok Halas életéből NÉPMESE, VAGY AZ IGAZSÁG GYŐZELME Irta: : j GÓZON ISTVÁN halasi népköttő 1886. — téten éj je jenként t IIIEzüst szeget szúrtam ott egy gerendába; Mig az ott esz, minden gyógyítás hiába Apja-anyja, mind bus, nőü- adlaák annak; Ki meggyógyítaná, azt tennék kiráynak! E-végezted? — kérdi a harmadik szrttem; , - I I Te még huncutkodni nem érsz fe énve em, , i Mert én hóhér voltam e városban tegnap; . ч I ; Egy ifjúnak eztán hiába, süt a nap! Kiégettem szemét tüzes vassal, annak, Mert nagy pártolója volt az igazságnak! De ha megmosná azt asszonynak tejéve«, . Csakúgy -átna mint mi, azonnal szentévé!... Mind hatotta, ezt a szerencsétlen erdész A-ig várta, hogy a sz^p reggel legyep Kész... j i Amidőn kivirradt, kisgyermek sírást hat* Asszony ment az úton egy kisded magzattal.. i i Nagyot kiát neki, hogy menjen közja- tébb, I > \ Odament az asszony, minit várta még e ébb. — Mi a baji? — kérdező a szép fíataf j nő. .. „ j — Az a baji, — váaszott: — Nemrég megvakul t ő. Fejjen egy kis jtéje: száméi helyére, Ha fej., a dás lészen ő tőié a bére. i — Éppen jókor szóit! — mondván a menyecske, Megpezsdüt a melem, folyik a tajeeske. Ha haszná na tejem vak ember szemének örvendenék rajta a szem® fényének!... Letérdet a szép nő az ifjú e'JébO, Fejte saját tejét szemei gödrébe. Akart néki adni egy formt jutalmat, Mondta a nő: nem kel, folytatom utamat, L Adja, a jó Isten, hogy tejem haszná-jon, Mindjárt visszajövök, engem itt megvárjon! Nagy summáért se tett volna a tej' drága Meg ment az erdésznek a szeme vitoga. Vissza is várta ő örömmé- az asszonyt Mivel most úgy látott, mint ki képet rajzó t. i I ; Kérdezte, hogy hívják? házát hot tatája? ' I : Fogadta, neki is esz még gondja rája. Érzékeny szavakkal búcsúzott e- töte, Az asszony örömmé’ távozott mellőle. Ekkor ép szemekkel elutazott már most, Felkereste azít a. nagy Sahara várost. A hatósághoz ment esőlbb is egyenest; Jelenté, hogy mérnök, nyit ö forrást sebest. , , i i De esőbb a tanács csak azt válaszolta; — Nem eket az, miért az ég kiapasztottja És még azt is mondta a köznép szónoka — Hi.Sita.an aötréggel járna a nagy munka! De ő azt fe elité: Semmit "se adjanak, Va«amíg a népek vizet nem ihatnak. Hanem ö csaik ingyen nyitja meg a forrást, MK-'t ő a fődben, is tudja a vízjárást. — Úgy csak próbája meg! — hiztatá az elnök; Ne hai-junk meg saomjam se .mink, se a de« nők! Ha aztán' sikerű megnyitni a forrást Tízezer forintra számot tarthat bízvást! E-ment hát fürkészni, hot fakadt a forrás, De úgy intézte, hogy meg n© lássa az* más. Nem ke lett más szerszám, csak egy ásót vitt e . 1 Megta-átta, ki is ásta igaz hittel. Éjszaka -ett, midőn rátájúit a kpre, Kirántotta, — a viz teve tettt egy öör©. Rohant a várva-várt viz be Saharába, ,Még a csap áros is önthetett borába. Másik nap áz erdészt jó« megvendégei- ték, 1 A tízezer summát neki lefizették. És midőn búcsút vett tő ük, e áldották : — Éjen száz égőkig! — mind azt kiáltották. i ; így -ön megmentve mind a nagy város népe. i i BebizonyU t, hogy győz az igazság képe. Mert az erdész fiú nagy pénzes úrrá tett; Győzött az igazság az ügyvédek teteit. Hanem vett is ám ott szép négy tovat, hintót, Nem gyalog utazott, mint a kanalas tót. Kocsist is fogadott a szép fogat mellé, Mert e- kellett utazni most már, Madrid fe é. i Vett fehér keny%ot és egy hagy szép sajtot, Úgy aztán kocsisa Madrid feé hajtott. Egy hónap is nejért, mire odaértek; Ott egy szá todába az útról betértek. Kivátott egy szobát, mint doktor, — magának; Tudakozta sorsát a kjrá:y lányának. Mondta a vendég-ős, hogy már régen beteg. L : , . , , i Г-iik-csárda tulajdonosa elten. — A trianoni határ közelében, tevő Debréte község те ett csempész cigányok agyonlőtték Rémiás János vámőrt, Kis András vámőrt pedig megsebesítették. — Vi ianydrótopás miatt letartóztatták Kerekes Gábort, aki Rákospalota mieíi- tett lefejezte társát, Konez Rafae-t, mert beigazo ód,ott, hogy Konczolt előző eg megölte az áraim. — Játék közben te- taniuszmérgezést kapott és megha.it egy pécsi ezredorvos hat éves ksfia. — Egy francia lap azt írja, hogy Magyar- ország fő darabolásában Tardieu vott francia minisztere nők a főbünös. — Az amerikai kormány e ismerte Németország és Ausztria egyetti ését. — Norvégia, Dánia, Finnország és Svédország kü ügyminiszteiemek odói értekezlete úgy döntött, hogy távo-maradnak minden hatalmi csoportosulástól. — A Szovjet számolt a köztársasági Spanyolország vég eges összeomlásával. — Напкац kjnai tartományban két von|a|t összeütközött, 74 utas meghalt. — — Agyon őtte magát Buzdugan román dip-omata, az aranycsempészési bűnügy ©gyík gyanúsítottja. — A francia- kamara kis többséggé- bizalmat szavazott а В um-к ormánynak. — Interpelláció készül az angol alsóháziban e csehországi magyar kisebbségek sér©-- pieiről. — Tegnap Salzburgban mondott vá asztali beszédet Hitte:. — Ausztriában nemi tesz többé szóbeli, csak irásbe’i érettségi. — Csikágó egyik nagy nagy szá-todájának teégett két felső temeete, nyolc száLóvendég az életét vesztette. — Súlyos zsidóellenes zavargások vo tak Domerowa tengye: községben. — Magyar-német gazdasági tárgya-ások kezdőditek Berlinben. FELFRISSÍT Dr. OETKER
