Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-11-17 / 92. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 17 A munka elismerésének шшшяшшаяшяяашшвшшшяшшншяшшпшшяяят szabályozása nem azért vált ! ! szükségessé, mert a munkaadók í ! ibőkezüségéből túlsók jutott a dol- I 1 gozó társadalomnak. De még. j azért sem, mintha a munkabérek tuikönnyü megélhetést biztosítot­tak volna az iparban és föld­művelésben a munkásságnak. Ép­pen ellenkezőleg, a dolgozók sze­génységét kezdte érezni az egész ' ország közgazdasági élete. A nagyipari észszerüsitéssel egyidő- ! j ben olyan nyomorúságos 'bérvi­szonyokat állandósítottak az ipar- I I ban is, hogy széles néprétegek fogyasztöképessége hónaprói-tió- napra csökkent. A kereset már I nemcsak szerény és nélkülözések­I kel teljes életmódot kényszeri­tett a munkások százezreire, hn- j 1 nem ia közlekedés, lakás és élel­miszer drágasága következtében ; ! « legszükségesebb táplálékról1 és j ruhaneműről volt kénytelen le­; \ mondani la munkásság nagyobb ] fele. Éppen ezért az iparügyi mi­j ! niszter elérkezettnek látta, hogy j ; nyolcvanhárom iparágban rende- j letileg szabályozza a legkisebb j, ; munkabéreket. Hat iparágban p®- d|;g, hogy minél több munkás i Számára tegyék 'lehetővé az el­j helyezkedést, bevezették a 48 ! órás munkahetet. Ezeknek a ten­I delkezéseknek a célja a munkás­í családok fO'gyasztóképességének, életszinvo n alának emelése volt, de ugylátszik hiába. Vidéken és a fővárosban is a nagyipari ész- szerüsités korszakában egyes iparvállalatok még mindig nehe­zen akarják megérteni, hogy kö­zös országos érdek a dolgozó ember számára tisztes megélhe­tést biztosítani. Nehezen akarják megérteni, hogy egészségesebb földművelés & ipari termelés Csák úgy képzelhető el, ha a dolgozó milliók emberhez méltó, egészséges életet élnek és annak arányában fogyasztanak. Most a belügyminiszter külön rendelet­ben figyelmezteti в vármegyék alispánjait, hogy a munkabérek és a munkaidő szabályozása nem maradhat papiroson. Az iparügyi miniszter nemi azért ál­lapította meg a legkisebb mun­kabéreket, hogy azt egy hivata­los átiratban közölje a genfi mun­kaügyi hivatallal. Országos és vta- j lamennyiünk életére kiható érde- kek fűződnek ahoz, hogy a magyar j földművelésben és iparban dol­gozó munkások komolyan meg- j kapják munkájuk ellenértékét : i olyan bért, amelyből tisztessé- ; igesen m®g is élhetnek. Nem engedélyezik a két alorvos! állás betöltését ? I Meglepő hir jutott el hozzánk hét­főn a már hosszú idő óta húzódó két városi alorvos! állás ügyében, j Ismeretes, hogy az orvosok ál'lamo- ; sitásával kapcsolatban nemcsak Ha­lason, de az egész országban mind­egyik várost újabb városi orvosi ál­lások szervezésére hívták fel, amii mindenütt meg is történt. Halas város ss megszervezett két orvosi állást és az inatokat jóváha­gyás végett eljuttatta a felsőbb ha­tóságokhoz. Az állásók betöltése már másfél év óta késik és mint munka­társunk megbízható helyről értesül, ennek az az oka, hogy a pénzügy­minisztériumi anyagi okok miatt nem akarja megengedni ezeknek az állá­soknak a megszervezését. Most az­után attól függ, hogy meglesznek^ ezek az állások, hogy a belügyminisz­térium milyen eredménnyel tudja ki­harcolni ezeket a pénzügyminisztéri­umtól. I ! ; i 1 i , i M * A Stefánia nagysikerű estje Ignácz Rózsi a Nemzeti Színház művésznője Halason I — Kinevezés. Dr. Kőrösy Gyula ál­latorvost a földművelésügyi miniszter járási magyar kir. állatorvossá ne­vezte ki Nyirbaktára. Téli ruhák, szvetterek, kályhák, fűtőanyagok, cipők, mind beszerezhet tők készpénzáron, hat havi részletfizetés mellett KONZUM jegyre Konzum jegyek igényelhetők úgy a Konzum irodához tartozó ke» reskedőknél, mint az irodában. Sokáig emlékezetes, lelket gyönyör­ködtető előadásban volt része vasár­nap délután a színházat zsúfolásig megtöltött közönségnek. A Stefánia szövetség műsoros délutánja vonzotta a színházba ezt a szép és díszes kö­zönséget. A műsor változatossága és Ignácz Rózsi fellépése mindvégig gaz­dag élményt jelenített. A műsor az­zal kezdődött, hogy la kedves Ids Menczel Vera mondta el Bakos Jó­zsefnek erre az alkalomra irt prológ- ját, majd a felsővárosi ovoda nö­vendékei üdvözlő táncot mutattak be. Szinpompás látványosság volt az egymásután következő táncproduik- ciók sora és az allegorikus képek megszemélyesítése. A közönség rend­kívüli hálával fogadta ezeket a szá­mokat és az összes kis szereplők já­tékát hatalmas tapssal honorálta. A Az est fénypontját Ignácz Rózsi, a Nemzeti Színház művésznőjének szereplése váltotta ki, akit a közön­ség szokatlan melegséggel fogadott éis ünnepelt és aki művészetével tel­jesen meghódította a közönséget. Ig- náez Rózsi először két székely nép­balladát és Ernőd Tamás egyik ver­sét szavalta el, majd pedig Erdély­ről olvasott fel könnyes vsiszaemlé;- kezést Kovászna életéből. Mint író is és mint felolvasó isi, megtalálta az utat ia közönség Szivéhez és varázs­latos szemléletül tárta fel Erdély lelkét. A kiváló művésznő felejthe­tetlen perceket Szerzett a hallgatóság­nak. Az előadás anyagilag is nagysze­rűen sikerült. A Stefánia niemes cél­jaira jelentős összeget hozott. Őszin­te elismerés hangján kell megemlii- tenünk dr. Fekete Imrémé elnöknőt és segítőtársait, akik ennek az est­nek a gondolatát felvetették, meg­valósították és sokait dolgoztaik a si­keréért. Elismerés illeti még meg Béres Erzsi tánctanitónőt, laki tanítá­sával ezeket a táncokat ekkora si­kerre vezette, valamint Látó Mihály zenekarát, ö is önzetlenül kísérte vé­gig zenekarával a számokat a nemes cél érdekében. A műsor szereplői: ezek1 voltak: Pro­log: Memczer Vera. — Üdvözlő tánc: Piethő Erzsi, Modok Gy. Edit, Varga Zsófia, Farkas Valii, Mitten Olga, Kiss 1ЙЙ9 Margit. — Mese Erdélyre®: Mondta Ignácz Rózsi, a Nemzeti Színház mű­vésznője. Szereplők: Gaál Giíii, Sokét Erzsi, Sokét M>amci,i Szabó Cica és Baba, Tomory Duci, Tomory Vali és и kis gyermek szerepfők. — Csonka-Ma­gyarország: Dóczi Kató, Kovács Lili, Vi:gh Lajos, Lakos Sándor, Pozsonyi László, Monori Zoltán. — Hópehely. Táncolta Dér Évái. — Timoli tánc: Bács- •faiussy Sárika és Sipiczky; Magda. — Menüett: Kálmán Katóka. — Hófehérke: Kocsis Piriké. — Modern tánc: Rupnik Éva és Dér Éva. — Menyecske tánc: Szakter Kamilla. — Orosz tánc: Szabó' Ödön. — Utazó sztár. Táncos mese. Előadták: Szabó Kalte, Riupmjk Éva', Dér Éva, Szabó Ödön. — A zongorakisiéretet Polgár Edith látta el. — Konferált: Ba­kos József. i A közgyűlés hozzájárult a Natkai-sziget megvételéhez Egyelőre nem töltik be a főjegyzői és a tűzoltóparancsnok! állást Halas város képviselőtestülete hét­főn délelőtt rendkívüli közgyűlést tar­tott 39 pontból álló tárgysorozattal. A közgyűlésen Sok városi képviselő jelent meg és a iniagy érdeklődés oka két ügy: a Natkai sziget és a főjegy­zői állás közgyűlés elé vitele volt. A közgyűlés tudomásul vette Er­délyi Árpád előlépése ügyében a bel­ügyminiszter rendeletét, majd né­hány felsőbb hatósági leiriat tudomá­sul véteSte után, a Hányái iskolák építési ügyét referálta Dobó Kálmán műszaki tanácsnok. A vármegye megsemmisítette az építési munkák kiadását. A kultuszminisztériummal való tárgyalás után la város újabb versenytárgyalást hirdet iaz építési munkák kiadására. Emiléi1 az ügynél Takács János a kisiparosság érdieké­ben szólalt fel. Dobó Kálmán vála­szában kijelentette, hogy az építke­zésnél forma hiba és a magas árak mtett voltak kénytelenek néhány kis­iparost mellőzni. 1 : 1 11 ' 1 Bejelentették a közgyűlésnek, hogy a vármegye elutasitotta Fekete Imi­re V. képviselő fellebbezését a vég­rehajtók élelmezési ügyében és a közgyűlés határozatát jóváhagyta. Hozzájárult a közgyűlés, hegy a Csipkeház közelében, az uj város­részieknek mélyfuratu kútját furat a város és eme a célrja 10.000 pengő költséget irányzott elő. Dr. Franki Áron kérte, hogy a többi kutakat is hozassa rendbe a város. Dr Frank! indítványát egyik későbbi közgyűlés tárgysorozatára tűzik ki. Takács János indítványa a főjegy­zői és a tűzoltóparancsnok! állás; ügyében több felszólalást ered­ményezett. Takács János hosz- szasan indokolta meg beadványát és ismertette, hogy miért kéri a kép­viselőtestülettől, hogy a főjegyzői és tűzoltóparancsnok! állást ne töltsék be. Dr. Nagypáí Ferenc szerint Sincs MATEOSZ teherautó­fuvarozó vállalat at. fuvaroztatók rendelkezésére áll Petőfi ucca 19 szám Schön füszerkereskedő házában Telefon: 154. szükség a két állás betöltésére. Dr. Farkas Sándor és dr. Kathona Mihály felszólalása után a közgyűlés úgy határozott, hogy először bevár­ja a szervezési szabályrendeletnek el­készítését a tisztviselők munkaköré­nek beosztására nézve és azután, dönt afölött, hogy betöltsék-e vagy sem, ezt a két állást. A tanyai iskolák építésére a vá­ros 20.000 pengő kölcsönt vesz fel. A Halasi Takarékpénztár ajánlatát fo­gadta el a város. A Natkai sziget megvétele ügyé­ben dr. Sokét István és társai in­dítványt adtak be és kérték, hogy aZta város levente otthon céljára és más sportcélokra vegye meg. A város ja­vasolta a megvételt és közölte a kép­viselőtestülettel, hogy a Takarékpénz­tár 20.000 pengő vételárat kér érte. A város 4 év alatt 4 százalék ka­mattal fizetheti ki ezt az összeget. Tegzes Károly javasolta a megvételt, Baranyi László hozzájárul a Natkai sziget megvételéhez, először azonban kéri tisztázni, hogy ez az ingatlan ' kinek a birtokában van? Tegzes Ká­roly és Doliesek Lajos dr. elmondta, hogy a Natkai sziget telekkönyvi át­írása most folyik és rövidesen a Ta­karékpénztár nevére írják át Az ár­verés után a Nagy Szeder család —• mint dr. Doliesek Lajos a közgyűlésen mondta — alaptalan felfolyamodásokkal támadta meg az árverést, de az összes fórumok azt el­utasították. Végül névszerinti szava­zással 33 igen és 5 nem szavazattal a közgyűlés hozzájárult ennek az in­gatlannak megvásárlásához. A közgyűlés hozzájárult, hogy Kohn Benő mészáros üzletét Kovács Balázs és Rokolya Kálmán halasi la­kosoknak a még fennálló bérleti időre [átengedje. A közgyűlés a többi kisebb ügyeket az előterjesztésekhez képest vette tu­domásul. Lesz e cigányiskola Halason ? Az elemi közoktatás terén régi hi­ányt akarnak pótolni Halason, amikor felmerült az a gondolat, hogy a vá­rosban külön cigányiskolát keltene felállítani. A cigányiskola felállítása főképpen azért szükséges, mert hy- giéniiai szempontból a többi iskolás gyerek nem szívesen ül cigánygye­rek mellé, de ütegük a szülők is tiltakoznak ellene, hogy gyermekeik a cigányokkal együtt egy tanterem­ben látogassák az iskolát. A felhozott indokokat maguk a tan­ügyi hatóságok is belátták és a vá­ros is próbál megoldást találni a cigányiskola kérdésének tisztázására. Mint értesülünk, a halasi gondnok) Sjághoz átiratot intézett a vármegyei talnfelügyelőség, hogy a külön cigány- iskola ügyét vigyék a vájrosi képvi­selőtestület éléi. A tanfelügyelőségnek és az iskolák tanitóinak az az álláspontja, hogy leg­célszerűbb megoldás volna laz önálló cigányiskola megteremtése. A közeli jövőben tehát el fog dől­ni minden valószínűség szerint, hogy mi történik az elemi oktatásban a cigány tankötelesekkel. | , í ,, .

Next

/
Thumbnails
Contents