Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-02-27 / 17. szám
4 KISKUNHALAS HELYI EITESITOJB február 27 HALASI EMLÉKEKÍ A tagosítás vagy az 1860—61-Iki földosztás BACSÓ LÁSZLÓ EGYKORÚ VERSE. (Folytatás). i \ »A Föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és satétség vala a népségnek szivén.« Nagy a zavar, majd mindegyik szivét az szomtoritja, hogy uj földjét majd: mindenütt úszható viz hódítja. — Hol terem: már a ldönjfefr|ö s ezután már mivel él? Oda van a java földje, mindegyik arról beszél. — így azután István, János, az András a Gáborral a mérnökhöz gyülekeznek panaszkodó táborral. — Egyik egyet, másik mást szól, kinek szive mjt diktál, ez javítást kiván, amaz a volt földje mellett ált. — A 'nagyobb rész a munkával felhagyást emlegeti, véleményüket a mérnök alaitfombam neveti. — Várjanak csak! — szól hozzájuk, nem keli hirte'enkedni, ki dolgával nagyon siet, elszokott az tévedni. Mindennek van orvoslása, de élőbb az üteret tapintja a doktor és úgy rendeli a gyógyszeret. — Hogy hol a baj és mi az ok itt is meg lesz vizsgálva, nem hai meg a bajban senki:, úgy lesz ez kimunkálva:. — Csiajk várjanak s ne vijja- nak se velünk, se egymással, mért az éretlen kelés ©'mérgesül a nyomással. — Ész és erő dolgozik iitit, szent; a, törvény — tiszle'jük, gazdagnak, szegénynek dolgát lélek szerint rendezzük! — E beszédre lecsöndesül az első forr adatom, a tél is jön, de azért csak nincs tejes nyugodalom. — Nincs fogyatkozás a nép közt a sok mendemondákba, vajúdik в terhes szaknyány a mérnöki szobákba. — Éts az idő telik-maiik, a kikelet közetget, újabb reménység és kétség háborít fel sok lelket. — Szántanék már, de nincs földem! Az egyik így sóhia jitoz, bár csak ne is fenné másik! A másik igy óhajíoz. — Maradnánk meg a réginél, nem adnak annál jobbat, nem biz annál! Szól közbe egy, — se jobbat, se nagyobbat. — Azonban a mérnök uir sem néz a hideg szelekre, lehívja. az illetőikét a kijelölt heüyekre. — Mutogatja az uj földet:, de ennek sincsen java, itt homokos, ott vízállás, mindennek ez a szava. — Ejnye d® elpusztult a föld! Minden java elfogyott! Hiszen mindnyája jó volt, mit ez is, az is élhaigyott! — Ezzel hát, hogy nem jó a föld, ismét uju* a panasz, nem megy senki rá dolgozni,, ámbár itt van a tavasz. — Rajta tehát! Papirt, tollat! S mennél több számmal leszünk, a nagy erővel a bajon könnyen győzelmét veszünk! — Lapok te'lnek be csakhamar a névjegyzék* sorral, az alku is megköttetik a hites prókátorra'. — Hogy fei- bom’ik a földmérés, már nincs is kételkedés, pihennek az ökrök, lovak, nem megy a szántás-vetés. — Nagy a remény s bizodalom a jó prókátor iránt, les'ik-várik untalan a Tekintetes Kapitányt. — Jövet ele határnapja egyszer el is telelt már, nyargal érte kérőiemmel Dorozsmáru a futár. — Egyszer a nép öróméra elérkezik s székibe üt, a néptömeg jobbröl-balról a városházához gyüi, — Van törekvés, zaj, — nem akar lenni senki utolsó, tömös-tömve panaszossal alsó-fe’sö folyosó. — Aki későbben jön az majd nem is kap állás helyet, a lát ványság robajától megrendül az emelet. — Nagy eredményt várnak itt is e nagyszerű gyűlésből, ált ez sok elegy beszédből', s zajos vélekedésből. — Gondolkodik mérnök ur is, fé torzul fehér haja, nyitva a törvény teremnek tágas, kettős ajtaja. — Látja a bőszüU tömeget, jgy sóhajt föl; Óh legek! Vájjon mi vészt hoznak rám ez októberi fellegek! — Főiké! az ügyvéd e'iene, mint a nép megbízó ttja, a sok panaszszai tele irt instanciáját nyitja. — Eofvassa, — kiált a nép: — Megva-n irva helyesen, Kapitány ur! Kegyes urunk, úgy akarjuk — teljesen! — Kapitány ur kezével int s szelíd hangon szót emel: — Halijuk meg, hogy mérnök ur is mindezekre mit fe'eä?! — Mérnök ur is magához jön, minthogy a tréfát érti, se a törvényt, se a népet egyszóval is nem sérti. — A törvényhez kérelemmei, a néphez, biztatással: fordul azzal kimennek egy Isten áldj- meg mondással. — Ez в végzés, nem is kell más, mintha az Isten megáld, mert ha megáld, tarthatunk még böjti napokon is bált. — Haza megy a nép nagy éhen, csak méreggel van tele, hogy ily kévés fe'.forgatást tett e zivatar szele. — De van egy rész, ki ezen szent végtézésani meg nem ál, menten Péstre és Budára vagy még Bécsba apellál. — Arról szólnak, beszélgetnek mentükben már hazáig, hogy megsértetett ügyüket terjesztik a királyig. — De már én nem írnék utánuk, ha gőzkocsira kaptak, inkább az itthon valókról szólok, mj у lármát csaptak. (Vég© köveik.) Cz. L. Májusra várja az olasz királyi párt Magyarország III. Viktor Emánuel olasz király és abesszin császár és felesége májusra tervezett budapesti látogatására már javában folynak az előkészületek. Az olasz uralkodópárt a legkáprázatosabb fogadtatásban óhajtják részesíteni a magyar fővárosban Mussolini olasz kormányfő valószínűleg csak a kora őszön látogat el Budapestre. I Kapálás közben meghalt az Űregszűlökben Az Öregszőlőkben csütörtökön délután a járókelők egy emberre bukkantak, aki kapájára támaszkodva élettelenül feküdt a földön. Értesítették a mentőket, akik a helyszínre mentek ki, die már csak a beállott halált tudták konstatálni. Az ügyről'értesítették a rendőrséget, amely megállapította, hogy a halott ember Josvai István ny. vasutas, akinek kis szőlője van az Öregszőlőkben és ennek kapálgatá- sa közben érte szivszélhüdés. GAZDALEXIKON Folyton fogy és egyre szegényedik a Kisbirtokososztály Terjed a kunszentmiklósi árvíz A Dunaföldi Lecsapoló Társulat csatornájának környékén az árvíz egyre veszedelmesebb méietekét ölt. Már közel 4000 holdnyi az a terület, amely viz alá került. Ezáltal a tavaszi vetés a termőföldeken lehetetlenné vált. Dömsöd és Kunszentmiklós között legnagyobb a viz, ahol néhány tanya egészen el van zárva a külvilágtól. ; Preszly Elemér főispán jelentést tett a kormánynak az árviz növekedéséről és kérte, hogy a vidék védelmére tegye meg a szükséges I intézkedéseket. Soha nem beszéltek és írtak olyan : okát fö'dblrtokpofitftai célkitűzésekről, tervekről, mint mostanában, de ritkán jelent meg súlyosabban terbeSő vádirat az egész birtokpolitika ellen, mint a Magyar Statisztikai Szemle legutolsó számában. A cikkjró kimutatja a magánparcellázási tevékenység eredményeit, amelyek | természeteden a háborút megelőző időszakban voltak a legkedvezőbbek, amikor ugyanis 1905-tői 1913-ig közei egymillió katasztrá'iis hold birtok került fet- darabo'ásra, noha akkor csak a száz holdnál nagyobb birtokokról; készült kimutatás. i Nem szorul magyarázatra, hogy miért apadt a felaprózásra került blriokterü- let 1913-tól 1922-ig 292.000 ho’dra, amikor részben ,a világháború által eDvont munkaerők, utóbb pedig a mezőgazdáság jó tehetőségei előbb nőn tették kívánatossá a birtokvásárlást, utóbb pedig a birtoke’adást. Megdöbbentő azonban, hogy 1928— 1935 között mindössze 112.000 hold került feldarabolásra, a ifegszomorubb pedig az, hogy e 112.000 hold jórésze sem a nagybirtokok testéből! szakadt te, ha- nem főképpen közép- és kisbirtokok kerültek eladásra. A korlátolt forgalmú birtokok csoportjában is a nagybirtok arány ag sokkal kisebb szerepet játszott. Szomorú tünet, hogy ugyanezen időben arányta'anui siók kisbirtokból fett még kisebb birtok. Különösen figyelemreméltó — írja Tékát László, az említet t adatok összegyűjtője és ismertetője — az alföldi korlátolt forgalmú földbirtokok terű e(vesztesége 26.346 holddal. I j Hogy ezek a fe’aprózásra került birtokok is mennyire távol vannak az egészséges birtokpolitikái célkitűzések kívánatos eredményétől, igazolja az a szomorú tény, hogy egy parcella átlagos kiterjedése mindössze 1,9 katasztráüs hold voK. A korlátolt forgatna földbirtokok közül mindössze 44.162 hold kerül felapró- zásra és ©izekből is a parcellák átlagos nagysága csak két hold volt. Jetemző tünete a jelzett évek parcellázási tevékenységéne?.?, hogy ott, ahol hiteintézeti, részvénytársasági és hit- bizományi birtokok osztattak meg, kedvezőbb a pareeja nagysága, amiőy utólagosan öt katasztráüis haldiát tesz ki. Ha min fezekhez még figjee.rbe veesailk azt is. hogy éppen a korlátolt forgalmú birtokok fe'darabolása voltna a legkönnyebb és a legkívánatosabb, akkor döntő bizonyságot kapunk amelett a rég sürgetett kívánságunk me lett, hogy a birtokfe! dar ab olási tevékeny síé ge t, am’elyre az uj tejepiitési törvény módot ad, fokozottabb iramban kezdjék meg. Természetes magyarázata eppelk aj, hogy a kötött forgalma birtokok közelében tevő községeikben, sokszorosan nagyobb a fö'déhség, mint másutt és hiába mondanak bizonyos statisztikák mást, kevesebb is a munkaalkalom. Mindezen adatok viágossá teszik még azt a tényt is, hogy a magántevékenységet nem lehet teljesei kikapcsolni. a birtokmegosztási munkálatokból, mert rugalmasabb és sokkal kevésbé rugaszkodik a zö'd asztal mellett készült eüő- inásokhoz, mint a hivatalos eljárásos. Annái inkább szükséges azonban ezeknek Lgszlgorubb den őrzés©, nehogy a kívánatos birtokfe'.darabolási munkálatok — birtokuzsorára adjanak alkalmat. Hustévi hallgatás után megszólalt Palásthy Árpád nagykapra si iiskoteiiigiaz- gató húsz évvel ezelőtt megfogadta, hogy két évtizedig egy szót sem szól. Az isko'aigazgatót némasága mlaít annakidején állásából is elbocsátották,egy évvel 'később kórházba számították és megfigyelték elmeállapotát, de néhány hét mu va elbocsátották, mart teljesen norma isan viselkedett. Pa’ásthy Árpád most megszólalt és elmond‘a, hogy 1917 februárjában, mint frontszolgáJatot teljesítő katona, a kény leien gyilkosságok I miatt megfogadta^ hogy 20 esztandeig nem beszél; most tejárt fogadalmának határideje és igy ismét beszel. I - A A Halasi Gazdasági Bank RT kölcsönöket előnyős feltételek mellett folyósít. Rétitekét elfogad. Minden bankügyben készségesen ad felvilágosítást Kát. Legényegylet vasárnap tiartja cLszgyülését. A Kát. Legényegylet február 28-án, vasárnap délután 3 órakor a Kát. Kör nagyér-' méhen tartja meg diszgyülését, mely■ (re a város közönségét szeretettel várja az elnökség. Belépődíj nincs. Műsor: Megnyitó beszédet mond Zemj plényi Pál elnök. Tavaszi dal. Énekli az Iparos Dalkar vegyeskara. Gyu■ la diák: Panasz. Szavalja Sárossy László; a) Nyáray György: Ének iszent Erzsébetről (1697); b) Kisdi Benedek: Föl vitetett magas menyországba (1651), harmonium kísérettel énekli Hetyei Ferenc. Ifjúsági beszédet mond Torma Béla II. dékán. A hittérítő (felolvasás), ünnepi beszédet mond Pekovits János a Budapesti Iparos Kongregáció főtitkára. Ch. Gounod: A ve Mária. Harmonium, cimbalom és cselló kísérettel énekli Hetyei Ferenc. Végvári: Eredj ha tudsz. Szavalja Simon Gábor. Harsona zengjen. Énekli az Iparos Dal- kar vegyeskara. Vezényel Szent© Sándor,
