Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-01-08 / 3. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTBSITOJB január 8 Fegyverrel akarnak védekezni a trafikosok A Do hány árusok Országos Sköíveísé- gének most tartott választmányi üléséi az egyik t'g indítványozta, hogy kérjen a szövetség az összes trafikosok részére fegyverviselési engedélyt. Az alvilág emberei, —. mondotta — olvasni fogják, hogy a trafikosnak fegyver© van, elmegy ia kedvük a trafikok megtámadásától. A választmány utasiíotta a szövet-ég vezetőségét, hogy e tekintetben a szükséges lépéseket tegye meg. Tompa és Kisszállás között megépítik a három km*es útszakaszt — Befejezik az idén a mélykúti* emeletes iskolát és kuiturházat s Keleblán uj községházát építenek A vármegye általi nyújtandó munka és kereseti alkalmiak közt mindenkor az áföamépltészeli hivatalnak a tevékenysége voi't a legfigyelemreméltóbb. Ezen a hivatalon keresztül nyíriek munkát a megye munkanélküli töm-gél. Miután a munkalehetőségek szempontjából ilyen nagyjel©ntctségü 'az álljamépjtészeíi hivatal munkája, éppen ezer- kérdést intéztünk Beocze Béli kir. műszaki főtanácsoshoz, az áifamépjtészeti hivatal vezetőjéhez, aki ezeket mondotta;-- A belügy, Ültetve a kereskedelem és közlekedésügyi minisztériumból ©z- ídeig még nem érkezett fe az államépi- tészetj hivatal építési programjának jóváhagyása és így nem is tudjuk, mit vihetünk keresztül belőle. Egy bizonyos, hogy a dunafőldvár—(szabadkai útvonalnak Tompa—Kisszállás közötti három 'km.-es szakaszát ebben az évben megépítjük, mert ehhez már 22.000 pengővel hozzájárult a kormányzat. Ugyanennyit adott a két község és a meg}© is hasonló összeggel;! járul hozzá. Ebből az látszik, hogy az útépítéseket a jövőben a közületi érdeke.tségek egyforma tehervállalásával viégzik ©J. — A vármegye térülteién 1921 nyaráig, illetve a {©’Szabadulásig csak 51 km. kiépített müutja volt. 1936-dg 306 km.-ie emelkedett a megye területén kiépített közutak száma, jelenleg ped'g 312 km. hosszú müutja van.. Bajai Város területén viszont 30 km.-nyi kiépített müüt van, úgyhogy Bács-Bodrog vármegye területén jejánteg 343 km. hoisszu kiépített müut van. — A magas építkezések csoportjában ez évben befejezést fog nyerni a mélykúti emelő':es iskotia és kulíurház építkezése, amelyet ez év szeptember éoen már át is adnak rendeltetésének. — Tervbe van vév© és rövidesen meg fog indulni Ketebián az uj községi- í háza felépítése. , ! Az idén talán mégis valorizálják a hadikölcsönkötvényeket Fővárosi tudósitónk értesülés© szerint a hadik ölcsöiskórdés végleges rendezése 1938-ban végre napirendre kerül. A ha- dikölcsönök elintézetlen ügye régi fájó sebe az egész országnak és e kérdés eddigi megoldatlansága eddig sém; a1 váíltai- kozó kormányok jószándékán múlott, hanem kizárólag azon, hogy az ország pénzügyi helyzete nem tette tehetővé a hadikölcsönök valorizálását. A háború befejezése óta minden kormány ellenezi© |a z állam kötelezettségét a károsult hadikötesömtriliajdonosokkul szemben és ennek a kérdésnek a rendezését olyan időponttá helyezték - kilátásba, amikor a pénzügyek jlavulása azt megengedi. Hivatalos helyről legutóbb a tűzharcos törvényjavaslat parlamenti tárgyalásán történt nyilatkozat a 'hadikölcsönök valorizálása kérdésében, amikor is Rőder Vilmos honvédellmji miniszter kijelentette, hogy a tűzharcos jlavaslalt keretében még nem volt megoldható a hadikölosönök rendezés©, mert az adott álíamgazdasági helyzet érre nem nyújt tehetőséget. 1 : I Ez a hivatalos nyilatkozat a hadiköí- csöntulajdonosok számára nem sok biztatást jelenteit, mert ebből a hadikölcsönök ügyének a közeljövőben való megoldására nem lehetett következtetni. Ennek ©lenére, mint értesülünk, a kormány elhatározott szándéka a hadikölcsönök valorizálását tető alá vinni. Elsősorban maga Fabinyi Tihamér pénzügy- miniszter karolja fel a károsult hadiköt- csötntuíajdonosok ügyét és azt az álláspontot képviseli, hogy a külföldi adósságok túlnyomó részének rendezése után végre elérkezett a hadikötesömök valorizálása megoldásámiak az ideje is. Ebben a kérdésben azonbíaln a pénzügyminiszter, igen hegyesen, azt a politikát követi;, hogy ez a kérdés csakis ügy oldható meg, ha ennek előkészületei nem kerülnek nyilvánosságira, mert evvel csak a spekuláció tevékenységét mozdítanák elő, amit pedig ©nnéi a kérdésnél minden körülmények; között ki kell küszöbölni. Err© való tekintettel a hadikölcsönök rendezése, értesülésünk szerint, már kész megoldási formájában kerül ebb©n az évben nyiteánoá- ságra. i < • • j A hadikölcsönök tervezett valorizálásánál a legfontosabb a’aptív az tesz, hogy a hadikötesöntuliajdonosok uj állami kötvényeket kapnak a bevonásra, kerülő hadikötesöncimletek ellenében. Az uj állami kötvények nemcsak megfelelő kamathozamot biztosítanak, hanem Iom- bardképesek is lesznek és ennek folytán különösen azért jelentenek majd nagyobb értéket a hadikötesöntutejdonosok számára, mert az eddigi hoittökék mobilizálhatóságára nyújtanak tehetőséget. Képek és rajzok Halas életéből dw/nw/ff _ Afiwnah JMáéb-chmiiü! GÁSPÁR SÁNDOR ÁRVEREZ Mikor úgy hagyatéki árveréseken. Gáspár Sándor a Város dobjával megjelent, érdekes mondásaival az árveréseken megjelentek©! szédülésig, meg köainyhulteításig tudta in©v©í!(|et!nj. Egy ilyen árverésien azt mondja neki egy báránybőrsapkás: — Ne tréfálj miár, mert doktort köti hivatni! — Ha mink mulatunk, há; az is hadd keressen! — föle!te vissza Sándor bátyáink. MOLNÁR DOKTOR NEM KÖSZÖNT Kimeni egyszer a. munkásaihoz Bes- senyey István. . , Amint icxtt tereferélnek, arra megy Molnár István városi főorvos, — kocsival. Nagyon, »eit tehetett foglalva gondolataival, mert nem, köszöni. Azt mondja erre a munkásainak B©s- senyiey: — Ha gyiita visszafelé, szóijjatek! A munkások szót fogadtak. Besseny©y meg sorba állította őket az ultszélén, (maga pedig a jobbszárnyukra ál va, nagy testhajlássar s kiaCap'tevév© egyszerre üdvözölték a főor'vcsl!. — Mi ez? — kérdezi álm élkod va a főorvos. — Az apád ide-odáját, ha te nem tudtál az efébb kclszölnni, hát most megkaptad a tromfot! CIGÁNYOK A BÍRÓ ELŐTT Gózon Imre főbíró egysz'S'r hi válla ai cigányvaijdát s megparancsolta neki, hogy másnap, .reggelire az össizes cigányokkal a városháza udvarán tegyen. — Hát akik a temetőben vannak? Azoknak is el kefl gyűrni? — kérdezi a vajda. — Azoknak te csak hagyjál békét, — mondja a főbíró. Másnap, mikor szemlét tart felettünk, észreveszi, hogy többen hiányoznak. — Hát ezek és ezek hun vannak?! — Azt telezett parancsolni, hogy akik a temetőben vannak, ázsióiknak hagyjak békát! A zsák ott maradtak, — nyesik a gallyat! NÖMÖS MISA BALSORSA Caeta Sándornak ig©n szép öregedés a'unafája vett a sző tejében. Egyszér észrevetj0, hogy valaki dézsnutfgainjia az almáját. Kapta miagát, fepapucsoilia, az almafa alját, maga pedig leső© á№t. Egyszer jajg/.t a lopó. Beledül! a szegekbe. — Mit csinálsz itt?! — kérdezi tőte Csata. i — Jaj, Sándor bácsi, ад Isten áldja mög, segvtsön rajtam,! Möghalok! — Majd röggel mögnizíek, hogy ki vagy! — Én vagyok! A Nömös Misa! — No akkor várj még egy kicsit! Szekér Pál kapitány még olyan figyelmes volt, hogy 10 forint bünite.ést vágott Sándor bácsinak a saráglyáha. »ALIGHANEM ÖSMER AM TÉGED a KÖRÖSI UR!« CSete Sándor, meg Csele József kapálnak a város erdeje szélén. Esteidé azt mondja Csele Sándor: — Te Józsi! Ha mögyünk haza, előbb S PERSZE KÖNNYEN HORDJA HA szedünk egy kis kocát, majd mög örülnek neki otthon a gyérölkök! — De majd baj Icissz!? — Dehogy Lcissz! ösme: ©ntgöim, a Körösi Ur (a város erdésze) nagyon! — Ha, már vinni akarunk, hát jobb Icppe kérni, tőte! — Fcte'isliegös! öame.- ©ngijjm, a Körösi ur nagyon! Körösi meg az erdőszélbő; a beszédjüket JofüleÜ© s alkonyaikor tesbeitit. Téten is érle a koca tolvajokat s elkezdte Sándor bácsi locsolni a cirmos- ustornai. — Te Józsi, szödjél! Hallottam, hogy te kertel volna!... Sándor bácsi meg bemute kozik, hogy ez és ©z vagyok. D© nem, ért az semmit, Kőrclsá locsolta, tovább«, József bácsi pedig megszólal: — Ejnye Sándor! Alighanem c®m»f ám tégc>d a Körösi ur!... MELYIK A LEGSZEBB HANG? Balázs Imié uram, mikor egyszer az adóját iiöitóa elő a városi adó'hiva a■- ban, beleszólt a hivaltalos személyek beszédjébe, tiltakozván azok m©gá-!a- pitisa ©len. Err© azt kérdezik tőle: — Melyik hát a legszebb hang a világon? — A pecsölny© sutyorgás! Kivált, ha éhes az emböir, mög bízik is hozzá, hogy ölhetik; is majd belül©! AZ ADÓHIVATALBAN Gy. Jánosné is adót akart fizetni. Kéri tőle az adóívet az ©gyik adóügyi közeg, de Gy.-né nem adja. — Adja hát ide néni, ne okoskodjon! Gy.-né igy válaszolt: — Nem adom, mert hozzáírnak! (Folytatjuk). Cz. L. — MANSz. ismeretterjesztő e’ö- adás. Január 12-én, szerdán délután 5 órakor tartja meg a MANSz. negyedik ismeretterjesztő előadássorozatát a Gazdasági Egyesületben. Ez alkalommal előadást fognak tartatni Ambrusné Zádori Anna gazdi isik. szaktanárnő, »A magyar parlagi tyuk javítása és fontossága«, Huszár Dezső el. isk. igazgató »A gázvédelem és légo Italom« címmel. Mindkét előadás igen érdekesnek Ígérkezik. Az érdeklődő közönséget szeretettel meghívja és várja a MANSz. vezetősége. egyedül csak a Kárpáthy fagybalzsam hasznái. Hatása csodás ! A viszkető ^rz^s PÍídedtség azonnal tnegszőnik. Olcsó és hatása IflMflK Ж biztos. Egyedül Т0ДЮНУ gyógyszerésznél (Isteni Gondvi« fé|e selés«patika)
