Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-02-20 / 15. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 20 OROL NATHASZESZ 50 fillér RACZ PATIKÁBAN, Kossuth ucca 1. sz„ (Ta­karék épület). JÚKARBAN levő 18 soros vetögép el­adó. Értekezhetni Told; u. 17. sz. ételt. BÁRMILYEN rendszerű MÉRLEGEK, (gyorsmér egeket is) é|s sulyok j>aviitását, valamint időszakos HITELESÍTTETÉ­SÉT legolcsóbban VALLALJA GYENI- ZSE JÓZSEF mer'egkészitő és gépmű­helye Szász Károly u. 4. sz. SZEMÜVEGET olvasáshoz, védő, szí­nes, munkás pápaszemet RACZ PATI­KÁBAN vegyen, Kossuth ueca 1. sz., (Takarék épület). IRÓGÉPESEK ÉS KERÉKPÁROSOK FIGYELMÉBE! Tisztelettel tudatom, hogy Kossuth u. 20. sz. alatt, a Beek- féle házban levő írógép, kerékpár, vil­lany és rádió üzletemben e’váltolom min­dennemű műszerek, varrógépek, írógé­pek, villany és kerékpárok javítását a legolcsóbb árak me'lett. Ha rádiója nem jó, hozza el, fillérekért megjavítjuk. Al­katrészek gyári áron kaphatók. Akku­mulátor javítása és töltése. Kérem a n. é. közönség szives pártfogását, ma­radtam magamait ajánlva:, tisztelettel: FIGURA SÁNDOR hat. eng. villamos műszerész, Kossuth ucm 20. DOHÁNYOS nőknek és férfiaknak OZOM »nikotinoldó« FOGPÉP в töké­letes fogápolójuk. Egy tubus 60 fillér. Késziti RACZ JANOS laboratóriuma, SZŐLŐ és veteményes a téglagyár közeiében kövesut melett,, esetlég ház­helyenként is eladó.- Érdeklődni Tábor ucca 21. sz. a'att lehet. STRASSBURGER birtok a soltvad- kerti müut melleit kisebb parcellákban is eladó. Értekezhetni a helyszínén. KÉT SZOBA ELÖSZOBAS, VAGY HAROMSZOBAS TELJESEN KÜLÖN­ÁLLÓ LAKAST KERESEK. A LAKAS- HOZ PINCÉRE IS SZÜKSÉGEM VAN. CÍM A KIADÓBAN. 1 DRB 3 éves Montefonri. faj tehén napi 20 titer teilst ad, eladó Fehértón Borisz József tanyáján. KÜLÖNBEJARATU csinosan bútoro­zott szoba azonnal kiadó Petőfi u. 4. sz. KIRÁLY u. 8. sz. alatt egy 12-es va­dászfegyver eladó. OTSZOBAS komfortos lakás kiadó. Felvilágosítást ad a Takarékpénztár. Kossuth ucca 1. sz.. (Takarék épület). NAGYOBB mennyiségű takarmány- répa, ya'amint széna eladó. Értekez­hetni Dohány u. 3. sz. alatt. Az ÁLLOMÁSSAL szemben három- szobás lakóház, nagy kerttel, gyümöl­csössé'. v kiadó. Érdeklődni lehet Kőrösy Jenő gőzmalomtulajdonosnál. 1 és félhold szőlő épülettel elfedő. A szőlőből külön is eCladnak. Értekezhetni Konkoly Adómmal, Györfi-szölön kívül. RÓZSASZIROM KIVONAT (arcpir) a hölgyek kedvelt, discret pipereszere. Teljesen ártalmatlan. Kapható a RACZ PATIKÁBAN, Kossuth ucca 1. sz., (Ta­karék épület). TAKARMANYRÉPA eladó. Pohánka vetőmagot veszek. Bővebbet Kovács Ta­másnál, Hajinál ucca 2. sz. alaftt. A KJocs.i és Kalbcsavidíéki Füszer- paprikatermélők Szövetsége február 24- én, szerdán délelőtt féitiz óraikor Kalo­csán a kaloosai válrolshá|zia talnácstermé- ben értekezletet tart, mietyrie a heHybiéflii fuiszerpaprikatarmelők ezufon maghivat- nak Blzzai's hogy az értekezleten miinMI számosabban jjefenjensk meg. A vármegyei alispán rendefíöte atap- j|án értesíti a hatóság az érdekelt bilr- tokoSsiágot, hogy á szőlő gazdálkodás­ról és a hegyközségekről szóló rende­let értelmében szőlőt csak a fötdmive- lésfigyi miniiszter előzetes engedélyévé! szabad telepíteni. Ez a fipaílom nem ter­jed ki azokra, akiknek szőlő­jük nincsen', vagy ha van, az 1000 n.-öi- néí kisebb. Ezek a birtokosok házi szükségeltük fedezésére legfeljebb 1000 n.-ötet. iHieiíve annyit taülepiifthetnefe, iamiennyivel szőlőjüket 1000 n.-ölre ki- egésziitik. A földmiveliéisügyi miniszter­nek nemdelelte érteiméiben az engedély nélküli szőtoiteliepitők elein az említett törvény alapján kihágási eljárást kell indítani. A szőlő'íejepités engedélyezése iránti kérelem a m. kir. föidmivelés- ügyi miniszterhez adható be. Batiz Daijpis küskiunhaktoi tokos szol­gálati cselédkönyvét ismeretlen helyen és módon elvesztett©; magselmmislitet- ték. — Einer György kiskunhalasi latos Soltvadkert község elöt|j|áróság:a atal kiállított cseládkőnyvét ismeretlen módon Kisszá lás községben éitvesclteíte; megsemmisítették. I P="" - .... ! 1936. kih. 188. sz. Dr. Halász D. Sándor mint elsőfokú rendőri: bümtieilőlbjjrő tejtermékhamásitási ; kihágás miatt Gyulai Istvánná éjs társa lakosok elien inditott kihágási ügyben;, I melyben a vádat dr. Kathona Mihá'y t. főügyész képviselte! a Kiskunhalason, 1936. évi május hó 29-ién terhelt jejlien- liétébien megtartott nyívájnios tárgyalíás alapján a vád és védetem mieghaiűga^- ttá|siai után hozom a köve'kező ítéletet : 1. Gyulai; Isltváninié sz. Kertész Franciska Bűn és erény Regény Folytatás 4 Bon zó báró valósággal megidézve né­zett Irénre. — Nem tudom, hogy mi a legszebb ; magán, íréin, — mondta rajongó bámu- j tattal — a jóságos, hófehér lelik© vagy ■ a csodálatos testi szépsége! Ilyen sze­met! Ilyen hajait!... Ilyen csodálatos bronzvörös, puha, dús hajat soha éle­temben nem láttam,.,. Irén szeme boldogan mosolygott a báróra. — Elhízom magam, ha annyit dicsér! Bonzó tiltakozott: — Nem, nie tegye! Vége lenne a cso­dálatos bájnak, amely к őrültein gi, Nem tudom magát elképzelni öntudatosnak, hiúnak, erőszakosnak... A bizalmas együtllét ragge’től estig, a hosszú beszélgetések, a felsőbb erő­vel működő ösztönös vonzalom gyors tempóban érteWIék meg az érzéseket, amelyekkel közeledtek egymáshoz. Nem sok időbe telit és Bonzó Báró ha­tározott hangon jelentette ki: — Moist már nem 'tudnék maiga nélkül élni, Irén! Csak azon csodálkozom, hogy eddig hogyan tudtam maga nélkül élni? Hogy nem örültem meg a hiánytól, űrtől, amely életemben vo®,, maga nél­kül ! — Igen, — mondta Irén minden póz és mesterkélt huzódozás nélkül — az ember leéli egyik napját a másik után... és nem gondol mettelte semmit... Néha... hangu'atos esti órákban talán érez némi hiányt... de aztán az is elmúlik... és csak, ha' megtalálja azt a valakit, aki minden 'érzését, gondolatát leköti, akkor érti meg önmagát, régi hasztalan vá­gyódásait, a nagy üresiségiat, amelyben addig élt. — Szívesen tenne a feleségem? Irén? — kérdezte Bonzó báró végtelen gyön­gédséggel hangjában és szemében. — Boldogan, boldogan!... Most már el sem tudnám képzelni másképpen az életemet. i j — Remélem, hogy apja nem tagadja ! meg beleegyezését tőlünk? Még ma be­szélek vele. Zinó gróf könyvtárszobájában ült, öb­lös fcanasszékében, mikor Bonzó báró sugárzó szemmel, ' mégis komoly és méltóságteljies arckifeje,zéssel mondta el érzelmeit és apai áldását kérte az Irénnel Ikötenidő házassághoz. — Nagyon szereti a leányomat? — kérdezte a gróf komolyan és fürkésző szemmel igyekezett a fiatalember teli­kéibe nézni. — Soha ilyen meghatottságot, ilyen e’ragadtátást szerelemben még nem éreztem! — mondta Bonzó báró. — Nem tudom, hogy elég erős, elég komolyáé szerelme ahhoz, hogy némi csalódást kibírjon? — folytatta a gróf. A báró izgatottan, feszült figyelemmel teste az öreg ur szavait, — Irén nem törvényes gyermekem, — (mondta a gróf kissé elfogultan, de nyíl­tan nézett a vefe szemközt ü'ö férfi szemébe. A báró összészoritotta ajkát és hall­gatott. — Kissé nehezemre eisik régmúlt se­beket bolygatni. Nem is szoktam meg, hogy bárkivel is magánügyeimről be­széljek, de ebben az esetben úgy ér­zem, kötetességem legalább is annyit elmondani életemből, ami Irén kérőjét fef ítéltemül éretett... Régein volt, körül­belül húsz évvel ezelőtt, halálosan bele- szeneefitem egy fiatal leányba... Egy­szerű po’gárteány volt. Egészen árva. í Szinésznőmek készült, de nem volt mód­jában tanu'ni és varrással kereste ke­nyerét... Csodálatos szépsége megbabo­názott... Irén tejes hasonmása, de tokkal szetidefob, csendesebb, tempera- memitumru. Az ő anyja démoni varázzsal volt teljesebb, asszonyosabb. Nem gon­doltam házasságra, ő sem kívánta tő­lem, hogy elvegyem... Teljes odaadással, féktelen, vad szenvedéllyel szeretett... Gondoskodtam ró’a, de sohasem fed- j tem fen előtte kilétemet Nem akartam, hogy rangom, vaigyonom elkápráztassa. Azt akartam, hogy önmagáimért szeres­sen... Egyszer mégis megtudta, hogy maigyurniaik a szeretője... Rettenetes düh fogta el... Szememre íobbamtoíta, hogy bizalmatlan voltam hozzá, hogy meg­csaltam, nem szerettem olyan odaadás­sal mint ő. Elfogadtam, hogy fenntar­tás nélkül, minden érzésével, minden gondolatával enyém tegyen, anélkül, hogy odaadását hasonlóképpen viszo­noztam vo'-na. Hiába kérleltem, hiába igyekeztem megnyugtatni. Nem hallga­tott semmi: csillapító szóra'. Azt mond­tam neki, hogy két hétre e’utazom, ha igazién szeret, meg fog bocsátani. Mire visszatértem, üresen találtam a kis la­kást. Levőiét hagyott háti®, hogy ne keressem, — mert úgysem ta­lálom meg... Kétségbe voltam esve... Tudtam, hogy gyermeket vár... Majdnem megőrültem arra a gondolatra, hogy mi tes-z vele, mi lesz gyermekemmel? Mi­lyen nagyon vártok, hogy őrültünk ne­ki!... ő nem tudta, de én már foglalkoz­tam azzal a gondolattal, hogy elveszem feteségül... Most minden örömöm, re­ménységem rr.eg etmmisült. Kerestem, kutattam utána, de minden tartózkodá­som kárbavesziatt. Évek teltek el. A nagy szenvedély lassankint bennem is kihűlt és habár örökösen fájó seb ma­radt telkemen a nagy veszteség, mégis megnyugodtam. Körülbelül öt évvel ez­előtt levelet kaptam Rómából egy ide­gen 'asszonytól, aki arról értesített, hogy Bemerotiti Marietta súlyos betegen fe­Helyi Értesítő Lapváílalat-nyomda, Kiskunhalas, Molnár ucca I. i I T 1 i \ i i * I ! i I terheltet, pki 52 éves, rám. kát., férjes, bácsalmási születésű, kiskunhalasi la­kos, magyar álampolgár, tejtermékke­reskedő, vagyonos, bütoöisínek mondtam ki az 1895. évi XLVI. te. 3. §. c. pont­jába ütköző ós§. szerint minősülő ki­hágás miattit, mé'yet azájltoli követett el, hogy magias viz- és alacsony zsirtalr- talmu tehéntúrót hozott forgalomba, mely esiak »sovány« tehéntúró felirat­tal tett vo’ma forgatembahozható s lezíért Gyufái Isltváhné sz. Kertész Franciska terheltet az 1895. évi XLVI. te. 3. ‘§-а ai’apjáh а II. Bn. 4. és 6. §-ániak al­kalmazásával, behaijíha'teíííianság esetére а II. Bn. 10, 11, 12. §-ai alapján 3 papi elzárásra átváltoztatandó 12 P pénzbün­tetéssé', mint írnél ékbüntetjéssief.i bünte­tem. Az elzárást terhelt önköltségén kel foganatosítani. A pénzbüntetést a.z ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap a'att különbeni végrehajtás terhe mié lett Kiskunhalas m. város pénztárába ke l befizetek A pénzbüntetés:, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok ér­tékesítéséből befolyt összeg az 1901. évi XX. te. 23. §-ábak rendelkezéseihez képest fe'erészbcn Kiskunhalas m. vá­rost, felerészben az áltemkincstárt IffletS meg. Kötelezem továbbá terheltet, hogy a Rbsz. 213. §-a érte'mébien a kalocsai Vegykisiérieti Állomás javára 7 P 68 fiiérben megállapított eljárás költséget az Ítélet jogerőre emétkediéséf'őli számí­tott 15 nap a'att, különbeni végrehaj­tás terhe ntelett a pénztárnál megfi­zesse. Azontetiil az Ítéletnek a »Kiskun- hatos Helyi Értesítője« c. helyi [lapban leendő egyszeri közzétételét Gyulai. Ist­vánná terheit költségére efitreödietem. Dr. Halász D. Sándor rendőrbiró. Felelős szerkesztő és Idadő: PRAGER JANOS ашк-шы: юянинвп küdt nála hónapokig, végül mag is halt. Utolsó kívánsága az volt, hogy értesít- senek haláláról és kért, hogy viseljem gondját árván maradt kis leányának, Irénnek. Természetesen azonnal Rómá­ba siettem... Magamhoz vettem Irént... Azóta soha el nem hagytam. Hogy mi­lyen leány lett belőle, azt felesleges ma­gyaráznom... Ha szivével látja olyannak, amilyen valójában, mindent tud róla!... Fenntartja-e kérését továbbra is? Bonzó báró meghatoítan nyújtotta ke­zét az öreg urnák: — Szerelmemen a halottak mitsem változtathattok! — De a világ esetleg firtatni, kifogá- ao’ni fogja Irén származását. — Magamnak nősülök, nem a világ­nak! — vetette oda a báró büszkén. — örülök egészséges, becsületes élet- felfogásának. Megnyugvással és biza­lommal teszem Irén sorsát kezébe. — Meglátja, hogy bizalmára mindig méltónak fog találni. Zinó grófnak később hosszú,, négy- szemközti beszélgetése volt Irénnel is. Nagyon komoly dolgokról beszélgetitek, miért Irén arca kipirult az izgalomtól Szeme nedvesen esi logott. — Ahogy gondolod és akiaradi, apám,! — mondta Irén, mikor apja befejezte e’őtte szavait,. | — E'mondtam В önző báróinak min­dent, ami a te sorsodra vonatkozik és amit tludntei kel. Egyéb nem tartozik reá! — Miagam is úgy érzem! — Sem reád, sem reám nem tartozik többé, amit még tudunk!... Idegen vi­szontagságokról pedig nincs mflt beszél­nünk. Az étet1 sokszor éppen úgy öl em­berieket, minit a ha'ál. Akit. az élet meg- ö t... az reánk nézve haltott. Jót пещ mondhatunk ró'a. Rosszat pedig nem beszélhetünk !... — Igazad van apám! — Légy boldog, drága, egyetlen, jó teányomt Ahogy megszépítetted étetem; alkonyát, olyan szép Kegyein egész éte­ted. Remegő kezével magához húzta a le­ányt és szeméből néhány könnycsepp bukott a csodálatos bronzvörös hajra. (Következő számunkban folytatjuk).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents