Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-02-20 / 15. szám

február 20 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 HALASI EMLÉKEK A tagosítás, vagy a halasi 1860, 186biki földosztás Közel 80 esztendeje, hogy városunk­ban a tagosítás végbement. A majdnem, egy évtizedig tartó zűr-zavar, mely ел- пек a nyomában ketetkezett, csak bő évtizedek múltán osziott el, Tagositott határrészeink összesége mintegy 50.000 kait. holdra tehető. E roppant terüle­tet ki-ki redempciiós jussa- arányában kapta. Voltaik szegény emberek, lek a tagosítás folytán egyszerre többszáz holdnyi földbirtokhoz jutottak. Vol'Jlftk nagyok, kik miég г вру óbbat kaplak. Vol­tak kárvallott emberek is. Sokan a 48 utáni1 években, nedempciószedö Péter József szavára hallgatva, redempciós jussukat éadták az u. n. »szárazredjemp- tuíok»mak s az aj tagokat sok helyen ezeknek mérték ki. Kár váltott polgárunk pedik hiába vakairódzott. Halas város históriájában e jelentős korszakot nem, egyformán itéiték s itétflc meg ma sem az emberei!. Az akkori emberek egy részének érzésvllágát a nagy esemény körül, hivien tükrözi visz- sza Bacsó László népi írónk verse a ta­gosításról, melyet iít-ott néhány sor el­hagyásával ismertetünk, megjegyezvén, hogy aiz iró egyike volt azoknak, kik a tagositáísai valóban jól járlak. írásos fe jegyzései szerint 4—5-szöramnyi ga­bonát és takarmányt termelt zsanaii uj tagbirtokán, mint régebben. Ezek előrebocsátásával! áladjuk a szót Bacsó László uramnak; * »A föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta, és sötétség vala a, népr ségnek szivén.« I. AZ ELVÁLTOZOTT ABRAZAT Végeztünk! Hát polgártársak Mint tetiszijk m osztás? Látja most már mindenki, hogy Mily bajos a változás! Míg megindult, míg célra ért Sokféle szél megrázta Nem csoda, ha rendes útját Néhol el is hibázta. Fe! van osztva már a pusztánk S tagokba szerkesztőivé Egyik polgár feltámasztva Másik te van fektetve. Nem bitang a földünk többé Nem rombolja a juhász Mert minden vö'gyben s bokorban Egy felelős csősz vigyáz. Megnyertük mit régen kértünk: Jussunk ki vian mutatva Sok szegénynek panaszkodó Szája be van tap aszív A Mert már földjét használhatja Terméke nem vész kárba*) S látja, mitől fizet adót A királyi pénztárba A gazdáknak fa'ka barma Szabadjába nem járja Mert széteit s végét körül' Hatalmas komp sor zárja Nem iís csodái, hogy volt panasz Sóhaj töltött sok kebelt Kiket ez ügyben s viszonyban a veszteség érdekelt Ki redemptus tíitiuVisiai Tengődött mint napszámos Jövede'me irányában Igen nagy volt a vámos, Hogy volt földje iáz apjának Csak a híréit ha lottá Hogy aiz osztatlanban, mi w Jussa, maga sem tudta, Láthatatlan vagyonának Csak a terhé|t emelte Közös földjéről á mezőt Más jószága legelte, Nem volt csoda, hogy e viszony Kimenté türelmét , S ia tegdő ftebsztásért Terjesztette kertemét Annak is volt oka, hogy a Több — széjjel szórt tagoknak összébbvonását kívánták , Sok polgárok magúknak Kinek egy földje Fejértón Másik darab volt Táj ón Keservesen kelt által a Takarítási bajon. Az idő és erő csak a Jövés-menésre keleti Kevés betakarít áíSjal Egész nyár, ősz tettetett, így vá aszol, igy fete’ a Régi érzésű polgár Hogy széjjel van blrtokocskánk *2 Évekig nem Vétettek sokan. Abban nincsen semmi kár! Legalább igy egy zivatar Egy pusztító jég, vagy szél Jövetelé tő* áz ember CHy nagyon nem tárt és fék Megtalálja akárhol van S megyünk még el nem jutunk Ha apáinknak jó volt igy Mii is miit okoskodunk? Hát a legelső fe'ösztást Mennyire elemezték Ezt már csakugyan azok, kik Ennek hasznát élvezték. E kérdésben igy válaszolt Már a birtokosabb rész: Hogy a jószág tenyésztésnek Ez nagy akadálya lész! De hasznot a mások kárán Épitni nem igazság Oszd el s add ki mindenkiét Ezt hozza az igazság! Mind a két ügy sorsvetésset Szavazattal szenteseit Mind földosztás mind tagozás Nagy nehezen teljesült... • ötször volt már tél és tavasz Hogy uj földünkre szállítunk öt év tellett tehát rajta Már öt nyáron használtunk. Az öt év öt bizonyság tesz Elemink vagy mellettünk Ha az osztozás s változás Nyomával beszélgetünk. Gyerünk ki hát a mezőre Nézzünk széjjel a pusztán Lássuk meg, hogy mit épiteít E had s mit hagyott pusztán! Mryen szabadságunk múlt el S mi jött függetlenségbe? Fontoljuk meg s nézzünk széjjel A vo’t »kietlenségben«... I Látunk előbb apróbb s nagyobb Házacskákat épülni Kertet, rétet s erdőeskéket Szabályozva szépülni Kimetszés, vagy hant mutatja Az utat — völgyön s hegyen Nem téve'-yieg iaz ember, mint Régen, bár éjjel megyen. Но? a miuättoajm a jiuhny ájiait Dézsmálták a farkarok A betyárok csapatait Rettegték az utasok: Mostan munkás embereket Látunk minden bokorba Szántogaítnlak s rendtekeznek Fákat ültetnek sorba. Hot a vad főid csak kutyatej t Igiicét s gazét termett Búzával töltenek telte Mostan ezek mély vermet. A tepáiyos rcnaságon Fényes kaszák pengőnek A felszáradt rendét gyűjtő . Lányok szép dalt zengenek. Boglya^ kazal eme’kediik Rakja a sok munkáskéz Mindent javít s mindent szépít Az ügyes erő és ész. A volt csaitákos völgyekben Vetemjények s gyökerek Teremnek, melyből készüürek A konyhai fűszerek Káposzta, répa s többféle Használható zöldségek Me'yek által megmentődrek Sok aprólék költségek. Szeld virágágyak vannak Hol csak vizi tök sárgult Látjuk — eddig melyik kor jobb A je’eiwe, vagy a muh?... (Folytatjuk). Cz. L. Szerdán ülést tart a Mezőgazdasági Bizottság A halasi Mezőgazdasági Bizottsá­got Haidecker Ervin elnök február 24-én délelőtt tiz órára ü’ésra hivta egybe. Ezt az ülést a Gazdasági Egyesület székházában tartják meg és tárgysorozata a következő: Elnöki bejelentések. ATat- és ba­romfitenyésztési kérdések. Bérmegál- lapitó bizottság választása. Az éjjel betörőt fogott el a rendőrség Az elmúlt éjjel a halasi rendőrség a Vitéz utcában egy többszörösen büntetett betörőt tett ártalmatlanná. A járőrnek feltűnt a Vitéz utcá­ban egy gyanús férfi, aki a ren­dőrök és a detektívek elől meg akart szökni és akit erős dulakodás után megbiFincseltek és behoztak a ren­dőrségre. A rendőrségen törléilt ki­hallgatása alkalmával kiderült, hogy az elfogott egyén Fekete István ba- lotiapusztai lakos, aki lopásért és be­törésért már többször volt a tör- 1 vény előtt. A rendőrség nyomozása során ki­derült, hogy Fekete a legutóbbi idő­ben a városban több betöréses lo­pást követett el, igy betört Szép László Kisfaludy utca 46, Csonka Lászlóné Széchenyi utca 6, Kubina András Kmeth Sándor utca 16, Je- ruesek Józsefné Tompa utcai laká­sába és onnan különböző dolgokat lo­pott el. Fekete István bevallotta még, hogy Csikós Antal felsőszá'.lás'i tanyáján szintén betört és onnan három má­zsa zabot lopott el. Feketét kihallgatása után a kalo­csai ügyészség fogházába kisérték. Miért drága a Kenyér ? A kenyérdrágaság kérdése a Kamara előtt Medveczky Károly felszólalása nyomán Halason is sokan panaszkodnék á kenyér, és a péksütemények drága­sága miatt. A kenyérdrágaság kérdése most a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara igazgató választmányát is fog­lalkoztatta. Medveczky Károly gazd. főtanácsos kérte a kamarát, hogyi foglaljon álást a lisztforgalmiadó váltság eltörlése mel'ett, mely sze­rinte nagyban emeli a kenyér árát s igy nehezíti a szegény nópos.tj tály életét. Hogy a lisztforgalmiadó váltság milyen mértékben emeli a kenyér­árakat, arra nézve egyik ha’iasi ma­lomtól a következő adatokat kaptuk: — A liszt forgalmiadóvá'tság foly­tán minden egy pengős búzadrágu­lás a lisztárakban kb. 1 P 40 fil­léres drágulást eredményez, — mi­után ez az adó csak a lisztet ter­heli, melyből 70—72 kg. van egy mázsa búzából. — A forgalmiadó váltság a íiszt kg-ját átlagban 6.2 filterrel drágítja meg s tekintve, hogy egy kg. liszt­ből 1.40 kg. kenyér készül, ez az adónem 4.4 fillérrel emeli a kenyér kilójának az árát, 14—16 százalékos adót róva, a fogyasztóra. Végül a halasi malom nyilatkozatában azt szögezte le, hogy a malomipar egyál­talán nem használja ki a helyzetet s a legtöbb esetben olcsóbban adta a liszteket azon áraknál, mélyek a ga­bonaárak emelkedése és a lisztfor- gaími adóváltság folytán igényelhe­tők lennének. Ezek szerint a drágaság elleni fronton megindult küzdelemben jo­gosan támadják a lisztforgalmiadó — váltságot. Beszámoló a halasi zeneiskola nö vendékhangv er senyé­ről Niagy érdek'őrlés intetett tartottá meg a helybeli zeneiskola eted növendék- hangversenyét a gimnázium dteztermé­ken, ame'yen megjelent dr Fekete Imre po'gármester is, mint a zeneiskola fő­védnöke, Gulyás Sándor gimnáziumi igazgató, bevezető beszédében nyíl­tat'a a zeneiskola nagy fontosságát és hivta fei a figyelmét az érdeklődő kö­zönségnek a zene nagy fontossága és leiket gyönyörködtető szépségére. A változatos műsorban egymásután következtek az isko'a növendékei, akik képzettségünknek megfe'teő szép diarabokat játszottak s mindnyájam ta­núságot tettek íarrói, hogy az isko'a két kiváló tanára, Török Márta és Drái- vUi Lajos nem végzett hiábavaló mun­kát. mert növendékeik já'ékáji meglát­szott tanáraik művészete s az, hogy nem kiméivé időt és fáradtságot igye­keznek a flata'obat bevezetni és megta­nítani a zongora és hegedű szépségeire. A haladó növendékek között szerepeli­tek: Sokét Margit és Erzsébet, Goór István, Hiangody Litván és Piroska, Ta­nnery Erzsébet és Pap Ákos. — A kez­dők között: Novák Lajos, Holländer Já­nos, Füstös Kató, Kun Attila, Hangodi László, akik mind tanúságot tét'ék ze­nére való rátermettségükről. Külön ki kél ernteíni Tegzes Edit játékát, aki tu­dásával nagy sikert aratott, A Halasi Gazdasági Bank RT kölcsönöket előnyös feltéte­lek mellett fo­lyósít. Betéteket elfogad, Minden bankügyben készségesen ed felvllégosilist

Next

/
Thumbnails
Contents