Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-12-11 / 99. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 11 Emlékezés Thorma Jánosra a világhírű magyar festőművészre,aki halasi születésű volt Az ország egész sajtóját bejárta a hír, de áfiv©tiék a tudósításokat a külföldi lapok is, am©(y arról szólt, hogy Thorma János, a világhíres festőművész Nagybányán, román megszállott termeten elhunyt. Thorma János Halason született 1870- befn, d© innen már kora gy ermiekségé- bön ©-került. Halasion több előkelő csatáddal állott rokonságban, szőreit;© ezt a várost é's még fiatal.',abb korában igen sokszor föíkériaste. Mindenki halasinak vaEja Thorma Jánost, mi ha asiak tehát kétszeresen annak tartjuk őt. Lyka Károly, a kiváló műtörténész a,z alábbi meteg és Thormára igen kedves megemlékezést kpzli az elhunyt festőművészről. Tht7 ír ' Jánossá, sírba száll az uj hazai müvészattörténiet -ogvirulóbb kor- korszakának egyik főhőse, szinte azt mondhatnák: egyik vértanúja. A mai nemzedék már alig tudja, mit jelentett a mester éete munkája. Mert kevesen emlékezitek vissza azokra az izgalmas évekre, amikor az ő és, barátja, Réti István kezdeményezésére megalakult az a kiváló gárda, amelynek mütörtén©- itüínkben már külön fejezet jiut ki: a nagybányaiak. Thorma, bár Halason született (1870. ápr. 24.), telivér nagybányai vo't, hiszan kora ifjúkorában kjea-ü-t oda, BeCekóstolVa az akkor meddő budapesti Min t зга j ziskolába, hamar Münchenbe és Párizsba menekült Is ott gazdag művészi tudással szerelte Rjü magát. Ezt ugyan mások is megjtet- Шс, fontos csupán az, ami ezután következett. ■ A kis nagybányai csapat, eéinte Holiday, csakhamar Réti, Thorma, fer©n- czy, Ivártyi-Grünwad vezetésével;, barátaikkal!1, Csókkal, Glatzeal uj barázdákat hasított a művészet pariagába. Nekik köszönjük, hogy föstészietünk valóban magyar röghöz kötődött: S e r'ölgjbő! szívták magukba művészetük zamatját lés életerejét. Nemcsak ők maguk, hanem egy nagyszámú ifjú gárda is, amellyel évtizedeken át tanítottak, nlövé’jgiettek:, a 'legteljesebb apostoli ömzietüemséggie!. Lassan-Iíassian megcsappant © gárda, az Célszerű és hatásos karácsonyi ajándékok: márkás fényképezőgépek, válogatott szép albumok, az összes fotócikkek utolsó, aki még helyben, maradt, mint a pompéji katona a Vezúv kitörésénél1, Thorma volt. Csaknem; élete végéig őrködött és do'gozott a nagybányai telepen, i Ez a nagybányai munkálkodás szemét szúrt Budapesten, őszinte és átérzett művészetük kémény csapás vo't az uralkodó sablonos Ízlésre, a Budapest— müncheni esztétikára. Thorma is jneg- járta, azonban egészl&n más okokból. 1896-ban befejezte nagy festményét, az Aradi vértanukat. Thorma felhozta Budapestre, hogy kiállítsa a millenniumi országos kiá litás újdonsült Műcsarnokában. A képnek tárgya már ©teve megdöbbenést k© tett a politika és kultúra irányadó kávénénikéi közt. A rémületet fokozta, hogy a nagybányai »vadak« egyik©, a szabály tálán festés exponense ajánlotta fők Persz©, hogy visszautasították, mert n©m a művészi Színvonal volt a fontos, hanem az, hogy mit szór ehh©z Bécs? Thorma, a karakán magyar, nem hagyta magát. Az épp©n most lebontott vén Orczy-házban szerzett h.aj- íékot az uj művészet számára. Termet, amelybe 'életveszélyes falépcsőn kellett föHkapíaszkodni, item tudom, 'hányadik udvarban. így tett a viharvert Orczy- ház mütörténeti j©énfőségüvé. Egy pár ifjú iró fejkeis cikkekben üdvözölte ezt a képet. Kívülük volt még ©gy iró, súlyban nem csekély, aki a konzervatív Budapesti Szemében lándzsát tört mellette.- Beöthy Zso^t. Titokban való- szMi'ég m©g is örro'I'tak érte. Beöthy azonban megérezte, hogy miié® tehetséggel került itt szembe s Heikles. magyar érzése még bizonyára ejgyebet is fedezett fel a képben: a (t'árgy merészségét és kemény igazságát. A nagyméretű kép további története is jellemző. A kormány — semmi sem természetesebb — nem vette meg a képet. Thorma, a tövig nagyur, odaajándékozta a Szépművészeti Múzeuminak. A direktor megköszönte, hiszen ez beetartozik az illemkódexbe S kifejtette, hogy erről majd még tárgyalnak. Évek mu'l'tak, az uj és ujaibb ajándékozó-levelekre most mér válasz sem jött: ez a .©gegSz'erübb és nagyon lojális elintézés. Thorma 'felgönigyöiitette képét, hazavitfe, az aztán raktárból raktárba vándorolt. Csekély negyven év utájn megszerezte az Országos Képtár. Ez is egy darab magyar művészettörténet. i i Thormát az ő úri magasrendűségében legfeljebb a lenézés és fanyar mosoly erejéig érintette ez a törtémeft. Változatlan lelketsiedósse] tanitgätta továbbra) is — mint a próféta a pusztában — az ifjabb nemzedéket és festette képeit. Ezek közül egyik egészen korai festményére még 1894-bejn megkapta Párizsban a mention honoraíb'e-t, ami Ükkor nagy szó vo't ©gy vadidegen, Keletről jött festővé- szemben. Budapesten csak 1903-ban -jutott idáig: tömör és nágy- ettejü Október elseje c. képére megkapta a Lipótvárosi Kaszinó diját. Egy evvel rá St. Louisbap az eteő aranyérmét. Még egy évvei rá Münchenben az első- osztá'lyu aranyérmet. És igy tovább. A »rebellis nagybányainak« nem volt oka kételkedni művészetének értékében, — amelyet ilyen; sűrű sorozatban ismertek, el kényiels művészeti központok. Közben sorra keletkeztek szép müvei: Kocsisok közt, Szeptember végén, Kártyázok, Cigányok, Ibolyaszedők, Majális, M-adonua (Lukovits Istvánná és kislánya) gib. Valamennyi a férfias, érős duktu.su előadás, közvet ©n meglátás, cikornyátlan alakítás, mentes ízlés gyümölcse. A szín ere;© egyik jellemvonása. De nincs képeiben semmi sem, ami akár külföldi, akár hazai festőre* emlékeztetnie: különálló mester, aki a maga szemére, a maga szivére bízta művészétéit. Hosszú nagybányai művészet-tanítói munkásságának (amie!y©t végig díjtalanul végzett) tapasztalatait égy kis irás- bap foglalta ossz© (A művészeti nevelésről), amely bizonyos körökben mély aggodalmat keltett, de amelynek eszméi végre — rövid időié — mégis megvalósulhattak 1920 körül a Képzőművészeti Főiskolán. Ezeknek a gyakorlaton a!á- puíló szép1 és okos eszméknek mégis meglelsz hatásuk a jövőben. Thorma Jánosban teiyér magyar típust vesztettünk. Szép szál ember volt, koromfekete hajija®, délceg termettel, télé szenvedélyei a magyar dal, a magyar költészet, a,z egész teli vér magyar étet doigábajn. Bár beim© élt a párizsi kultúrában, ezeket a magyar érzéseket kemény éröv© megtartotta magában. Múltúnk drámaj életé végéig foglalkoztatták. Március tizenötödike c. óriási képén (amely © pillanatban Budapesten van), bálványát, Petőfit szerepelteti, a nép tömegév©-. A képen —is iejz jeH|emzö — mintegy húsz évén át dolgozott. Ebben már пещ annyira a tisztán művészét! prob’éma, mint inkább a kemény halasi magyar érzelmi világa ttfjesiedik ki. Ez is jeleim zi a nagybánya* habttag A felsőbbség okkai választotta kerékpáros zászlóaljunk eszmény к epéitek Béri Bategh Adámot. A halkan suhanó érc- kígyónak, a mindenütt hirtelen, ottermő kerékpáros csapatnak eszményképe csak egy férgetegbőt villámként támiadó kuruc genérális 'tehet. Ennek a nagy magyarnak az érmekét ünnepé dböSrnber 15ién, szardán a h©iy- bel-i 4. kérékpáros zaszíöalj. Ugyanekkor adja át a magyar Vitézi Rend küldöttsége Budapestről' ünnepélyes keretek között ©gy disztárogaitó't a zászlóaljnak, mint egy jé'ezve azt, hogy a faá- laskörnyéki kuruc ivadékok örökké hűek maradjanak Rákóczbkorab©! őseikhéz. Hisz városunk azon kévések közű® való, mely ezeknek az időknek emtekér© szobrot is állított. Az ünnepségéket 14-én este a, városban zenés takarodó, majd 15-án zérnés ébresztő vézeti be. A kerékpáros zász óalj parancsnoksága azza- a kéréssel fordul a város közuet©ihez és magánosaihoz, hogy e napon lobogózzák fel épülteiket в juttassák ezáltal is kifejezésre, hogy ma- guukramaradöttságunkban egyek vagyunk dicső elődeink elismerésében. — Nemcsak katonai, haném. magyar ünnep is ez. Dec. 15-én délelőtt 9 órakor az egyházak szerinti istentisztelet tesz, melyekén a katonaságon kívül a nagyközönség minél nagyobb számban váló megjelenését kérik. Délelőtt 11 órákor a Gsipkéház melletti térén ka tonai diszki vonul ás és1 csapatszem © lesz, ez alkalommal az ünnepet mé tajtjjáik s a disz-tárogatöt a kivonult csapiatok előtt átadják. Diszménet zár ja ezt b©. Erre a 11 órakor megtartandó csapatszem ér© ezúton hívja meg a kerékpáros zászlóalj parancsnoksága a város polgárságát. Külön irieghivó és b©Iépő- jegy nincs. Este fé nyolcórai kezdettel vitéz Ga- ramszeghy Sándor, a Nemzeti Színház örökös tagja és VáSyi Nagy Géza, a »Petőfi Társaság« tagjának közreműködésével: ünnepi díszelőadást tartanak, mely alkatommal a »Süt a nap« eimü színdarab is eladásra körül. A színház kellőkép át tesz fűtve és kérik, hogy a nagyközönség estélyi, illetve sötét ünneplő ruhában szivesked- |em megjelenni. Jegyeik a Városi színház pénztáránál kaphatók, külön, meghívókat nem bocsájtaniak ki. jegyéről mindenki él őr© gondoskodjék, mert helyeket nem tartanak fenn1 l 15-én lesz Halason r Vegye On Is Igénybe ezt a kellemes 6 havi részletfizetési és vegyen jó Grosz Antal fotoszaküzletében Kossuth ucca Amatőr felvitelek kidolgozása gyorsan,pontosan,szakszerűen Művészi nagyítások К O N Z U M bevásárlási hely Szállítás vidékre egy nap alatt! Decémbert járjuk! A kopasz buckákon fázósan húzódik meg a szié tépte borovicska. Halódik az e’Jsárgult nádas, elköltözött már a nyárnak csodálatos madár világa. Meghalt a pUlsztai.;. Századokkal ezlölőtt, 1704-ben ugyanilyen szomorú, téli idöbten rivaHott a kürt — ébresztőt tartottak a gyürtya- szemü tanyák halódó népének. Az ősmagyarok titokzatos rádiója pillanatok alatt széthordta a hirt, hogy Rákóczi Ferénc bejött az országba. És a futóhomok, a buckák, a nádasok emb©rei parancsszó és zso:d nélkül' megny©rgelték vékonyíábu, hosszuszőrü tovaikat, megindultak gyülekezni a kiválasztott vezérek köré. így ébredt tel Magyarország népe, igy nőttek, szaporodtak _a hadak, hogy csodálatos fegyvertényeikkel öregbítsék hírnevét Rákóczi vezérednek. Béri Ba'ogh Adám lovascsapata is igy született, hogy ai Győrvár-i, Kenese-i, Fé torony-i és Kötesd-i dicsőséges csaták után, vezérükkel együtt hősi halált haljianak a hajáért. A hazáját és fejld- déteiét soha ntelg ham tagadó Balogh Adám kuruc generálist 1711. február 8-án fejezték te Pesten. • ZL JL cipót Zoltán CipőUzletében Óriási választék mindenféle cipőben
