Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-11-03 / 88. szám

november 3 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 TOLL és TINTA BUGAC SZENZÁCIÓJA: Dubecz-Szivyobban Pál feleségül veszi egy leipzigi gyáros leányát Egy kirándulás alkalmával történ*. A Laci húzta a tailpaláva'lót. A pirosló parázs fölött mór sültek az ebédhez való csirkék. A nemzetközi sokadaloim pedig eszeveszetten ropta a csárdást. Francia, német, angol szavak röp­ködtek a levegőben. Gyöngyözött a jókedv, folyt a bor és harsogott a nóta. Az embergyürü közepén bairnahaju, fitos orrú leipzigi kislány rúgta a port egy bugaci gazda fiával, az altiig ká- lonaköteles Dubecz Palival. A kis­lány magyaros ruhában, széleskairi- máju kalapban, a legény a fejebub- | jára lökött kalappal, csizmásán, ing- ; be.n-gatyában. 1 — Szép pár lenne belőlük — álla­pították meg a körüláttók és ezzel napirendié tértek a dolog fölött. Telt, múlt az idő, Dubecz Pali már majdnem hogy el is felejtette a he­lyes kis német lányt és már csak annyira emlékezett, hogy valami Mar­gitkának hívják,, máikor egyszer le­velet hozott a posta. Rózsaszínű volt. a boríték, idegen bélyeg cifrálkodott rajta, úgy, hogy a Pali alig akarta elhinni, hogy neki szól. A levélben fénykép is érkezett és a német irásból megállapították később azt is, hogy arról a bizonyos Margitkáról van szó, akit a Pali amy- nyira megtáncoltatott akkor, hogy no... ‘ Az írás szerint Walter Margitkának hívják, 17 éves német rózsa-bimbó és azért ir, mert úgy csárdás közben nagyon bele talált felejtkezni a sze- . meive] a Pali ké;t szemébe és szive- ’ sen venné, ha a Pali gyerek is íro­gatna neki Németországba, Leipzágbe. Ott állt a cím is a papíron: »FA Margot Walter. Leipzig 05., Deutsch­land, Eisenbahnstrasse lll/b.« A Pali nem olyan akármilyen le­gény. Szép darab földje van az ap­jának, dehát nagyon helyre kis te­remtés, a Margót, meg az is kide­rül iaz Írásból, hogy kaszálni, kapálni se nagyon kellene mellette, mert a Düftin ... 2 — P Puplinette férfiingre . — 96 „ Erős strapa- szövet pamut 1*20 „ Divat flanel . 1*16 „ Siffon . . . —*56 „ Vászon(pamut) —*72 „ Molinó (sárgavászon) . —*46 „ Divat szövet (pamut) . . —*98 „ Posztó 140 cm. széles . . 3*88 „ Ágygarnitura 3drb. ?Ee,f 18*70 Schöll Samunál 'szülők gazdagok: Az apának hentes­áru gyára van odakint. A levélírás­sal azonban bajok lesznek, mert tör­ténetesen, ahogy ez már lenni szo­kott, a Pali egy mukkot sem beszél németül, ia Margitka mieg ugyan­annyit tud magyarul. Ilyen esetben azonban ugylatszik még ez sem, akadály. Napok múlva ugyanis ismét levél érkezett a pusz­tára Németországból. Egy egész fény­képsorozat js voilt benne, a hátára meg piros, kékszélü sziveket ragasz­tott a kislány »Dein ist mein ganzes Herz« olvasható az egyiken és »Mein Herz ist dein, dein Herz ist mein...« díszeleg a felírás a másikon. A leve­let aztán — akár hiszi valaki, akár nem — de már magyarul Irta meg a németországi tündér. Igaz, egy kicsit fura magyarsággal, amelyből nem sokat, érthet az ember. Tudni­illik Walter Margitka elővett egy szótárt, minden egyes szót kikere­sett külön, .aztán a magyar jelenté­seket egymásmellé írogatta. A Wal­ter Margit-féle »műfordítás« szeriint a levél a kővetkezőképpen hangzik: * IV. »Szivyobban Pál! Tied szeret kép ált előtt nekem, mégpedig én neki soká soká bent tied jó hűséges szem néz. Helyettem vagy te senki sze­gény csikós. Németország ismer nem szegény meg gazdag, ö ad senki kü­lönbség«... és így tovább egész két oldalon keresztül, az aláírás pedig így hangzik: »Ben szellem üdvözöl téged szivbelső tied Margit«... A fény­képen pedig ott al'i szintén a Mar­gó t-f,éle magyarsággal »Gyönyörű iga­zán volt, a tied szép pusztád«... Ezzel aztán Leomlott a kínai fal [és a két szerelmes fiatal már legalább megértette egymást. Pali tömzsi legény, villogó értel­mes szemekkel és a kabátja gomb­lyukában büszkén viseli a Margitká­jától kapott szivet. Nem nehéz meg­találni a legényt a pusztán, merít min­denütt »Szivyobban« Pálnak ismerik a pajtásai. Az első Margot-féíe ma­gyar levél megszólítása ugyanis köz­szájon forog. — Mi lesz most már Pali? — kérdezik tőle. A legény fölrántja a vállát, a nya­kát megbillenti oldalra, amely az egész világon — azt, hisszük — annyit jelent, hogy neki arról igazán fogal­ma sincs. Később aztán mégis ért­hetőbb felvilágositással is szolgál. Megtudjuk, hogy nemcsak a kis­lány, hanem bizony a szülők is ír­tak már levelet Bugáéra. A Pali is jószivvel viseltetik a kislány iránt és nőm is nagyon sokat gondolkozna azon, hogy német menyecskét vigyen a házhoz. — A baj ott van — mondja — hogy én épp'Cn most, álltam sor alá és be keltene rukkolni. A tevétekből azonban úgy látszik a szülőik is húznak a Pali felé, mert a német papa még arra is hajlandó, hogy eladja a leipzigi hentesáru-gyá­rát és ide költözik Magyarországra. — Mert én itt nem hagyom a pusztát, nekik kell idejönni — mondja Pali. Ezt meg is irta nekik levélben. Ha teszolgái'ja a katoinaévét és meg­várja a kislány, magyar menyecskét csinál belőle, de csak itt, Bugacon, Rasa«®™»*."** Hogyan hajtják végre Halas határának A erdősítésre vonatkozó rendelkezések megérkeztek a városhoz. — Vasárnap a Gazdasági Egyesület is foglalkozik az erdősítés kérdésével Halas város határának erdősitésé- v‘S'1 kapcsolatiban az erdősítendő terü­letekre nézve részletes intézkedések érkeztek a városhoz. Ezeket a ren­delkezéseket teljes részletességgel kö­zöljük. Az erdősítés ügyében vasár­nap délelőtt a Gazdasági Egyesület' is ülést tart és a város lakosságát annyira érintő ügyben, leszegezi ál­láspontját. A városhoz érkezett leirat így Szót: Kiskunba as megyei város határáról összeállított és az érdekelt birtokosok­kal letárgyalt alföldi erdőtelepítési és fásítási tervet Pest vármegye közig, biz. gazd. a bizottsága az 1935. évi IV. te. 310. §-ában nyert felhatalmazás alapján jóváhagyta. Ezzel a város ha­tárában lévő kopár és futóhomokos terü-etek beerdősitésének és a tanya- besőségek fasorokkal való szegélyezé­sének kötelezettsége jogerőssé vált. Az erdőtörvény 128. §-<a érteimében a köz­érdekű erdöteepitéxne kijelölt terü- ietaken az erdősítési munkálatokat a terűét tulajdonosa köteles elvégezni. A közérdekű erdőteiepitésre kijelölt te­rületek határait a kijelöléstől számított egy éven, beül tartós határjelekkel kell megjelölni és a jeleket állandóan jó- kiarban kel tartani. — A gazdasági fásítást födbirtokok közös határvonala mentén úgy ke-l létesíteni, hogy egyik fasor se essék a határvonalhoz egy mé­ternél közelebb. A jóváhagyott erdő­telepítési tervben megállapított erdő- telepi tési munkálatokat, valamint a ha­tárjelek felállítását a terület tulajdo­nosa az álamrendészeti igazgatás kö­zegeinek közveten irányítása, útmuta­tása és ellenőrzés© mellett köteles a megszabott időre © végeztetni Azon a területen, amelyen a tulajdonos, az őt terhelő' munkálatokat idejében nem tel­jesíti, az érdekelt tulajdonos terhére állami előleggel а щ. kir. erdőfélügye- Cőség végezteti ©1. Az előlegezett költ­ségeket a tulajdonos a felhívás kéz­hezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni. A fizetés elmulasz­tása esetén az eőiegezett köí'tségösz- szegek©t közadók módjára kell behaj­tani. Fasor létesítésié helyett a körül­szegélyezendő birtoktagok kétszátzalé- kának megfelelő' kiterjedésű erdő te’Jfe- f pithető a tulajdonos által előterjesztett ) kérelemre. A közérdekből erdősítendő I terü-etek kijelölése és a szükséges út­baigazítások megadása, valamint a fá- ■ sitási terv összeállítása céljából a m. kár. er dőfelü gyei őség kiküldöttjei a helyszínén meg fognak jelenni. Mivel í ©zen munkáatok végrehajtása hosszú ) időt vesz igénybe, az érdekelt birto- 1 Kosok jól felfogott érdekükben cselek- 1 szenek, ha már most minden késede- 3 lem nélkül hozzálátnak kopár és futó­homokos területeik erdősi léséhez és a tanyabe'sősé'geknPk fasorokkal való sze­gélyezéséhez. Az ©zen munkálatokhoz szükséges facsemetét és suháragot az ál­lam ingyen bocsátja az érdekeltek ren­delkezésére. A csemete és suháng a m. kir. erdőfelügyel őségnél Kecske­mét, Rákóczi ut 17-19. sz. alatt igé­nyelhető. I ESESS — Aki gyujtoigató, az na dicseked­jen. Dunaegyházán 1934-b©n gyújtogatás töxtémit. A csendőrség letartóztatta Závodi Lajost és ifj. Skrernyő Já­nost, azonban a törvényszék biaonyité- kok hiányában felmentette őket. Pár hónappá- ezelőtt ©’.dicsekedtek, hogy a gyújtogatok ők voltaik. A csendőrség ujbói letartóztatta, őket és a katoesaj, törvényszék Závodit kétévi és két­havi fegyházxa, ifj. Skrenyót pe­dig öthónapi fogházra ítélte. Az Ítélet nem jogerős. — Katonaságot kér Ktskörö». Kis­kőrös község képviisielőtestütete tár­gyalta Tölgy széki Papp Béla bead­ványát, amelyben a katonaság ké­rését indítványozta. A képviselőtes­tület nagy megértéssel magáévá tette a kérelmet, s a község elöljárósá­gát bízta m'eg a kellő intézkedések megtételére. Kötött ruhák, férfi ás női pulloverek, Bébi ruhák, finom női fehérneműk, keztyük legnagyobb választékbanscbönbeim narisnyaboitban ,za™et XONZGM bevásárlási hely Vásároljon

Next

/
Thumbnails
Contents