Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-10-27 / 86. szám

október 27 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 CIRKUSZ Mit tanult a magas diplomá­cia az egyszerű polgártól ? A benemavatkozásl bizottságban hónapok óta folyik a vita az idegen önkéntesekről. A spanyol polgárháború igazi ve­szélye tudvalevőleg nem abban rej­lik, hogy ott nemzetlek és köztársa­ságiák fojtogatják egymást, mert ez elvégre Spanyolország belügyié lenne. A spanyol polgárháború igazi veszé­lyét az jelenti, hogy ebbe ;a harcba idegenek is beleavatkoztlak. Van a spanyol harctereken német, olasz, orosz, francia, cseh, angol, lassan­ként az lesz a helyzet, hogy akad ott, mindenféle náció, csak éppen spanyol alig. Helyénvalónak látszik tehát az a feltevés, hogyha az ide­geneket elszállítanák, alighanem meg jS szűnne a háború. Hónapok óta tartó vita után meg­egyeztek a nagyhatalmak abbán, hogy az idegen önkénteseket, el kel­lene szállítani Spanyolországbó’. Igen ám, de hogyan? Ki kezdje, hogyan kezdje? Itt ‘kapcsolódik mai témánk a spa­nyol polgárháborúba. Mert jött a zse­niális ötlet, a jelképes elszállítás. A hatalmak megegyeztek abban, hogy az elszállítást jelképes elszállítással kezdik. A felek azzal adnak kife­jezést békeszándékukmaik, hogy köl­csönösen elszállítanak a Színhelyről egy-egy kis csoportot:. Hogy aztán ezt a jelképes elszállításra kiszemelt kis csoportot ténylegesen is elszállít­ják^, azt még nem tudom. El le­het képzelni egy általános jelképes elszállítást. Nagyon hatásos lenne. Részt vehetne benne az idegenek egész hadserege az utolsó emberig. Egyszerűen oda állna a vonat, az ide ­gen katonaság felsorakoznia, mótaiszó mellett beszállna és a másik oldalon kiszállna. A vonat pedig füttyentene és menne üresen a többi önkéntesért. Egy rövid* szerelvénnyel, kevés költ­séggel el lehetne így jelképesen szál­lítani az egész Spanyolországot. A jelképes elszállítással persze nem szűnik meg a háború, a hatalmak azonban mindenesetre tanujelét adják annak az őszinte hő vágynak, hogy a háború megszüntetésére és a béke állandósítására irányuló törekvés egy­aránt és hovafova. Ez a jelképes módszer nem uj. Látjuk az élet számtalan más nehéz problémájának a megoldásánál. Jelképes felkelés. Raggel félhét, szól a vekker, jó, jo, kisöreg, ne lármázz, kelek már. Azzlal egyik lá­bát kidugja az ember, jelezvén, hogy fölkelt, aztán visszahúzza és alszik tovább. Jelképes mosdás. Gyermekvilágban közkedvelt. Két ujj vizbemártva, arc­ra fröcskölve, lerázva és törülközővel szárazra; dörzsölve. Jelképes tanulás. Diákvilágban el­terjedt A könyv ikinyitva az ipse előtt, szülő közeledtére lázas mago­lás, szülő távozta után a könyv alól izgalmas detektivregény előhúzva. Jelképes jelenlét. Hivatalokban köz­kedvelt. Az Íróasztalon akták Szerte­szét, toli a tintába mártva, tisztvi­selő sehol. Jön a főnök. »Hol van j X. Y. ur?« — kérdi. »Éppen most : ment ki valahová« — szói az altiszt ■ és a fogason függő nagykabátra mu­tat. »Ha visszajön, küldje be« —. hagyja meg a főnök, mire az altiszt telefonál a közeli sörözőbe. Jelképes távoliét. Szintén hivatalok­ban dívik elseje táján. Számlát hoz­nak. »Kropacsek urat keresem.« »Kro­pacsek ur nincs itt.« »Hol van?« »Meghalt és vidéken van eltemetve.« »Számlás távozik és Kropacsek ur ' előbujik a szekrényből. Jelképes elutazás. Ugyancsak el­sején. Kapu zárva, spáléták becsuk­va, roletták leeresztve, siri csönd a ház körül, csengetésre nagysokára előjön egy örög néniké és tudatja!, hogy Mazulkáék tegnap elutazik. »Ki volt az?« — kérdi Mazulka ur odabent a nénikétől. »A Szipoly és társa küldött a részletért.« A magas diplomáciától mindig le­het tanulni. Ezúttal azonban ők ta­nultak tőlünk. Az egyszerű, szürke polgár élete tele van csupa jelké­pes megnyilvánulással. Magyarányu építkezésekbe kezd Kiskun máj sa A szomszédos Kiskunmajsa köz­ség nagy beruházásokat fog végezni, amelyek nemcsak szépiteni’ fogják a községet, de építkezései régen ér­zett hiányt vannak hivatva pótolni. A község képvisieelőtestülete most tartott közgyűlést, ahol a legfontosabb tárgy ia:z lejsö volt, amelynek kere­tében az éladóvá tett községi ingat­lanok várható vételárának felhaszná­lásáról volt szó. Tervbevette a gyű­lés, hogy az ingatlanok vételárából uj községházát épit, azonkívül sze­gényházat, vágóhidat, napközi ott­hont is emel majd a község. Rétéi Gyula kanonok-plébános áz országos vásároknak hétköznapra va­ló tétele tárgyában nyújtott be in­dítványt. A gyűlés elhatározta, hogy a jövőben az országos vásárokat az edigi vasárnap helyett szombati na­pon fogja megtartani. Panaszkodnak a gazdák a termei Mittet adminisztrációja ellen Az értékesítés megnehezítését kimérési Nagy könnyebbséget és megnyug­vást okozott a szőlős gaz da társada - lomnak annak idején az a felsőbb rendelkezés, amely kimondotta', hogy úgy is kijván többek között segíteni a gazdák helyzetén, hogy az őster­melők számára 25 literenkénti meny- nyiségben engedélyezni fogja a ter­melői házi; kiméréseket. Természetesen a szőlőtermelők kapya, kaptak ezen az üdvös intéz­kedésen és egyre-máSra kérték a há­zi bortermelés kimérési engedélyét. Ennek azután lett a folyománya az, hogy ma már az ország egész területén igen sok ilyen saját ter­melésű borkimérés van, amely na­gyot lendít a szőlőa(gazdák sorsán, különösen ma, amikor rengeteg mennyiségű bor termelt éi amikor a saját termésű borok egyéb más for­mában való értékesítése nem volna egyéb, mint elkótyavetyélése a ter­mésnek. Ali ez különösen az idén, Újabb külföldi piacokra vára magyar baromfi A magyar gazda, teígfőkémt a kisgaz­datársa datóm, alz Alfölden és Dunántú­lon egyaránt minden, esztendei mérle­gébe iktatta azt áz összeget, amit ibial- romfiértékesitésbői. kieirestejtt. Voltak bol­dog, szerencsés évek a múltban, ami­kor a piacokra vitt baromfi árából ép­pen a legnehezebb késö-öisd és téli hó­idézi elő minden megtagadott engedély amikor rekord bortermést kapott az ország. Most tehát fokozottan vólnp szükség arra, hogy a saját 'termésű borok kimérési engedélyét még in­kább megkönnyítsék, ahelyett, hogy megnehezítenék azt. Halason már több ilyen termelői borkimérés van és érdekesnek tartjuk itt megírni, hogy egy kimérési en­gedélyt azzal az indokolással utasított el a pénzügyigazgírtóság, hogy az illetőnek fizetéses jövedelme van. Jól lehet ez a jövedelem egészen mini­mális és igy érthetetlen a dolog, mert hiszen ezen a címen el lehelt utasí­tani olyan kérelmezőt is, akinek sző­lője mellett kis földecskéjé ijs van, esetleg háza js. A gazdák most panaszkodnak emi­att, mert hiszen természetes, hogy az ilyen termelői borkimérési enge­délyek minden akadály nélkül való kiadása nemcsak szociális lenne, de ezenkívül a szőlősgazdák közteher­viselését ás megkönnyítené. napokban pénzeit a. gazda, abban az átmeneti, időben, amikor az aratást már felélte és a tavaszi napszám, még nem á-lt a házhoz. Sok-sok tízezer kisember kenyerét, mindennapi betevő falatját je­lentette a barom fiértjékesitéis, amelyet elsősorban a kivitelire fölvásárolt ám. lendített fel, A bar omfiieiny észté® költ­séges, fáradságos és mindig kockázatos munka vö t, de, a jól beszervezett kivi­teli piacok és? az 'értékesítési árak keltő megállapítása mellett jjeijeinltős 'tétel gya­nánt szerepelt a gazdatársadalom kőlt­Öszre iskolába csak SZABÓ CIPÓT ségveitéiséten. A magyar baromfi jó híre., kitűnő minősége: megkönnyitette a ki­viteli lehetőségeket, egészen addig, mig a külföldül piacokról az №ileítéke® szervek gondoskodni tudtak. Az utó só években aztán egyre enyhült a magyar baromfi- kivitel mennyisége. Jugoszlávia, sőt Oroszország erős veté'ytársként jelent­kezett és jelenleg ott tartunk, hogy a kiviteli fronton minden csendiös! Mélysé­ges hallgatásba burkolóznak azok a szervek, amelyßiknek feladata az lenne, hogy a gazdatársiadaímait s azzal eigyiitt, külkereskedelmi: mérlegünket a baromfi- kivitelből származó anyagi előnyökhöz juttassák. Más esztendőben ilyenkor már az a'fö'd} piacokon megjelent a pulyka, amelynek. Anglia volt a legnagyobb fel­vevőpiaca. Anglia most olyan vámot ve­tett ki ia magyar pulykára, hogy nem: bírja a versenyt, a jugoszláv áruval, sjőt Angija maga, is rátért a baromfitenyész­tésre. Vaüaimii tehát ismét kicsúszott, vagy: kiisiklóbam van, a kezünkből, ami a gazdatársadaom erszényének pénzt, tisztes hasznot jelentett. A tenyésztők egyelőre fel sem hozzák a- piacokra az első pulykát, mert a kivitel m(S!gtszer- zése nélkül olyan, áriát kapnának érte, amelyből költségeik sem térfflntejk meg. A belföldi piacot, a hazái, fogyasztókö- zünségei természet-S|en. el keli látni olcsó baromfival, ebből azonban a tenyésztő nem él meg! A legszomorubb, hogy ü- tetékes, helyről' a gazdatársadidmat ái- tandóan biztatták, nógatták a baromfi­tenyésztésre. KŐ tséget és fáradságot nem kiméivé, vetetta rá miagát a kiá­gazd a társadal om arra:, hogy csirkét , iá- ! bát, pulykát neveljen, most aztán a I legnagyobb kétségek, és aggodalmak kör ! zott várják, hogy mii tesz, a külföldi: ér- j telkesítéssel. V i ■ i Akármilyen nagy munkába kerül ijs, , de vissza kel szerezni a magyar baromfi számára a külföldi piacokéit! Már az ei- I mült évben erős és kíméletlen verseny folyt ezen iá téren a konkurrfönciávai, , amelynek. követk(aztéíbein; vezető szere­pünk. el is veszett. DC ia magyar gazda, j hazai, tenyésztő baromfija mjndieinkép- ; pen mé ió arra, hogy ezt a vezető szer 1 repet Vissza tudjuk magunknak hódítani. — Véifc® karambol az országúton. Sú­lyos beleseit történt Fiiíöp szállás és, Sott között az országúton. Hantos Béla kereskedő motorkjeirékpárjával betesz a­tadlt iaiz előtte ha'aió Ró t t ás István Izsáki gazda szekerébe, amely nem, volt kivilágítva. Mindketten, súlyosam meg- sérüttek. A kalocsai kórházba szállítot­ták őkét. i i Kötött ruhák, fért Bébi ruhák, finom n legnagyobb választ! i és női pulloverek, I m KONZÜM *" bevásárlási ői fehérneműk, keztyük ikban Schttnbelm f larisnya bői Itbai hely Vásároljon Л szaküzlet- 1 ben

Next

/
Thumbnails
Contents