Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-02-17 / 14. szám

4 KISKUNHALAS HELYI BITBSITOJB február 17 HALASI EMLÉKEK! Hogy a farkas falka csikót ne ehessen. H&'bís tárgyi1 néprajza meneti; a szel­lemi néprajz feszegetése során aprón­ként betétettünk már aj Helyi Értesítő olvasótáborának egy bokrétányit a régi öregek példabeszédeiből, szállóigéiből. Most a változatosság kedvéért Gőzön1 István és Bacsó László halasi népi Író­ink verses példázataiból adunk egy kis kettőt. , i j ■ | GóZON ISTVÁN PÉLDÁZATAI Iszákos embernek ne bízzunk szavában Mert annak a hite lakik a torkában. Ha egy sast lát közeliében, nem turtoékol féltében. « . , i • , j BACSÓ LÁSZLÓ PÉLDÁZATAI A Holdvilág úgy fénylik, ha rásüt a Nap Sugára A hűségért hűséget kapsz, hallgass a jó példára, ; ■ * i­Kinek valamit kezébe; adnak az azt nem lopja Ki méheit metsz kétség nincs, hogy az az ujját megszopja. * I Gondolatban szót ne szóljunk »értésére egymásnak Amely ok még nem is fontos, ne mond­juk azt mázsásnak. Okos megelégszik a hátulsó sorral Ott disziU a sort, amelyet elfoglal. ' , I m ; . Kedvesebb az ifjú nőnek vén férjnél I egy bokréta, : ( i * 1 ! ! i I i Az ördög iakheye nem a gunyhó, se váz Mert az szép asszonyok szemeiben ; tanyáz, i i . i . i' f , • j 1 i ■ Minden rossznak valamire jó az egyik oldala Keménytöretü, de mégis jó gyümölcs a I mandula , , . /, ! 1 1 ' j i- [ i * 1 1 ' J i Jó leäküsmeret soha el ne hagyjon Többet ér az mint más elmúlandó í , ,'i i vagyon I i 1 ! - * I I í Ki; az igazságot legfőbbnek tartotta Szerencse gyapjúját nem sokszor nyílhatta, I •• * ) i Nem sálat egy rigót egy nyár. ti : i i • • i i 1 A felemás szeretem megbukik. ' I * ! Mint a csermely lassan folydogál i az étet ■ ví I • ) I Bir ez ember okossággal s tündöklő tudománnyal De csak rész szerint valóval, nem, min­denhatósággal. • A bűnös a vétkesekre a kövekéit ns hányja Mert majd egyszer a Főbíró az ő ügyét se szánja. * I I Istenednek, császárodnak add meg mivel tartozol így magadnak égi áldást, földi érdemet hozol. i * A leJkiísméret féké- valahára Egy szivet sem hágy az örökké magára. i , * j Istent, embert, hazát, királyt nem tisz­telő ! Emberhez legelső szó legyen a csdő. te Szeresd Istened, mint teremtő uradat Szeresd felebarátodat, mint tonnán ma­gadat ; I Minden törvény feje e két parancsolat Isteni szó ez, nem emberi gondolat. Cz. L. .Ki amjnöt szerét, abban tatái élvet. A szép leány képe olyan, mint a virágos , V&lgy. 1 j ' , ' 1 1 V j ! 7 i A rossz eszm<e ha tanult is, csak har- vaszt, de nem érié Nipce oly tanulás ág, ще’У érjen tormé- szeti bötos észsze*. i * A osülag is fenn az égőn elsőbb meg­rázza magát Azután löveti széjjel gyönyörű szép , i sugarát. A napfény is borult után ha hirtelen kiderül Jobban gyönyörködtet, mintha mindég láthatón kerül. ! i ' ' i ' ’ ! i í Kis madárnak messze földre nem I hattik ej szólása. ; , | j j ' ; * ! ! Még a házasé ötben is ott honol csak a béke Ahol keveset különbőz az időnek mér- I i teke Vén mellett a fiatat nő olyan, mint e , napóra Hogy csak mutet, de ébresztést nem gyakorol alvóra DiSziik ugyan menyecskével sok idős férfi háza De az nem dicséri férjét egysei, inkább alázza Fegyházra és börtönre ítélték a mitrovicai szökött fegyenc kelebiai rettegett betöröbandáját Sztrapék József hírhedt szabadkai j betörő összeismerkedett a mitrovi­cai fegyházban Szalay Sándor fe- I gytenccel, aki 13 évi fegyházbünte­tését töltötte. Szt cápák 3 évi fegy­házbüntetését kezdte meg a mitrovi­cai fegyházban, de egy félév után SzaLayval együtt megszökött Mit<o- vicáró'i és természetesen útlevél nél­küli átjutott magyar területre. Sztrapék és Szalay betörőbamdát szervezett és a határmenti közegek réme lett Bácskában. Egymásután négy nagy falbontásos betörést kö­vettek el, amelyeknek során kifosz. tettük a kisszáUási nagytrafikot, egy kelebiai és egy bácsalmási nagy,ke. reskedést. Kocsiszámra éjjel hordták a (Zsákmányt Tompára, ahol Sztra- pá'k Simon, a szökött fegyenc öccse élt és Simon házában rejtették el a kiürített üzletek árukészletét. A bácskai csendörségek hosszas hajsza után Kiskunhalason fogták el Sztrapék Józsefet, de a másik be- törövezérnek, Szalaynak sikerült megszöknie. 'Sztrapék Józseffel együtt a vid­ítottak padjára került Sztrapék Si­mon, Sztrapék Simonná és Sztra- pák Ferenc, akiket orgazdaság bűn­tettével vádolt a bajai ügyészség. Sztrapék Józsefet két és fél évi fegy­házra, Sztrapék Simont 8 hónapi bör­tönre, Sztrapék Simonnét 2 havi és Sztrapék Ferencet egy havi fogház­ra ítélték lopás büntette, illetve or. gazdaság címén. Ezt az ítéletet, a pécsi Ítélőtábla most helybenhagyta. Sztrapék Józsefet, ha az ítélet jo­gerőssé emelkedik, kiutasítják az or­szágból és jugoszláviának adják át. Csalódik, ha; azt képzeli, jól áll háza tájéka Nincsen ott a boldogságnak hivésito árnyéka. ♦ ' í l j Ahol a házasok jót egyet értenek Pecsétnyomó helyett csókkal pecsételnek De hol versengéssel telik ©1 ez idő Csakugyan teélni egy nap egy esztendő. I ; ;• ' • i 1 Holdnak is ha nem száll a felhő elébe Jobban belelátni ragyogó fényébe. Súlyos feltételek gördülnek ezután az iparosok önállósításának útjába Többször irtunk már arról, hogy i todik osztályát sikerrel végezte. A az uj ipari novella január 15-én rész- mesterek ezzel a feltételiéi rendsze­rint nem törődnek. Feltétlenül szűk­I ' ‘ Szó j a közügyekbe hogyha orvosolhatsz Ha pedig nem, akkor, jól teszed, ha hallgatsz. * A ménes is, midőn sok farkast vesz észre 1 Középre törekszik mind a gyengébb része Д gsödörök körbe* vágtátokéi sebesen Jeteiben is életbelépett. Hogyan vál­nak be gyakorlatban az uj törvény intézkedései? Legtöbb baj a tanonc- szerzödések körül van. Az uj tör­vény szerint ugyanis csak olyan gyer­meket szabad tanoncul szerződtetni, aki legalább az elemi népiskola ha­séges, hogy a mesterek, mielőtt a tanoneot próbaidőre felveszik, leg­elsősorban is arról szerezzenek meg­győződést: rendelkezikje a tanoncje- íölt 6 elemi iskolával)? Ha ez nincs, a tanoneot csak igen indokolt esefa • ben lehet szerződtetni, de csakis meghosszabbított tanidőre. E tekLm tetben az ipartestület határoz, ezért célszerű, hogy minden iparosmester előzetesen érdeklődjék az ipartestü­letnél. A törvényszerű tanidő is más, ha a tamone több iskolát végzetjfc, vagy ha eset eg 16. életévét már be­töltötte. Szerződés nélkül senkit sem szabad 30 napnál hosszabb ideig alkalmazni. A mestervizsga-kötelezettség ez év január 15-én életbelépett. Ezentúl te­hát képesítéshez kötött ipar önálló gyakorlásához szükséges iparjogosit- ványt csak olyanok nyerhetnek, akik a törvényben előirt szakbavágó se­gédi gyakorlaton felül mesterlevelet is szereztek. Egyedüli kivétel az az eset, mikor valaki törvényes segédi gyakorlatát 1936. július 15. és 1937. január 15ike között szerezte meg. Az ilyen segéd attól a naptól kezd­ve, melyen 24 hónapi, illetve 30 hó- napi gyakorlati ideje letelt, (ennek az időpontnak azonban okvetlenül 1936. juli-us 15. és 1937. 'január 15-ike közé kell esnie) még mestervizsga nélkül önállósulhat, de csak szak- képzettségi ideje leteltétől számított 6 hónap alatt. Például, ha egy se­géd 1936. szeptember 1-én érte el 24, illetve 30 hónapi segédi gyakor­lati idejének teljességét, az még feb­ruár 28-ig, ha 1936. november 15-én, akkor 1937. május 15-ig mestervizsga nélkül önállósulhat, ha azonban űz illető a 24, Sietve a 30 hónapi segédi gyakorlatot már 1936. július 15-ike előtt megszerezte, ez esetben már csak mestervizsgával önállósulhat. A könnyebben elsajátítható iparoknál a gyakorlati idő 24 hónap, a nehezeb­ben élsajátithatóknál 30 hónap. Itt a mestervizsgáztató bizottságok végleges összeállítása A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke Kiskunhalas területén megalakitott iparos mestervizsgáló bi­zottságba kinevezte; Asztalosipari mestervizsgáiíó bizott­ságba: Elnök: Tóth Miklós épitőmes. tér, alebök: Schön Vilmos asztalos mester. Bádogos- és vizvezetékszerelőipari mestervizsgáló bizottságba: Elnök: Kristóf Károly gépészmérnök, alel­nöki Szarvas Imre, Bognáripari mestervizsgáló bizott­ságba: Elnök: Tyukody Jenő iparis­kolai igazgató, alelnök: Kovács K. Imre. [ ; ; ,; . Borbély- és urifodrászipari mester­vizsgáló bizottságba: Elnök: Nyérády Béla ipariskolai tanár, alelnök: Né­met Félix. j ; | J Cipész- és cs.izmadiaipari mester- vizsgáló bizottságba: Elnök: Kiss Il­lés Antal, alelnök Kuszka Antal. Férfiszabó- és fiuruhakészitöipari mestervizsgáló bizottságba; Elnök: id. Fekete József, alelnök: Netik Jó- ztsejf. j i i|l Kovácsipari roestervizsgáló bízott, ságba: Elnök: Fridrich Lajos gépész- mérnök, álelnök: Schnautigel László. Lakatos- és mügépkkato sipari mes­tervizsgáié bizottságba: Elnök: Frid- rich Lajos gépészmérnök, alelnök : Schnautigel László. Mészáros- és hentesipari mester­vizsgáló bizottságba: Elnök: Sipiczki Gyula, alelnök: Ifj. Brinkus Sándor. , Molnár- és darálóipari mestervizs­gáló bizottságba: Elnök: Körösi Jenő, álelnök: Sáfrjk Kálmán. Nőiszabóipari mestervizsgáló bi­zottságba: Elnök: Virág István, alel­nök; Teremi Imre. Sütőipari mestervizsgáló bizottság, ba: Elnök: Kiss Illés Antal, alelnök: Heister István. I Hogy a farkas fatea csikót ne ehessen. ♦ I ; A nagy cserfát néha; addig tekergeti a vihar Mig ki nem: dől, de a bodza azt s© tudja, mit akar. * Hogyha feltöri a kapanyél tenyered Jóizün eszed az érdemtett kenyeret. * i * i A fát is, ha tt szél sűrűén mozgatja Gyökere az ágat gazdagabban hajtja. * Ha a szabadságért sokan meg is halnak De a viitéz tettek emlékül maradnak. te Számoljuk magunkban, hogy a sok idő­nek Foga a'att még a fák is megvémUnek. * A szép nő legtöbbje kárhozatos forrnia Sok férfit megemészt, mint férget a torma. ,i [ i • I Szép is, jó is legyen, hacsak nem szi­várvány Ritka egy a’akban, mint kétfejű bárány. te Legtöbbször ki szótlan vészi mesterségét Az tölti bei híven fő kötelességét. te Tapasztalásból tudjuk, hogy nem költhet a galamb sast Nem eSik a tigris soha — jámbor őzet se szarvast, i , , • i I Minden nyavalyának le két futni folyá­sát Azután bizvástabb várjuk a gyógyulását. • Nemcsak ember, történet is van ám vak Szentekről is ettek már húst madarak j Valóságok bizonyítják nem gyanúk Példák enne az aradi vértanuk. * I Vadgalamb is az erdőben megretten ; a fészkében i

Next

/
Thumbnails
Contents