Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-11-24 / 94. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 24 glosszák A tűzifa beszerzése nemcsak a ház­tartásoknak okoz komoly góndót, ha­pern a kormányzatnak is. Az ország tüzifakésdete jóval kisebb, mint ta­valy s részben ez okozza az iárak j emelkedését is. A tűzifa hiánya kü- j lömben világszerte észlelhető s ép- ' pen ezért mindenütt arra törekszenek, \ hogy a fát tüzelésre lehetőleg ne használják. A kitermelt famennyisé,- j Igjet sokkal értékesebb célokra kell fel- ' használni, mint meleg termelésére. ; Lakosságunkat gazdaságosabb tüze- i Ifési rendszerekre kell nevelni. A bar­naszén- és koksztüzelés nemzetgaz­dasági szempontból sokkal racionáli­sabb és energiakimélöbb, mint a fa- > tüzelés. . i . i * A budapesti gabonatőzsde a mérsé­kelt kínálat miatt szilárd. Az elmúlt hat hét folyamán Csikágóban a búza itiz százalékkal olcsóbb lett, Budapes­tem bárom százalékkal drágább; ez okozza a buzakivitel átmeneti visz- szaesését. Rozsból is szünetel a ki­vitel, mindazonáltal remélhető, hogy la kétmillió métermázsa exportra vá- I ró felesleget sikerül jó árakon értéke­síteni. A magyar kukoricának jelen- , Heg Svédország, Dánia és Norvégia1 a ! itegjobb vevőd. Az elmúlt hetekben ezer vagon nulláslisztet szállítottunk Németországnak. Újabb ezer vagon liszt kiviteléről Darányi miniszterei. nők berlini látogatása során törtté- . Pik döntés. i í . ; , j 1 í. ' ' I M 1 Az európai tőzsdék hangulata sok- Jtiát nyugodtabb, mint október folya­mán. A londoni tőzsde irányzata na­ponta változó; a bankok jelentései emelkedő forgalomról adtok számot •A párizsi tőzsde hangulata a bél­és külpolitikái feszültség ellenére 'ja­ván;. A svájci lés holland tőzsdék Newyork és London után igazodnak. 'A svájci bankok nem vásárolnak ara- pyat és nem fizetnek karrtatokiat ai [külföldi betéteseknek. A prágai tőzs- ; 'de irányzata változó, a bécsié Buda­pest és Prága hangulata szerint ala­kul. A budapesti értéktőzsdén javuló árfolyamokat vártok annál is inkább, mert egyes iparvállalatok idei nyere­ségeiről szinte fantasztikus számok j vannak forgalomban. ( ; ! • ! ' ■ 4M : I E hét folyamán rendkívül fontos j (tanácskozások lesznek Berlinben a j magyar—német kereskedelmi forga- j lomról. A kiszivárgott hírek szerint ! 2500 vagon búza, 1200 vagon rozs lés 7500 vagon tengeri exportjára nézve történik megállapodás 25—30 millió pengő értékben, j Megélénkült Németország felé a izsir és sertés exportja is. A múlt héten Budapestről 60, vidékről 16 vagon márkázott sertést indítottak út­nak megadott német átvételi álló- másokra. , , j J ; ; j , ; , ' • ' ! i ; I A Budapesten folyamatban levő magyar—cseh gazdasági tárgyalások la kontingensek felemelésére irányul­nak. Magyarország főleg mezőgazda- sági cikkeket fog exportálni1 és pe­dig 500 vagon kukoricát, 100 vagon Szilvát, 600 vagon görögdinnyét, to­vábbá könyveket, müselymet, izzó­lámpákat és gyógyszereket; Cseh­szlovákia vasércet, faszenet, 25 va­gon rotációs papírt, üveg. és textil­árut, valamint pilsenl sört száílit Ma­gyarországnak. I . j ■ [ J I i i ij Egymásután Kerülnek elő a föld gyomrából a Középkor leletei Halason is meg kellene valósítani az ásatásokat — felszínre tárni a félezredéve fennálloít emlékeket Ma a sivár jelenben mindenki a múltba menekül, a múltból akarja kiolvasni jövőjének Útját, hogy az emlékekben megerősödve építgesse ki a jövendőt. Kétségtelen, hogy Halason és an­nak tanyavilágában rendkívül sok és értékes történelmi emlék rejtőzik és ezeket feltárni valóban ideje volna és időszerű. Halason, mint a törté­nelmi megállapítások igazolják, külö­nösen a török pusztítások nyomában rombolódtak le nagy értékek és a halasi régi templomok felkutatása szinte fel sem mérhető módon iga. izolná ennek и városnak a történelmi tradícióját. Hogy az Alföld telve van ilyen dekumentumokkal és ilyen nemzeti hagyományból eredő Örökkel, arra nézve leközölhetjük kecskeméti tii- dősitónk alábbi írását, ahol elmond­ja, mit végzett Kecskemét ezen a téren, mint egy utat mutatva a töb­bi alföldi helységeknek, jgy Halas­nak is. Az érdekes kecskeméti írás így hangzik: Sokáig nem ismerték, milyen ma­gyar multat takar a kecskeméti futó­homok. Kilenc és fél évvel ezelőtt egy egyszerű kerekegyházi ember ke. reste fel dr. Szabó Kálmán múzeum, igazgatót és különböző agyagedénye­ket, fazekakat, primitiv gazdasági esz­közöket mutatott fel azzal, hogy Ba- racs-pusztai földjén szántás közben bukkant rájuk, behozta, »hátha ér­dekli az uratot«, A muzeumigazgiató percek alatt megállapította, hogy a talált tárgyak a török hódoltság idő­jén elpusztult keoskemétkörnyéki köz­ségek négy évszázadelőtti életének rendkivüi értékes bizonyítékai. A kecskeméti tanyavilágban meg­induló ásatásokat anyagilag is támo­gatta Hóman Bálint, a Nemzeti Mu­zeum akkori főigazgatója. Évek hostz- szu során csendben, szívós munká­val és lankadatlan kedvvel dr. Szabó Kálmán és munkatársai tizennégy el­pusztult középkori magyar községet ástak ki a kecskeméti homokból. Olyan néprajzi anyagokat kotortak elő a föld mélyéből, melyből vilá­gosan, szinte fantasztikusan aprólé­kosan meg lehet állapítani: milyeni volt a középkorban az alföldi magyar­ság gazdasági és kulturélete. Baracs, Agasegyháza, Ballószög, Adacs, Sáregyházi halom, Borbásszál- Iá9, Alsómonostor, Felsőmonostór, Bene, Mizse, Orgovány, Jakabszállás, Laky-teek, Páhi községek ft örök du- Tást eláruló nyomait, helyeit sikerült kilenc év alatt megállapítani. Dr. Szabó Kálmán legelőször az elpusztult községek templomait emel­te ki és azután igyekezett feltárni az egész falut. Az ásatás szerint a leg. több középkori kecskeméti község, település a török hódoltság első fe. lében pusztult el, elmosva a hódolt, ság előtti fejlett kuutetepitések nép­rajzi és gazdasági emlékeit. A kecskeméti középkori községek területét lápos, zsombékos helyek, ha­talmas nádasok vették körül, úgy, hogy csak egy oldalról lehetett^ leginkább délről, megközelíteni. A múzeumban csodás rendben so­rakoznak fel a 14 község feltárá­sakor napfényre bukkant emlékek. Ámulattal beszélhetünk csak róla, hogy őseink a török hódoltságot megelőző évszázadokban milyen ma­gas kultúrával és gazdasági fejlett, seggel rendelkeztek. Elámulhatunk csak, mikor a szebbnéLszebb diszé- téssel ellátott, változatos formájú ke­menceszemeket szemléljük, melyek­ből a hatalmas kemencék készültek. Laky-teleken és Agasegyházán buk­kantak legszebb kemeneeszemiekre, amelyekből azt következtették, hogy itt éltek a kemenceszemeket készítő göröncsérek. A telepeken rengeteg tárgyakat, edényeket, fazekakat, ivókancsókiat, zöldmázas, díszített ретешй bögré­ket, tűzálló főzőfazekakát, mesterje. gyekkel ellátott korsókat, tőröket, csonttárgyakat, orsógombokat talál­tak. A középkori magyar háziasz- szony szerszámait; rézből készült gyüszüt, tűket, vasból kovácsolt ol­lókat, sőt sótartókoekátot is találtak. Fejlett technikára mutatnak a talált tolózárak, kulcsok, Iakatyasalásolc, stb.; patkók, jószágbélyegzők, ásók, sarlók, kaszák bizonyítják, hogy mi­lyen fejlett volt a középkori kecs­keméti mezőgazdaság. Laky-íelekem igen értékes halászati eszközt is ta­láltak. A kiásott községek temetőit is fel­tárták. Ruhadiszeken kívül gyűrűket és egyéb ékszereket találtak. Az egyik bogláron egy jegyespár képét lehet felfedezni, ezzel a körirattal: Omnia amor vincit... Már akkor is »min­dent legyőzött a szeretem.« Dr. Szabó Kálmán a 14 község, mellé még Bugac-házát is fel akarta tárni. Két évvel ezelőtt utolsó kí­sérletet hajtott végre, de iákkor fáj­dalommal kellett megállapítania, hogy a Bugac.háza utáni ásatás eredmény­telennek látszik. A 14 középkori kecskeméti község feltárásával azon­ban páratlan eredményt tud felmu­tatni múzeumiunk, mely bebizonyí­totta, hogy Kecskeméten évszázadok Óta fejlett kultúra és gazdasági élet uralkodik. Uj házakat a légoltalmi követelmények figyelembevételével lehet épiteni A légoltalmi intézkedésekre és óvó­helyek építésére vonatkozó érvényben tevő1 régi szabályozásokra, vagy előírá­sokra nézve az országos légvédelmi pa­rancsnokság az alábbi közleményt adta ki: A vidéki városokat a belügyminiszter rendeletében építési szabályzataiknak légoltalmi szempontból való átdolgozá­sára utasította. A régi épületekre vonat­kozó pontos előírások nincsenek, mert az épületek szerkezeteit lényegükben megváltoztatni иещ lehet, ezzel szemben fönt említett rendeletben megvannak azok a minimális követelmények, ame­lyeket az uj házak építésénél be kell tartani. 1 ■ i Feltaláltát a mesterséges eső csinálást Hirt adtunk róla, hogy két magyar feltaláló hosszas, tudományos búvárko­dás alapján feltalálta a mesterséges eső- csinálás módját s találmányát díjmente­sen felajánlotta a magyar kormánynak. A feltalálók: Rovó Aladár műegye­temi tanársegéd és Görög Henrik ma­gántisztviselő, most megküldték lapunk­nak találmányuk részletes ismertetését, melynek alapján alkalmiunk van azt ol­vasóinkká«- ismertetni. A találmány lényege abban áti, hogy nagy tömeg meleget bocsájtaniak a ma­gasba, mely a levegőt felmjeielgiti, a viz- p arákat kondenzálja, amelyek csapadék­képen hullanak le. i A gyakorlati keresztülvitelt úgy gon­dolják, hogy legalább 1 négyzetkilomé­ter tő, vagy mesterséges vízfelületen 1 millió kg. nyersolajat öntenek szét, me­lyen olajtól elzárt Iggutakat vezetnek keresztül-kasul s az olaj felületet elektro­mos berendezéssel egyszerre méggyujt- jáfc. 1 1 . í Ezen olajmennyiség égése a Számítá­sok szerint körülbelül 50 millió tonna csapadékot ad s ez 50 km.-es körzetben előszóivá, 435.000 hold földnek átlag 20 milliméteres csapadékot ad. Miután pz eljárás összes költség® 120.000 pengőt tesz ki, egy hold földi 20 milliméteres »esője« 27 fillérbe kerülne s rendszeres esőztetés bevezetése esfetén holdanként 1 pengőért 3—4 »esőt« kaphatna a gazda, i j ' I I ( I [ I - [ Mindez még mia utópisztikus atomi­nak tűnik fel1, de igy. voltunk például a rádióval is. A feltalálók szerint évi 5 millió pengőből 40—50 mesterséges esőt lehe t csinálni, ezzel szemben egy aszá­lyos esztendő 500 millió pengő kárt Is okozott már egy évben az országnak. Mindez indokolttá teszi, hogy a ta­lálmány gyakorlati kipróbálását a mja- gunk részéről is szorgalmazzuk. — Fdülfizetések. A kiskunhalasi Stefánia fiókszövetség november, 14jén tartott előadásán felülfizíettek: Gróf Teleki Mihály 10 P, Halasi Gaz­dasági Bank Rt 5 P, Özv. Pataky Dezsőmé 2 P 40 fill., Mészöly Berta 2 pengőt, melyért a Stefánia szö­vetség hálás köszönetét fejezi ki, úgy­szintén hálás köszönetét fejezi ki a Halasi Villamossági Rt-nak, hogy az előadások alatt a villany áraimo-t díj­mentesen szolgáltatta. Téli ruhák, szvetterek, kályhák, fotóanyagok, cipők, mind beszerezhe* tők készpénzáron, hat havi részletfizetés mellett KONZUN Jegyre Konzum jegyek igényelhetők úgy a Konzum irodához tartozó ke* reskedőknél, mint az irodában.

Next

/
Thumbnails
Contents