Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-02-24 / 16. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 24 HALASI EMLÉKEK A tagosítás vagy az 1860—61-lki földosztás Bacsó László népi iró verses »«Írása. (Folytatás). »A föld pedig vaia ékesség nélküt való és puszta, és setétség wate a népségnek szivén.« j ( Gyerünk a cserjék«.? partra ha szemle utat járunk, lm a vad nyárotok helyén kertet kerít polgárunk. — Aztán földjét megforgatja térdig érő mélységre, a partokat a völgyekkel vonja egyenlőségre1. — Mindenféle nfimesfaju gyümölcs- magot hord be’e, kihányja a galagonyát vagy szelíd fát ott bele. — Nézzünk д szárnyasokra its, mily változást találunk', ha a Sasheverő partok oldalain megá lünk. — Hol csak vad madár csiripelt, szarke s vairju károgott, most elegyes tarioatollas tyúkok száza kárál ott. — A zsombóebian, hol csaik békát leső gém és gólya járt, mostan ludak gágorzva, alják körüli a gúnárt. — Ott egy csapat zsíros szárnyas., tolongó kis kacsa, jár, ugy-e szebb ez, miit a múltban vtoit a szárcsa és búvár. — ,Ha megláttuk ezeket is, gyerünk most már emberek, amoda a dombra, ahol játszik egy csoport gyerek. — Hol régen a, pásztor cserény ált vad magánosságban, hol ennek nagy hősei sok fitost dugdostak zsákba. — Hol az utazó re- ► meglett, ha elment is mieHétte, büm- hely volt1 ez, pénzét s éltét nem ok nélkül féltette. — Sok jámbornak lovát, ökrét elfogván ide hozták, mely tettel — tehet mondani, életétől megfoszták. — A nagy zsákimányu rablások áldomását) itt itták, a károsult keresőt még hata'masu» kiszidták. — Itt volt a más keresményét 'tékozló herék raja, itt tötté a levegőt: az istenkáromlás zaja. — Mit látunk most ezek helyett, szelíd gyerek sereget, mely a légbe kócmadzagon pa- pirsárkányt ereget. — Hol a gonosz szelem lengett, most szelídült fényi- sugár melegével körülölitve társalog az uj polgár. i i * Г ' II. MI TÖRTÉNT Д FÖLDOSZTASSÄL? — No itt a kigye'mied földje! lm ez в Sarok hantja, másik szélét pedig az a másik sor hant mulatja! — így szói a mérnök s me'Lette a kiküldött bizottmány, jól van biz ez! Nincs megcsalva, nem mondhatja, hogy hatvány! — E szavakkal mind a kettő előbbre lép s elhalad, az uj földjén birtokosunk egy ásóval ott marad. — Nézegeti szélét, hosz- szát, 'lépi, klasszifiká^jia, de a volt földjénél sokkal hitványabbnak találja. — Hitványabb is, kevesebb is, — magában így beszélget: enyje de megcsalatkoztam a tagosítás végett! — Hát alrendé szomszéduram nézzük meg, hogy micsodás? No ez már látom jobbacaka, itten nincs te csalódás! — Dehogy jobb, Még oyan sincsen! Látja kend, mind vizá lás! Nem jjiyen mit az én föld©m, kivált a FeteőszáHáh! — Hát Fejértén, tudja kend, hogy mennyi árpám megtermett, de annak, ami itt terem, nem kel ám ásni vermiet! — Nézze kend csak, itt meg székes, «zen semmi sem terem, nem lesz nekem erről soha esztendeig kenyerem! — Hát & kende ko- mámuram? Adjon Isten jó napot! ügy hallottam, hogy kend igen jó kis föidécs- két kapott. — Homokos az egyik vége biz annak komámuram, de már akármilyen, — jobbat nem ád Hal ácsy uram. — De én ehhez nem átok ám, Isteniemre fogadom, Jiyen földért fökljeúmefc én cserébe nem adom! — Drága, pénzen vettem én azt, keservesen szereztem! Dehogy adom, hiszen csak még egészen meg nem vesztem! — Vége annak ko- mámuram, mert azt már másnák adták, hajtottam, hogy azt a düJQőt tegnap el- mutogatták! — Az én nékem határt nem szab, éjjel iis rátaláok, majd meglátom kié fesz, ha én ft végére áft>k! \— Belé szúrom a vasveMt, ha szépszóra nem halgat, aztán nem bántom, — pa<- naszra akárhová ballaghat! — Foglalja e'. a magáét, mely az apjáról maradt, de az én fő demrőJ tudom míg én élek nem prat! — Nem biz arról komámuram, akármi tesz a, vége, felfogadok, hogy íebomlik a mérnök mestersége! — Ugy- © János, te sem hagyod a füzesi földedet? Hogy is hagynád! Az termelte be mindig kenyeredet! — Úgy van biz az István bátyáim, mily zab volt ott a nyáron, kivált amoda, alá a kisszáffiai határon! — Nem adjuk no! Végé neki! Egy akarattal, — rajta! Gyerünk az indsei- ; lérhez és adjunk ki tüstént rajta. — i Minden eddigi fáradtság s költség vesz- 1 szén, maradjon, csakhogy őBi szép fö«- deeskénk birtokunkban maradjon. — Id- I vezüi az, aki megtér, jobb tesz hát ha megtérünk, miég most minden dü-lő utat, mesgyét, vonalt esmérünk! — Érje be a magáéval, akármilyen, — mindenki, n« örüljön ia, más kárán, ne nyerészkedjék senki! — így beszél az István, János, felizgatják az Andrást, hogy csak rontsák, pusztítsák el tüstént a tagosítást! ' i . i {Folytatjuk), Cz, L* Tüdővész elleni oltást kapnak az újszülöttek Csak a tíznapos koron aluli oltás eredményes Az -utóbbi időben hire terjedt, hogy , az újszülötteket tüdövész elleni védő- I oltással látják el. Megtudtuk, hogy az ■ i orvosok felsőbb helyről utasítást { ! kaptak, hogy a Oalmetta-féle védő- j . oltást aas újszülötteknél alkalmazzák, i ■ illetőleg ia szülőket bírják rá az oL ‘ tás elvégeztetésére. Az oltás díjtalanul történik és remélhető, hogy kitartó munkával, szívós propagandával általánossá tehető, aminek igen nagy haszna volna az egyre félelmetesebb veszedelemmél szemben. A Calimetta.féle védőoltás a gyermekek szervezetét ellenállóvá tészi a gümőkór csiráival szemben. Az oltás nem befecskendezés, hartem meg- etetés utján történik, éppen ezért végezhető csak a gyermek életének első tiz napjában, mert a bél nyálkahártyája csak az élet első tiz napjában átjárható és ez idő alatt a megetetett oltóanyag egy része ép- ugy bejut a csecsemő szervezetébe, mint ha a bőr alá fecskendeznék. Az első oltást a csecsemőn 4—6 napos korában kell végezni és utána kétnaponként még kettőt. Egy-egy oltásnál két köbcentiméter oltóanyagot kap a csecsemő, amit kanállal adnak a szájába és tejával, vagy vízzel leöblítenek. A Calmetta-féle védőoltásnak elterjedése esetén rendkívül nagy szerepe lesz a tüdővész elleni küzdelemben és ajánlatos, hogy minden szülő beoltássá csecsemőjét addig is, mig az oltás — mint a difteria elleni védőoltás — kötelezővé válik. Vasárnapi értekezletükön örömmel fogadták a halasi kereskedők a szabott árak bevezetésének tervet A nagyközönség e'öt't már temert ez a mozgalom, melyet a budapesti Kereskedem! és Iparkamara indított a »szabott árak« bevezetése érdekében s ez akcióhoz való csatlakozásra felhívta az tés© után kérlek a halasi kfir-asíbedőkeit, hogy a legrövidebb időn beliül afákiteák meg -a helyi szabott-ár blokkot, amit a nagyközönség is egész bizonyosan örömmel fog látni. i ország kereskedő-társadalmát. A helyi szabottár csoport megalakítása céljából annak szé'eskörü megtárgyalására vasárnap d.e. értekezletét: hivott egybe a Kereskedők Egyesü'é'te. Halas kereskedői úgyszólván kivétel nélkül ott voltak. , • , Königsberg Ignác elnök megnyitó beszéde után ismertették az értekezet tárgyát. Az előadó és a felszólalók elmondták, hogy miiért van szükség Halason is a szabott árak bevezetéséire az üzletekben. A nyugati ái’iamokbain te- i meretlen fogalom az alkudozás, mely I (úgy a kereskedők, mint a vevők szemi- pontjáböi feltétlenül káros. A halasi j kereskedőknek már csak idegenforgalmi j szempontból i9 parancsoló szükség be- j kapcsolódni az akcióba, mert egészen . bizonyos, hogy a környékbeli komoly I vásárlóközönség sokkal szívesebben és fokozott mértékben fogja a várost felkeresni bevásárlásai céljából. A továbbiakban rámutattak fflz áruházak szabott- áras üzletvitelére s hangsúlyozták, hogy ideje átvenni az üztetvjjteiniak szolid és reális eszközét a szabott árakat, a kiskereskedők azon tagjainak is, akik eddig nem szabott áron árusítottak. A Kamara tervezetének ismer teA felszóláások során Kun Benő örömmé- üdvözölte a szabott-ár mozgalmat, mely a minden téren szükséges fejlődés utján, komoly lépést jetent előre. Ideje végetvetni az idegölő alkudozási szokásnak. Neveljék és izoktassák rá a kereskedők vevőiket a szabott árakra, mely egyformán előnyös úgy a vevőre, jn nt a kereskedőre. Ennek bizonyítására fe’oívas egy nyi atkoz,altot, melyben egyik vidéki város vezető kereskedője ezt írja: »Állítom és bizonyítom tudom, hogy négy hét óta, mióta a »szabott-ár« akcióba bekapcsolódtam, üzletemből egyetlen vevő sem távozott vér tel nélkül a szabott-ár miatt — sőt в legnagyobb örömmel vették tudomásai az uj rendszert.« Az elnökség azzal zárta a gyűlésit, hegy a különböző szakmák nyolc napon belül üzenek össze, tárgyalják meg a kérdést egymásközt és nyilatkozzanak a szabott-ár blokkhoz való csatlakozásuk» rói. i fj Úgy értesültünk, hogy a vezető cégek majdnem kivétel nélkül támogatják a mozgalmat. TOLL és TINTA A nyolc nyelven beszélő alkalmi „színigazgató" hajmeresztő kaíandjai Izsáktól—Orgo vényig Vannak miég vállalkozó kedvű és bátor emberek, legalább is Rácz-Ro- binet János iaz. Ez a jeles férfiú arról nevezetes, hogy eddig különböző j bűncselekményekért 13 Ízben volt büntetve, 43 éves, a magyaron kívül németül, oroszul, szerbül, olaszul, románul, horvátul és csehül beszél és az Országos Bűnügyi Nyilvántartó az erkölcsi bizonyítványába a »foglalkozás« rovatba a következő listát irta be: bűvész, drótostót, bádogos, szerelő, lakatos, artista, borbély, fodrász, gyárimunkás. Legközelebb azonban ez a lista valószínűleg ujjal gyarapodik, mert Rácz uj foglalkozás után nézett és hogy, hogyném, a rögös színigazgatói pályát választotta életcéljául. A színigazgató dicsősége azonban nem tartott sokáig és a folytatása a kecskeméti büntető járásbíróságon lesz. De a sok szóbeszéd helyett térjünk a tárgyra. Múlt év utolsóelőtti napján, december 30-én, Izsákon megjelent Rácz és találkozva Lakatos Mária 27 éves izsáki leánnyal, elmondotta, hogy szint,ársuiatot alapit, amelynek primadonnájául Lakatos Máriát szemelte ki, most már csak egy szubrettre volna szüksége. Lakatos ajánlott is egyet, egy 16 éves szép cigány le» ányt. Lakatos őt is »leszerződtette«, még aznap délelőtt kocsit fogadott és a háromtagú színtársulat (mert mondanunk sem kell, hogy a bonviván szerepet a »direktor« a maga számára tartotta fent) átkocsikázott Or- goványra azzal a szándékkal, hogy ott még aznap este szinielőadást tartanak. Délfelé járt az idő, amikor Thá- lia szekere megérkezett Orgoványra. A »fogat« a Bartuszek András-féle vendéglő előtt á'lott meg. A tulajdonos nagy örömmel ment a vendégek elé, Rácz direktor ur elöljáróban bejelentette, hogy úri művész- társaság érkezett a faluba, este nagy előadást rendeznek. Addig is kér 1.50 pengőt kölcsön, hogy a kocsit ki tudja fizetni. Bartuszek adott is a művész urnák kölcsönt, a:ki még féldeci pálinkát is vitetett a kocsisnak. A társulat bevonult a vendéglőbe. Rácz jó ebédet rendelt mindhármuknak, megittak nyolcszor ké|t deci bort, majd amikor fizetésre került a sor, Rácz kijelentette, hogy az esti előadás bevételéből fogja kiegyen'ii'em a cechet, egyben kérte, hogy a korcsma ivójában tarthassák meg az előadást. Bartuszek ebbe is belement. Este azonban hiába várta a szezonnyitást, a művészeknek nyoma veszett. Eltűntek. Nem mentek messzire, csak a szomszédé» Dóra Imréékhez, ahol vacsorát és szállást kértek. Természetesen fizetést Ígértek mindenért. Itt is elmondotta Rácz, hogy »művészi úriemberek« és finom éjjeli szállás kell nekik, mert csak hófehér, tiszta ágyban tudnak aludni, ahhoz vannak szokva. Meg is kapták a jó vacsorát, éjjeli szállást és másnap a reggelit. Délelőtt azzai ’mentek el, hogy próbálnak a vendéglőben és este az előadás után kiegyenfitikj számlájukat. Dóráné este hiába várta a művészeket, még másnap sem jöttek. Harmadnap elment a csendőrségre és ott értesült, hogy Bartuszek is haison- lóképen járt. A csendőrség hamarosan elcsípte Izsákon Lakatos Máriát és a fiatalkorú szubrettet. Elmondották, hogy ők azt hitték, komoly társulathoz »szerződnek« le és amikor látták, hogy előadásra, sehol sem kerül a sor, meglógnak a direktor űrtől. Megindult a nyomozás a direktor után is. Félegyházán fogta el a rendőrség. A sok vihart látott Rácz a legnagyobb nyugatommal tagadta, hogy ő akárkit is becsapott volna. Azt mondotta, hogy igenis szándékában volt Orgoványon előadást tartani, de ebéd után a Bartuszek vendéglőből a vendéglős felesége kidobta őket, amikor az uria a községiházára ment a »játékengedély« ügyében. Az asszony azt mondotta, hogy nem tűr komédiásokat házában. Ezért nem tudott előadást tartani és fizetni. Dóránénak sem, tartozik, mert ott meg házi előadást rendezett és ezzel kiegyenlítette a számlát Ennek ellenére is elfogták Ráczot. Direktorsága rövidesen a kecskeméti bíróság elé kerül, Г
